A budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatója szerint még nem tudták megoldani az intézményből polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok pótlását. Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, hat tanárt bocsátottak el az iskolából, amiért csatlakoztak a béremelésért és jobb munkakörülményekért tiltakozókhoz.
A pedagógusok munkaügyi pere kedden folytatódott a bíróságon. Oda beidézték az iskola igazgatóját, aki elmondta, hogy a kirúgások után fel kellett oszlatni a földrajz fakultációt, németül biológiát tanító tanár azóta sincs, több osztály osztályfőnök nélkül maradt és a francia csoportokat össze kellett vonni az iskolában – írja a hvg.hu.
Hutai László elmondta:
maradtak el órák a polgári engedetlenség miatt, de ez nem okozott nagyobb gondot, mint egy súlyosabb influenzajárvány. A tanárok elbocsátása azonban nagy érvágás volt, mert sokuknak különleges szaktudása volt.
A nemzetközi érettségi esetében sem maradt olyan franciatanár, aki elvégezte volna az ehhez szükséges felkészítő tanfolyamot.
A spanyolórák esetében is össze kellett vonni csoportokat, így előfordult, hogy egy tanárnak egyszerre kellett foglalkoznia a kezdőtől a haladóig minden csoporttal. Az igazgató azt mondta, több fórumon kezdeményezte, hogy legalább a speciális tudású kollégákat óraadóként visszafoglalkoztathassák, de nem kapott zöld utat.
Hutai arról is beszélt, hogy a kirúgások előtt felhívta Rábel Krisztina tankerületi igazgató, és arra kérte, hasson az engedetlen tanárokra. Két tanárra külön felhívta a figyelmet, akik „nagyon közel állnak a vörös vonalhoz”. Amikor az igazgató emiatt szólt nekik, polgári engedetlenség helyett végül sztrájkba kezdtek.
Miután hat tanárt elbocsátották, a többiek úgy érezték, a diákok érdekében nem jó ötlet folytatni az engedetlenséget. Hutai azt is mondta, nem érezte, hogy a tankerület külön a Karinthyt akarta büntetni, de megszorításként érzékelte, amikor hirtelen határozatot kapott arról, hogy a szokásos öt osztály helyett csak hármat indíthat az iskola.
A budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatója szerint még nem tudták megoldani az intézményből polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok pótlását. Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, hat tanárt bocsátottak el az iskolából, amiért csatlakoztak a béremelésért és jobb munkakörülményekért tiltakozókhoz.
A pedagógusok munkaügyi pere kedden folytatódott a bíróságon. Oda beidézték az iskola igazgatóját, aki elmondta, hogy a kirúgások után fel kellett oszlatni a földrajz fakultációt, németül biológiát tanító tanár azóta sincs, több osztály osztályfőnök nélkül maradt és a francia csoportokat össze kellett vonni az iskolában – írja a hvg.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Blikk: Meghalt a Skóciában eltűnt, majd holtan talált Huszti ikrek édesapja
A lap szerint a 63 éves férfi hétfőn otthonában hunyt el, miután állapota napok alatt rosszabbodott. Az apa alig egy évvel élte túl lányait, Elizát és Henriettát, akiket a skóciai Dee folyóban találtak meg holtan.
Alig több mint egy évvel a Skóciában holtan talált Huszti ikrek tragédiája után a család újabb tagját veszítette el: meghalt a két nő édesapja, Huszti Miklós. A 63 éves férfi február 9-én, hétfőn hunyt el – írja a Blikk.
Egy hozzátartozó a lapnak azt mondta, a férfi állapota napok alatt fordult rosszra.
„Múlt pénteken még megfázásra panaszkodott, de nem látszott, hogy komoly baja lenne. Aztán egyre rosszabbul lett, úgy tudjuk, a tragikus napon lefeküdt aludni, hogy megpróbálja kipihenni a betegséget, de már nem kelt fel többé.”
Lányai, Eliza és Henrietta 2025 januárjában tűntek el a skóciai Aberdeen városát átszelő Dee folyó közelében. Holttestüket hetekkel később, január 31-én találták meg a vízben. A skót rendőrség a halálokot fulladásként állapította meg, és hivatalosan balesetnek minősítette az ügyet, idegenkezűségre utaló jelet nem találtak. Ennek ellenére a közvélemény egy része és a család egyes tagjai is kételkednek a hivatalos magyarázatban. Huszti Miklóst mélyen megviselte a lányai elvesztése és a tragédiát követő ügyintézés terhe. A család a magas költségek miatt végül hamvasztás után, urnában hozta haza az ikreket Magyarországra.
A Blikk szerint az édesapát otthonában, Tornyospálcán helyezik örök nyugalomra. Lányai, Eliza és Henrietta a Pest vármegyei Monor sírkertjében nyugszanak.
Alig több mint egy évvel a Skóciában holtan talált Huszti ikrek tragédiája után a család újabb tagját veszítette el: meghalt a két nő édesapja, Huszti Miklós. A 63 éves férfi február 9-én, hétfőn hunyt el – írja a Blikk.
Egy hozzátartozó a lapnak azt mondta, a férfi állapota napok alatt fordult rosszra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter ezt állította, de a Városligeti-tó fenntartói nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el kacsák a gödi akkugyár vendégmunkásainak érkezése után
A politikus először azt mondta, a budapesti állatkertből tűnt el nagyon sok kacsa és aranyhal, később viszont pontosított, a Városligeti-tóra gondolt. Azonban sem a Városliget Zrt., sem a rendészet nem regisztrált tömeges állateltűnést, bejelentés sem érkezett hozzájuk ilyesmiről.
„Amikor a Fülöp-szigetekről idehoztak több száz munkavállalót, és elhelyezték őket mindenféle pénz és ellátás nélkül budapesti munkásszállókon, akkor másnap a budapesti állatkertben nagyon sok kacsa eltűnt. És aranyhal. Mert ezek az emberek éheztek, és ehhez folyamodtak” – mondta Magyar Péter szerdán a bicskei kampánynyitó rendezvényén, amikor a gödi Samsung-gyár botrányáról beszélt.
Később egy kommentben pontosított: az állatkert előtti tóra, vagyis a Városligeti-tóra gondolt. Azt azonban nem árulta el, pontosan mikor történhetett ez, és honnan származnak az értesülései.
A Lakmusz.hu megkeresésére a Városligeti-tó üzemeltetéséért és a közrendért felelős szervezetek egyöntetűen azt állították, hogy nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el állatok a területről. A Városliget Zrt. közölte,
nincs tudomásuk tömeges kacsa- vagy haleltűnésről. Hozzátették, hogy a tavon látható tőkés récék vadon élnek, és szabadon közlekednek Budapest vizes élőhelyei között, a tóban pedig tájékoztatásuk szerint aranyhalak nem élnek.
A halállományért felelős Aranyponty Zrt. igazgatója sem tudta megerősíteni a tömeges állateltűnést, mivel nem kísérik figyelemmel az állomány változását. A Középső-tavat üzemeltető Budapesti Sportszolgáltató Központnál sem tapasztaltak ilyet, az előző nyári szezonban mindössze két elhullott kacsát találtak a területen.
A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósághoz sem érkezett bejelentés az ügyben, és nincs is információjuk arról, hogy ilyesmi történt volna.
A Városligeti-tónál egyébként tilos horgászni. Bár az üzemeltető szerint aranyhalak nem élnek a tóban, egy 2022-es tömeges halpusztulás előtt az RTL hírportálja 50-60 egzotikus halfajt is azonosított a vízben, ezeket vélhetően a lakosság engedte a tóba a házi akváriumokból.
Nem ez az első eset, hogy vendégmunkásokkal kapcsolatban hasonló híresztelés terjed Magyarországon. Korábban több vidéki városban is felröppent a pletyka, hogy külföldi munkavállalók vadkacsákat fognak be, de azokat az eseteket a hatóságok rendre cáfolták.
Magyar Péter bejelentésére Molnár Áron is reagált. A színész-aktivista azért érezte úgy, hogy megszólal az ügyben, mert „aki hülyeségeket beszél, abba bele fogok szállni”. Szerinte gáz, ha azt a feltételezést, hogy valaki – legyen az magyar, filippinó, szír vagy amerikai – éhezésében állatot evett, pártpolitikai célokra használják fel. Úgy látja, hogy „ez az idegenellenességet erősíti, pont azt, amit a Fidesz épít 2015 óta és nem a szolidaritást, az empátiát, vagy az emberséget.”
Magyar Péter kommentben válaszolt Molnár Áronnak, ezt írta: „Láttad te már, milyen körülmények között élnek például a Budapesten dolgozó futárok? Vágod, hogy arról beszéltem, hogy miként használják ki ezeket az embereket és milyen embertelen módon bánnak velük? Ez idegenellenesség? Hagyjuk már...”
„Amikor a Fülöp-szigetekről idehoztak több száz munkavállalót, és elhelyezték őket mindenféle pénz és ellátás nélkül budapesti munkásszállókon, akkor másnap a budapesti állatkertben nagyon sok kacsa eltűnt. És aranyhal. Mert ezek az emberek éheztek, és ehhez folyamodtak” – mondta Magyar Péter szerdán a bicskei kampánynyitó rendezvényén, amikor a gödi Samsung-gyár botrányáról beszélt.
Később egy kommentben pontosított: az állatkert előtti tóra, vagyis a Városligeti-tóra gondolt. Azt azonban nem árulta el, pontosan mikor történhetett ez, és honnan származnak az értesülései.
A Lakmusz.hu megkeresésére a Városligeti-tó üzemeltetéséért és a közrendért felelős szervezetek egyöntetűen azt állították, hogy nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el állatok a területről. A Városliget Zrt. közölte,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az MSZP elnöksége azt javasolja, ne induljanak a 2026-os választáson
„A kormányváltás jelöltjeit támogatjuk 2026-ban. Új baloldalhoz egy új rendszeren keresztül vezet az út” – írják közleményükben. Céljuk, hogy a választás után ne alakíthasson kormányt egy esetleges Fidesz-Mi Hazánk koalíció.
A Magyar Szocialista Párt a közösségi oldalán közzétett közleményében arról ír, hogy
a kormányváltás jelöltjeit támogatják 2026-ban. A párt szerint hallják a támogatóik hangját, és úgy látják, a magyar baloldaliak túlnyomó többsége azt szeretné, ha 2026-ban minden egyéni választókerületben kizárólag a legtöbb szavazatot elérni képes jelölt indulna a Fidesz jelöltje ellen.
Ezért az MSZP Országos Elnöksége azt javasolja a párt kongresszusának, hogy „az MSZP Magyarország egyetlen felelős baloldali pártjaként döntsön úgy, hogy nem indul a 2026. évi országgyűlési választáson.”
Azt is javasolják, hogy minden választókerületben a legtöbb szavazatot elérni képes ellenzéki jelöltet támogassák, mert szerintük
„nem elég csak győzni, az eltorzított választási rendszer miatt az elérhető legnagyobb arányban kell győzni minden választókerületben.”
A párt közleménye szerint ennek értelmében négy jelöltet már meg is neveznek, akiket támogatnak: Budapest 8-as választókerületében Kunhalmi Ágnest, Budapest 14-es választókerületében Vajda Zoltánt, Budapest 16-os választókerületében Dr. Hiller Istvánt, Csongrád-Csanád megye 1-es választókerületében pedig Szabó Sándort. A többi választókerületben arra kérik támogatóikat, szavazzanak a kormányváltás érdekében. Azt írják, a választási kampányban
azért fognak mozgósítani, „hogy a 2026-os választás után ne alakíthasson kormányt egy esetleges Fidesz-Mi Hazánk koalíció.”
A párt állítja, hogy a választás után is ott lesznek, „hogy képviseljük saját baloldali programunkat, érvényesítsük azt a kormányváltás utáni időszakban, és számon kérjük az új kormányon a szolidaritás, az emberség, az esélyteremtés értékeit.” A poszt szerint ha 2026-ban kormányváltás lesz, utána haladéktalanul új választási rendszer kidolgozását kell megkezdeni.
A mostani bejelentés éles fordulatot jelent a párt korábbi stratégiájához képest. 2025 novemberében még arról számoltak be, hogy 102 egyéni körzetben indítanak jelöltet és országos listát is állítanak. 2026 januárjában Komjáthi Imre pártelnök a sajtóértesülésekre reagálva még azt mondta, nincs olyan döntés, hogy az MSZP ne indulna a választáson, és a végleges stratégiáról a február közepi kongresszus fog határozni.
A Magyar Szocialista Párt a közösségi oldalán közzétett közleményében arról ír, hogy
a kormányváltás jelöltjeit támogatják 2026-ban. A párt szerint hallják a támogatóik hangját, és úgy látják, a magyar baloldaliak túlnyomó többsége azt szeretné, ha 2026-ban minden egyéni választókerületben kizárólag a legtöbb szavazatot elérni képes jelölt indulna a Fidesz jelöltje ellen.
Ezért az MSZP Országos Elnöksége azt javasolja a párt kongresszusának, hogy „az MSZP Magyarország egyetlen felelős baloldali pártjaként döntsön úgy, hogy nem indul a 2026. évi országgyűlési választáson.”
Azt is javasolják, hogy minden választókerületben a legtöbb szavazatot elérni képes ellenzéki jelöltet támogassák, mert szerintük
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
IDEA-felmérés: 10 pontos előnnyel veri a TISZA Párt a Fideszt
A február elején készült felmérés szerint a TISZA a teljes népesség körében 36, a Fidesz 28 százalékon áll, a 10 százalékpontos különbséget a biztos szavazó, pártot választani tudók között mérték. A Mi Hazánk és a DK bejutásával négypárti parlament jöhetne létre az eredmények alapján.
A parlamenti választási kampány előrehaladtával sem csökken a Tisza Párt előnye a kormánypártok előtt. Magyar Péter pártja a teljes népesség körében 8, a biztos szavazó, pártot választani tudók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a Fidesz–KDNP-t – derül ki az IDEA Intézet február elején végzett országosan reprezentatív felméréséből.
Ha most vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a felnőtt népesség több mint egyharmada, 36 százaléka szavazna a Tisza Párt listájára, míg bő egynegyede, 28 százaléka a Fidesz–KDNP-re. A biztos szavazók körében még markánsabb a különbség: itt a Tisza Párt 48, a Fidesz–KDNP pedig 38 százalékon áll.
Ha február elején lett volna a választás, négypárti parlament jöhetett volna létre.
A két nagy párton kívül a DK és a Mi Hazánk is elérte volna a frakcióalapításhoz szükséges 5 százalékos támogatottsági szintet. A teljes felnőtt népesség körében a DK és a Mi Hazánk is 4-4 százalékon áll, míg az MKKP-re 3 százalék szavazna.
Az elmúlt egy hónapban a Tisza és a Fidesz–KDNP támogatottsága lényegében nem változott. Jelentős változás viszont, hogy a februári eredmények hosszú idő óta először nem három-, hanem négypárti parlament létrejöttét valószínűsítik. A Mi Hazánk 2025 nyara óta először érte el újra az 5 százalékos parlamenti küszöbértéket a biztos szavazók körében.
A kutatás szerint az elmúlt hetekben sokan találtak pártot maguknak, a „nem tudom/nem válaszolok” tábora 3 százalékponttal csökkent, amiből a kisebb pártok is profitálhattak.
Más intézmények friss kutatásai ugyanakkor eltérő képet mutatnak. A kormányközeli Nézőpont Intézet február eleji mérése szerint listán a Fidesz vezet, míg a 21 Kutatóközpont január végi felmérése az IDEA-nál is nagyobb, 16 százalékpontos Tisza-előnyt mért a biztos szavazók körében. A különbségeket részben az eltérő módszertanok magyarázhatják: az IDEA online, önkitöltős kérdőívet használ, míg más intézetek például telefonos lekérdezést.
Az IDEA Intézet a kutatás adatait január 31. és február 6. között vette fel online kitölthető kérdőív segítségével.
A parlamenti választási kampány előrehaladtával sem csökken a Tisza Párt előnye a kormánypártok előtt. Magyar Péter pártja a teljes népesség körében 8, a biztos szavazó, pártot választani tudók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a Fidesz–KDNP-t – derül ki az IDEA Intézet február elején végzett országosan reprezentatív felméréséből.
Ha most vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a felnőtt népesség több mint egyharmada, 36 százaléka szavazna a Tisza Párt listájára, míg bő egynegyede, 28 százaléka a Fidesz–KDNP-re. A biztos szavazók körében még markánsabb a különbség: itt a Tisza Párt 48, a Fidesz–KDNP pedig 38 százalékon áll.
Ha február elején lett volna a választás, négypárti parlament jöhetett volna létre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
