Guggenheim Múzeum, Pintxo és egy megahíd – Irány Bilbao, Baszkföld legismertebb városa
Régi hiányt pótol az a nemrég elindított közvetlen repülőjárat, amely hetente kétszer hozza-viszi az utasokat Budapest és Bilbao között.
Élményből és látnivalóból pedig akad bőven – ezt példázza az a sajtóút, amelyet a Turespaña Spanyol Idegenforgalmi Hivatal és a Wizz Air szervezett októberben. Egy hét alatt előbb Baszkföld, majd két további spanyol autonóm közösség, La Rioja és Kantábria néhány nevezetes, nem egyszer szenzációsnak mondható helyét kerestük fel. Háromrészes mini cikksorozatunkban ennek az útnak az állomásait vesszük sorra. Elsőként tehát Euskadi, azaz Baszkföld megkapó világába tekintünk bele.
Valahogy azonnal ez a mese jut az ember eszébe Bilbaóban járva. Főleg azután, hogy fő nevezetessége, a Guggenheim Múzeum földszintjén gyorsan pergő filmkockák mutatják be, miként vált az egykori csúnya és szennyezett nehézipari település az ezredfordulóra Európa egyik legvonzóbb városává. Nem egész két percbe sűrítve lélegzetelállító élményt nyújt a múzeum születésének folyamata, szélesebb értelemben pedig az a hetvenes évek végétől végbement transzformáció, amelynek nyomán kialakult a város mai derűs, karakteres, semmi máshoz nem hasonlítható arca.
A káprázatos átalakulás kulcsa az a mesterterv volt, amelynek eredményeként gyökeresen átformálódott Bilbao gazdasága. Bezárták a környékbeli vasércbányákat, valamint az alacsony hatékonysággal működő vaskohókat és gyárakat, amelyekben a tengerjáró hajóktól a kéziszerszámokig jószerével mindent gyártottak. Kitelepítették a városközpontból a kikötőt, átépítették és közösségi terekké alakították a várost átszelő Nervión folyó partjait, korszerűsítették az úthálózatot és a tömegközlekedést, átadták a légikikötő új épületét (tervezője Santiago Calatrava), mindeközben a város életét fokozatosan áthangolták a szolgáltatásokra és a kultúrára.
A folyamat részét alkotta, hogy a város szívében, fontos közlekedési útvonalak kereszteződésében 1997-ben megnyílt a Guggenheim Múzeum, amely rövid idő alatt a város névjegyévé vált. A Frank O. Gehry által tervezett egyedi, robosztus épületegyüttes, bár hatalmas, mégis belesimul környezetébe. Látványa minden oldalról megkapó, a felületét borító, tükröződő titánlemezeknek köszönhetően pedig minden napszakban más és más képet nyújt aszerint, milyenek környezetének színei és fényei.
Képgaléria: Guggenheim Múzeum, alkotások (Fotókért kattints a képekre)
A 24 ezer négyzetméter alapterületű múzeum állandó gyűjteményének darabjaiból már az épületen kívül ízelítőt kaphatunk: a városlakók kétségtelen kedvence Puppy, Jeff Koons 12,4 méter magas, színes virágruhába öltöztetett kutyafigurája, amely az utcaszint felőli oldalon „őrzi a házat”, vele átellenben, a parti sétányon Louis Bourgeois alkotása (címe: Maman), egy óriási pókanya ácsorog. A hátteret mindehhez, a La Salve híd pillérén, Daniel Buren alkotása, a Vörös boltívek adja, amely a múzeum megnyitásának 10. évfordulójára készült, az épület melletti medence víztükrén pedig Anish Kapoor üveggömbjei táncolnak.
A 20. századi és kortárs műalkotások sora odabent folytatódik. Közülük a leglátványosabbak minden bizonnyal Richard Serra monumentális, az idő és a tér érzékelésének határait feszegető corten acél szobrai, amelyek a múzeum legnagyobb (130 x 30 m), oszlop nélküli kiállítótermében kaptak helyet. Igen érdekesek Jenny Holzer fényinstallációi, akárcsak a ghánai El Anatsui leomló, hullámzó vízfelület hatását keltő, 14 x 8 méteres, milliónyi üvegzáró fémcsíkból összeállított alkotása (Rising See).
A bilbaói Guggenheim Múzeum, amelyet a szakma a 20. század egyik legkiválóbb építészeti alkotásának tekint, önmagában is igazi látványosság. Nagyvonalú belső terei és változatos méretű kiállítótermei egy széles, magasba törő átriumot fognak közre, amelybe hatalmas üvegfelületeken át árad be a fény. A múzeumon belüli séta így duplán emlékezetes, a rendkívüli épületegyüttes rendkívüli művészeti élményeket tartogat látogatóinak.
Baszkföld (baszk nyelven Euskadi) Spanyolország északi részén található, területe (7234 km²) nagyjából akkora, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ez alapján az ország 13. legnagyobb autonóm közössége. Három tartományból áll, lakosainak száma 2,23 millió. Fővárosa, a baszk parlament és kormány székhelye Vitoria-Gasteiz (260 ezer fő), legnagyobb városa a 350 ezres Bilbao, amelynek vonzáskörzetében közel egymillióan élnek. Harmadik legjelentősebb városa a nemzetközi filmfesztiváljáról híres tengerparti város, San Sebastian (190 ezer fő). Mindhárom város saját repülőtérrel rendelkezik.
Baszkföld Spanyolország egyik legfejlettebb tartománya, ahol az éves nettó átlagkereset meghaladja a 32 ezer eurót (2022). Neve spanyolul País Vasco – az elnevezés a terület első lakóinak nevéből (vascones) származik. Hivatalos nyelve a spanyol és a baszk. A baszk az Európában használt legősibb nyelvek egyike, nincs ismert nyelvrokona, Észak-Spanyolország és Dél-Franciaország egyes területein beszélik még.
A Guggenheim Múzeum több mint egymillió látogatót fogad évente, egyértelmű jeleként annak, hogy közel három évtizedes fennállása óta nem csillapodik a Bilbao iránti hazai és külhoni érdeklődés. A mesterterv tehát – amelynek véghezvitelében számos neves építész és képzőművész vállalt részt – beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Új életre kelt a város, fellendült a kulturális és az üzleti turizmus. Bilbao kifejezetten vonzó idegenforgalmi célponttá vált, a gyarapodó bevételek pedig további revitalizációt, közjót szolgáló fejlesztéseket tettek lehetővé.
Mindez látható és érzékelhető, bármerre is járunk – akár a hangulatos, az egykor csak hét párhuzamos utcából álló, kis családi üzletekkel teli óvárosban, akár a folyó másik oldalán, a széles utcák, tágas sugárutak, parkosított terek környékén, ahol a bevásárló- és adminisztratív negyed található. Különösen estefelé indul be az élet, ám nemcsak a sokáig nyitva tartó üzletek miatt, hanem azért is, mert az egymást érő, kisebb-nagyobb bárok és éttermek jellegzetes baszkföldi étkekkel várják vendégeiket. Ezek a pintxo-k (ejtsd: pincsó), vagyis olyan falatkák, kisebb harapnivalók, amelyeket leginkább a Spanyolország más részein fogyasztott tapas-okhoz lehet hasonlítani. Mivel ezekből a pálcikákra tűzött mini és maxi szendvicsektől a sült polipig és kolbászig rengeteg variáció létezik, érdemes a velük való megismerkedésre egy körsétát, akár több órát is szánni.
Ám megéri Bilbaón kívülre is kiruccanni, mégpedig metróval (a 350 ezres városnak három metróvonala van!), hogy egy újabb csodát vegyünk közelebbről szemügyre. Ez pedig a városközponttól 16 kilométerre található Vizcaya-híd, a világ első olyan hídja (1893), amelyen az utasok és a járművek szállítása drótköteleken felfüggesztett kabinban történik. Bár már messziről szembeötlik a folyó felett átívelő vörös acélszerkezet, a „lényeg”, a néhány méterrel a víz felett lebegő gondola, a ki- és beszállás mikéntje és az átkelés maga csak a közelbe érve válik láthatóvá.
Képgaléria: Belváros, Vizcaya-híd, Pintxo-variációk (Fotókért kattints a képekre)
A híd, amely 2006 óta az UNESCO-világörökség része, számos hasonló konstrukció modelljéül szolgált Európában, Afrikában és Amerikában. A neves baszk mérnök, Alberto de Palacio, Gustave Eiffel tanítványa tervezte, hadrendbe állítva az ipari forradalom vívmányait és a helyi vasmegmunkálás hagyományait. A Nervión tölcsértorkolatában emelt „függő híd” megépítésével két legyet ütöttek egycsapásra: amellett, hogy olcsóbb volt egy hagyományos, a hajóforgalmat lehetővé tevő, magasan futó híd vagy egy alagút megépítésénél, betöltötte hagyományos feladatát is, kapcsolatot teremtett az egymással szemben lévő két település, Portugalete és Getxo között.
Lebegő kompon közlekedni – na, ez ma már igazi unikum, szóval kihagyhatatlan! A szerkezet éjjel-nappal 8 percenként ingázik ide-oda, 6 gépkocsi, több motor és kerékpár, valamint az oldalsó kabinokban mintegy 200 fő befogadására képes. A lebegésnél is nagyobb élmény viszont az, ha az ember a pillérbe épített lifttel felmegy a híd tetejére, és átsétál a 45 méter magasban kialakított, 160 méter hosszú panorámahídon. Tiszta időben egészen kivételes körkép tárul fel a folyó tölcsértorkolatában lévő tengeri kikötőtől a Bilbao körüli hegyekig és a nagyváros kontúrjaiig.
Bilbaóban, ha belefér…
Vedd be magad az óvárosba, keresd meg a katedrálist, és válogass a kézművesboltok kínálatából!
Ne hagyd ki Európa egyik legnagyobb fedett piacát! A Mercado de la Ribera három szintjén, 10 ezer négyzetméteren válogathatsz a friss áru között. Ha megéheznél, egyél egy-két pintxót, majd igyál rá egy kis baszk fehérbort, txakolit (ejtsd: csakoli).
Utazz a Norman Foster által tervezett metróval! A belvárosi állomásokat könnyű megtalálni, lejáratukat jellegzetes, csapott üvegtető borítja.
Elsősorban a Trónok harca szerelmeseinek dobogtatja meg a szívét a Bilbaótól 40 kilométerre található apró baszkföldi félsziget, San Juan de Gaztelugatxe, amelynek neve annyit tesz: Szent János sziklás vára. A nehezen megközelíthető, sajátos formájú sziget volt az említett tv-sorozatban Sárkánykő szigete. Ám nemcsak emiatt vált ismertté és afféle zarándokhellyé, különleges fekvése és a hozzáfűződő legendák miatt mindig is sokan látogatták. Például azért, mert úgy tartották: aki a keskeny földnyelven áthaladva feljut a magasba, leküzdve a 241 sziklába vájt lépcsőfokot, és háromszor megkondítja a kápolna harangját, annak kívánsága valóra válik. Nem tudni, hányszor igazolódott be a legenda, de az igen, hogy a szakadatlan kongatás annyira megzavarta a környező természetvédelmi területen élő állatok – elsősorban a madarak – életét, hogy az ide ellátogató tízezreknek egy ideje már le kell mondaniuk vágyaik beteljesedésének ezen módjáról.
Úgy tartják, hogy Keresztelő Szent János ezen a partszakaszon érte el a szárazföldet, és lábának nyoma négy helyen is a kőbe vésődött. E helyek egyike a közeli Bermeo, annak is az egyetlen épen maradt középkori városkapuja. A festői település már a koraközépkorban városi előjogokkal rendelkezett, majd több mint 120 évig Vizcaya tartomány, az egykori Vizcayai uradalom fővárosa volt. Fontos kereskedelmi és halászati központtá vált, és bár egy idő után Bilbao mögé szorult, templomai és középületei, utcái és kikötője ezt a gyarapodást tükrözik ma is. A 17 ezres település rendelkezik Baszkföld egyik legfontosabb kikötőjével, míg jachtkikötőjében 350 hajó fér el.
Képgaléria: Bermeo, San Juan de Gaztelugatxe (Fotókért kattints a képekre)
Baszkföld három tartományának egyike Vizcaya, amely kiemelt szerepet tölt be a baszk történelemben. Mégpedig azért, mert lakosai a koraközépkorban saját, önálló jogrendszert hoztak létre. A baszk önrendelkezés alapját napjainkig e történelmi jogok képezik, amelyek a hagyomány szerint Guernica (baszk nyelven Gernika) területén jöttek létre. Itt, a városka egy félreeső, csendes parkjában található ugyanis az a hely, ahol egy tölgyfa lombja alatt az időről időre összegyűlő baszkok kialakították, majd írásba is foglalták az életüket meghatározó törvényeket. Ezeket elismerve ugyanitt a 14. századtól kezdve a tartomány urai (így 1476-ban a katolikus királyok, II. Ferdinánd és I. Izabella) ünnepélyes esküt tettek arra, hogy tiszteletben tartják a tartomány évszázados törvényeit és a baszk szabadságjogokat.
Az eredeti, 12. századi tölgyfa természetesen már nem él, 19. század végéig élt utódjának konzervált törzse a parkban egy oszlopokon álló kupola alatt látható. Még későbbi leszármazottja szintén itt található, közvetlenül a tartomány parlamentjének épülete mellett. Követve az évszázados hagyományt napjainkban is itt teszik le hivatali esküjüket a terület újonnan megválasztott kormányzói. Ezért látható a Guernica-fa, a baszk nép szimbóluma a tartomány zászlaján és címerében, a baszkok töretlen szabadságvágyának jelképeként.
Guernica tehát kiemelkedő jelentőséggel bír a baszk nép életében, azonban nevét a nagyvilág az 1936-ban kirobbant spanyol polgárháború kapcsán ismerte meg, amikor a demokrácia, a második spanyol köztársaság hívei és a Francisco Franco tábornok vezette nacionalista erők feszültek egymásnak. Ennek idején hajtották végre a Francót segítő, a náci német „önkéntesekből” toborzott Condor légió repülői – az olasz légierő támogatásával – azt a szörnyű bombázást (a Rügen hadműveletet), amelyben a város 87%-a elpusztult. Az előre kitervelt akcióra egy hétfői napon, 1937. április 26-án került sor akkor, amikor a heti piac miatt sok környékbeli is a városban tartózkodott. A védtelen település ellen végrehajtott kegyetlen támadást tekintik a hadtörténet első szőnyegbombázásának, egyben a német légierő második világháborús terrorbombázásai főpróbájának, amely – mintegy ráadásként – gyújtóbombák ledobásával ért véget. Az áldozatok száma még ma is vita tárgya, annyi bizonyos, hogy legalább százas nagyságrendű.
A tervszerű légitámadás után néhány nappal Franco csapatai elfoglalták az üszkös, füstölgő romokkal teli várost, velük együtt külföldi tudósítók is a helyszínre érkeztek. A világ közvéleménye az ő fényképekkel illusztrált tudósításaikból szerzett tudomást az embertelen pusztításról, amelyért a tábornok sosem vállalt felelősséget, azt az ellenséges erők fellépéseként állította be.
Az akkor Párizsban élő, nyíltan köztársasági párti Pablo Picassót ezek a megrázó hírek késztették világhíres, Guernica című festménye elkészítésére, amely szimbolikus módon ábrázolja az értelmetlen pusztítást és annak következményeit. A 3,5 méter magas, 7,8 méter hosszú alkotáson csak fekete, fehér és szürke szín látható, mivel Picasso úgy tartotta, a horrort nem lehet más színekkel ábrázolni. Az alkotást első ízben 1937 nyarán, a Párizsi Világkiállításon láthatta a nagyközönség, majd a világ számos nagyvárosában kiállították.
Spanyolországba a művész kívánságának megfelelően csak azután találhatott otthonra, amikor országát ismét demokratikus erők kormányozták.
Képgaléria: Guernica (Fotókért kattints a képekre)
Picasso alkotásának életnagyságú, égetett csempékből álló másolata örök mementóként Guernica egyik utcáján kapott helyet. Sétányi távolságra attól, ahol a baszk nép számára oly jelentős Guernica-fa és a tartományi törvényhozás épülete található.
Néhány honlap, ahol bővebb információkat találsz: wizzair.com, spain.info, gernikainfo.eus, guggenheim-bilbao.eus, turismo.euskadi.eus/es