Kedden 62 európai parlamenti képviselő írt levelet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) igazgatójának. A képviselők azt kérték, hogy a szervezet küldjön teljes körű választási megfigyelő missziót az április 3-i magyarországi parlamenti választásra - írja a Népszava.
A képviselők azzal magyarázták aggodalmukat, hogy sejtésük szerint „nem a legmagasabb szintű demokratikus normák szerint” fog zajlani a szavazás.
„A választási megfigyelők már eddig is jelentős aggályokat fogalmaztak meg a 2018-as magyarországi választások tiszta lebonyolításával kapcsolatban. Orbán Viktor miniszterelnök azóta is következetesen támadja a demokráciát hazájában. Független megfigyelőkre van szükségünk, hogy tudjuk, mi történik Magyarországon idén tavasszal. A választási manipulációk masszívan károsítanák az európai demokráciát. Az Európai Unió csak akkor demokratikus, ha a demokrácia minden tagállamban működik”
- nyilatkozta Daniel Freund, német zöldpárti politikus.
Az EBESZ szerint 2018-ban „a megfélemlítő és idegellenes retorika szűkítette a valódi politikai vita terét, korlátozva a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek”.
Az EP-képviselők úgy érzik a helyzet azóta csak romlott.
Szóvá tették továbbá, hogy „az átláthatóság általános hiánya” és „az erősen polarizált és kritikai elemzést nélkülöző" médiatudósítások nehezítik a demokratikus választásokat. A képviselők a rendkívüli helyzet meghosszabbítását is nehezményezték.
„Mindezek fényében úgy gondoljuk, kulcsfontosságú, hogy a magyar választási folyamat valamennyi jelentős aspektusát nyomon kövessék. Beleértve a jogalkotási keretet, a jelölt- és választói regisztrációt, a kampányt, a média szerepét (az átfogó médiafigyeléssel együtt), a választási adminisztrációt, a választási viták rendezését, a nők és a nemzeti kisebbségek részvételét. Továbbá a szavazás, a számlálás és az adatok összesítésének folyamatát a választás napján, valamint a választást követő panaszok és fellebbezések ellenőrzését egy teljes körű választási megfigyelő misszió segítségével”
- írták a levélben. A levelet egyébként 19 tagállam és öt EP-frakciót képviselő politikusa írt alá, köztük a Demokratikus Koalíció és a Momentum képviselői.
20 magyarországi civil szervezet fordult hasonló kéréssel az EBESZ/ODIHR igazgatójához.
Ők is támogatják, hogy az EBESZ-misszió a választás napján és azt követően végezzen megfigyelést a szavazásról.
Kedden 62 európai parlamenti képviselő írt levelet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR) igazgatójának. A képviselők azt kérték, hogy a szervezet küldjön teljes körű választási megfigyelő missziót az április 3-i magyarországi parlamenti választásra - írja a Népszava.
A képviselők azzal magyarázták aggodalmukat, hogy sejtésük szerint „nem a legmagasabb szintű demokratikus normák szerint” fog zajlani a szavazás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
47 évesen meghalt a thai hercegnő, aki több mint három éve volt kómában
Badzsrakitijaba hercegnő még 2022-ben esett össze egy mikoplazma-fertőzés okozta súlyos szívritmuszavar miatt, az állapota azóta folyaatosan romlott. Sokak szerint a legalkalmasabb jelölt lett volna az ország élére.
Meghalt Badzsrakitijaba thai hercegnő, aki több mint három éve volt kómában. A 47 éves hercegnő csütörtökön, helyi idő szerint 19:48-kor hunyt el a bangkoki Csulalongkorn Kórházban.
A hercegnő még 2022 decemberében esett össze, miközben a kutyáival edzett. Orvosai a rosszullétet egy mikoplazma-fertőzés okozta súlyos szívritmuszavarral magyarázták.
A királyi ház pénteki közleménye szerint „az orvosi csapat a lehető legszorosabb és legintenzívebb ellátást nyújtotta, de állapota folyamatosan romlott.”
A palota péntek reggel tette közzé a hercegnő haláláról szóló hivatalos bejelentést, amelyről a BBC számolt be. A brit közmédia szerint Badzsrakitijaba halálával a királyi család a nyilvánosságban „leginkább kiemelt tagját” vesztette el.
A hercegnő halála bizonytalanságot hoz a trónutódlásban. A 73 éves X. Ráma thaiföldi király még nem nevezett meg hivatalos örököst. Bár a thai szokásjog a férfiakat részesíti előnyben, egy 1974-es alkotmánymódosítás lehetővé teszi, hogy nő is a trónra lépjen.
A királynak öt fia van, de négyüket még 1996-ban megfosztották címeiktől, ők az Egyesült Államokban élnek. Harmadik feleségétől született ötödik fia, Dipangkorn herceg a feltételezett trónörökös, de sokan Badzsrakitijaba hercegnőt tartották a legalkalmasabbnak a trónra, akár királynőként, akár régensként.
A kérdés nyilvános megvitatását az ország szigorú felségsértési törvénye korlátozza.
Badzsrakitijaba X. Ráma hét gyermekének legidősebbje volt. Jogásznak tanult, két posztgraduális diplomát is szerzett az amerikai Cornell Egyetemen. Dolgozott Thaiföld ENSZ-képviseletén New Yorkban, majd hazatérve az ügyészségen helyezkedett el. 2012 és 2014 között ausztriai nagykövet volt, ahol kapcsolatot épített ki az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával. Később a szervezet délkelet-ázsiai jogállamisági nagykövete lett, és a büntető igazságszolgáltatás reformjáért, különösen a börtönbe kerülő nők helyzetének javításáért kampányolt.
2021-ben apja saját testőrségének vezérkari főnökévé nevezte ki, tábornoki rangot adva neki, 2025-ben pedig a Királyi Biztonsági Parancsnokság helyettes parancsnokává léptették elő. A hercegnő emellett a sport elkötelezett híve volt, gyakran vett részt hosszútávfutó-versenyeken.
Meghalt Badzsrakitijaba thai hercegnő, aki több mint három éve volt kómában. A 47 éves hercegnő csütörtökön, helyi idő szerint 19:48-kor hunyt el a bangkoki Csulalongkorn Kórházban.
A hercegnő még 2022 decemberében esett össze, miközben a kutyáival edzett. Orvosai a rosszullétet egy mikoplazma-fertőzés okozta súlyos szívritmuszavarral magyarázták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid azonnali, soron kívüli vizsgálatot rendelt el az M1-esen történt balesetek ügyében
A közlekedési és beruházási miniszter az autópályát üzemeltető koncessziós társaság által alkalmazott és jelenleg érvényben lévő forgalomterelésekre tekintettel rendelte el a vizsgálatot. Részvétét fejezte ki a két balesetben elhunytak családjainak.
A miniszterelnöki elrendelés alapján azonnali, soron kívüli vizsgálatot rendelt el a közlekedési és beruházási miniszter az M1-es autópályán péntek hajnalban történt tragikus baleset kapcsán.
a vizsgálatot különösen az autópályát üzemeltető koncessziós társaság által alkalmazott és jelenleg érvényben lévő forgalomterelésekre tekintettel rendelte el.
„Egyúttal szeretném őszinte részvétemet kifejezni az elhunytak családjainak” – üzente a miniszter.
A koncessziós szerződésben vállalt feladatok műszaki megfelelőségének ellenőrzéséért a Magyar Közút Nonprofit Zrt. felel, ez a cég készíti a jelentést, amelyet a miniszterelnök kért az autópálya-terelések okozta közlekedésbiztonsági helyzetről az M1-es autópályán történt péntek hajnali halálos baleset miatt – közölte az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t az MTI-vel.
A miniszterelnöki elrendelés alapján azonnali, soron kívüli vizsgálatot rendelt el a közlekedési és beruházási miniszter az M1-es autópályán péntek hajnalban történt tragikus baleset kapcsán.
Gulyás Gergely: A kamatstop eltörlése 216 ezer családnak jelent komoly terheket
A Fidesz frakcióvezetője videóban kritizálta a kormányt a kamatstop tervezett megszüntetése miatt. A Pénzügyminisztérium javaslata szerint az intézkedés szeptember 30-án szűnne meg.
Gulyás Gergely egy Facebookon közzétett videóban bírálta a kormányt a kamatstop megszüntetése miatt.
„A kormány megszünteti a kamatstopot szeptember 30-ával, ez sajátos módon kimaradt a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatóból” – mondta.
Szerinte ez azt jelenti, hogy 216 ezer családnak válik terhesebbé a törlesztőrészletek fizetése.
Gulyás felidézte, hogy az Orbán-kormány 2022-ben vezette be az intézkedést, aminek köszönhetően az érintett családoknak az elmúlt négy évben 500 milliárd forinttal kevesebbet kellett törlesztőrészletként megfizetniük. „Most a helyzet változik, ez 216.000 családnak jelent komoly terheket” – fogalmazott. Felszólította a kormányt, hogy tartsa be korábbi ígéretét.
„Ne engedjen az Európai Uniós felszólításnak, ami a kamatstop eltörlésére vonatkozik, és ne hozzon olyan intézkedéseket, ami jelentős terhet jelent családok tízezreinek vagy százezreinek.”
A Pénzügyminisztérium tegnap bocsátotta társadalmi egyeztetésre azt a javaslatot, amely szerint a jelzáloghitelek referencia-kamatstopja 2026. szeptember 30-ával szűnne meg. A kabinet indoklása szerint az általános védelem helyett célzott, egyedi banki megoldásokat, például a hitelek átstrukturálását szorgalmaznák a valóban sérülékeny ügyfelek esetében.
Az ellenzéki Fidesz szerint a kormány „elsunnyogta” a döntést a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.
A bankszektor korábban az Alkotmánybírósághoz fordult az intézkedés miatt, amelyet több szempontból is aggályosnak neveztek.
Melléthei-Barna Márton Kocsis Máténak: Egy gyáva alak vagy
A Tisza Párt jogi vezetője Facebookon üzent a fideszes politikusnak, miután az egy posztban elnézést kért Magyar Péter édesanyjától. Szerinte a bocsánatkérés csupán a felelősség alóli mentesülést szolgálja a rágalmazási ügyben.
Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt jogi vezetője és országgyűlési képviselője éles hangú Facebook-posztban reagált Kocsis Máté pénteki, Magyar Péter édesanyjának címzett bocsánatkérésére.
Melléthei a bejegyzést azzal indítja, hogy nem képviselőtársként, hanem a Kocsis elleni feljelentést író ügyvédként szólal meg. Felidézi, hogy a fideszes politikus „a politikai kultúra színvonalának emelése érdekében” követte meg dr. Erőss Mónikát az „általa sérelmezett mondatok miatt”. Leszögezi, hogy Erőss Monika nem közszereplő, majd szó szerint idézi Kocsis vitatott kijelentését. Szerinte ezzel Kocsis azt állította, hogy a nyugalmazott bíró és a Tisza Pártot érintő ügyekben eljáró kollégái hivatali visszaélések sorát követték el.
„Ezek az állítások nem »Erőss Monika által sérelmezett mondatok«, hanem színtiszta hazugságok, olyan állítások, amelyeknek egyfelől semmilyen alapjuk sincs, másfelől az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat is képesek megrendíteni” – írta Melléthei.
Úgy véli, Kocsisnak kiemelkedő felelőssége volt a közbeszéd alakításában, és a követői vélhetően elhitték a hazugságot. A Tisza Párt jogi vezetője szerint Kocsisban nincs megbánás, és a „feltételes bocsánatkérése” csupán a felelősség alóli mentesülést szolgálja.
„Nem, Máté, nem vagy az. Egy tisztességes magánembert rágalmazó gyáva alak vagy, aki még bocsánatot sem tud rendesen kérni. Szégyelld magad, Kocsis Máté!”
Az ügy egy 2025 decemberében, kampányrendezvényen készült Mandiner-interjú részlete miatt indult, amely után Erőss Monika magánvádas eljárást kezdeményezett rágalmazás miatt. A bíróság kérte Kocsis Máté mentelmi jogának felfüggesztését, de az Országgyűlés mentelmi bizottsága május 26-án a jog fenntartását javasolta, majd a parlament 178 nem szavazattal, 9 igen ellenében így is döntött.
Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt jogi vezetője és országgyűlési képviselője éles hangú Facebook-posztban reagált Kocsis Máté pénteki, Magyar Péter édesanyjának címzett bocsánatkérésére.
Melléthei a bejegyzést azzal indítja, hogy nem képviselőtársként, hanem a Kocsis elleni feljelentést író ügyvédként szólal meg. Felidézi, hogy a fideszes politikus „a politikai kultúra színvonalának emelése érdekében” követte meg dr. Erőss Mónikát az „általa sérelmezett mondatok miatt”. Leszögezi, hogy Erőss Monika nem közszereplő, majd szó szerint idézi Kocsis vitatott kijelentését. Szerinte ezzel Kocsis azt állította, hogy a nyugalmazott bíró és a Tisza Pártot érintő ügyekben eljáró kollégái hivatali visszaélések sorát követték el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
