Máig látható egy több száz éves majorság Szántódpusztán, az egykori apátsági birtokon
Ha Balaton, és ha Szántód, akkor a legtöbbünknek a kikötő jut az eszünkben, hiszen innen indul a komp a túlpartra, Tihanyba. Ám akik szeretnek a vízparttól kicsit távolabb is szétnézni, azoknak érdemes ellátogatni Szántódpusztára is, amelynek különlegessége, hogy
eredeti állapotban őrizte meg egy majorság épületeit.
Bár Tihany és Szántód között ott csillog a Balaton vize, mégis erős szál köti össze a két települést, már igen régóta. A múlt iránt érdeklődőknek biztos, hogy sok érdekességet árul majd el a régi majorság falai között megbújó történelem.
A tihanyi apátság szerzeteseinek asztalára innen került élelem és bor
A Siófoktól 11 kilométerre található Szántódpuszta helyén már az avarkorban is éltek földművesek, megélhetésüket pedig kézműves iparral egészítettek ki. A hely első írásos említése az 1055-es Tihanyi apátsági alapító oklevélben található, és arról szól, hogy I. András király – többek között – ezt a birtokot is a Benedek-rendi szerzeteseknek adományozta.
A pusztában mezőgazdasági terményekkel, hallal és borral látták el a szerzeteseket, és az itt élők teljesítettek szolgálatot a révnél is. A puszta a török időkig lakott volt, ám a hódoltság idején elnéptelenedett. A 18. század elején az apátság magyar és idegen nyelvű új lakókat telepített le. A majorság bérlője volt 1787-90 között a kor híres polihisztora, Pálóczi Horváth Ádám. Egy kétszáz éves irat arról számolt be, hogy akkoriban egy kocsma, egy gémeskút és egy kápolna állt a területen, és körülötte művelt kertek voltak. A hely megőrizte jellegét, és a későbbiekben épült régi épületeinek jelentős részét is. A ma látható házak főleg a 17-18. századból származnak, néhányat a 19. században átalakítottak. A puszta 1945-ig volt az apátság birtoka, majd állami kézbe került.
Az épületegyüttes 1970-től idegenforgalmi és kulturális központként működik. Mára az állapota meglehetősen leromlott - kivéve a kápolnát, és néhány szállásként használt házat -, több épületet emiatt már látogatni sem lehet. Ígérik, hogy hamarosan felújítják, addig pedig a tárlatok megnézhetők, és hétvégénként programokat is szerveznek.
Szántódpuszta az elmúlt évtizedekben skanzen jelleggel működik,
több mint harminc épületből álló műemlék-együttesként maradt fenn. Van benne csárda, cselédház, magtár, kápolna, istálló, működik benne kiállítás, és szálláslehetőséget is nyújtanak.
Az épületek április 15-től - augusztus 31-ig vannak nyitva, így látogatás előtt érdemes tájékozódni, mert a téli időszakban előzetes bejelentkezés alapján tudnak fogadni.
Szántódpuszta 1995-ben kapta meg az Europa Nostra-díjat építészeti hagyományainak őrzésért, és az értékes műemlékek helyreállításáért.
Bővebb információk ITT.
Fotó: Nagy Gergely / Időkép
Fotó: Nagy Gergely / Időkép
Fotó: Nagy Gergely / Időkép
