A Drága örökösök színészénél néhány éve jelentek meg az alkoholproblémák, ami egyre nagyobb gondot jelentett. Sokat járt elvonóra, de végül mindig feladta. Végül házassága is ráment és Vivien nemrég elhagyta őt.
Molnár Gusztáv a Blikknek elárulta, hogy most szörnyű állapotban van, de úgy érzi, rendbe tudja hozni az életét.
A színész korábban azért hagyta ott az elvonókat, mert elmondása szerint nem voltak megfelelőek az intézmények. A most talált helyhez viszont nagy reményeket fűz.
„A legutóbbi hely inkább egy munkásszállóra hasonlított, nem felelt meg, nem éreztem, hogy megkapom azt a szakmai segítséget, amire szükségem van. Egy gondozóval jóba lettem, és ő ajánlotta ezt a komoly helyet, ahová két óra múlva végleg bevonulok. Egy évre eltűnök”
– mondta a színész a bulvárlapnak.
Azt még maga sem fogta föl, hogy milyen nehéz lesz ez az egy év. Semmit sem fog tudni a külvilágról, a fiáról, a családjáról, de szerinte most mindenkinek ez lesz a legjobb.
Úgy érzi, fizikailag sincs a topon, kopaszodik és lefogyott 30 kilót.
A színész húga, Csilla is abban reménykedik, hogy testvérének sikerült megvívnia ezt a harcot.
„Mivel művészlélek, érzelgős, gyenge személyiség, aki nehezen tudja kezelni a problémákat. A törés akkor érte, amikor a covid miatt elveszítette a munkáját, amit még tetőzött, hogy a volt párja gyermekbántalmazással vádolta, és azt nem tudta feldolgozni”
– árulta el Csilla, aki azt is elárulta, hogy a mai napig beszél a színész volt feleségével, Viviennel.
Úgy gondolja Gusztáv volt felesége is megérdemli a boldogságot és meg kellett húznia neki is egy határt.
A Drága örökösök színészénél néhány éve jelentek meg az alkoholproblémák, ami egyre nagyobb gondot jelentett. Sokat járt elvonóra, de végül mindig feladta. Végül házassága is ráment és Vivien nemrég elhagyta őt.
Molnár Gusztáv a Blikknek elárulta, hogy most szörnyű állapotban van, de úgy érzi, rendbe tudja hozni az életét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
49 év után derült ki a pár perc különbséggel született ikrekről, hogy nem ugyanaz az apjuk
A brit Michelle és Lavinia Osbourne egy otthoni genetikai vizsgálat után szembesült az igazsággal. A heteropaternális szuperfekundáció jelensége annyira ritka, hogy az övék az első dokumentált eset az Egyesült Királyságban.
Néhány perc különbséggel születtek, mégis féltestvérek: a brit Michelle és Lavinia Osbourne története az első dokumentált brit esete annak a szinte hihetetlen jelenségnek, amikor ikreknek különböző apjuk van. A ma 49 éves kétpetéjű ikrek egy otthoni DNS-teszt elvégzése után szembesültek a ténnyel, amely egy rendkívül ritka biológiai folyamat, a heteropaternális szuperfekundáció eredménye – írta a BBC. Világszerte eddig mindössze húsz hasonló esetet azonosítottak.
Michelle és Lavinia 1976-ban születtek Nottinghamben. Édesanyjuk egy bántalmazó kapcsolatból menekült, és mindössze 19 évesen, kiszolgáltatott helyzetben hozta őket a világra. A lányok nehéz gyerekkort éltek meg, otthonok és gondozók között hányódtak, az egyetlen stabil pontot egymásnak jelentették. Apjuk kilétéről az anyjuk mindig azt mondta, egy James nevű férfi az, aki azonban nem volt része az életüknek.
A lavinát Michelle indította el, aki 2021 végére már biztos volt benne, hogy a család által ismert James nem lehet az apja. DNS-tesztet rendelt, az eredmény pedig 2022. február 14-én érkezett meg, ugyanazon a napon, amikor az időközben demenciával küzdő édesanyjuk meghalt. A teszt igazolta a gyanúját. Hetekig tartó kutatás után kiderítette, hogy a biológiai apja egy Alex nevű férfi, akiről a rokonok azt mondták, évek óta alkohol- és drogproblémákkal küzd, és az utcán él.
Amikor Lavinia találkozott Michelle újonnan felfedezett rokonaival, nem érzett velük semmilyen kapcsolatot, ezért ő is elvégzett egy tesztet. 2022 szeptemberében jött a megdöbbentő eredmény: nemcsak az derült ki, hogy az ikertestvére valójában a féltestvére, hanem az is, hogy James neki sem az apja. Lavinia a felfedezést lesújtónak élte meg, és kezdetben dühös volt a testvérére.
„Haragudtam Michelle-re, amiért ezzel szembesített, mert én ezt a valóságot nem akartam.”
Michelle azonban Lavinia DNS-eredményei alapján felkutatta testvére apját, egy Arthur nevű férfit. A találkozásuk érzelmesre sikerült, Lavinia azonnal megkedvelte az apját, akivel azóta is szoros kapcsolatot ápol. „Egyszerűen késztetést éreztem rá, muszáj volt” – mondta arról a pillanatról, amikor először puszit adott Arthur arcára.
Michelle a saját apjával, Alexszel is találkozott, de a találkozó után úgy döntött, nem tartja vele a kapcsolatot.
„Ő az enyém, én az övé, de nem éreztem úgy, hogy valaki, akit a jövőmbe magammal kell vinnem. Csak tudni akartam.”
Michelle és Lavinia Osbourne története is azt mutatja, hogy a genetikai igazság új alapokra helyezheti, de nem feltétlenül töri meg a legszorosabb emberi kötelékeket. Bár a felfedezés eleinte megrázta őket, ma már mindketten csodaként tekintenek a létezésükre. Ahogy Lavinia fogalmazott: „Mi csodák vagyunk. Mindig lesz köztünk egy törhetetlen közelség.”
„Ő az ikertestvérem. Ebből semmi nem vesz el.”
Ezt Michelle erősítette meg.
Néhány perc különbséggel születtek, mégis féltestvérek: a brit Michelle és Lavinia Osbourne története az első dokumentált brit esete annak a szinte hihetetlen jelenségnek, amikor ikreknek különböző apjuk van. A ma 49 éves kétpetéjű ikrek egy otthoni DNS-teszt elvégzése után szembesültek a ténnyel, amely egy rendkívül ritka biológiai folyamat, a heteropaternális szuperfekundáció eredménye – írta a BBC. Világszerte eddig mindössze húsz hasonló esetet azonosítottak.
Michelle és Lavinia 1976-ban születtek Nottinghamben. Édesanyjuk egy bántalmazó kapcsolatból menekült, és mindössze 19 évesen, kiszolgáltatott helyzetben hozta őket a világra. A lányok nehéz gyerekkort éltek meg, otthonok és gondozók között hányódtak, az egyetlen stabil pontot egymásnak jelentették. Apjuk kilétéről az anyjuk mindig azt mondta, egy James nevű férfi az, aki azonban nem volt része az életüknek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Melania Trump meglepő menüvel várta III. Károlyt és Kamillát, semmibe vette, mit szeret a férje
Donald Trump szűkszavúan csak annyit mondott, amikor a vacsoráról kérdezték, hogy megettek mindent, amit csak eléjük tettek. Mutatjuk, milyen fogásokkal készültek a brit királyi párnak.
Donald Trump elnök köztudottan a McDonald’s nagy rajongója.
Ám a Fehér Ház nem gyorséttermi menüvel készült III. Károly király és Kamilla királyné tiszteletére.
Tavaszi hangulatú, négyfogásos fine dining vacsorával a brit királyi család tagjait.
Az asztalra többek között velouté, doveri nyelvhal és egy különleges, „méhkaptár” alakú desszert került, utóbbit a Fehér Ház saját mézével koronázták meg.
A keddi díszvacsora menüjét Melania Trump, a first lady állította össze, és a jelek szerint semmibe vette a férje preferenciáit, már ami az evést illeti.
A részletek a Fehér Ház hivatalos közleményéből derültek ki.
Az első fogás egy „selymes és aromás” kerti fűszer-velouté volt,
frissítő pálmaszív-salátával, ropogós salottahagymával és „egy leheletnyi mikromentával” a frissességért.
Ezt egy kézműves, tavaszi fűszeres ravioli követte, amelyet ricottával, kucsmagombával és a Fehér Ház konyhakertjéből származó zöldfűszerekkel töltöttek meg,
majd könnyű parmezánemulzióval tálaltak.
A főétel klasszikus doveri nyelvhal volt meunière módra,
„mesterien elkészítve, diós ízű barnított vajban fürdetve”, köretként pedig tavaszi medvehagyma, cukorborsó, pavé burgonya és petrezselyemolaj került a tányérra.
A desszert központi eleme a Fehér Ház saját méze volt:
a méhkaptár alakú csokoládétortát vaníliás krémmel és mandulás piskótával készítették el, crème fraîche fagylalttal és a kert mézével egészítettek ki.
A borokat úgy válogatták, hogy azok „tükrözzék az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közös örökségét és tartós barátságát”, valamint ünnepeljék „a mai amerikai borkészítés erejét”. A menühöz egy Hopkins Rieslinget, egy Penner-Ash Pinot Noirt és egy Newton Chardonnay-t szolgáltak fel.
A III. Károly és Kamilla királyné tiszteletére adott vacsorát a hagyományos Állami Étkező helyett a Keleti Teremben tartották, amelyet az angolkertek hangulatát idézve díszítettek fel orgonával, lángvirággal és gyöngyvirággal. A terítékhez a Clinton- és a Bush-kormányzat porcelánkészleteit is felhasználták, ezzel is hangsúlyozva a két ország közötti barátság folytonosságát. Az est zenei aláfestéséről az amerikai hadsereg, a tengerészgyalogság és a légierő zenekarai gondoskodtak.
A gasztronómiai diplomácia már egy nappal korábban megkezdődött, amikor a királyi pár a Brit Nagykövetségen hatalmas kerti partin vett részt.
Craig Harnden, a nagykövetség séfje elárulta, hogy a több mint 600 vendégnek 2500-3000 szendvicset készítettek, többek között skót lazacos, marhasültes-tormás és uborkás változatban. A séf szerint a mennyiség kiszámítása „tapasztalaton és egy kis szerencsén alapul”, és hangsúlyozta, hogy a klasszikus brit scone-okat elengedhetetlen „frissen és melegen” felszolgálni.
Bár a menüt a legnagyobb gondossággal állították össze, a vacsora utóélete azt mutatja, hogy az elnököt nem a kulináris részletek nyűgözték le leginkább.
Elképesztő „produkciót” mutatott be egy autós Budapest belvárosában. A Lánchíd pesti hídfőjénél, a körforgalomban driftelt csikorgó kerekekkel, majd a gyalogátkelőnél visszapördült és elindult szembe a forgalommal, miközben több autó is szabályosan haladt a két sávban.
Végül újabb hangos kerékpörgetéssel visszafordult és hasonló módon, nagy sebességgel távozott.
A videóhoz sokan szóltak hozzá. Többek között Szujó Zoltán is. A sportriporter azt írta:
„Teljes mértékben egyetértek Vitézy Dáviddal abban, hogy ezt a legszigorúbban kell büntetni. Ezzel párhuzamosan kedvező árú pályanapokat kell meghirdetni a 3 »nagy« pályán (Hungaroring, BalatonPark, Pannóniaring), valamint néhány kisebben.
Az ún. »amatőr«, pl. régi reptereken tartott eseményekre pedig biztonsági megfigyelőt/felelőst kell küldeni. Ennek az egésznek az összköltsége elenyésző a sport egészére költött milliárdokhoz képest.”
Elképesztő „produkciót” mutatott be egy autós Budapest belvárosában. A Lánchíd pesti hídfőjénél, a körforgalomban driftelt csikorgó kerekekkel, majd a gyalogátkelőnél visszapördült és elindult szembe a forgalommal, miközben több autó is szabályosan haladt a két sávban.
Végül újabb hangos kerékpörgetéssel visszafordult és hasonló módon, nagy sebességgel távozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A benzines autó eleje és alváza szinte izzik a hőtől, míg egy elektromos jármű szinte beleolvad a környezet hőmintázatába.
A különbség nemcsak látványos, hanem pontosan megmutatja a két technológia közötti alapvető hatékonyságbeli eltéréseket. Erről árulkodik a Teledyne FLIR egyik szakmai anyaga.
A belső égésű motorok és a kipufogórendszerek jelentős hőenergiát termelnek, ami az első hűtőrácson és az alvázon ragyogó foltokként jelenik meg a termikus képen. Ez az erős infravörös lenyomat a kémiai égés és a mechanikai súrlódás közvetlen mellékterméke, egyfajta látható energiapazarlás, amely teljes sötétségben is messziről észlelhető.
Ez a jellegzetes „hő-ujjlenyomat” lehetővé teszi, hogy a szakemberek azonnal azonosítsák a jármű hajtásláncát, és rávilágít az elektromos motorok jobb hőhatásfokára.
Ezzel szemben az elektromos járművek feltűnően hűvösnek és egyenletesnek látszanak, mivel nincs üzemanyagot égető központi motorjuk. Az elsődleges hőforrások a motorháztetőről a kerekekhez és az akkumulátorhűtő komponensekhez tolódnak, de még ezek hőmérséklete is lényegesen alacsonyabb egy hagyományos kipufogócsőénél. Az amerikai Energiaügyi Minisztérium adatai szerint egy tipikus elektromos autó 87-91 százalékos hatásfokú, míg egy hagyományos benzines csupán 30 százalék körül teljesít.
A felvételek azért is beszédesek, mert rámutatnak arra, hogy mi minden járul hozzá a globális felmelegedéshez.
A technológiát persze nemcsak az utakon, hanem a fejlesztőlaborokban is használják: a fék- és gumikopás vizsgálatától az akkumulátorok hőmenedzsmentjének optimalizálásáig. James Cannon, a FLIR Systems akkori elnök-vezérigazgatója (2017–2021) egy korábbi közleményben azt mondta, a cég érzékelői már több mint egy évtizede játszanak kritikus szerepet a járművezetők biztonságának növelésében.
A technológia különösen az önvezető rendszerek fejlesztésénél kap kulcsszerepet, mivel a hőkamerák kiegészítik a hagyományos kamerákat, a radart és a lidart, főként éjszaka, ködben vagy vakító fényben. A fejlesztések iránya egyértelmű, ahogy azt Florida példája is mutatja, ahol egy 2019-es törvény értelmében már sofőr nélkül is közútra engedik az önvezető autókat.
A termikus képalkotás fejlesztése itthon is zajlik: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem laboratóriumaiban és a zalaegerszegi ZalaZONE tesztpályán is folynak ilyen irányú kutatások, amelyek hozzájárulhatnak a jövő biztonságosabb járműveinek megalkotásához.
A benzines autó eleje és alváza szinte izzik a hőtől, míg egy elektromos jármű szinte beleolvad a környezet hőmintázatába.
A különbség nemcsak látványos, hanem pontosan megmutatja a két technológia közötti alapvető hatékonyságbeli eltéréseket. Erről árulkodik a Teledyne FLIR egyik szakmai anyaga.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
