HÍREK
A Rovatból

OLAF vizsgálat: Magyarország vezet az uniós csalási statisztikákban

A magyar vizsgálatok négyötödénél találtak szabálytalanságot, a fejlesztési támogatások 3,84 százalékának visszafizetését javasolták.


Visszafizettetné Magyarországgal a 2014-2018 között kapott uniós támogatások négy százalékát a Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amely tavaly nálunk vizsgálódott a legtöbbet. Számos esetben kérték a magyar hatóságokat az ügyek tisztázására, ám 20 ügyben a figyelmeztetések ellenére sem rendelték el az eljárást.

Tavaly kilenc nyomozást zárt le Magyarországon az OLAF, ez az uniós statisztikában a legtöbb.

Utánunk Görögország és Lengyelország áll 8 üggyel, majd Románia, Bulgária, Csehország, Olaszország 4-4 üggyel.

A magyar vizsgálatok négyötödénél találtak szabálytalanságot, és ezekkel kapcsolatban ajánlást is tettek a magyar hatóságoknak. A többi országokban ez az arány is kisebb volt.

Az EU jelenlegi és tagjelölt országaiban 2018-ban összesen 86 vizsgálatot fejeztek be, 414-ben még tart a nyomozás. A részleteket nem árulták el, de azt tudni, hogy elsősorban a strukturális és beruházási alapok körüli visszaéléseket ellenőrzik.

A magyarországi jelentés többek között egy olyan esetet is említ, ahol két cég is nyert pénzt két különböző projekthez, aminek a kivitelezését azonos alvállalkozók kapták meg, és a teljes összegből mintegy 4,9 millió eurót (körülbelül 1,6 milliárd forintot) visszajuttattak az egyik nyertes pályázóhoz. Ez ügyben is kérte az OLAF a magyarok vizsgálatát, és az Európai Bizottságnak javasolta, hogy a magyarok térítsenek meg mintegy 3,6 millió eurós (1,2 milliárd forint) kárt.

Számos egyéb visszaélést is tapasztaltak a vizsgált négy évben, ezért a fejlesztési támogatások 3,84 százalékának visszafizetését javasolták.

Az unió más államaiban ez az arány jóval alacsonyabb, a legtöbb pl. a görögöknél 0,4 százalék.

Az OLAF által kezdeményezett 20 magyarországi ügyből 9 esetben emelt vádat az ügyészség, a többit lezárta. További 20 esetben hiába tett ajánlást az OLAF, a magyar hatóságok nem tettek semmit.

Ernesto Bianchi, az OLAF nyomozási igazgatója „nem lát rendszerszintű problémát a Magyarországgal kapcsolatos statisztikákban”. Szerinte „az uniós és nemzeti hatóságok közti folyamatos együttműködés és párbeszéd sokkal fontosabb.”

„Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás borzasztóan átpolitizált kérdés” – mondta Ville Itälä, az OLAF főigazgatója az EUrologusnak. –„Folyamatosan tárgyalunk, és reméljük, hogy a jövőben minden tagállam úgy dönt, része lesz a szervezetnek.”

Forrás: Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter beavatkozott Brüsszelben, megváltozott az Ukrajnáról szóló uniós nyilatkozat
A miniszterelnök egy négyórás vita után elérte, hogy módosítsák az Európai Tanács Ukrajnával kapcsolatos záródokumentumát. A kormányfő kezdeményezésére az utolsó pillanatban került ki a szövegből az ukrán uniós csatlakozás gyorsítására utaló kitétel.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. június 19.



Magyar Péter a közösségi oldalán arról számolt be, hogy egy négyórás intenzív vita után sikerült lezárni az Európai Tanács ülésének első napirendi pontját. Azt írta, a csúcs záródokumentumába Ukrajna kapcsán csak már évekkel ezelőtt konszenzussal elfogadott szöveg került, a nyilatkozat pedig a többhetes egyeztetés alatt a magyar javaslatokra sokat finomodott.

A kormányfő a bejegyzésében kiemelte a magyar diplomácia egyik eredményét.

„Ukrajna uniós csatlakozási folyamata kapcsán kezdeményezésemre utolsó pillanatban kikerült a szövegből a csatlakozás gyorsítására utaló kitétel.”

Magyar szerint ez komoly eredmény, hiszen

„másfél év után először lehet minden tagállam által elfogadott zárónyilatkozat”.

A bejegyzést azzal a gondolattal zárta, hogy „így is lehet, ha valaki nemcsak asztalt borogatni és félelmet kelteni jön, hanem igyekszik kompromisszumot találni”.

Múlt pénteken az uniós tagállamok megállapodtak az ukrán és moldáv csatlakozási tárgyalások első, úgynevezett Alapvetések klaszterének megnyitásáról. A hivatalos kommunikáció szerint a folyamat nem gyorsított pályán, hanem érdemalapon halad, ami összhangban van a magyar kormány által is képviselt állásponttal.

Magyar Péter az első brüsszeli útja során jelezte, hogy elődjétől eltérő, konstruktív tárgyalási stílust kíván folytatni, elkerülve az indokolatlan vétókat és az olyan helyzeteket, mint amikor Orbán Viktornak a szavazás idejére el kellett hagynia a termet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Magyarország Európa-párti utat választott” – Így fogadták az európai vezetők Magyar Pétert első EU-csúcsán
Christian Stocker osztrák kancellár nyilatkozott így Magyar Péter első brüsszeli EU-csúcsán. Az új magyar kormányfő érkezését több uniós vezető is bizakodva kommentálta.


„Magyarország egy Európa-párti utat választott” – ezzel az üzenettel fogadta az osztrák kancellár Magyar Péter miniszterelnököt, aki csütörtökön vesz részt élete első uniós csúcstalálkozóján Brüsszelben. A Telex tudósítása szerint több európai kormányfő is kifejezetten bizakodóan nyilatkozott az új magyar kormány várható uniós politikájáról, miután 16 év után először nem Orbán Viktor képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban.

Christian Stocker osztrák kancellár a korábbi bécsi találkozójukra utalva fejezte ki optimizmusát.

„Magyarország egy Európa-párti utat választott. Egy konzervatív, de Európa-párti utat. Már volt szerencsém egy találkozóhoz és eszmecseréhez Magyar Péter magyar miniszterelnökkel Bécsben, és nagyon optimista vagyok, hogy ennek a választási eredménynek pozitív hatása lesz az Európai Unión belül is” – fogalmazott Stocker.

A kancellár a csúcs egyik legfontosabb témájaként említette Ukrajnát, és üdvözölte, hogy a magyar kormány már nem akadályozza Kijev csatlakozási tárgyalásait. A tagállamok múlt pénteken állapodtak meg, hétfőn pedig egy luxembourgi kormányközi konferencián hivatalosan meg is nyitották a tárgyalások első fejezetcsoportját.

Hasonlóan nyilatkozott Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök is, aki most találkozott először személyesen magyar kollégájával.

„A vele folytatott első interakcióimból világosan látom, hogy sokkal Európa-pártibb, ez segíteni fog nekünk, hogy hátunk mögött hagyhassunk bizonyos problémákat” – mondta.

A szomszédos országok vezetői is a javuló kapcsolatokban bíznak. Andrej Plenković horvát miniszterelnök uniós ügyekben konstruktív hozzáállást, a kétoldalú kapcsolatokban pedig egy új szakasz kezdetét reméli. „Mi készen állunk erre” – jelentette ki.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint Orbán Viktor távozásával „észszerű esélye van jóval konstruktívabb megbeszéléseknek”.

A regionális együttműködés is új lendületet kaphat: Donald Tusk lengyel kormányfő is bejelentette, hogy két év szünet után jövő kedden, június 23-án Gödöllőn újra összeülnek a visegrádi négyek miniszterelnökei, hogy megpróbálják újraéleszteni a háború miatt meggyengült szövetséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hétfőn tárgyalja az Alkotmánybíróság, hogy elmozdítható-e Sulyok Tamás
Az Alkotmánybíróság hétfőn tárgyalja a köztársasági elnök indítványát, ami az Alaptörvény-módosítások korlátairól szól. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy Magyar Péter május 31-ig adott neki határidőt a lemondásra.


Hétfőre tűzte ki az Alkotmánybíróság a Sulyok Tamás elmozdításával kapcsolatos ülését – írta a 444.hu. A testület a köztársasági elnök indítványát tárgyalja, amelyben Sulyok Tamás az Alaptörvény-módosítás fogalmának és terjedelmének értelmezését kéri.

A kormányoldal által tervezett, a közjogi vezetők leváltását célzó módosítás szövege egyelőre nem ismert, egy tiszás képviselő arra számít, jövő hét végéig nyújtják majd be.

A hétfői ülésen az dőlhet el, hogy az Alkotmánybíróság ad-e bármilyen jogi kapaszkodót az elmozdítási folyamat fékezéséhez az elnöknek.

Közben az államfő asztalán van a parlament által múlt hétfőn elfogadott, többek között a miniszterelnöki ciklusok korlátozásáról szóló 16. Alaptörvény-módosítás is, amelyet még nem írt alá. A köztársasági elnöknek a kézhezvételtől számítva öt napja van dönteni, és bár tartalmi vétóval nem élhet, eljárási hibára hivatkozva az Alkotmánybírósághoz küldheti a szöveget.

Ma több tucat jogtudós tett közzé nyílt levelet, amelyben a közjogi vezetők leváltása mellett érvelnek, legitimitást adva a kormányoldal törekvéseinek.

Magyar Péter miniszterelnök korábban Sulyok Tamás lépését, amellyel az Alkotmánybírósághoz fordult, „szánalom kategóriának” nevezte.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
37 fokos kánikula után felhőszakadás és jégeső jöhet vasárnap
A hétvége csúcshőmérséklete elérheti a 37 fokot is, de vasárnapra heves zivatarok érkeznek. Az Időkép előrejelzése szerint a csapadékot viharos széllökések és helyenként jégeső is kísérheti.


Pénteken a többórás napsütés mellett időnként erősen megnövekedhet a gomolyfelhőzet, de említésre méltó csapadékra nem kell számítani – derül ki az Időkép előrejelzéséből. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad, a hőmérséklet pedig a hajnali 19 fokról délutánra 35 fok köré emelkedik.

A forróság szombaton is kitart, napos idő várható, azonban egy-egy zápor, zivatar az északi és középső tájakon már kialakulhat a gomolyfelhőkből.

A hőségben csak nyugaton és északnyugaton frissítheti fel a levegőt a feltámadó délies szél.

Hajnalra 14 és 21 fok közé hűl le a levegő, a legmelegebb órákban pedig 31-36 fokot mérhetünk.

Vasárnapra viszont már változékonyabb idő körvonalazódik, napközben a megnövekvő gomolyokból több helyen is előfordulhatnak záporok és zivatarok.

Ezeket viharos széllökések, felhőszakadás, néhol jégeső is kísérheti.

Hajnalban 15-22 fok várható, délután pedig 31-37 fokig melegszik a levegő, de a zivatarok mögött a hőmérséklet hirtelen több fokkal visszaeshet. A szél is csak a zivatarok környezetében támadhat fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk