HÍREK
A Rovatból

Közel 100 postafiókot zárt be csütörtöktől a Magyar Posta – dolgozókat is elbocsátottak

Egyelőre nem tudni, hány esetről van szó, mert nem adtak hivatalos tájékoztatást. Az ország különböző pontjain található kistelepülések mellett budapesti fiókok is szerepelnek a listán.


Augusztus elsejétől országszerte körülbelül 100 postahivatalt zár be a Magyar Posta – értesült a 24.hu. A lépés következtében számos postai dolgozó veszti el állását. Elsősorban kistelepüléseken húzták le a rolót, de akad néhány budapesti posta is az érintettek között. Az állami cég egyelőre nem adott ki hivatalos közleményt a bezárásokról.

A Postások Facebook-csoportban már két napja özönlenek a bejegyzések az újonnan bezáró postahivatalokról. Jellemzően 1500 fő alatti települések nevét említik, mint például Lad, Sonkád, Ecseg, Csokvaomány, Szigetbecse, Homokszentgyörgy, Zalahaláp, Pusztazámor, Pécsely és Sáregres. Az ország különböző pontjain tehát egyszerre került lakat a postákra. Pontos lista a megszűnő postahivatalokról még nem került nyilvánosságra.

A dolgozói becslések szerint körülbelül 90–100 postahivatalt zártak be országszerte. A Magyar Posta Zrt. hivatalosan semmit nem kommunikált az ügyről. A 24.hu már szerdán megkereste a cég sajtóosztályát, de csütörtök délutánig semmilyen reakció nem érkezett.

Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke megerősítette, hogy országosan körülbelül 100 postahivatalt érinthetnek a bezárások, de pontos számot nem tudott mondani. E

Ő is arról beszélt, hogy elsősorban kistelepüléseken lévő posták vannak a listán, de Budapesten is van olyan bérelt postahely, amelynek a bérleti szerződését felmondta az állami vállalat.

A Magyar Posta már régebb óta tervezi, hogy az 1500 lakosúnál kisebb települések esetében eltérő formában nyújt szolgáltatást. Első körben az alternatívákat keresték: az önkormányzatoknak vagy helyi vállalkozásoknak ajánlották fel az üzemeltetést. Ahol ez nem volt járható út, ott a hivatalok bezárása mellett döntöttek, és mobilposta szolgáltatással látják el a településeket. Az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség miatt egy-egy településről nem vonulhat ki teljesen a Magyar Posta, így minden érintett településen elérhető lesz a mobilposta.

Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem postai épületben, hanem egy meghatározott, szűkített időkeretben nyújtják az egyetemes szolgáltatást. A mobilposta szolgáltatás keretében a postai dolgozók gépjárművel járják a településeket: biztosítják a küldemények kézbesítését, valamint a levelek és csekkek feladását is. Azonban a mozgó postahivatalok nem minden esetben találkoznak a lakossági igényekkel, előfordulhat, hogy mindössze 10–40 percig érhetők el, és adott esetben csak délelőttönként.

A szakszervezetnek egyelőre nincs információja arról, hányan veszítik el állásukat.

A dolgozói beszámolók szerint sokan vannak a listán, köztük olyanok is, akik egyedül nevelnek három gyereket, vagy csak 1–2 évük lett volna hátra a nyugdíjig.

Tóth Zsuzsanna szerint a Magyar Posta automatikusan felajánlja az állásukat veszített dolgozóknak a környező településeken elérhető postai állásokat, ha vannak ilyenek. A szakszervezet segíti a tagok elhelyezkedését és további lehetőségek keresését.

A jelenlegi postabezárások oka egyértelműen a költségracionalizálás, mivel számos kistelepülésen alacsony a postahivatalok forgalma, így az állami szolgáltató csak veszteséggel tudja fenntartani őket. Emellett jelentős spórolást hajt végre azzal, hogy a jövőben megtakarítja az ingatlanok bérleti díját.

Dolgozói információk szerint októbertől újabb postahivatal-bezárási hullám jöhet, de ezt a szakszervezeti elnök nem tudta megerősíteni. A költségracionalizálás a Magyar Postánál egy folyamat, amelynek során minden postahivatalt egyedileg vizsgálnak felül, és a lehetőségeknek megfelelően döntenek a későbbi sorsukról.

A Magyar Posta Zrt.-től a 24.hu azt kérdezte, hogy mi áll a bezárások hátterében, összesen hány postát zárnak be, hány dolgozó munkaviszonya szűnik meg, mekkora költségmegtakarítást remélnek a bezárások nyomán, és hogy újabb postahivatalokat zárnak-e be októbertől. A cég egyelőre nem válaszolt a feltett kérdésekre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Epstein-akták: A pedofil milliárdos szerint „Európa be volt szarva Orbán 2018-as győzelmétől”
A frissen kiadott Epstein-akták szerint a pedofil üzletember Steve Bannonnal vitatta meg Orbán Viktor 2018-as győzelmét. Az üzenetek rávilágítanak az amerikai jobboldal akkori érdeklődésére.


A 2018-as magyar országgyűlési választás napján Jeffrey Epstein arról váltott üzenetet Steve Bannonnal, hogy Európa teljesen be van rezelve Orbán Viktor esetleges újabb győzelme miatt. A magyar szálakra és az új üzenetváltásokra a Telex bukkant rá az amerikai igazságügyi minisztérium által január végén közzétett, mintegy hárommillió oldalnyi Epstein-aktában, melyekben az elítélt üzletember budapesti látogatásai, egy Király utcai lakás, magyar lányok és egy magyar tudós neve is szerepel.

A legfontosabb beszélgetés 2018. április 8-án, a választás napján zajlott.

A Párizsban tartózkodó Epstein kora délután írt Donald Trump korábbi tanácsadójának, aki válaszában a magyarországi eseményekre utalt.

A nap folyamán a két férfi több tucat, Magyarországhoz nem kötődő üzenetet is küldött egymásnak: viccelődtek a szeméremajkakról, Epstein pedig azzal hencegett, hogy Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös lefoglalta a teljes Louvre-t, és éppen hozzá tart a múzeumba. Este, nem sokkal azelőtt, hogy befutottak a Fidesz újabb kétharmados győzelmét hozó eredmények, Epstein ismét írt Bannonnak.

– Epstein: Európa teljesen be szarva.

– Bannon: Igen, teljesen.

– Epstein: Te vagy a hibás.

– Bannon: Tudom. És a New York Times-cikk…

A beszélgetések felkutatását nehezítette, hogy Epstein következetesen elgépelte a magyar miniszterelnök nevét, amely az iratokban „Orbahn”-ként és „Urban”-ként is szerepel.

A magyar miniszterelnök neve a választás után is felbukkant a beszélgetéseikben. 2018 májusában Epstein arról érdeklődött Terje Rød-Larsen norvég diplomatánál, hogy Sebastian Kurz akkori osztrák kancellár akarna-e találkozni Bannonnal, és megjegyezte, hogy „Steve éppen Budapesten van Orbahnnal”.

Bannon ekkor valóban Magyarországon tartózkodott, egy nappal korábban a magyar kormány konferenciáján mondott beszédet a budapesti Várkert Bazárban.

2019 májusában, két hónappal Epstein letartóztatása előtt, a neve ismét feltűnt egy Bannonnak küldött üzenetben. Epstein azt tanácsolta a politikai stratégának, hogy fókuszáljon Európára, például Salvinire és „Orbahnra”. Ennek az üzenetnek a pontos kontextusa nem egyértelmű.

Steve Bannon korábban már nyilvánosan is méltatta a magyar miniszterelnököt.

Egy 2018. márciusi New York Times-interjúban arról beszélt, hogy „hősként” és „a jelenlegi politikai színtér legjelentősebb alakjaként” tiszteli Orbánt.

Ezt a kijelentést később a Washington Post, a Politico és az AFP is idézte a magyar választásról szóló cikkeiben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Feljelentést tett a Fővárosi Törvényszék a Lázár János által emlegetett „tiszás bírók” ügyében
A Fővárosi Törvényszék integritási vizsgálat után ismeretlen tettes ellen tett feljelentést személyes adattal visszaélés miatt. A lépés a Tisza Világ app körüli adatszivárgás utáni politikai támadásokra adott hivatalos bírósági válasz.


Feljelentést tett a Fővárosi Törvényszék személyes adattal visszaélés vétsége miatt ismeretlen tettes ellen, miután egy közérdekű bejelentés és sajtóhírek alapján integritási vizsgálatot folytatott. A bíróság közleménye szerint a lépést a bírákat és az intézményt érő külső támadások indokolták.

„A Fővárosi Törvényszék határozottan visszautasít minden, a bíróit és a törvényszéket, mint intézményt ért támadást, melyek alkalmasak arra, hogy a bírók tisztességes és pártatlan ítélkezési tevékenységét megkérdőjelezzék, a bírók és a törvényszék tevékenységébe vetett bizalmat megrendítsék”

– fogalmaztak.

Bár a közlemény nem nevezi meg az ügyet, a feljelentés egyértelműen ahhoz a november elején kirobbant botrányhoz kapcsolódik, amikor

kiszivárgott egy névlista a Tisza Világ nevű alkalmazás felhasználóiról, amin bírók nevei is szerepeltek. A kormánypárt erre alapozva építette fel a „tiszás bírók” mítoszát, megkérdőjelezve egyes bírák függetlenségét.

A vita akkor élesedett ki újra, amikor a Fővárosi Törvényszék decemberben megtiltotta a Bors Tisza-adókról szóló különszámának terjesztését, ami után fideszes szereplők pártossággal vádolták a bíróságot.

Az egyik legélesebb kormányzati kritikát Lázár János építési és közlekedési miniszter fogalmazta meg, aki a HVG beszámolója szerint egy január végi fórumon arról beszélt, hogy meg kéne szabadítani az igazságszolgáltatást a „tiszás bíróktól”.

Az igazságszolgáltatási rendszeren belül sem volt egységes a reakció.

A Kúria tavaly év végén nem a bírákat vette védelmébe, hanem közleményében azt hangsúlyozta, hogy a bíróságokba vetett közbizalom alapja a függetlenség és a pártatlanság.

Kiemelték, hogy az Alaptörvény tiltja a bírák párttagságát és politikai tevékenységét, és jelezték, hogy készek eljárásokat lefolytatni azokkal a bírókkal szemben, akik az alkalmazás letöltésével megsértették a kötelező magatartási szabályokat. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke bírálta a közleményt, és a bírák melletti kiállást, valamint a listázás elutasítását sürgette.

Az eredeti adatszivárgás ügyében több hatóság is vizsgálódik. A Kiberbiztonsági Intézet és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda információs rendszer vagy adat megsértésének gyanúja miatt indított eljárást, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálatot folytat. A személyes adataikkal való visszaélés miatt a Magyar Helsinki Bizottság feljelentésmintát is közzétett az érintettek számára.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Először szólalt meg Göd polgármestere, Kammerer Zoltán elárulta, mit mutatnak az ő méréseik
A városvezető szerint nem mások adataira, hanem saját, akkreditált méréseikre támaszkodnak. Azt ígéri, hamarosan egy 24 órás mérőállomás adatait is bárki láthatja majd.


Kammerer Zoltán, Göd polgármestere a Facebookon reagált arra, hogy újra napirenden van a Samsung-ügy. A polgármester azt írta, megválasztása után – korábbi ígéretének megfelelően – azonnal gondoskodott a szükséges forrásokról, hogy megkezdhessék az akkumulátorgyártáshoz köthető kibocsátások ellenőrzését a levegőben és a talajvízben, valamint a gyár zajának mérését is.

„Közbeszerzési eljárásban kiválasztottuk azokat a szakembereket, akik a mintavételezést és a minták elemzését akkreditált körülmények között végzik.

A munkát Göd Város Önkormányzata rendelte meg, tehát saját adatok állnak rendelkezésünkre – így nem a másoktól kapott értékek alapján hozzuk meg a szükséges döntéseket” – áll a bejegyzésben.

Kammerer Zoltán szerint a hat kútból álló városi talajvízmonitoring-hálózat kiépítése során 25 helyen végeztek próbafúrásokat, és vettek talaj-, valamint talajvízmintákat.

Állítása szerint a levegőminőséget évszakonként, heteken át ellenőriztették, és az országban először tavaly ősszel Gödön mértek akkreditált módon a levegőből NMP-koncentrációt.

„Összefoglalva: az elvégzett vizsgálatok során

a megbízott szakemberek egyszer sem találtak a gyár működéséhez köthető szennyeződést sem a gödi talajban és talajvízben, sem a város levegőjében”

– közölte a polgármester.

Hozzátette, a levegőben kizárólag olyan enyhébb egészségügyi határérték-túllépés fordult elő, amit szerinte télen elsősorban az ingatlanok fűtése okoz. A polgármester arról is írt, hogy ígéretüknek megfelelően

Göd idei költségvetése biztosítja a forrást egy állandó, a nap 24 órájában működő mérőállás kiépítésére, ami valós időben továbbítja majd az adatokat a szakhatóságoknak.

Közölte azt is, hogy a levegő minőségét utoljára idén január 14-től 24-ig ellenőriztették, a talajvizet felügyelő kutakból pedig február 9-én vettek mintát, a friss eredményeket a god.hu oldalon teszik majd közzé. Kammerer Zoltán a poszt végén megjegyezte, polgármesteri hatásköre nem terjed ki a gyáron belüli munkaügyi szabályok ellenőrzésére, de számára a Gödön élők és a gödi környezet biztonsága az első.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Döntött az EP a 90 milliárd eurós ukrán hitelről, a Fidesz és a Tisza is nemmel szavazott
Az Európai Parlament megszavazta a Kijevnek szánt pénzügyi csomagot, amely költségvetési és védelmi célokat szolgál. A pénzt már tavasszal folyósíthatják, miután a Tanács is jóváhagyja.


Szerdán az Európai Parlament képviselői három jogszabályt fogadtak el sürgősségi eljárásban, amivel egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot tettek elérhetővé Ukrajna számára a 2026–2027-es időszakra – olvasható az Európai Parlament közleményében.

A hitel Ukrajna sürgős finanszírozási szükségleteit hivatott fedezni az Oroszország által indított háború közepette. Az Ukrajnát támogató hitelről szóló javaslatot 458 igen, 140 nem szavazattal és 44 tartózkodás mellett fogadták el.

Az elsősorban az újjáépítést célzó Ukrajna-Eszköz módosításáról szóló javaslat 473 igen, 140 nem szavazatot és 32 tartózkodást kapott, míg az uniós hosszú távú költségvetés módosítását 490 igen, 130 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.

A 90 milliárd eurós keretösszeget két fő célra fordítják: 30 milliárd eurót makroszintű pénzügyi és költségvetési támogatásra, 60 milliárd eurót pedig Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és katonai felszerelések beszerzésére különítenek el.

Utóbbiakat főszabály szerint ukrán, uniós, illetve az Európai Gazdasági Térség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás védelmi iparából kell beszerezni.

A finanszírozás szigorú feltételekhez kötött, beleértve Ukrajna folyamatos elkötelezettségét a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok – köztük a kisebbségek jogainak – védelme mellett.

A hitelt az Unió közös tőkepiaci forrásbevonásból fedezi, a kamatköltségeket pedig az EU éves költségvetései állják.

A Bizottság becslése szerint ez 2027-ben mintegy 1 milliárd euró, 2028-tól pedig évente körülbelül 3 milliárd euró lesz. A tőkeösszeg visszafizetéséért Ukrajna akkor válik felelőssé, amikor háborús jóvátételt kap Oroszországtól.

A magyar pártok képviselői közül egyedül a DK szavazott igennel a háromelemű csomagra, a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk képviselői nem támogatták a javaslatokat.

Az uniós támogatási hitelről az Európai Tanács még 2025. december 18-án állapodott meg, a Bizottság pedig 2026. január 14-én terjesztette elő. Mivel Csehország, Magyarország és Szlovákia nem kívánt részt venni a hitelprogramban, a megállapodást a tagállamok úgynevezett megerősített együttműködési eljárás keretében fogadták el. Ez lehetővé teszi, hogy az együttműködni kívánó uniós tagállamok egyhangúság hiányában is közösen lépjenek. A magyar kimaradást korábban méltatta Orbán Viktor miniszterelnök is, aki szerint „megmenekültünk attól, hogy belesodródjunk a háborúba”.

A folyósítás feltétele, hogy Ukrajna kidolgozzon egy finanszírozási stratégiát, amit az Európai Bizottság értékel, majd az Európai Tanács is jóváhagy. Ha ez megtörtént, a Bizottság 2026 második negyedévének elején utalhatja az első részletet.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk