Nyílt levélben tiltakoznak magyar kutatók és akadémikusok a Magyar Természettudományi Múzeum költözése miatt

Orbán Viktor hétfő reggel egy Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arról írt, hogy szerinte az elmúlt egy hétben „szintet léptek” az Ukrajnából érkező politikai támadások. A miniszterelnök azt állítja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „közvetlenül is belépett a magyar választási kampányba, a magyar kormánnyal szemben”.

Szerinte ez azonban csak látszólagos. Mint írta:

Orbán Viktor hangsúlyozta, neki Magyarország miniszterelnökeként kötelessége érvényt szerezni a magyar emberek döntésének. Hozzátette:

A kormányfő múlt héten ismét kritikusan nyilatkozott Zelenszkijről, az X-en nyilvánosan is üzent neki az ukrán elnök egyik bejegyzésére reagálva.

Hétfőn közös sajtótájékoztatót tartott Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök, amely úgy indult, hogy

Orbán Viktor azzal kezdte mondandóját, hogy „ez a hét is jól kezdődik. Még csak hétfő van de túl vagyunk egy szívélyes, baráti, komoly beszélgetésen.” A kormányfő elmondta, még novemberben állapodtak meg a látogatásról. Ma pedig áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat. Szerinte új aranykor kezdődött a magyar-amerikai kapcsolatokban.

A kormányfő szerint tavaly január óta 17 új amerikai befektetést hoztak az amerikaiak, a Biden-adminisztráció által korlátozott vízumprogramot visszaállították, és Magyarországot meghívták a Béketanácsba. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy már a héten - csütörtökön - Washingtonba látogat, hogy aláírja a belépési nyilatkozatot a szervezetbe.

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy kulcsfontosságú megállapodások születtek az energia területén: mind a kőolaj, gáz, nukleáris energia szempontjából. Az orosz energiára adott kivétellel így már biztonságosan alacsonyan tartható az energia ára a lakossági fogyasztók részére.

„Tárgyaltunk arról, is hogy a szerb NIS-vállalatot milyen feltételekkel tudja megvásárolni” – mondta, majd megerősítette: Magyarország továbbra is támogatja az Egyesült Államok béketörekvéseit”, és Orbán szerint „a mostani amerikai elnök tette a legtöbbet a nemzetközi politikában azért hogy béke legyen. Ha Donald Trump lett volna az elnök, ez a háború meg sem történt volna” – ismételte meg elhíresült mondását, majd kijelentette: „Magyarország továbbra is készen áll, ha lesz békecsúcs, akkor Magyarország ennek helyt ad.” Továbbá

– zárta gondolatait Orbán Viktor.

A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) alelnöke, Tóth Zoltán rendőr alezredes részt vett a TISZA Párt évértékelő rendezvényén – derül ki a szakszervezet Facebook-bejegyzéséből.

A bejegyzés szerint tény, hogy április 12-én választások lesznek, és állításuk szerint a dolgok jelen állása alapján két lehetőség van:

A szakszervezet azt írja, a legfontosabb, hogy a választás kimenetelétől függetlenül a majdani kormányzat már nem hagyhatja figyelmen kívül a szakszervezeteket, a dolgozó embereket. A posztban ezután felsorolják, hogy szerintük mi az, ami nincs, és mi az, ami van a tevékenységükben. Állításuk szerint „ami nincs”, az a pártpolitika, a paktumkötés, az egyezkedés, a mutyi és a titkolózás. Ezzel szemben „ami van”, az a szakpolitika, a határozott jövőkép, a határozott kiállás, a határozott érdekvédelem és a transzparencia. Szerintük ez a szakszervezetek feladata, ezt hívják érdekérvényesítésnek.

A poszthoz mellékelt képről - melyen Ruszin-Szendi Romolusz is szerepel - pedig azt írják: „Két rendőr közt egy katona…”

A szakszervezetet néhány kommentelő bírálta, amiért elmentek TISZA rendezvényére. Az egyik kritikára úgy válaszoltak, hogy Orbán Viktor szombati évértékelőjére nem engedték be őket.

Magyar Péter a szakszervezeti bejegyzést megelőző napon, február 15-én tartotta meg évértékelő beszédét. A rendezvényen felszólalt az a rendőrezredes, akit méltatlansági eljárással fenyegettek miután nyilvánosan a Tisza Párt mellé állt. Halmai Ferenc áprilisban a fideszes Pócs Jánossal mérkőzik meg a Jászságban. A kormánypárti jelöltet keményen támadta, úgy fogalmazott: „Eldönthetitek kinek hisztek. Annak, aki a hazáját szolgálja vagy annak, aki a cigány honfitársatokat kazánba zárja”.

Pócs János korábban kazánba zárta egy roma alkalmazottját, majd azzal fenyegette, hogy elégeti. A politikus sosem tagadta, hogy ő hallható a felvételen, azt mondta, a videó még 2008-ban készült, a felvételen látható férfi pedig a barátja volt és ő akarta, hogy készítsenek egy ilyen videót. Szerinte az egész csak vicc volt.

Több, nagy visszhangot kiváltó ügyről, például a Magyar Nemzeti Bank botrányáról és a Szőlő utcai ügyről is beszélt az Indexnek adott interjújában Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, aki nyolc hónapja tölti be hivatalát.

Megválasztásának vegyes fogadtatásáról azt mondta, sokkal inkább ad a szakma, mint a politikusok véleményére. Elmondta, hogy soha nem volt köze a politikai élethez, egyetlen pártnak sem volt tagja, a megbízatását pedig kizárólag szakmai feladatnak és kihívásnak tekinti. Úgy véli, a tisztség árnyoldala, hogy a politika oldaláról kritikák érhetik, de szerinte ezt ki lehet küszöbölni. Nagy Gábor Bálint szerint ez nem jelenti azt, hogy a politika beszivároghat az ügyészi munkába, noha a jogszabályok előírnak bizonyos kapcsolattartást, például az éves parlamenti beszámolót.

A legfőbb ügyész beszélt arról is, miért tér el gyakran a közvélemény ítélete az ügyészség álláspontjától a nagy érdeklődésre számot tartó ügyekben. Szerinte tudomásul kell venni, hogy az ügyészi munka egy komoly szakma, amely hosszú képzést igényel. Teljesen érthetőnek tartja, hogy a közvéleményt foglalkoztatják a felkavaró vagy közszereplőket érintő esetek, de a látásmód nem ugyanaz. „Az egyik érzelmi töltetű és kizárólag nyilvános információkkal rendelkező közeg értékítélete, a miénké viszont szakmai döntés, amely mögött speciális tudás és a vonatkozó jogszabályi környezet áll” – magyarázta. Kiemelte, hogy az ügyészséget nem a társadalmi elvárás, hanem a jogszabályok és a bizonyítékok vezérlik. Mint mondta, a sajtóban sokszor csak információfoszlányok vagy valótlanságok jelennek meg, miközben a hatóságok akár több százezer oldalnyi irat alapján döntenek.

Az eljárások elhúzódásával kapcsolatban, példaként említve a másfél éve tartó MNB-ügyet, a legfőbb ügyész elmondta, ez nem magyar jelenség, a legtöbb nyugat-európai országban is gondot okoz az időszerűség. Míg egy egyszerű bolti lopásnál napokon belül ítélet születhet, a közérdeklődésre számot tartó ügyek jellemzően bonyolultak. Az MNB-ügyben a nyomozás felderítési szakaszban van, ahol az ügyészségnek csak törvényességi felügyeleti joga van, irányítási jogköre nincs. Az ügyben eddig hatalmas adatmennyiséget foglaltak le.

– részletezte, hozzátéve, hogy a bonyolult céghálókat és átutalásokat fel kell térképezni, mielőtt a megalapozott gyanút bárkivel szemben közölni lehetne. Szerinte az eddig eltelt idő a hatalmas adatmennyiséggel még indokolható.

A Szőlő utcai üggyel kapcsolatban is megszólalt:

A nyomozás jelenlegi állásáról elmondta, bízik benne, hogy tavasz végére, nyár elejére körvonalazódik a végkifejlet. Jelenleg tizenegy gyanúsított van, de még vannak elvarratlan szálak. Hozzátette, az ügyészség azt is vizsgálja, hogy a korábbi feljelentések intézésekor a nyomozók követtek-e el bűncselekményt elérő mulasztást.

Nagy Gábor Bálint egyetértett Pálinkás György egykori büntetőbíróval, aki szerint „nem valakinek, hanem a bűnösnek kell felelnie”. A legfőbb ügyész szerint a vádhatóságnak azt kell vizsgálnia, történt-e bűncselekmény és az bizonyítható-e.

A Schadl–Völner-ügy lassúságával kapcsolatban megjegyezte, a vádemelés 2022 októberében történt.

– mondta. Szerencsétlennek nevezte, hogy a bíróság döntése értelmében Völner Pál az eljárás alatt is folytathatja ügyvédi tevékenységét, noha az ügyészség a foglalkozástól való eltiltást indítványozta. „A bírósági szakban korlátozottak az ügyészség eszközei. Megtettük észrevételeinket, tiltakoztunk a döntés ellen. Ennél többet nem tehettünk” – jelentette ki, majd hozzátette:

A Képzőművészeti Egyetemen történt nemi erőszak ügyében hozott felmentő ítélettel kapcsolatban elmondta, a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Kúriához. „Kollégáim úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben nem a jogszabály, hanem a nem megfelelő jogalkalmazás a ludas” – közölte. Felhívta a figyelmet az új típusú, például mesterséges intelligenciával elkövetett bűncselekményekre is, amelyek új jogi szabályozást igényelnek.

A nemzetközi kapcsolatokról szólva kiválónak nevezte az együttműködést az Európai Ügyészséggel (EPPO), amelynek vezetője is többször eredményesnek értékelte a közös munkát. „Az EPPO-ban eljáró ügyészektől évente huszonöt-harminc európai nyomozási határozatot kapunk, döntő többségében áfára vagy vámilletékre elkövetett adócsalás miatt indult ügyekben” – mondta. Az OLAF ajánlásaira is minden esetben elrendelték a nyomozást, és állítása szerint a hazai vádemelési arány ezekben az ügyekben lényegesen meghaladja az uniós átlagot. „Önmagáért beszél, hogy az igazságügyi ajánlásokkal érintett büntetőügyekben a hazai vádemelési arány (67 százalék) lényegesen meghaladja az uniós vádemelési átlagot (39 százalék).”

Az ügyészség kommunikációjával kapcsolatban elmondta, általában passzív magatartást tanúsítanak a nyilvánosság felé, mert a legfontosabb szempont a nyomozás eredményessége. „Mert ha mindig mindent közzéteszünk, minél több információt adunk, annál nagyobb az esélye, hogy a büntetőeljárás érdekei valamilyen formában csorbát szenvednek” – fogalmazott.

A látványos kommunikációt igénylő elvárásokra egy hasonlattal reagált. „Ez igaz, de a műtőből sem közvetítik a műtétet.”