Fanyalgás lefújva, egész jó kis vébé! – Csoportmeccsek után, nyolcaddöntők előtt
A többiből rendszerint hiányzik valami, ami az igazi győztesek sajátja, ráadásul olyan kiváló futballnemzetek nem jutottak ki Oroszországba, mint Olaszország, Hollandia, Csehország. Ehhez képest már a csoportkörök elkezdték átírni a futballtörténelmet
A-csoport: Papírforma félgőzzel
Az A csoport hozta a papírformát, a nagy kérdés éppen a házigazdák játékereje volt. Az első két meccsen az oroszok jóízűen szórakoztatták a közönségüket, de már akkor is sokan mondták, hogy az első komoly ellenféllel szemben derül ki, hogy mennyit érnek. És Uruguay, amely nem brillírozott a két gyengébb csapat ellen, könnyedén leiskolázta őket. Kérdés, hogy mennyire lesz ez elég a szbornajának – a hazai pályával együtt – a spanyolok ellen. Persze Suárez és Cavani sem gondolhatják azt, hogy az egyenes kiesési szakaszban ennyi helyzetet elszórakozhatnak, ha komoly terveik vannak a vb-n. Még akkor sem, ha eddig senki nem tudta bevenni Muslera kapuját.
Akik esetleg abba az illúzióba ringatták magukat, hogy a Szalah-val felálló egyiptomiak meglepetést okoznak, csalódniuk kellett. A foci még mindig csapatjáték, egy világklasszis sehol nem elég – olyannyira nem, hogy a fáraók végül utolsó helyen végeztek a csoportban.
B-csoport: A csillaghullás előszele?
A B-csoport eleve úgy tűnt, hogy a spanyol-portugál kettős lesz a továbbjutó. Így is történt, de azért egyik sem csapat sem ülhet diadalt és erre éppen a „lefutottnak” gondolt záróforduló világított rá. Miután a „két nagy” játszott egy közönség-csalogató, gólzáporos 3-3-at, ami mindkettőnek jó volt – valaki a Facebookon megjegyezte, hogy Real Madrid – Atletico Madrid 4-2 – mindenki azt várta, hogy fesztiválozni fognak Marokkóval és Iránnal szemben. Ehelyett kínlódás következett, mi több, a perzsák, akiknek az utolsó meccsen elvileg még továbbjutási esélyük is volt, kis híján megviccelték a portugálokat, és alighanem a spanyolok sem fognak felvágni a Marokkó elleni 95 percre. Ha Ramosék és a korábban Iker Casillas méltó utódának kikiáltott De Gea ennyit fognak hátul bénázni, arra komolyan ráfizethetnek az oroszok ellen. Ami pedig a portugál-uruguay-i meccset illeti, Godín és társai jól tudják, hogy miként lehet CR7-tel megutáltatni a focit, akinek vélhetően nem tett túl jót az egójának, hogy Iránnak még egy 11-est sem tudott belőni és csak a bíró „jóindulatán” múlott, hogy nem állították ki.
Amúgy éppen Ronaldo piros-mentesítése, vagy a svédeknek a németek ellen meg nem adott 11-ese is azokat fogja erősíteni, akik a videó-bíró ellen ágáltak, hiszen a VAR-nak éppen az ilyen „vitás eseteket” kellene egyértelművé tenni.
Érdekes megfigyelni egyébként, hogy a fociban az elmúlt években egyre több lett a bíró, egyre fejlettebb a technika, és még sincsen kevesebb súlyos tévedés, mint amikor csak „három volt a hülye”. És azért azt se felejtsük el, hogy a fociban is mindig érvényesült az orwelli mondás: mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek…
C-csoport: Dögunalomból jelentjük
„Vegyék elő a Kis herceget, 90 perc alatt el lehet olvasni, éljék át felnőttként az élményt” – e szavakkal ajánlotta a Le Figaro a C-csoport helyosztóját, a francia-dán meccset, mintegy érezve, hogy két továbbjutó lealibizza azt. A dánok a maguk jellegzetes északi focijával kiverekedték a továbbjutást. A végső győzelemre is esélyesnek mondott franciákról viszont nem tudni, hogy mennyit tartalékoltak az egyenes kiesésre, hiszen az egyik legerősebb kerettel rendelkező csapatról van szó Mbappéval, aki minden idők legfiatalabb francia vb-gólszerzője lett, Pogbával, Griezmann-nal, Varane-nal.
A 3 pontos peruiaknak legfeljebb a „szimpatikus csapat” jelzője maradt, de az inkák leszármazottainak továbbra is 1978-as gárda marad meg csúcsnak, a „bolond” Quiroga kapussal, Cubillas-szal, Chumpitazzal, akik megverték a később döntőt játszó hollandokat…Az ausztrálok ezúttal sem tudtak nyomot hagyni a vb-n, és a hozzájuk hasonló csapatok kapcsán a futball-rajongó joggal érzi: a 32-es létszámmal a vb elérte a maximális bővítési lehetőséget, minden további gyarapítás már a legnagyobb futballünnep komolyságát veszélyeztetné…
D-csoport: Egyes sztárok fáradtak, mások nem…
Argentína már négy évvel ezelőtt is hihetetlen szerencsével – és egy remek kapusteljesítménnyel – jutott el a döntőbe, majd ott antifutballt mutatott be. Most egy hajszálon múlt a továbbjutásuk a csoportkörből, ki tudja, mi lett volna, ha megadják a nigériaiaknak a második büntetőt is (láttunk már ilyen „vétlen kezezésért” 11-est…), vagy ha kiállítják az első félidő végén Rojót – éppen a győztes gólt szerző védőt - amikor fejbe rúgta Iheanachot. Szinte érthetetlen, hogy ennyi kiváló képességű játékosból Sanpaoli mester képtelen volt egy olyan csapatot összerakni, amelynek lenne más is elképzelése is a játékról, mint hogy „majd Messi megoldja”. Lehet, hogy az, ami az afrikaiak ellen éppen csak elég volt, a franciák ellen már kevés lesz?
Mindazonáltal az eddig mutatott játék alapján „előrehozott döntőről” beszélni túlzás, ez inkább a múltnak szól…
Ezzel szemben éppen a 100 százalékos D-csoportgyőztes horvátok bizonyították be, hogy a sztárok „fáradtságával” mentegetőzni csupán gyenge kifogás, hiszen Modric, Rakitic, Mandzukic, Perisic legalább olyan húzós idényt hagytak maguk mögött, mint Messi, Di Maria, Agüero vagy Higuain, mégis, magabiztosan nyerték első két meccsüket, a harmadikat pedig a „cseresorral” is behúzták. A délszlávok szép csendben a vb egyik esélyesévé léptek elő, és eddigi energikus, gólratörő játékukat látva nehezen elképzelhető, hogy a dánok képesek lesznek útjukat állni. Ami a két kiesettet illeti: Nigéria nemcsak a balszerencsének, hanem az afrikai csapatoknál gyakran tapasztalt koncentráció-hiánynak köszönheti, hogy nem jutott tovább, Izland pedig egyelőre annyira képes, hogy bármelyik csapatnak megnehezítse az életét hallatlan küzdőképességével.
E-csoport: Még kissé fakó az aranymez
Lehet unni, lehet nem szeretni a brazilokat, de azért az aranymezesek már jelezték, hogy ezúttal is komolyan kell velük számolni. Lecsengett már Neymar frizurája, az utolsó meccsre már hisztijeiből is visszavett, lassan kezd a szó jó értelmében a csapat frontemberévé válni. Időnként már láttunk olyan megoldásokat is, amelyek méltóak az ötszörös világbajnokhoz, és bízunk benne, hogy tudnak ők ennél jobban is játszani. Ha minden jól megy, a mexikóiak elleni nyolcaddöntő a szép foci ünnepe lesz. Svájc szokás szerint szorgos robotolással jutott előre, de könnyen lehet, hogy ennyi volt, mert a sárga lapok alaposan szétzúzták a védelmüket és ez az egyre erőteljesebb svédek ellen nem sok jót ígér. Szerbia többnek látszott, mint amit végül mutatott, Costa Rica pedig nem sokra ment egyetlen világklasszisa, a kapus Keylor Navas parádéival.
F-csoport: Az Istenek alkonya
Éppen 52 évvel ezelőtt szemtanúja voltam Rómában egy vb-meccsnek, amelynek nyomán egy ország borult gyászba. Észak-Korea 1-0-ra verte a világbajnok-esélyesnek tartott Olaszországot, amelynek soraiban olyan klasszisok léptek pályára, mint Albertosi, Facchetti, Rosato, Mazzola, Rivera, Riva. Egész Itália örökre megtanulta Pak Du Ik nevét, az azzurrikat pedig titokban szállították haza egy katonai repülőtérre….Most a németek tanulhatják meg Kim Jung Gvon és Szon Hung Min nevét. A párhuzamot abban is felállíthatjuk, hogy 2010-ben az olaszok ugyanúgy címvédőként estek ki a csoportkörben, mint most a Nationalelf. A svédek elleni szerencsés győzelmük után mindenki azt várta tőlük, hogy magukhoz térnek, és egy hatost rúgnak az ázsiaiaknak. (Aznap délelőtt éppen a lottózóban láttam egy tippmixest, aki erre fizetett be 13-as odds-szal).
Nem így történt: a szupersztárokkal teletűzdelt német válogatott, mint az előző meccseken is, öregurasan, körülményesen szőtte támadásait, és most még hagyományos mázlijuk sem jött be. Hogy mi történt velük, érthetetlen, hiszen ebből a csoportból elvileg behunyt szemmel tovább kellett volna menniük. Jóllakottság, elbizakodottság, uram bocsá, a vezéregyéniség hiánya?
Végül is lehet őket sajnálni, de nem biztos, hogy a vb-nek rosszat tesz a kiesésük, hiszen így új erőviszonyok alakulhatnak ki.
Arra viszont fogadni mernék, hogy a következő World Press Photo sportkategóriájában a vesztes németekről készült képek a díjazottak között lesznek.
A svédekről sokan, főleg az olaszfanok, amolyan „savanyú a szőlő” alapon nyilatkoztak, hogy a maguk színtelen-szagtalan, poszt-Ibra játékukkal nem viszik sokra. Az ő csoportelsőségük a maga módján legalább akkora szenzáció, mint a németek kiesése, ezzel együtt, akárcsak az időnként kifejezetten szép játékot nyújtó Mexikó, aligha fognak beleszólni a végső sorrendbe. De dicsérjük meg a dél-koreaiakat is, akik már kiesettként nemhogy becsülettel küzdöttek, hanem ugyanúgy történelmet írtak, mint 52 évvel korábban északi testvéreik.
G-csoport: Láttuk a világbajnokot?
Az angol és a belga szurkolók nyugodtan sörözgethettek, hiszen kedvenceik alaposan kitömték az ellenfeleket, sőt, egy-egy játékosuk, Kane, illetve Lukaku bejelentkezett a vb-gólkirályi címre is. Egymás elleni meccsüket többen is úgy harangozták be, hogy ez az a találkozó, amit nem szabad megnézni. A két B-csapat nem is törte össze magát, elsőre úgy tűnik, a belgák jártak jobban, hiszen Japán legyőzése ujjgyakorlat nekik, míg az angoloknak Kolumbia ellen már neccesebb lehet a 8 közé jutás.
Mindenesetre a „vörös ördögökkel”, akiknél egyáltalán nem hiányzik a „balhés” Nainggolan, komolyan kell számolni, a döntő sem elképzelhetetlen számukra.
Az angolok ugyan a németek kiesése után azon poénkodtak, hogy amikor egy vb-n utoljára a Nationalelf előtt végeztek, világbajnokok lettek – igaz, ez az 1966-os csapat volt a Charlton-fivérekkel, Gordie Banks kapussal, a mesterhármast szerző Geoffrey Hurst-tel….
Panama és Tunézia kieséséért nem kell feltétlenül gyászt viselnünk, főleg Csatornaország esetében tűnődhetünk el azon, hogy miként kerülhettek ki a vb-re, mert az észak-afrikaiak legalább némi küzdelemre késztették riválisaikat, sőt, az utolsó meccsüket meg is nyerték
H-csoport: Sárgaság ütötte ki Szenegált
Lengyel barátainkból kinéztük, hogy Kolumbia mellett simán továbbjutnak, elvégre Szczesny-től Lewandowskiig van néhány nemzetiközileg elismert ászuk. Ehhez képest az első két mérkőzésen szánalmas teljesítményt nyújtottak, utolsó győzelmük csak szépségtapasz volt. A dél-amerikaiak viszont a rossz kezdés után – 87. perc emberhátrányban és vereség a japánoktól – magukra találtak, és talán megismételhetik négy évvel ezelőtti jó szereplésüket. Annál szomorúbb, hogy a legjobb afrikai csapat, Szenegál is távozni készült: a vb-k történetében először döntött – pont- és gólkülönbség egyenlőség miatt – a fair play-lista: és mivel Japánnak kevesebb sárga lapja volt, mint Szenegálnak, a Kék Szamurájok léptek tovább a második helyen. Az új szabály vitatható, és nem biztos, hogy ettől lesznek sportszerűbbek a meccsek, hiszen a lapkiosztás abszolút a bírói felfogástól függ…Vajon mikor következik be a „fekete kontinens” 30 éve várt áttörése a futballban?
