Több mint 2 milliárd forintot költött a magyar kormány szlovákiai fociklubok támogatására tavaly

16 éve nincs oktatási minisztérium Magyarországon. Azóta az oktatás nem önálló minisztériumként működött, hanem különböző tárcák alá volt beosztva. A Tisza Párt egyik fő programpontja volt, hogy önálló oktatási és egészségügyi minisztériumot hoznak létre. Később ez kiegészült azzal is, hogy az egészségügyi és az oktatási miniszternek vétójogot adnak a kormánydöntésekben.

A sajtóban korábban felröppent a hír arról, hogy a Tisza Párt Rubovszky Ritát, egy kevésbé ismert katolikus oktatási szakembert jelölne miniszternek. Az utána kialakuló közéleti diskurzus egyből rávilágított arra, hogy az új kormánypárt támogatói mennyire heterogén közeget alkotnak, ugyanis sokan azonnal elkezdték kritizálni az állítólagos jelöltet, hogy oktatási szakembernek nem elég világi, és túl sok szálon kötődik a Fideszhez.

A helyzet annyira kezdett eldurvulni, hogy Magyar Péternek pár nap alatt háromszor is el kellett mondania, hogy a hír kacsa, és mindenkit a „verbális lincselés” leállítására kért. Később 17 elitgimnázium találkozót kért Magyartól, amit sokan úgy értelmeztek, hogy Rubovszky Rita személye ellen szólt a kérés - bár ezt később az igazgatók cáfolták. A találkozón végül a tárcavezető személyéről - állítólag - nem is folyt egyeztetés.

Magyar Péter végül péntek kora délután bejelentette, hogy Lannert Juditot jelöli a leendő TISZA-kormány gyermek és oktatásügyi miniszterének.

Posztjában ezt írta: „Lannert Judit közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel, valamint szociológiából PhD fokozattal rendelkezik.

1990 óta foglalkozik oktatáskutatással, az Országos Közoktatási Intézet (majd a későbbi Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) tudományos főmunkatársa, később kutatási igazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettes. Egyik elindítója volt az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében készült Jelentés a magyar közoktatásról sorozatnak. A hazai oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdéseinek ismert elemzője.

2008-ban a T-Tudok Oktatáskutató Központ alapítója. Számtalan kutatási projektet vezetett hazai és nemzetközi színtéren, az elmúlt 10 évben cége fő fókuszában a kreativitás fejlesztése állt, ennek érdekében több iskolába is elvitte a Kreatív Partnerség Angliából adaptált programját.

Egy éve jelent meg könyve Kreatív tanulás címmel, melyet kolléganőjével, Németh Szilviával írt.”

A Vidéki prókátor néven publikáló, a kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd Szijjártó Péter jelenlegi miniszter szerdai interjújára reagált a közösségi oldalán.

Az ügyvéd a posztjában azt írja, hogy a miniszter azt állította, nem tudja, felesége miként tud évente 500 millió forintot keresni. A poszt szerzője erre úgy reagált: „ennek az embernek soha, egyetlen egy szavát se higgyétek el, mert hazug”.

Majd egy jogi párhuzammal folytatja, amely szerint: „Ha a vádlott elkövette azt a bűncselekményt, amellyel vádolják, akkor alapvetően három dolgot tehet: beismer, hallgat, vagy elkezd hazudozni.”

A szerző véleménye szerint „az, hogy egy politikussal a bukását követően olyan interjú készül, mely elejétől a végéig egy vádlotti kihallgatáshoz hasonlít, mindent elmond a tevékenységéről és a személyéről.”

Úgy véli, „innentől kezdve a válaszainak éppúgy nincs semmi jelentősége, mint annak a vádlottnak a válaszainak, akinek a bűnösségét az egyéb bizonyítékok kétséget kizáró módon alátámasztják.”

A poszt szerint a politikus hazudik, amihez joga van, de ezzel nem ér el semmit.

Hozzáteszi, hogy Szijjártó Péter ezt utoljára még bemutatta. A bejegyzés azzal zárul, hogy „az ítélet – politikai értelemben – azonban már megszületett és nem kizárt, hogy jogi értelemben is meg fog születni.”

Dr. Hegedűs Zsolt a közösségi oldalán fejtette ki véleményét a mentőszolgálat jelenlegi helyzetéről, egy Népszava-cikkre hivatkozva.

Szerinte a Közép-magyarországi régióban bevezetett, mentődolgozókra vonatkozó külön utasítások komoly problémákra utalnak. Úgy véli, „Ha egy rendszer jól működik, nincs szükség tűzoltás jellegű rendeletekre”. Hozzáteszi, szerinte

Emiatt Tisza párt politikusa nélkülözhetetlennek tartja a mentők működésének átláthatóvá tételét. Azt ígéri: „Be fogjuk vezetni a mentők kiérkezési idejének rendszeres, nyilvános közzétételét – megyékre, városokra bontva.”

A leendő egészségügyi miniszter megjegyzi, hogy ez a gyakorlat nem számítana radikális újításnak: „Számos fejlett egészségügyi rendszerben ez alapgyakorlat: nemcsak Angliában, hanem az Egyesült Államokban, Svédországban, Norvégiában, Hollandiában vagy Ausztráliában is rendszeresen nyilvánosságra hozzák a mentők kiérkezési idejét.” Mint mondja, „Ezekben az országokban természetes, hogy a rendszer teljesítménye átlátható – mert csak így lehet javítani rajta”.

Hegedűs Zsolt szerint Magyarországon is erre lenne szükség a helyzet javításához: „Magyarországon is erre van szükség: valós adatokra, őszinte helyzetképre és felelős döntésekre”.

A bejegyzését azzal zárja, hogy „Mert amikor mentőt hívunk, minden perc számít – és nem engedhetjük meg, hogy ez ne legyen mindenki számára látható.”

Ahogy arról beszámoltunk, Vitézy Dávid lesz a Magyar-kormány közlekedési és beruházási minisztere. Legfőbb politikai riválisa - egyben időnkénti politikai szövetségese - Karácsony Gergely főpolgármester is megszólalt a kinevezésről, és azt írja, hogy felhívta, és szívből gratulált Vitézy Dávidnak a miniszteri megbízásához.

Karácsony kitért arra is, hogy az elmúlt két évben hol a szakmai együttműködés, hol a politikai rivalizálás volt az erősebb kettejük között.

Azonban a főpolgármester szerint kapcsolatuk egy új politikai kultúra példája is lehet. „Dáviddal közösen előkészítettünk jó pár nagyszabású dolgot, ami egyszerre szolgálja Budapest és az ország érdekét, a Rákosrendezőtől a fővárosi és a regionális közösségi közlekedés fejlesztésén át a zöldfejlesztésekig”.