HÍREK
A Rovatból

Magyarország egyedül áll a szőnyeg szélén az EU-ban – Lengyelország ellen hivatalosan is megszüntették a 7-es cikkely szerinti eljárást

A 2023 óta tartó lengyelországi fordulat után már nem áll fenn Lengyelországban a jogállamiság megsértése – mondta ki az Európai Bizottság politikai értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke.


Az Európai Bizottság hivatalosan is megszüntette Lengyelország ellen a 7-es cikk szerinti eljárást, amely az EU közös alapvető értékeit és a jogállamiságot súlyosan sértő országok megregulázására szolgál, és amely akár az ország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethetett volna – írja a Euronews.

Ezzel Magyarország maradt az egyetlen uniós tagállam, amely ellen továbbra is folyamatban van ez az eljárás.

„Úgy véljük, hogy Lengyelországban már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének egyértelmű kockázata”

– mondta Vera Jourová, a bizottság politikai értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke. Az EB döntését egy hónapja véglegesítette, és most hivatalosan is lezárta az eljárást.

Ezzel egy hosszú folyamat ért véget, ugyanis a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban 2015 óta merültek fel aggályok, a 7. cikk szerinti eljárást pedig 2017-ben indították ellenük. A Fidesszel szövetséges szélsőjobboldali Jog és Igazságosság párt (PiS) 2015-2023 között vezette Lengyelországot, és alaposan átalakította a bíróságok működését: megrövidítették a hivatalban lévő bírák mandátumát, és a párthoz hűséges személyeket neveztek ki vezető pozíciókba.

Az Európai Bizottság keményen szembeszállt a PiS reformjaival, mondván, azok sértik a hatalmi ágak szétválasztását, akadályozzák az uniós jog helyes alkalmazását, kiszámíthatatlan jogi környezetet eredményeznek a befektetők számára és veszélyeztetik a többi tagállammal való együttműködést.

A 2023-as lengyel kormányváltás, és a Nyugat- és EU-barát Donald Tusk megválasztása jelentős mértékben javított a Varsó és Brüsszel közötti kapcsolatokon, amelyek az előző kormány alatt évekig feszültek voltak.

Az enyhülés egyik jele volt, hogy Brüsszel beleegyezett a jogállamisági viták miatt befagyasztott 137 milliárd eurós uniós pénzeszköz felszabadításába, és áprilisban 6,3 milliárd euró értékben kifizette Lengyelországnak a helyreállítási alap első részletét.

Magyarországgal szemben 2018-ban indult meg a 7-es cikkely szerinti eljárás – igaz, ellenünk nem a bizottság, hanem az Európai Parlament indította azt –, és bár 2020-ban úgy nézett ki, hogy véget érhet, 2021-ben újra napirendre került, és azóta sem zárult le.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter reagált Orbán posztjára: Orbán Viktor ismét hazudik, a magyargyűlölő román elnökjelölt pártjával tervez szavazni az EP-ben
A miniszterelnök szerint: „Holnap balhés nap lesz az Európai Parlamentben. Eljön az igazság pillanata: az egyik oldalon a brüsszeli birodalmi elit, a másik oldalon a hazafiak és a józan ész”.


Orbán Viktor az X-en üzent Ursula von der Leyen-nek a közösségi oldalán. Ebben arról írt: "Holnap balhés nap lesz az Európai Parlamentben. Arról szavaznak a képviselők, folytassa-e Ursula von der Leyen a brüsszeli bürokrácia élén. A szavazást az Elnök asszony körül sűrűsödő korrupciós ügyek miatt tűzték ki, de mindannyian tudjuk, hogy a korrupció csak a jéghegy csúcsa. Itt többről van szó. Alkalmasságról, eredményekről, Európa jövőjéről." Majd a bejegyzésében felsorolt, hogy szerinte mi mindenért okolható Von der Leyen: a migrációért, az energiaválságért, a szerinte esztelen zöldideológiáért, vagy a genderideológiárt. A végén pedig hozzátette: "Holnap eljön az igazság pillanata: az egyik oldalon a brüsszeli birodalmi elit, a másik oldalon a hazafiak és a józan ész. Nincs mismásolás, választani kötelező. Elnök asszony, a vezetés lényege a felelősség. Ideje távozni!"

Az X-en pedig egy képet osztott meg:

A miniszterelnök posztjára hamarosan Magyar Péter is reagált. Szintén a közösségi oldalán írta meg, hogy:

"Orbán Viktor ismét hazudik. Az Európai Parlament nem Ursula von der Leyen bizottsági elnök leváltásáról szavaz holnap, hanem a teljes Európai Bizottság és ezzel együtt az Orbán által jelölt magyar biztos esetleges megbuktatásáról is. A bizalmatlansági indítvány egyik szerzője a magyargyűlölő bukott román elnökjelölt pártja, az AUR".

Majd hozzátette: "Ursula von der Leyent nem a TISZA Párt, hanem Orbán Viktor jelölte az Európai Bizottság élére. És

a Fidesz most sem volt annyira bátor, hogy aláírja a Bizottság elleni bizalmatlansági indítványt, hanem mint egy toporzékoló gyáva kisgyerek, inkább csak mások háta mögül dobálja a kavicsokat a vízbe."

A politikus szerint pártja egyetért azzal, hogy "lehetne jobb és kompetensebb vezetése az Európai Uniónak, ugyanakkor,

semmilyen körülmények között sem fog együtt szavazni a magyargyűlölő román elnökjelölt, George Simion pártjával, az AUR-ral. Orbán Viktor éppen ezt tervezi tenni.

Ha már a múltkor az erdélyi és partiumi magyaroknak köszönhetően Romániában elbukott az oroszpárti, magyar sírokon ugráló magyargyűlölő politikus, akkor Orbán most az Európai Parlamentben akarja megtámogatni a javaslatát.

De mi is köti össze Orbán Viktort és a magyargyűlölő George Simiont? Erről majd holnap" - ígérte posztjában, amelyhez Oebán X-es bejegyzésének képéhez hasonló illusztrációt tett ki.

A kép vélhetően nem véletlen - A miniszterelnöknek hasonló módon üzent korábban az Európai Néppárt európai parlamenti-képviselőcsoportja. Von der Leyen pártcsaládjának frakciója tavaly tette ki az „ideje távozni” feliratú képet Orbánról.

Forrás: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Gyorsan terjed az új XFG nevű Covid-variáns, a WHO szerint egyre több országban jelent meg a fertőzés
A szakemberek szerint a terjedést nehéz pontosan meghatározni, mert világszerte csökkent a tesztelések száma.


Az XFG nevű új koronavírus-variáns gyorsan terjed világszerte, különösen Európában és Délkelet-Ázsiában nő az esetszám. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kiemelte ezt a mutánst, mivel egyre több ország jelent fertőzéseket.

A WHO adatai szerint az XFG június 22-ig összesen 38 országban jelent meg,

és 1648 esetet regisztráltak. Ez az adott héten a világon jelentett fertőzések 22,7 százalékát tette ki, míg négy héttel korábban még csak 7,4 százalék volt az aránya.

Délkelet-Ázsiában különösen jelentős a növekedés: május 5. és május 26. között 17,3 százalékról 68,7 százalékra emelkedett az XFG aránya. Európában ugyanebben az időszakban 10,6 százalékról 16,7 százalékra nőtt, Amerikában pedig 7,8 százalékról 26,5 százalékra.

Az Egyesült Királyságban a variáns június végére az angliai esetek 30 százalékát tette ki – írta meg a The Independent. Az ottani egészségügyi hatóságok továbbra is nyomon követik az új törzsek terjedését.

„Normális, hogy a vírusok idővel mutálódnak és változnak” – mondta Dr. Alex Allen, az UKHSA epidemiológiai tanácsadója.

Az XFG a WHO szerint a korábbi LF.7 és LP.8.1.2 variánsok keveréke. Az első mintát január 27-én vették. A szervezet „alacsonynak” minősítette az új variáns kockázatát, és közölték: a jelenlegi adatok nem utalnak arra, hogy az XFG súlyosabb betegséget vagy több halálesetet okozna, mint a többi ismert variáns.

Dr. Kaywaan Khan háziorvos azt mondta,

a variáns egyik legjellemzőbb tünete a rekedtség, amit érdes vagy karcos hang kísér. A tünetek általában „enyhék vagy közepesek”.

A szakértők hangsúlyozták, hogy az új törzs nem tűnik veszélyesebbnek a korábbiaknál, és a jelenlegi Covid-vakcinák továbbra is védelmet nyújtanak a súlyos lefolyás ellen.

A WHO szerint a variáns terjedésének mértékét nehéz pontosan meghatározni, mert a tesztelések száma világszerte jelentősen csökkent a járvány csúcspontjához képest.

Forrás: Economx


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nagyot kasználhatnak az új hitellel azok, akiknek magas a jövedelme
A szakemberek számítása szerint több mint 150 millió forintot kereshet a kormány 50 milliós lakáshitelén az, aki amúgy kölcsön nélkül is megvásárolhatná az első otthonát. Elárulták azt is, hogyan.


A kormány bejelentése szerint új, kedvezményes, 3 százalékos kamatozású hitelt kaphat az, aki első lakásához kéri a pénzt. Ez mintegy harmada a piaci kostrukciójú hiteleknek. Tíz százalék önerőt kérnek, és az ingatlan értéke 100 millió forint alatt kell legyen. Ősztől bárki kérheti a kedvezményes hitelt.

A hitelt 25 évre lehet felvenni, és a végén kb. 71 milliót kell visszafizetni. De ha van ennyi pénze, akkor azt állampapírba téve 228 milliót kaphat a végén kézhez azonos futamidő alatt. Azaz több mint 150 millió forintot kereshet a kormány 50 milliós lakáshitelén, aki amúgy kölcsön nélkül is megvásárolhatná az első otthonát (feltéve, ha a feltételek nem változnak) - a Bankmonitor számítása szerint.

Ha tehát a kamattámogatott konstrukciót felveszi, és a megtakarítását inkább államkötvénybe fekteti, az megnégyszerezheti vagyonát az adófizetők pénzén.

Az RTL Híradó által kérdezett szakértő szerint azok járhatnak jól, akiknek magas a fizetése, és amúgy is tehetősek. A maximális összeg havi törlesztő összegét ugyanis csak az tudja bevállani, aki az átlag felett keres - mondta.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
MOK: az államtitkártól kikért adatok szerint sem 2 millió forint a magyar orvosok átlagbére
Az orvosi kamara kiszámolta, hogy valóságban mennyit kapnak a fiatal orvosok, mennyi az ügyeleti óradíj, és kik kereshetnek havi egymillió forintot.


A kormány februárban arról beszélt, hogy a magyar orvosok havi 2 millió forint feletti átlagbért kaphatnak. A Magyar Orvosi Kamara azonban kiszámolta, hogy mi a jelenlegi helyzet Magyarországon.

A MOK szerint: "valótlan a kormányzati kommunikáció az orvosi átlagbérről".

A kamara a közösségi oldalán írta meg, hogy szerintük mi a valóság. Kikérték Takács Péter egészségügyi államtitkártól az általuk közölt adat forrását. Az államtitkár május 17-én levélben válaszolt. Ebből pedig az derült ki, hogy az orvosok átlagbéréről szóló állítás valótlan - írják a bejegyzésükben.

A kétmillió forint feletti összeg ugyanis

- az orvosok egy kisebb részének (10.653 fő)

- összes állásából és

- rendes munkaidőn felüli plusz munkájából (orvoshiány!),

- a szakmai, veszélyességi és egyéb pótlékokat is beleszámolva keletkezett

- bruttó összeget jelenti,

aminek nincs köze az orvosok átlagbéréhez - közölte a MOK.

Az államtitkár által küldöttek alapján a valódi orvosi átlagbér:

- heti 40 órás munkáért bruttó 1.513.606, azaz kb. nettó 1 millió forint átlagbért kapnak a kollégák. Ez az összeg pedig a rendkívül kedvezőtlen, elöregedett korfából adódik - tették hozzá.

- a fiatal orvosok pályájuk első öt évében nettó 450-570 ezer forintot keresnek. A hétvégi és éjszakai ügyeleti munkáért orvosaink órabére nettó 3000-6000 Ft.

"A Kamara véleménye szerint az egészségügyi vezetés feladata olyan bér- és munkakörülmények megteremtése, ami az ország lakosai számára biztosítja a megfelelő ellátáshoz szükséges orvosi - és szakdolgozói - létszámot. Hiteles informálásra van szükség, mert propagandával nem lehet eredményesen felvenni a versenyt a külföldi állásajánlatokkal vagy a hazai magánszektorral" - írták végül.

Forrás: Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET: