prcikk: Szegeden találod Európa egyik leggyönyörűbb szecessziós házát | szmo.hu
SZEGED
A Rovatból

Szegeden találod Európa egyik leggyönyörűbb szecessziós házát

A Reök-palota minden apró részlete mesél valamiről.


Szeges belvárosának egyik leglátványosabb épülete a Reök-palota. A gyönyörű szecessziós házat Magyar Ede tervezte. 1907-ben épült fel.

Az épület századik születésnapján újult meg, és tíz éve, hogy új funkcióval újra Reök-palotaként élhet tovább.

A ma kiállításoknak otthont adó háznak kalandos sorsa volt, mire elnyerte mai formáját és megkapta mai feladatát.

dig

A különlegesen szép díszítésekkel, belső kialakítással rendelkező palota az európai szecessziós épületek között is az egyik legszebb.

A megrendelője Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván volt.

A gazdag földbirtokos egyben a Folyammérnöki Hivatal vezetője, vízügyi mérnök, királyi főmérnök, országgyűlési képviselő is volt. Egy különleges családi házat szeretett volna magának, így épülhetett fel ez a ház a Kölcsey utca és a Feketesas utca sarkán.

A nagy teleknek és a mellette kialakított kis térnek – amelyet a mai köznyelv csak “Ló faraként” ismer – köszönhetően van hely az épületet alaposan megszemlélni és megcsodálni.

digdav

A fiatal tervező, Magyar Ede előzőleg bejárta Európát, és az ott tapasztaltak, tanultak alapján tervezte meg ezt a házat. A tragikus sorsú építésznek rövid időszak, nyolc év adatott meg, hogy szebbnél szebb házakat tervezzen. Ezek közül is kimagaslott a Reök-palota.

Az 1877-ben született Magyar Ede édesapja Oszadszki Mihály asztalosmester volt. A fiú a harmadik gyermeke volt. Ede három éves volt, amikor a család felvette a Magyar nevet. 1901-ben a Budapesti Állami Felső-Építőipari Iskolában szerzett építőmesteri képesítést. Külföldön is tanult, majd főleg Szegeden dolgozott. Az 1907-ben átadott szegedi Reök-palota hozta meg a sikert és a hírnevet számára. Sorra kapta a megbízásokat, ám 35 évesen szerelmi bánatában öngyilkos lett.

A „magyar Gaudínak” is hívott építész a magyar szecesszió kiemelkedő tervezője volt. A Reök-palota virágos, díszes épülete után ennél szigorúbb, kevésbé díszített házakat tervezett. Szegeden több épület is az ő elképzelései alapján készült el, így a város arculatának kialakításában nagy szerepe volt.

szeged_reok (5) (Copy)dig

A magyar szecesszió minden szépsége megtalálható itt. A virágok, a kecses ívek, indák, és madarak, a kidolgozott ablak- és ajtókeretek, de még a tetőt a sarkon lezáró stílszerű fekete sas figura is fantasztikus látványt nyújt.

A fehér falakon kéklő virágok, a míves korlátok messziről vonzzák a tekintetet.

digdig

A palota építésén főleg helyi mesterek és művészek, épületszobrászok dolgoztak. “A szecesszió minden kis részlete mesél” – mondta sétánk vezetője Tasnádiné Zsike, a szegedi Tourisma egyik kedves idegenvezetője. És tényleg.

A falakon lévő vízililiomok, a vízbuborékok, a hullámok a megrendelő foglalkozására utalnak, míg a lófejek a lótenyésztéssel is foglalkozó földbirtokosra. A sarokház tetején díszelgő hatalmas fekete madár az alant futó Feketesas utcára is utal.

A ház felső szintjén a homlokzaton az eredeti tervek szerint vízitündéreket festettek, ám azt Reök feleségének és konzervatív női családtagjainak tiltakozása miatt eltávolították. Ma egy csíkos díszítés pótolja a minden bizonnyal sokkal látványosabb női alakokat.

digdavsdr

Az épületben látható kovácsoltvas munkákat Kiss János szintén szegedi lakatosmester műhelyében készítette Fekete Pál díszkovács, Magyar Ede tervei alapján.

A palotát többek között a kilenc gyerekes család használatára is készítették. A Reök-fiúk egy-egy garzonlakást kaptak, míg a lányok többszobás lakást. A földszinten egy vendéglő volt, erre utalt a hordós oszlop a bejárat mellett. A többi földszinti helyiséget bérbe adták kereskedőknek, iparosoknak. A bejárat mellett volt Magyar Ede tervezőirodája is. A többi lakást pedig bérlők lakták.

szeged_reok (2) (Copy)davdav

A második világháború után a korábban nagyobb lakásokat társbérletekké alakították. Egy 1960-as épületfelújításon a korábbi szép homlokzatot egyszerűsíteni akarták, de végül sikerült elérni, hogy a veszélyes részeket inkább leszedték, és az állagmegóvást elvégezték.

Az eredeti belső díszítések, aranyozott ajtók, díszes mosdók az idők folyamán már elpusztultak, megsemmisültek. A palota többször is átesett felújításon, de az ezredforduló előtt már sokáig üresen állt, állapota rohamosan romlott. A város vezetése 2004-ben döntötte el, hogy új funkciót kap az épület.

2007-ben készült el a teljes rekonstrukció, és az épület 100. születésnapján nyitották meg ünnepélyesen a Regionális Összművészeti Központ névre keresztelt (REÖK) palotát,

mely így tovább örökítette korábbi nevét.

szeged_reok (1) (Copy)szeged_reok (3) (Copy)szeged_reok (4) (Copy)

A tíz éve működő központban kiállításokat rendeznek, zenei és irodalmi programokat szerveznek. A jubileum tiszteletére idén a belépőket is szimbolikus árra, 500 forintra csökkentették.

digdavdavdavsdr
A REÖK-ben a tíz év alatt összesen 155 tárlatot, a hazai és nemzetközi kortárs alkotások mellett világhírű mesterek kiállítását is megnézhették a látogatók 2007 óta. Goya, Picasso, Warhol, Toulouse-Lautrec, Rembrandt, Chagal, Hundertwasser és Miró műveit is bemutatták. De volt Csontváry, Munkácsy vagy Gulácsy tárlat is. Idén Alphonse Mucha és Salvador Dalí-műveit hozták el.

Bővebb információk a kiállításokról és programokról ITT.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEGED
Kivágták Szeged ikonikus platánfáját, a Széchenyi téri 120 éves disznófejes fát
Sokak kedvence volt a belvárost díszitő fasor egyik fája. Évek óta küzdöttek a megmentéséért, de most egy fertőzés annyira legyengítette, hogy már nem maradhatott tovább. Fotókon a fa utolsó percei.


Már többször is veszélyben volt, de most végleg eldőlt a sorsa a szegediek kedvenc fájának. A Széchenyi téren lévő ikonikus disznófejű fát kivágták.

A fának még a Wikipédiában is van oldala, ahonnan kiderül, hogy a disznófejű fa Szeged belvárosában élt. A platán az egyik olyan szegedi fa, amelynek saját neve is lett. Ezt pedig az egyik fő ágán kialakult furcsa kinövésnek köszönhette. A Széchenyi tér sétányán sokan csodálták meg a vaddisznó formát, amely úgy tűnt, mintha figyelné a lombok közül a sétálókat.

A fát 1890 körül ültették a Széchenyi tér fásítási programjában. 2004-ben a lakosság tiltakozása menette meg a kivágástól. A fagyrepedés azonban sok gondot okozott. Többször is kezelték, gyógyították a fát, de sajnos mára már nem lehetett megmenteni.

2023-as adatok szerint a platán magassága 27 méter, értéke pedig 56 millió forint volt.

A Szeged 365 portál pénteki cikke szerint a fát decemberben metszették meg, és rendszeresen vizsgálták is. Abban bíztak, hogy még legalább tíz évig élhet, de végül olyan állapotba került, hogy kockázatos volt a megtartása. Egy gombás fertőzés miatt annyira leromlott az állapota, hogy nem maradt mág megoldás, mint a kivágása.

Azonban arra van remény, hogy a "disznófej" megmarad. A kivágás során próbálják a fejet megmenteni, hogy ne sérüljön. A fa helyére még nem kerül új növény, mert a fertőzés egy új fát is veszélyeztethetne - írja a szeged365.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEGED
A Rovatból
Fotók: Bejutottunk a szegedi Városháza ikonikus épületének ritkán látott helyeire is
Láthattuk a kis harangot, a fura kéményeket, a csodás dísztermet, ahol még a karzatra is felmehettünk. Közben pedig kiderült a Sóhajok hídjának története is.
szs - szmo.hu
2025. október 09.



Szeged egyik legjellegzetesebb épülete, a Széchenyi téren álló Városháza, amely évszázadok óta meghatározó része a városképnek.

A különösen szép épület szinte minden arra járót megállásra késztet. És érdemes is elidőzni előtte, mert a sok szép részlet valóban lenyűgöző, a toronnyal, a sóhajok hídjával, a különleges Zsolnay burkolatú tetővel. A sorsa, története is különleges, ahogy a ritkán látható belső terei is számos meglepetést, érdekes sztorikat rejtenek. Ám néha megnyílnak a kapuk, és szervezett formában, vezetéssel be lehet kukkantani az épületbe. Nekünk is nagy szerencsénk volt, mert Szegedre érve pont sikerült becsatlakozni a Szegedi Tourinform iroda által szervezett épülettúrába.

Mielőtt fotókon is megmutatnánk, mi mindent láttunk, íme pár érdekesség a Városházáról.

Az első városházát, melyet egy katonai mérnök tervezett, már 1728-ban átadták, mai formáját azonban hosszú átalakítási folyamat során nyerte el. A város gyors fejlődése miatt a régi épületet hamar kinőtték, így 1801-re új városháza épült Vedres István tervei alapján. Bal oldali szárnyát színházi előadásokra is alkalmassá tették, így 1847-ig rendszeresen tartottak itt színiesteket. Az 1849-es országgyűlés egyik legfontosabb döntése is itt született: ekkor emelték törvényerőre a zsidók egyenjogúságát és a nemzetiségi törvényt.

Képgaléria: Szegedi Városháza (Fotókért kattints a képre)

Ugyanebben az évben Haynau a városháza tornyából figyelte a szőregi csatát, amikor egy magyar ágyúgolyó kis híján eltalálta – a lövedék a torony falába fúródott, és sokáig az 1848–49-es szabadságharc emlékeként őrizték.

Az 1879-es nagy árvíz gyakorlatilag teljesen elpusztította Szegedet. A pusztítás után Ferenc József személyesen látogatott el a városba, és kijelentette: „Szeged szebb lesz, mint volt!”

A város újjáépítése során új emeletet húztak a városházára, és teljesen átalakították Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. Az épület 1883-ban készült el, és az októberben rendezett háromnapos királylátogatáskor adták át.

A főkapu fölött atlaszok tartják a kőkorlátos erkélyt, amely fölött a város újjászületését jelképező főnixmadár áll. Az udvarban két márványkút, a falon pedig az I. világháború hősi halott köztisztviselőinek emléktáblája található. És egy érdekesség: itt látható az a kis harang is, amely régen a közgyűlési szünet végét jelezte a képviselők számára. A két márványkúttal is díszített udvarról jól láthatók a barokkos kémények.

A kétszintes, karzattal rendelkező díszterem mennyezetén Vajda Zsigmond freskója látható: középen szárnyas puttók emelik a város címerét, a sarkokban pedig négy nőalak jeleníti meg Szeged alappilléreit. A főbejárat fölött díszpáholy (itt ült I. Ferenc József is, mikor a várost meglátogatta), a két oldalon pedig I. Ferenc József és Erzsébet királyné portréja. A terem oldalfalain gróf Széchenyi István, Deák Ferenc, gróf Andrássy Gyula és Kossuth Lajos alakjai sorakoznak. A lépcsőházban pedig három színes üvegablakon a régi és a mai városháza, valamint a város címere látható.

Képgaléria: A belső terek (Fotókért kattints a képre)

A közgyűlések mellett ünnepi események helyszíneként is szolgáló díszterem mellett két tanácskozóterem található. A Lechner Lajos-terem a nagy árvíz emlékét őrzi festményein, a Tisza Lajos-teremben pedig az egykori polgármesterek portréi sorakoznak, köztük a várost 32 évig vezető Pálfy Ferencé.

A Sóhajok hídja

Eredetileg nem tervezték a Városháza, és a mellette található 1872-ben épült Polgármesteri Hivatal összekötését. Ám az 1883-as királylátogatás idején I. Ferenc József és kísérete a hivatali épületben lakott. Mivel a két épület ahhoz túl közel volt, hogy hintóval menjen át, sétálva meg szintén nem volt illő, így Lechner Ödön tervei alapján egy díszes híddal kötötték össze a két épületet, a velencei Sóhajok hídját idézve. A lépcsőlejáró falán manapság Lauscher Lipót árvízi fotói láthatók.

A torony a városháza leglátványosabb része. Körerkélyes, órával ellátott, díszes sisakkal, tetején vázák, sárkányfejes vízköpők és az előző városháza tornyából idekerült 25 mázsás, 1832-ben készült harang. 2004 óta minden egész órában zenei részletek hallhatók belőle. A régihez hasonlító tetőre mázas cserépfedés került, melyeket a Zsolnay-gyár készített.

Néhány különös eset is fűződik a Városházához:

Az épületet Babits Mihály is megemlítette: szerinte a torony „a csipkéit kacéran hordó, kecses táncosnőhöz” hasonlít.

1919 májusában tanárgyűlésen vettek részt a városházán, ahol Juhász Gyula is jelen volt újságíróként. A költő megpróbálta megvédeni egyik megrágalmazott barátját, de a vita hevében kidobták a teremből.

Különleges történet fűződik Réh János polgármester portréjához is. Ő életében sosem engedte, hogy fénykép készüljön róla. Halála után családja ünnepi ruhába öltöztette, így készítették el a fényképet, amely alapján a portré is készült. A festőnek végül módosítania kellett a képen: „élővé” tette a tekintetet, hogy természetesebb legyen.

Mikszáth Kálmán tudósítóként követte az 1879-es árvíz eseményeit. A városháza közgyűlési terméből rohant át a Zsótér-házba, hogy első kézből tudósítson. Így írta le a pillanatot: „hirtelen kialudtak a még kivilágított városháza nagytermének gázlámpái”, majd sötétség borult Szegedre, és megérkezett az áradat.

Köszönet a segítségért a Szeged Tourinform irodának, és az idegenvezető Gyuris-Karancsi Dórának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
A Rovatból
Már nem volt az a régi, „erőt sugárzó” ragadozó – ezért kellett elaltatni a matuzsálemi korú tigrislegendát
A Csehországban született tigris 2009-ben érkezett Szegedre testvérével, Borisszal. Állapota a vadaspark szerint testvére 2024-es halála után romlott meg, ami a végső döntéshez vezetett.


Huszonegy év után csendes lett Szeged egyik legnépszerűbb kifutója: a Vadaspark kedden állatjóléti megfontolásból elaltatta Igort, a szibériai tigrist, aki hosszú, életkorával összefüggő betegségben szenvedett.

A hírt a Szegedi Vadaspark a hivatalos Facebook-oldalán jelentette be; a gondozók és az állatorvosi csapat együttes mérlegelése után hozták meg a döntést, hogy a „békés befejezéssel” megkíméljék az idős állatot a további szenvedéstől.

Igor 2005-ben a csehországi Dvůr Králové állatkertjében született. Testvérével, Borisszal együtt először a rigai állatkertbe került, majd 2009-ben érkeztek meg Szegedre, az újonnan átadott, korszerű tigriskifutó és -ház első lakóiként.

A vadasparki anekdota szerint a két nagymacska annyira jól érezte magát a szállítóládában, hogy a hosszú út után csak egy gondozó orosz nyelvű hívására voltak hajlandók kilépni új otthonukba.

A testvérpár érkezése mérföldkő volt az intézmény életében, Igor pedig hamar a látogatók egyik legnagyobb kedvencévé vált.

Igor 2018-ban vált országosan ismertté, amikor egy úttörő orvosi beavatkozást hajtottak végre rajta. A már akkor is idősnek számító állat régóta szenvedett csípőízületi fájdalmaktól, amelyeket egy, a humán gyógyászatban is alkalmazott sajátsejtes (Lipogems) eljárással enyhítettek.

A beavatkozás, amely az első ilyen volt szibériai tigrisen, sikeresnek bizonyult.

„Kezelgettük mi ezt hagyományos módszerekkel, aztán most jött egy ilyen lehetőség, hogy ezt az őssejtes beültetést megpróbálják elvégezni rajta, hátha tudunk könnyíteni az életén” – mondta a HírTV-nek Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója a műtét idején.

Igor életminősége érezhetően javult, mozgása könnyebbé vált, ami hozzájárult ahhoz, hogy ilyen matuzsálemi kort érjen meg.

Az eljárást végző állatorvos akkor bizakodóan nyilatkozott: „Igort már holnap láthatják a vadasparkba érkezők, mert az eljárásnak nincs felépülési ideje, egyedül az altatást kell kipihennie a tigrisnek” – idézte a 24.hu dr. Gippert Róbertet.

A természetben a tigrisek átlagosan 10-15, állatkertekben is csupán 18-20 évig élnek. Igor 21 éves kora a faj mércéjével is kiemelkedőnek számít, ami a szegedi gondozók és állatorvosok szakértelmét dicséri.

Testvére, Borisz 2024-es elvesztése után a vadaspark beszámolója szerint Igor már nem volt az a régi, „erőt sugárzó” ragadozó, mint korábban.

A vadaspark közlése szerint a tigriskifutó most egy időre üresen marad, de már dolgoznak a korszerűsítésén. Céljuk, hogy a felújítás után ismét a fajmegmentési program keretében érkező tigriseket mutathassanak be a szegedi közönségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEGED
A Rovatból
Fotók: Lenyűgöző a kilátás a Szegedi Dóm tornyából, érdemes bevállalni a 302 lépcső megmászását
Útközben nézhetünk kiállítást, és megcsodálhatjuk a toronyban lakó harangokat is. Fent pedig varázslatos panorámában gyönyörködhetünk.
szs - szmo.hu
2025. november 10.



A szegedi dóm a Napfény városának egyik jellegzetes jelképévé vált. A hatalmas és csodás épületet érdemes kívül-belül bejárni, megismerni. Egy ideje pedig egy különleges élményt is kínálnak: fel lehet menni az egyik tornyába, ahonnan valóban lenyűgöző panoráma tárul elénk. A kihívást jelentő lépcsősorok megmászása után azonban olyan élményben lehet részünk, amiért megéri nekivágni a felfelé útnak.

A Fogadalmi templom egyik, a város felőli,

46 méter magas nyugati tornya látogatható. A felső kilátóhoz 302 lépcsőt kell megmászni.

Útközben azért vannak pihenőhelyek, és időnként azt is láthatjuk, hány lépcsőt tudtunk már le.

Képgaléria: Úton a toronyba (Fotókért kattins a képekre)

A három pihenőszinten a templom és az egyházmegye történetét is megismerhetjük, sőt, a legelső helyen a Toronygalériában időszaki kiállítást is megnézhetünk.

Egy javaslatom azért lenne: fel- és lefelé induláskor nézzünk az óránkra. A toronyban lévő harangok ugyanis meglehetősen hangosan végzik a dolgukat, így érdemes úgy haladni, hogy elkerüljük azt, hogy a fülünkbe kongassanak közvetlenül.

Képgaléria: Kilátás a toronyból (Fotókért kattins a képekre)

A harangház a toronyórák felett, a hármas árkádsorok mögött található. A toronyban lévő harang is nagy élményt jelent, ritkán adatik meg, hogy ilyen közelről láthassuk.

A Tisza felőli oldalon lakik Szent Gellért, vagy Hősök harangja, amely 85,4 mázsányi súlyával az országban a második legnagyobb harangja. Rajta kívül a Dómban lakik a 26,7 mázsás Szent Imre-püspökharang, a 10 mázsás Magyarok Nagyasszonya-harang, az 580 kg-os Szent Teréz-harang és a 250 kg-os Lélekharang.

A toronyot időnként éjszaka is meg lehet látogatni, de erről érdemes előre tájékozódni.

A Dómban újabb attrakciót is kínálnak, a Kupolakilátóba is fel lehet jutni. Azt ígérik, hogy ilyenkor 34 méter magasból lehet szétnézni a város felett. A felfelé úton pedig látható a templom padlástere, és az épület födémszerkezete is. A vezetéses túrák idejéről szintén előzetes tájékozódás szükséges.

Képgaléria: A Dóm kívülről (Fotókért kattins a képekre)

Ha már kinézelődtük magunkat a magasban, akkor szánjunk időt a Látogatóközpontból megközelíthető altemplomra is. Itt egy kiállításon láthatók a Szeged-Csanádi Egyházmegye legértékesebb liturgikus tárgyai, egyházi jellegű textíliák és ötvösművészeti remekek is.

Képgaléria: A kiállítás (Fotókért kattins a képekre)

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk