SZEGED
A Rovatból

Szegeden találod Európa egyik leggyönyörűbb szecessziós házát

A Reök-palota minden apró részlete mesél valamiről.


Szeges belvárosának egyik leglátványosabb épülete a Reök-palota. A gyönyörű szecessziós házat Magyar Ede tervezte. 1907-ben épült fel.

Az épület századik születésnapján újult meg, és tíz éve, hogy új funkcióval újra Reök-palotaként élhet tovább.

A ma kiállításoknak otthont adó háznak kalandos sorsa volt, mire elnyerte mai formáját és megkapta mai feladatát.

dig

A különlegesen szép díszítésekkel, belső kialakítással rendelkező palota az európai szecessziós épületek között is az egyik legszebb.

A megrendelője Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván volt.

A gazdag földbirtokos egyben a Folyammérnöki Hivatal vezetője, vízügyi mérnök, királyi főmérnök, országgyűlési képviselő is volt. Egy különleges családi házat szeretett volna magának, így épülhetett fel ez a ház a Kölcsey utca és a Feketesas utca sarkán.

A nagy teleknek és a mellette kialakított kis térnek – amelyet a mai köznyelv csak “Ló faraként” ismer – köszönhetően van hely az épületet alaposan megszemlélni és megcsodálni.

digdav

A fiatal tervező, Magyar Ede előzőleg bejárta Európát, és az ott tapasztaltak, tanultak alapján tervezte meg ezt a házat. A tragikus sorsú építésznek rövid időszak, nyolc év adatott meg, hogy szebbnél szebb házakat tervezzen. Ezek közül is kimagaslott a Reök-palota.

Az 1877-ben született Magyar Ede édesapja Oszadszki Mihály asztalosmester volt. A fiú a harmadik gyermeke volt. Ede három éves volt, amikor a család felvette a Magyar nevet. 1901-ben a Budapesti Állami Felső-Építőipari Iskolában szerzett építőmesteri képesítést. Külföldön is tanult, majd főleg Szegeden dolgozott. Az 1907-ben átadott szegedi Reök-palota hozta meg a sikert és a hírnevet számára. Sorra kapta a megbízásokat, ám 35 évesen szerelmi bánatában öngyilkos lett.

A „magyar Gaudínak” is hívott építész a magyar szecesszió kiemelkedő tervezője volt. A Reök-palota virágos, díszes épülete után ennél szigorúbb, kevésbé díszített házakat tervezett. Szegeden több épület is az ő elképzelései alapján készült el, így a város arculatának kialakításában nagy szerepe volt.

szeged_reok (5) (Copy)dig

A magyar szecesszió minden szépsége megtalálható itt. A virágok, a kecses ívek, indák, és madarak, a kidolgozott ablak- és ajtókeretek, de még a tetőt a sarkon lezáró stílszerű fekete sas figura is fantasztikus látványt nyújt.

A fehér falakon kéklő virágok, a míves korlátok messziről vonzzák a tekintetet.

digdig

A palota építésén főleg helyi mesterek és művészek, épületszobrászok dolgoztak. “A szecesszió minden kis részlete mesél” – mondta sétánk vezetője Tasnádiné Zsike, a szegedi Tourisma egyik kedves idegenvezetője. És tényleg.

A falakon lévő vízililiomok, a vízbuborékok, a hullámok a megrendelő foglalkozására utalnak, míg a lófejek a lótenyésztéssel is foglalkozó földbirtokosra. A sarokház tetején díszelgő hatalmas fekete madár az alant futó Feketesas utcára is utal.

A ház felső szintjén a homlokzaton az eredeti tervek szerint vízitündéreket festettek, ám azt Reök feleségének és konzervatív női családtagjainak tiltakozása miatt eltávolították. Ma egy csíkos díszítés pótolja a minden bizonnyal sokkal látványosabb női alakokat.

digdavsdr

Az épületben látható kovácsoltvas munkákat Kiss János szintén szegedi lakatosmester műhelyében készítette Fekete Pál díszkovács, Magyar Ede tervei alapján.

A palotát többek között a kilenc gyerekes család használatára is készítették. A Reök-fiúk egy-egy garzonlakást kaptak, míg a lányok többszobás lakást. A földszinten egy vendéglő volt, erre utalt a hordós oszlop a bejárat mellett. A többi földszinti helyiséget bérbe adták kereskedőknek, iparosoknak. A bejárat mellett volt Magyar Ede tervezőirodája is. A többi lakást pedig bérlők lakták.

szeged_reok (2) (Copy)davdav

A második világháború után a korábban nagyobb lakásokat társbérletekké alakították. Egy 1960-as épületfelújításon a korábbi szép homlokzatot egyszerűsíteni akarták, de végül sikerült elérni, hogy a veszélyes részeket inkább leszedték, és az állagmegóvást elvégezték.

Az eredeti belső díszítések, aranyozott ajtók, díszes mosdók az idők folyamán már elpusztultak, megsemmisültek. A palota többször is átesett felújításon, de az ezredforduló előtt már sokáig üresen állt, állapota rohamosan romlott. A város vezetése 2004-ben döntötte el, hogy új funkciót kap az épület.

2007-ben készült el a teljes rekonstrukció, és az épület 100. születésnapján nyitották meg ünnepélyesen a Regionális Összművészeti Központ névre keresztelt (REÖK) palotát,

mely így tovább örökítette korábbi nevét.

szeged_reok (1) (Copy)szeged_reok (3) (Copy)szeged_reok (4) (Copy)

A tíz éve működő központban kiállításokat rendeznek, zenei és irodalmi programokat szerveznek. A jubileum tiszteletére idén a belépőket is szimbolikus árra, 500 forintra csökkentették.

digdavdavdavsdr
A REÖK-ben a tíz év alatt összesen 155 tárlatot, a hazai és nemzetközi kortárs alkotások mellett világhírű mesterek kiállítását is megnézhették a látogatók 2007 óta. Goya, Picasso, Warhol, Toulouse-Lautrec, Rembrandt, Chagal, Hundertwasser és Miró műveit is bemutatták. De volt Csontváry, Munkácsy vagy Gulácsy tárlat is. Idén Alphonse Mucha és Salvador Dalí-műveit hozták el.

Bővebb információk a kiállításokról és programokról ITT.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEGED
A Rovatból
Megszűnik a Mediaworks egyik szegedi lapja, kirúgták a teljes szerkesztőséget
Azonnali hatállyal felmondtak csütörtökön a szegedma.hu teljes, nyolcfős szerkesztőségének. A Mediaworks Hungary Zrt.-hez tartozó, tizennyolc éve működő portál jövője ezzel bizonytalanná vált, a kiadó képviselői a döntést azzal indokolták, hogy átalakítások lesznek a sajtóportfólióban.


A Mediaworks kiadó képviselői csütörtökön Szegedre utaztak, hogy közöljék a döntést a stábbal – írta a Szegeder. Péntekre a lap impresszumából már el is tűnt az újságírók névsora, a Mediaworks elnök-vezérigazgatójaként feltüntetett Kálmán Erika mellett egyedül Bonifert Gábor szerepel főszerkesztőként. Bonifert Gábor a Szegedernek nem cáfolta a portál bezárásáról szóló értesülést, de nem kívánta azt kommentálni.

A kiadó a döntést azzal indokolta, hogy „átalakítások lesznek a sajtóportfólióban”.

A SzegedMa 2008-ban indult, és a Szegeder értékelése szerint a 2010-es évek elején a város egyik népszerű jobboldali hírportáljaként működött. Később azonban a helyi közéleti témák helyett egyre inkább a kormányzati üzenetek továbbítója lett. A portál 2021 áprilisában költözött egy szerkesztőségbe a szintén KESMA-tulajdonú Délmagyarországgal, majd 2022 novemberében távozott Kapitány Gergely főszerkesztő.

A döntés idején több más, kormányközeli médiaterméket érintő átalakításról és leépítésről is megjelentek hírek: a sajtóban írtak a Mandinernél várható csoportos létszámleépítésről és a megyei lapoknál történt elbocsátásokról is. A Mediaworks korábban megszüntette a Metropol ingyenes utcai terjesztését.

A portál jövője egyelőre bizonytalan. A Szegeder szerint nem tudni, hogy a Mediaworks mit tart meg a szegedma.hu domainből és a brandből, és azt sem, hogy folytatódik-e a lap működése valamilyen más formában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEGED
Képgaléria: Festői színekben pompázik Szeged, ahol még a sínek között is virágszőnyegben gyönyörködhetsz
A Napfény városa méltán pályázhatna a virágok városa címre is. Főleg tavasszal, amikor szinten mindent beborítanak a vidám színek.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2026. május 02.



Szeged nemcsak a Napfény városa, hanem a virágoké is. A Tisza partján ezernyi színben pompáznak az utcák, terek, de még a házak, és ivókutak is. Tartsatok velünk egy színpompás városi sétára, ahol a lila akáctól a pitypangig, a díszcserjétől a vadszőlőig gyönyörködhettek a tavaszi virág- és növény kavalkádban.

Képgaléria: Ilyen sokszínű Szeged tavasszal


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
A Rovatból
Már nem volt az a régi, „erőt sugárzó” ragadozó – ezért kellett elaltatni a matuzsálemi korú tigrislegendát
A Csehországban született tigris 2009-ben érkezett Szegedre testvérével, Borisszal. Állapota a vadaspark szerint testvére 2024-es halála után romlott meg, ami a végső döntéshez vezetett.


Huszonegy év után csendes lett Szeged egyik legnépszerűbb kifutója: a Vadaspark kedden állatjóléti megfontolásból elaltatta Igort, a szibériai tigrist, aki hosszú, életkorával összefüggő betegségben szenvedett.

A hírt a Szegedi Vadaspark a hivatalos Facebook-oldalán jelentette be; a gondozók és az állatorvosi csapat együttes mérlegelése után hozták meg a döntést, hogy a „békés befejezéssel” megkíméljék az idős állatot a további szenvedéstől.

Igor 2005-ben a csehországi Dvůr Králové állatkertjében született. Testvérével, Borisszal együtt először a rigai állatkertbe került, majd 2009-ben érkeztek meg Szegedre, az újonnan átadott, korszerű tigriskifutó és -ház első lakóiként.

A vadasparki anekdota szerint a két nagymacska annyira jól érezte magát a szállítóládában, hogy a hosszú út után csak egy gondozó orosz nyelvű hívására voltak hajlandók kilépni új otthonukba.

A testvérpár érkezése mérföldkő volt az intézmény életében, Igor pedig hamar a látogatók egyik legnagyobb kedvencévé vált.

Igor 2018-ban vált országosan ismertté, amikor egy úttörő orvosi beavatkozást hajtottak végre rajta. A már akkor is idősnek számító állat régóta szenvedett csípőízületi fájdalmaktól, amelyeket egy, a humán gyógyászatban is alkalmazott sajátsejtes (Lipogems) eljárással enyhítettek.

A beavatkozás, amely az első ilyen volt szibériai tigrisen, sikeresnek bizonyult.

„Kezelgettük mi ezt hagyományos módszerekkel, aztán most jött egy ilyen lehetőség, hogy ezt az őssejtes beültetést megpróbálják elvégezni rajta, hátha tudunk könnyíteni az életén” – mondta a HírTV-nek Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója a műtét idején.

Igor életminősége érezhetően javult, mozgása könnyebbé vált, ami hozzájárult ahhoz, hogy ilyen matuzsálemi kort érjen meg.

Az eljárást végző állatorvos akkor bizakodóan nyilatkozott: „Igort már holnap láthatják a vadasparkba érkezők, mert az eljárásnak nincs felépülési ideje, egyedül az altatást kell kipihennie a tigrisnek” – idézte a 24.hu dr. Gippert Róbertet.

A természetben a tigrisek átlagosan 10-15, állatkertekben is csupán 18-20 évig élnek. Igor 21 éves kora a faj mércéjével is kiemelkedőnek számít, ami a szegedi gondozók és állatorvosok szakértelmét dicséri.

Testvére, Borisz 2024-es elvesztése után a vadaspark beszámolója szerint Igor már nem volt az a régi, „erőt sugárzó” ragadozó, mint korábban.

A vadaspark közlése szerint a tigriskifutó most egy időre üresen marad, de már dolgoznak a korszerűsítésén. Céljuk, hogy a felújítás után ismét a fajmegmentési program keretében érkező tigriseket mutathassanak be a szegedi közönségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
Fotók: Lenyűgöző a kilátás a Szegedi Dóm tornyából, érdemes bevállalni a 302 lépcső megmászását
Útközben nézhetünk kiállítást, és megcsodálhatjuk a toronyban lakó harangokat is. Fent pedig varázslatos panorámában gyönyörködhetünk.
szs - szmo.hu
2025. november 10.



A szegedi dóm a Napfény városának egyik jellegzetes jelképévé vált. A hatalmas és csodás épületet érdemes kívül-belül bejárni, megismerni. Egy ideje pedig egy különleges élményt is kínálnak: fel lehet menni az egyik tornyába, ahonnan valóban lenyűgöző panoráma tárul elénk. A kihívást jelentő lépcsősorok megmászása után azonban olyan élményben lehet részünk, amiért megéri nekivágni a felfelé útnak.

A Fogadalmi templom egyik, a város felőli,

46 méter magas nyugati tornya látogatható. A felső kilátóhoz 302 lépcsőt kell megmászni.

Útközben azért vannak pihenőhelyek, és időnként azt is láthatjuk, hány lépcsőt tudtunk már le.

Képgaléria: Úton a toronyba (Fotókért kattins a képekre)

A három pihenőszinten a templom és az egyházmegye történetét is megismerhetjük, sőt, a legelső helyen a Toronygalériában időszaki kiállítást is megnézhetünk.

Egy javaslatom azért lenne: fel- és lefelé induláskor nézzünk az óránkra. A toronyban lévő harangok ugyanis meglehetősen hangosan végzik a dolgukat, így érdemes úgy haladni, hogy elkerüljük azt, hogy a fülünkbe kongassanak közvetlenül.

Képgaléria: Kilátás a toronyból (Fotókért kattins a képekre)

A harangház a toronyórák felett, a hármas árkádsorok mögött található. A toronyban lévő harang is nagy élményt jelent, ritkán adatik meg, hogy ilyen közelről láthassuk.

A Tisza felőli oldalon lakik Szent Gellért, vagy Hősök harangja, amely 85,4 mázsányi súlyával az országban a második legnagyobb harangja. Rajta kívül a Dómban lakik a 26,7 mázsás Szent Imre-püspökharang, a 10 mázsás Magyarok Nagyasszonya-harang, az 580 kg-os Szent Teréz-harang és a 250 kg-os Lélekharang.

A toronyot időnként éjszaka is meg lehet látogatni, de erről érdemes előre tájékozódni.

A Dómban újabb attrakciót is kínálnak, a Kupolakilátóba is fel lehet jutni. Azt ígérik, hogy ilyenkor 34 méter magasból lehet szétnézni a város felett. A felfelé úton pedig látható a templom padlástere, és az épület födémszerkezete is. A vezetéses túrák idejéről szintén előzetes tájékozódás szükséges.

Képgaléria: A Dóm kívülről (Fotókért kattins a képekre)

Ha már kinézelődtük magunkat a magasban, akkor szánjunk időt a Látogatóközpontból megközelíthető altemplomra is. Itt egy kiállításon láthatók a Szeged-Csanádi Egyházmegye legértékesebb liturgikus tárgyai, egyházi jellegű textíliák és ötvösművészeti remekek is.

Képgaléria: A kiállítás (Fotókért kattins a képekre)

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk