Szeges belvárosának egyik leglátványosabb épülete a Reök-palota. A gyönyörű szecessziós házat Magyar Ede tervezte. 1907-ben épült fel.

Az épület századik születésnapján újult meg, és tíz éve, hogy új funkcióval újra Reök-palotaként élhet tovább.

A ma kiállításoknak otthont adó háznak kalandos sorsa volt, mire elnyerte mai formáját és megkapta mai feladatát.

A különlegesen szép díszítésekkel, belső kialakítással rendelkező palota az európai szecessziós épületek között is az egyik legszebb.

A megrendelője Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván volt.

A gazdag földbirtokos egyben a Folyammérnöki Hivatal vezetője, vízügyi mérnök, királyi főmérnök, országgyűlési képviselő is volt. Egy különleges családi házat szeretett volna magának, így épülhetett fel ez a ház a Kölcsey utca és a Feketesas utca sarkán.

A nagy teleknek és a mellette kialakított kis térnek – amelyet a mai köznyelv csak “Ló faraként” ismer – köszönhetően van hely az épületet alaposan megszemlélni és megcsodálni.

A fiatal tervező, Magyar Ede előzőleg bejárta Európát, és az ott tapasztaltak, tanultak alapján tervezte meg ezt a házat. A tragikus sorsú építésznek rövid időszak, nyolc év adatott meg, hogy szebbnél szebb házakat tervezzen. Ezek közül is kimagaslott a Reök-palota.

A magyar szecesszió minden szépsége megtalálható itt. A virágok, a kecses ívek, indák, és madarak, a kidolgozott ablak- és ajtókeretek, de még a tetőt a sarkon lezáró stílszerű fekete sas figura is fantasztikus látványt nyújt.

A fehér falakon kéklő virágok, a míves korlátok messziről vonzzák a tekintetet.

A palota építésén főleg helyi mesterek és művészek, épületszobrászok dolgoztak. “A szecesszió minden kis részlete mesél” – mondta sétánk vezetője Tasnádiné Zsike, a szegedi Tourisma egyik kedves idegenvezetője. És tényleg.

A falakon lévő vízililiomok, a vízbuborékok, a hullámok a megrendelő foglalkozására utalnak, míg a lófejek a lótenyésztéssel is foglalkozó földbirtokosra. A sarokház tetején díszelgő hatalmas fekete madár az alant futó Feketesas utcára is utal.

A ház felső szintjén a homlokzaton az eredeti tervek szerint vízitündéreket festettek, ám azt Reök feleségének és konzervatív női családtagjainak tiltakozása miatt eltávolították. Ma egy csíkos díszítés pótolja a minden bizonnyal sokkal látványosabb női alakokat.

Az épületben látható kovácsoltvas munkákat Kiss János szintén szegedi lakatosmester műhelyében készítette Fekete Pál díszkovács, Magyar Ede tervei alapján.

A palotát többek között a kilenc gyerekes család használatára is készítették. A Reök-fiúk egy-egy garzonlakást kaptak, míg a lányok többszobás lakást. A földszinten egy vendéglő volt, erre utalt a hordós oszlop a bejárat mellett. A többi földszinti helyiséget bérbe adták kereskedőknek, iparosoknak. A bejárat mellett volt Magyar Ede tervezőirodája is. A többi lakást pedig bérlők lakták.

A második világháború után a korábban nagyobb lakásokat társbérletekké alakították. Egy 1960-as épületfelújításon a korábbi szép homlokzatot egyszerűsíteni akarták, de végül sikerült elérni, hogy a veszélyes részeket inkább leszedték, és az állagmegóvást elvégezték.

Az eredeti belső díszítések, aranyozott ajtók, díszes mosdók az idők folyamán már elpusztultak, megsemmisültek. A palota többször is átesett felújításon, de az ezredforduló előtt már sokáig üresen állt, állapota rohamosan romlott. A város vezetése 2004-ben döntötte el, hogy új funkciót kap az épület.

2007-ben készült el a teljes rekonstrukció, és az épület 100. születésnapján nyitották meg ünnepélyesen a Regionális Összművészeti Központ névre keresztelt (REÖK) palotát,

mely így tovább örökítette korábbi nevét.

A tíz éve működő központban kiállításokat rendeznek, zenei és irodalmi programokat szerveznek. A jubileum tiszteletére idén a belépőket is szimbolikus árra, 500 forintra csökkentették.