Emelkedett a jövedéki adója, ezért mától átlagosan 21 forinttal drágultak az üzemanyagok a kutaknál. (Korábban két hete volt áremelkedés, akkor 20 forinttal.)
Most átlagosan 578 forintot kérnek a benzin és 606-ot a gázolaj literjéért az országban – írja az RTL.
A csatornának Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője elmondta: a kutak jellemzően érvényesítették a mai napon a 21 forintos áremelést.
Egy liter benzin ára már 153 forint jövedéki adót és 129 forint áfát tartalmaz. Összességében 41 forinttal több adót tavaly év végéhez képest.
„A benzinnél 3-4, gázolaj esetében 5-6 tagországot is megelőz a nettó jövedéki adó mértéke” – vázolta fel a teljes képet Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Hozzátette: „Annyi addicionális indirekt adó, mint ami Magyarországon az üzemanyagkereskedelmet érinti, nem igazán található egyetlen európai uniós tagországban sem. Nem szabad elfelejteni, hogy a kiskereskedelmi különadó is gyakorlatilag további 3 százalékot jelent a nettó kiskerárakra”.
A Gazdasági Kutatóintézet (GKI) szerint a kutakon hagyott pénz 60 százaléka az államkasszában landol. Számításuk szerint egy átlag magyar család havonta kétszer tankol.
„Ez önmagában éves 40 ezer forintos kiadást jelent egy átlag autósnak. Nyilván, aki többet használja az autó, annál ez az arány még nagyobb”
– magyarázta Molnár László, a GKI vezérigazgatója.
Ahogy arról korábban írtunk: már alig van olyan szomszédos ország, ahol drágább a tankolás, mint Magyarországon:
Emelkedett a jövedéki adója, ezért mától átlagosan 21 forinttal drágultak az üzemanyagok a kutaknál. (Korábban két hete volt áremelkedés, akkor 20 forinttal.)
Most átlagosan 578 forintot kérnek a benzin és 606-ot a gázolaj literjéért az országban – írja az RTL.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Újabb fideszesnek hitt bástyák dőltek ma le” – jelentette ki Magyar Péter a Tisza Párt február 21-i kampánynyitóján. A rendezvényen bejelentette, hogy délután három óráig 300 ezren írták alá a párt jelöltjeinek, az ország 106 választókerületében zajló ajánlásgyűjtésben pedig harmincezer önkéntes vett részt. Az aláíróknak helyenként másfél órát is sorban kellett állniuk.
Magyar Péter köszöntője után egy kisfilm vetítéssel folytatódott az esemény. Ebben a Tisza Párt elmúlt két évét foglalták össze. A filmben a párt politikusai és szimpatizánsai is megszólaltak, köztük Bódis Krisztina, Nagy Ervin, Radnai Márk, Orbán Anita, Kapitány István és Hegedűs Zsolt.
A TISZA Párt elnöke a rendezvényen úgy értékelte a napot: „Minden várakozásunkat felülmúlta az, amivel ma az utcákon találkoztunk”. Kijelentette, a Tisza nemcsak elindul története első választásán, de meg is fogja nyerni azt. A választás tétjét is egyértelműsítette: „Egyértelmű lett ma, hogy az áprilisi választás egy népszavazás is lesz.” Szerinte két opció van, a Tisza vagy a Fidesz, és a Tisza mögött van az az erő, amivel a rendszert le lehet váltani. A nap eseményeit így összegezte:
„Amit ma láttatok, az a rendszerváltás maga. Hát elkezdődött, amiben hittünk”.
Beszédében a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje történelmi párhuzamokat is vont a következő, döntőnek nevezett időszakra utalva: „50 nap múlva Magyarország választ... Ezen az 50 napon áll, vagy bukik minden... Szent István hazájában elárultak mindent, ami keresztény, vagy szent.
„Petőfi Sándor hazájában lopnak a bőség kosarából. Antall József országában arrogancia lett a nemzet szolgálatából.”
Az önkéntesekhez is szólt, az előttük álló ötven napot „életünk legfontosabb” részének nevezte, hozzátéve: „Ennél ma nincs fontosabb”. Majd hozzáztette:
„Ott leszünk mindenhol, és igen, győzni fogunk 50 nap múlva. Ezt az országot Ti mentitek meg”.
A politikus szerint a "tavaszt, a változást, a Tiszát, nem lehet megállítani”. Ehhez pedig ő is hozzájárul azzal, hogy a következő időszakban bejárják az országot. Naponta több településen is ott lesznek, a végén pedig már akár 8-9 helyen is találkozhatnak velük.
Magyar Péter közölte, hogy felkészültek, megvan a csapatuk és a programjuk, és készen állnak a kormányzásra, hogy "egy működő és emberséges országot építsünk".
A hivatalos kampányidőszak február 21-én vette kezdetét.
„Újabb fideszesnek hitt bástyák dőltek ma le” – jelentette ki Magyar Péter a Tisza Párt február 21-i kampánynyitóján. A rendezvényen bejelentette, hogy délután három óráig 300 ezren írták alá a párt jelöltjeinek, az ország 106 választókerületében zajló ajánlásgyűjtésben pedig harmincezer önkéntes vett részt. Az aláíróknak helyenként másfél órát is sorban kellett állniuk.
Magyar Péter köszöntője után egy kisfilm vetítéssel folytatódott az esemény. Ebben a Tisza Párt elmúlt két évét foglalták össze. A filmben a párt politikusai és szimpatizánsai is megszólaltak, köztük Bódis Krisztina, Nagy Ervin, Radnai Márk, Orbán Anita, Kapitány István és Hegedűs Zsolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A miniszterelnök szerint a TISZA mindig hazudik, és „csak egy digitális blöff, ami előbb-utóbb kipukkan, és a valós számok felszínre kerülnek, most is ez történt”.
Arra a kérdésre, hogy a TISZA Párt "hazugság-cunamiba" keveredett, azt válaszolta: Ő nem innen nézi a történteket. Szerinte egy fantasztikus napon vannak túl, az első igazi választási megmérettetésen, mivel megkezdődött az aláírások gyűjtése.
Közlése szerint a Fidesz aktivisták nagyszerű munkát végeztek, mert pár óra alatt mintegy 190 ezer aláírást gyűjtöttek össze.
„Ez nagyon kemény munka, úgyhogy minden fideszesnek küldöm a jókívánságaimat” – közölte.
A TISZA Pártról pedig úgy nyilatkozott:
„az, hogy a Tisza meg lebukik, az természetes, mert hát mindig hazudnak, ez egészen egy digitális blöff, ami előbb-utóbb kipukkan, és a valós számok felszínre kerülnek, most is ez történt”.
Még hozzátette, hogy emiatt nincs meglepve, és szerinte a választásokig ezzel kell majd együtt élni. „Ők nagyokat mondanak, mi meg a végén nagyot nyerünk” – vélte Orbán.
Templom is megsérült, utórengések is jöttek a 4,35-ös földrengés után a szlovák–magyar határnál
Szombat délután a szlovák–magyar határnál pattant ki a 4,35-ös rengés, melyet egy 2,5-ös utórengés követett. Míg itthon nem jelentettek kárt, a csallóközi Balonyban egy kegytemplom is megrongálódott.
Komolyabb erejű, 4,35-ös magnitúdójú földrengés rázta meg a szlovák–magyar határ térségét szombat délután. A rengést Magyarországon is sok helyütt érezték, a határ túloldalán pedig egy templom is megrongálódott. Nem sokkal hét óra előtt a műszerek egy újabb, 2,5-ös erősségű utórengést is mértek Szlovákiában, Keszölcés (Kyselica) közelében.
A lakosság számos településről jelentette a rengést, a Kövesligethy Radó Obszervatóriumhoz többek között Kónyból, Halásziból, Mosonmagyaróvárról, Dunakilitiből, Győrből, Dunaszigetről, Rajkáról, Hegyeshalomból, Hédervárról és Vámosszabadiból is érkezett bejelentés. A hozzászólások között akadt olyan is, aki Tatabányán, sőt Újpesten is érezte, hogy megrendült a föld. Egy helyi lakos így számolt be az eseményről: „Félelmetes volt, azt hittük felrobbant a kazán a pincében.” A szlovák oldalon már károkról is érkezett jelentés: a délutáni földrengésben megrongálódott a balonyi (Baloň) kegytemplom – írta a Blikk.
A katasztrófavédelem közlése szerint a 18:44-kor észlelt utórengés epicentruma Mosonmagyaróvártól mintegy 17 kilométerre, északkelet irányban volt. Károkról eddig itthon nem érkezett bejelentés a hatósághoz. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közölte, „dolgoznak az adatok manuális értékelésén, hogy pontos információkat adhassanak a földrengés helyéről, mélységéről és magnitúdójáról.”
Azt is közölték: "Az utórengések egy nagyobb földrengést követő természetes folyamat részét képezik, és általában egyre ritkábbá és gyengébbé válnak az idő múlásával."
A Kárpát-medence térségében a kőzetlemezekben folyamatosan tektonikai feszültségek halmozódnak fel. Ennek egyik fő oka, hogy az Adriai-kőzetlemez lassan észak felé mozog, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ez a mozgás mintegy „harapófogóba” szorítja a Kárpát-medence alatti kőzettesteket, amelyek az Adriai- és az Európai-kőzetlemez közé ékelődnek. A mostani földrengés az úgynevezett ALCAPA-lemezen belül pattant ki, amely a Kárpát–Pannon régió északnyugati részének aljzatát alkotja. A rengés egy, az ausztroalpi takarós szerkezeteken belüli lenyíródási zóna közelében történt. Bár a pontos fészekmechanizmus még nem ismert, a jelenlegi adatok alapján valószínű, hogy a rengés ezeknek a szerkezeteknek mentén felhalmozódott feszültség kioldódásához kapcsolódik. A térség nem tekinthető teljesen földrengésmentesnek: 1996 és 2018 között két kisebb rengést is észleltek ezen a területen.
Komolyabb erejű, 4,35-ös magnitúdójú földrengés rázta meg a szlovák–magyar határ térségét szombat délután. A rengést Magyarországon is sok helyütt érezték, a határ túloldalán pedig egy templom is megrongálódott. Nem sokkal hét óra előtt a műszerek egy újabb, 2,5-ös erősségű utórengést is mértek Szlovákiában, Keszölcés (Kyselica) közelében.
A lakosság számos településről jelentette a rengést, a Kövesligethy Radó Obszervatóriumhoz többek között Kónyból, Halásziból, Mosonmagyaróvárról, Dunakilitiből, Győrből, Dunaszigetről, Rajkáról, Hegyeshalomból, Hédervárról és Vámosszabadiból is érkezett bejelentés. A hozzászólások között akadt olyan is, aki Tatabányán, sőt Újpesten is érezte, hogy megrendült a föld. Egy helyi lakos így számolt be az eseményről: „Félelmetes volt, azt hittük felrobbant a kazán a pincében.” A szlovák oldalon már károkról is érkezett jelentés: a délutáni földrengésben megrongálódott a balonyi (Baloň) kegytemplom – írta a Blikk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
