Országos bajnok lett 100 méteres síkfutásban Obádovics Gyula
A magyar számítástechnikai oktatás egyik megalapozója és sokak által használt matematika tankönyvek szerzője megnyerte a 95+ kategória országos bajnokságát 100 méteres síkfutásban, 4,11 másodperces eredménnyel.
A 97 éves Obádovics Gyula, a magyar számítástechnikai oktatás egyik megalapozója és sokal által használt matematika tankönyvek szerzője, megnyerte a 95+ kategória országos bajnokságát 100 méteres síkfutásban, 4,11 másodperces eredménnyel – írta meg a Válasz Online a Facebook-oldalán.
Obádovics 1948-ig atletizált és szertornázott, de aktivitását mindmáig megőrizte.
„Amíg a kutyám élt, rendszeresen futottunk 600 métert, most már csak a partig futok el úgy 100 métert, visszafelé pedig sétálok”
– mesélte a lapnak.
A Válasz Online pár napja egy nagyinterjút is készített vele, itt lehet elolvasni.
A 97 éves Obádovics Gyula, a magyar számítástechnikai oktatás egyik megalapozója és sokal által használt matematika tankönyvek szerzője, megnyerte a 95+ kategória országos bajnokságát 100 méteres síkfutásban, 4,11 másodperces eredménnyel – írta meg a Válasz Online a Facebook-oldalán.
Obádovics 1948-ig atletizált és szertornázott, de aktivitását mindmáig megőrizte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Teljesen máshogy fognak kinézni a meccsek a 2026-os vb-n: Percekig tíz emberrel játszhat egy csapat az új FIFA-szabályok miatt
A FIFA a 2026-os világbajnokságra új, időhúzás elleni szabályokat vezet be. Például, ha lecserélt játékos nem hagyja el időben a pályát, a beálló csere egy percig, vagy az azután következő játékmegszakításig vár, a csapat pedig addig emberhátrányban játszik.
A 2026-os világbajnokságra a FIFA és a szabályalkotó testület, az IFAB olyan szigorú szabálycsomagot vezet be az időhúzás ellen, amire még nem volt példa a sportág történetében. A cél egyértelmű: a tiszta játékidő drasztikus növelése.
Ha egy játékos túl sokáig késlekedik a bedobással vagy a kirúgással, a játékvezető látható jelzést ad, és ha öt másodperc alatt nem történik meg a játék folytatása, jön a büntetés:
bedobásnál a labda a másik csapathoz kerül, míg kirúgásnál az ellenfél végezhet el szögletet.
Hasonlóan drasztikus a cserékre vonatkozó 10 másodperces limit: amint felmutatják a táblát, a lecserélt játékosnak ennyi ideje van elhagyni a pályát.
Ha kifut az időből, a beálló csere egy percig, vagy ennek letelte utána következő játékmegszakításig az oldalvonal mellett várakozik, a csapat pedig addig emberhátrányban játszik.
A színlelt sérülések is költségesebbek lettek.
Ha egy mezőnyjátékos a pályán orvosi ellátást kap, egy percre kötelezően el kell hagynia a játékteret. Ez alól csak a kapusok képeznek kivételt, mivel az ő ideiglenes pótlásuk kivitelezhetetlen lenne. Viszont amíg a kapus ápolása zajlik, a mezőnyjátékosok nem hagyhatják el a pályát.
Ezzel a lépéssel a taktikai célú, sérülést színlelő játékmegszakításokat próbálják visszaszorítani.
Bővül a videóbíró hatásköre is: a VAR mostantól a második sárga lapból adódó kiállításokat is felülvizsgálhatja, nem csak az azonnali piros lapokat. Emellett korrigálhatja a téves személyazonosítást, ha rossz játékos kapott lapot, sőt, a nyilvánvalóan téves szögletdöntéseket is megváltoztathatja, amennyiben ez nem késlelteti a játékot.
Finomították a nyilvánvaló gólhelyzet meghiúsításának szabályát is: ha a játékvezető előnyt ad, és abból gól születik, a szabálytalankodó játékos már nem kap lapot, mivel a gólszerzési lehetőség végül nem hiúsult meg.
A mostani csomag egy hosszabb folyamat része.
A FIFA már a 2022-es katari világbajnokságon jelezte, hogy kíméletlenül fel fog lépni az elvesztegetett percekkel szemben, ami rekordhosszúságú hosszabbításokat eredményezett. A mostani szabályok már nemcsak pótolni, hanem megelőzni akarják az időhúzást.
Emellett a játékosok viselkedését is szigorúbban veszik: egy korábbi szabálymódosítás értelmében a játékvezető akár piros lapot is adhat, ha egy játékos a szája elé tett kézzel kommunikál tiszteletlenül.
A FIFA elnöke, Gianni Infantino azzal magyarázta a szigort, hogy a játékvezetőknek rossz szándékot kell feltételezniük.
„Feltételeznünk kell, hogy olyasmit mondott, amit nem lett volna szabad.”
Továbbá a versenyrendezők opcióként a játékvezetőknek testkamera viselését is engedélyezhetik, így akár a játékvezető szemszögéből is látaható lesz egy-egy szituáció.
A 2026-os világbajnokságra a FIFA és a szabályalkotó testület, az IFAB olyan szigorú szabálycsomagot vezet be az időhúzás ellen, amire még nem volt példa a sportág történetében. A cél egyértelmű: a tiszta játékidő drasztikus növelése.
Videó: Nem sokon múlt a tragédia, füstölve zuhant a pályára a pókkamera a magyar labdarúgó válogatott meccsén
A debreceni Nagyerdei Stadionban füstölve zuhant a pályára egy pókkamera a Magyarország–Kazahsztán felkészülési mérkőzésen. A játékot azonnal félbeszakították, a szerkezet maradványait a tűzoltók távolították el.
Füstölgő pókkamera zuhant a pályára a magyar válogatott keddi mérkőzésének 26. percében Debrecenben, az eszköz csupán néhány méterrel kerülte el az oldalvonal mellett dolgozó tévés operatőrt. A Kazahsztán elleni felkészülési találkozót az eset miatt félbe kellett szakítani, de szerencsére senki sem sérült meg.
Az incidens a debreceni Nagyerdei Stadionban történt, a meccs 26. percében.
A tetőszerkezetre rögzített drótkötélpályán mozgó kamera ekkor füstölni kezdett, majd a pályára csapódott
– írta a Telex. Az M4 Sport beszámolója szerint a kamera kábele megégett, és a szerkezet mintegy 20 méteres magasságból zuhant le.
Az M4 Sport közvetítésében megerősítették, hogy a balesetben senki nem sérült meg.
Pavle Ilic játékvezető azonnal megállította a játékot, a pályára érkező helyi tűzoltók pedig eltávolították az eszköz maradványait. A kényszerszünet alatt a játékosok rögtönzött ivószünetet tartottak.
A találkozó a pálya megtisztítása után folytatódott, és a magyar válogatott 0–1-ről fordítva 3–1-re győzött Szoboszlai Dominik, Schäfer András és a debütáló Tóth Rajmund góljaival.
A pókkamerák a tetőszerkezetre kifeszített kábeleken mozognak, így biztosítanak a közvetítésekhez különleges, a pálya felett sikló látószöget.
Bár ezeket a rendszereket szigorú biztonsági protokollok mellett üzemeltetik, a meghibásodás lehetősége – ahogy a debreceni példa is mutatja – nem zárható ki teljesen.
Az utóbbi napokban más területeken is történtek látványos technikai hibák. Múlt csütörtökön Frankfurtban a Lufthansa egyik vadonatúj Boeing 787-9-es gépének rogyott össze az orrfutóműve a kapunál, indulás előtt. Egy másik esetben Kínában egy technológiai bemutatón egy humanoid robot hasba rúgott egy gyereket.
Füstölgő pókkamera zuhant a pályára a magyar válogatott keddi mérkőzésének 26. percében Debrecenben, az eszköz csupán néhány méterrel kerülte el az oldalvonal mellett dolgozó tévés operatőrt. A Kazahsztán elleni felkészülési találkozót az eset miatt félbe kellett szakítani, de szerencsére senki sem sérült meg.
Az incidens a debreceni Nagyerdei Stadionban történt, a meccs 26. percében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A szurkolóknak tilos a vuvuzela, a játékosok nem takarhatják el a szájukat – minden, amit az idei foci-vb rajtja előtt tudni kell
Csütörtökön Mexikó és Dél-Afrika összecsapásával kezdődik a 2026-os labdarúgó-világbajnokság, amelyet a történelem során először három ország rendez közösen. Mutatjuk, mely országok az esélyesek a végső győzelemre, milyen játékosokra érdemes majd figyelni, és milyen szabályváltozásokkal indul a torna.
Három rendező ország, 16 város és 48 válogatott részvételével csütörtökön elrajtol a 2026-os labdarúgó-világbajnokság, amely már a kezdő sípszó előtt is forr: jegyeket vonnak vissza, a FIFA a lelátókon és a pályán is szigorít, az amerikai rendező városok pedig a vártnál jóval gyengébb szállodai foglalásokkal néznek szembe.
A tornát a történelem során először három ország – Mexikó, Kanada és az Egyesült Államok – közösen rendezi.
A nyitómérkőzést június 11-én Mexikóvárosban, a döntőt július 19-én New York-ban játsszák.A 48 résztvevő válogatottat 12 darab négycsapatos csoportba sorsolták. A csoportokból az első két helyezett, valamint a nyolc legjobb csoportharmadik jut a legjobb 32 közé. A győzelemért három, a döntetlenért egy pont jár, a kieséses szakaszban pedig döntetlen esetén hosszabbítás, majd tizenegyespárbaj következik.
Ami az esélyeket illeti, a kétszeres győztes Franciaország, a Goldman Sachs jóslata szerint is favorit Spanyolország, Anglia és a hagyományosan erős Brazília is a végső győzelemre pályázik.
A figyelem középpontjában olyan sztárok állnak majd, mint a francia Kylian Mbappé, a spanyolok 18 éves tehetsége, Lamine Yamal, valamint az utolsó nagy tornájára készülő Lionel Messi és Cristiano Ronaldo.
A futballon túlmutató, feszültséggel teli mérkőzésekből sem lesz hiány. A Franciaország–Szenegál és az Anglia–Ghána meccseknek a közös gyarmati múlt ad különleges hátteret. Seattle-ben az Irán–Egyiptom találkozót a helyi LMBT-közösség ünneplésére „Pride” meccsnek nevezték el, ami ellen mindkét ország szövetsége tiltakozott a FIFA-nál. A sorsolás többek között az angoloknak és a franciáknak is nehéz csoportot hozott.
A 2026-os világbajnokság a FIFA 2017-es döntése nyomán bővült 48 csapatosra, a rendezés jogát pedig 2018-ban nyerte el az USA, Kanada és Mexikó közös pályázata Marokkóval szemben.
A kibővített mezőnynek köszönhetően olyan nemzetek is bemutatkozhatnak, mint Curaçao, a Zöld-foki-szigetek, Jordánia és Üzbegisztán.
Mellettük Haiti 1974 után tér vissza a tornára, ahol a szintén 28 év után visszatérő Skóciával is megmérkőzik.
A szervezési nehézségeket mutatja, hogy egy friss iparági felmérés szerint a 11 amerikai rendező városban a szállodai foglalások messze elmaradnak a várakozásoktól, a legrosszabb helyzet Kansas Cityben van. Az ebolajárvány miatt pedig az Egyesült Államok 21 napos karantént írt elő a kongói válogatott számára, ami a csapat felkészülését és a szurkolók beutazását is ellehetetleníti.
A torna körüli feszültséget jelzi az is, hogy nem sokkal a rajt előtt váratlanul visszavonták az összes, iráni szurkolók számára kiosztott mérkőzésjegyet, sok drukkert azután érve készületlenül, hogy már lefoglalták utazásukat és szállásukat. Az iráni labdarúgó-szövetség a semlegesség és a tisztesség elveinek betartására szólította fel a FIFA-t.
A szurkolóknak emellett egy új, szigorú stadionkódexnek is meg kell felelniük. A szabályozás betiltja a vuvuzelákat, a sípokat, a drónokat és az újratölthető kulacsokat is, egy külön pont pedig kimondja, hogy a testfestés önmagában nem számít ruházatnak.
A pályán is új fegyelmi szabály jön: azonnali piros lapot érhet, ha egy játékos a száját eltakarva kommunikál. Gianni Infantino FIFA-elnök egy sokatmondó kijelentéssel magyarázta a szigorítást.
„Feltételeznünk kell, hogy olyasmit mondott, amit nem lett volna szabad.”
Pozitívabb hír, hogy a döntő félidejében világsztárok és jótékonyság kerül a középpontba: Madonna, Shakira és a BTS fellépése mellett a FIFA és a Global Citizen közös alapítványa 100 millió dollárt gyűjtene hátrányos helyzetű gyermekek oktatására.
Három rendező ország, 16 város és 48 válogatott részvételével csütörtökön elrajtol a 2026-os labdarúgó-világbajnokság, amely már a kezdő sípszó előtt is forr: jegyeket vonnak vissza, a FIFA a lelátókon és a pályán is szigorít, az amerikai rendező városok pedig a vártnál jóval gyengébb szállodai foglalásokkal néznek szembe.
A tornát a történelem során először három ország – Mexikó, Kanada és az Egyesült Államok – közösen rendezi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a foci-vb-ről kitiltott szomáliai bíró, akit hősként fogadtak hazájában
Hazaérkezése után Omar Artan a szomáliai fiataloknak üzent, és háláját fejezte ki a FIFA támogatásáért. Az Egyesült Államok azzal indokolta a belépés megtagadását, hogy a bíró terrorista szervezetek feltételezett tagjaival áll kapcsolatban.
„Ami történt, megtörtént” – mondta hazaérkezésekor a szomáliai világbajnoki játékvezető, Omar Artan, akit szerdán hősként fogadott a tömeg Mogadishuban, miután az Egyesült Államok nem engedte be az országba. A FIFA megerősítette, hogy Artan nem bíráskodhat a ma Mexikóvárosban kezdődő tornán – írja a The Guardian.
A Trump-adminisztráció kedden azzal indokolta a döntést, hogy a bíró „terrorista szervezetek feltételezett tagjaival” áll kapcsolatban.
A szomáliai állampolgárságú férfi szombaton érkezett Isztambulból a miami nemzetközi repülőtérre, ahol az amerikai Vám- és Határőrség „átvilágítási aggályok” miatt belépésre alkalmatlannak minősítette. Ez annak ellenére történt, hogy a Kenyában működő szomáliai nagykövetség közlése szerint Artan a múlt héten megkapta az amerikai vízumot. A szomáliai kormány sikertelenül próbált tárgyalni az Egyesült Államokkal és a FIFA-val a beutazás engedélyezéséről.
A Trump-adminisztráció szigorú bevándorlási politikája már korábban is aggodalomra adott okot a világbajnokság előtt. Washington tavaly átfogó beutazási tilalmat, vagyis kitiltást vezetett be 12 ország – köztük Szomália – állampolgáraival szemben.
Artan végül kénytelen volt hazatérni hazájába. A mogadishui repülőtéren támogatóinak azt mondta, hálás a FIFA-nak a támogatásért, és arra kérte a szomáliaiakat, hogy ne veszítsék el a reményt. „Szomália a miénk, akár jók a dolgok, akár rosszak. Most az országomban vagyok, és nincs más hely, ahol lenni szeretnék” – fogalmazott.
A repülőtéren több száz támogatója lengette a szomáliai zászlót, miközben Artan a jövőbe tekintett:
„Ígérem nektek, ha Isten is úgy akarja, hogy a következőn ott leszek.”
Omar Artan lett volna az első szomáliai bíró, aki világbajnokságon vezethet mérkőzést.
Afrika egyik legjobb játékvezetőjének tartják, 2025-ben a kontinens legjobb férfi bírójának is megválasztották.
„Ami történt, megtörtént” – mondta hazaérkezésekor a szomáliai világbajnoki játékvezető, Omar Artan, akit szerdán hősként fogadott a tömeg Mogadishuban, miután az Egyesült Államok nem engedte be az országba. A FIFA megerősítette, hogy Artan nem bíráskodhat a ma Mexikóvárosban kezdődő tornán – írja a The Guardian.
A Trump-adminisztráció kedden azzal indokolta a döntést, hogy a bíró „terrorista szervezetek feltételezett tagjaival” áll kapcsolatban.
A szomáliai állampolgárságú férfi szombaton érkezett Isztambulból a miami nemzetközi repülőtérre, ahol az amerikai Vám- és Határőrség „átvilágítási aggályok” miatt belépésre alkalmatlannak minősítette. Ez annak ellenére történt, hogy a Kenyában működő szomáliai nagykövetség közlése szerint Artan a múlt héten megkapta az amerikai vízumot. A szomáliai kormány sikertelenül próbált tárgyalni az Egyesült Államokkal és a FIFA-val a beutazás engedélyezéséről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
