SPORT
A Rovatból

„Késznek kell lenni szenvedni is, ha épp úgy hozza a helyzet! Ez egy ilyen műfaj” – Suhajda Szilárd gondolatai az utolsó napok nehézségeiről

A hegymászó folyamatosan beszámolt arról, hogy mit élt át, mit tapasztalt, mit gondolt az előtte álló hatalmas kihívásról.


Suhajda Szilárd utolsó napjai is kemény küzdelemmel teltek. Az időjárás, a terepviszonyok, a fáradtság is nehezítette a hegymászó felkészülését, ugyanakkor felemelő élményekben is része lehetett. Minderről a bejegyzései, beszélgetései árulkodnak, melyeket a Bizalmi Kör blogja osztott meg.

A hegymászó május 22-án éjszaka 7200 méteren, a hármas táborban volt, innen várta, hogy másnap útnak indulhasson a négyes táborba. A terv az volt, hogy a csúcsra május 24-én ér majd fel, nepáli idő szerint 12 és 16 óra között. Ekkor azt nyilatkozta:

„Összpontosítok. Belélegzek. Kifújok. A Hegyre emelem tekintetem. Fohászkodok. Gondolatban mindenkit magamhoz ölelek, akit szeretek. Most vagyok a legközelebb az Everest csúcsához: a sikerhez! Készen állok!”

A csúcsmászás előtt, május 10-én kelt át a rettegett Khumbu-jégesésen. A 2-es tábor felé hatalmas szélvihar volt, ami letartolta a WC-sátrakat és több másik sátrat széttépett. Szilárd óriási küzdelemmel tudta felállítani a sátrát.

„Ez volt kora reggel. Délután kettőkor még mindig ugyanúgy ülök a laktér közepén, kézzel-lábbal támasztva a könnyű kis szerkezetet! Néha fejjel is. Iszonyatos erővel tépi a szél, tényleg nem merem elengedni! Már rég olvasztanom, innom, ennem kellett volna! Pihenni, minél többet! Ehelyett egy folyamatos, ádáz küzdelem az egész nap. Álmos vagyok, hiszen az esti indulást megelőzően 1-2 órát aludhattam talán" - vallott a helyzetről.

Mikor a helyzet nem javult, úgy döntött, hogy lebontja a sátrat és lejjebb megy az 1-es táborba. De útközben egészségügyi gondjai lettek, az evés-ivás nélkül eltöltött idő, a közdelem megviselték.

„Csak rezignált ábrázattal bámulok előre, közben megmarkolom legérzékenyebb testrészem, mert érzem, hogy csipős szél vág alám: a (le)fagyás lehetősége valós veszélyt jelent! Rutinosan, szó nélkül tűröm a kiszolgáltatottságot. Na, ez az, ami igazán nehéz tud lenni az expedíciózásban: a kényelmetlenség!

A kényelmetlenség, ami esetenként olyan fokú, hogy azt hiszem, kevesen viselnék el: viszont nem menekülhetsz! Ha már ezt választottad, ha már itt vagy benne, akkor tűrnöd kell rezzenéstelen arccal!”

Majd némi pihenés után útban újra felfelé azt írta:

„Azt mondják, az expedíciós hegymászás javarészt a szenvedésről szól. […] És lehet, hogy mégis igaz: késznek kell lenni szenvedni is, ha épp úgy hozza a helyzet! Ez egy ilyen műfaj.”

Május 12-én napsütésben ment tovább, de ekkor a melegedés miatt pattogva lehulló kövek jelentették a veszélyt.

„Ilyenkor, amikor közeledő veszélyt vélünk látni, már idejekorán mindenki torkaszakadtából üvölt: „Rock! Roooock!!!” – vagy a serpák sokszor csak fütyülnek, vijjognak! Folyamatosan felfelé figyelek. Nem merem levenni a szemem a fényesen csillogó lejtőről.”

Következő hajnalban a 4-es tábor felé haladva azt írta.

„Elér a felkelő Nap fénye. Időnként letöröm a jégcsapokat maszkom pereméről. Valamennyit segít az arcomat fedő csoda, de még mindig szokatlan: folyamatosan ki kell fújni a párát/nyálat belőle, de még mindig jobb, mint amikor a nedves, nyálas kendő az arcomra van tapadva! Egy picit valóban melegebb levegőt lélegzek így be – végsősoron ez a „munkavédelmi maszk” célja.”

8000 méternél pedig megrendítő élményről számolt be:

"És hirtelen teljes pompájában meglátom a Mount Everest csúcstömbjét! Micsoda élmény!

Utoljára hat éve jártam itt: úgy érzem, akkor tér és távolság egész mást jelentett! Az akkori nagy küzdelmekhez képest most „programozottabban”, kiszámíthatóbban, merném mondani: készségszinten mozgok a hegyen! […] Egy sporttárssal lefotózzuk egymást: lelkesen guggolok a kép kedvéért, mögöttem az Everest-tel! […] elégedett vagyok! Izgatottan gondolok arra, hogy Timi „élőben” látja haladásomat, mint ahogy látja azt is, ebben a pillanatban, hogy itt vagyok, nagyjából 7900 méteren! Biztosan örül! És már csippan is a Garmin: „Nagyon büszkék vagyunk Rád, Soma is itt ujjong és sikongat!”.

Itt vagyok a világ egyik legélhetetlenebb pontján, mégis szívmelengető a pillanat: mert gondolnak rám! Szeretnek. Ez ad erőt minden további lépéshez!„

Innen újra visszatért az alaptáborba, hogy a megfelelő időablakban indulhasson újra neki.

„Az Everest csúcsa még időben és térben is nagyon messze van, hiába állok itt a „kapujában”!” - jegyezte meg.

A táborban megint egészségügyi problémák gyötörték, köhögött, fájt a torka, keveset aludt. Sokat segített neki az otthoniakkal való kapcsolattartás és az online közösség támogatása. Legutóbbi naplóit így zárta Szilárd:

„Félek, boldog vagyok, izgatott. Várom, hogy elindulhassak és várom a földet érést: a hazaérkezést! Látom magam előtt a csúcsra vezető utolsó métereket. Látom magam előtt a kisfiam, ahogy szalad felém a reptéren! Timit. A Családomat, Titeket, az Életet.”

Suhajda Szilárd a csúcsmászás közben életét vesztette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
Az osztrák belügyminiszter szerint nem igaz, amit Szijjártó Péter mondott: a pirotechnikázó futballhuligánok miatt állt meg a Fradi-vonat
Gerhard Karner levélben tette helyre a dolgokat, miután a magyar külügyminiszter botrányosnak nevezte, hogy a magyar szurkolók vonatát megállították a határnál.


Gerhard Karner osztrák belügyminiszter határozott hangvételű levélben utasította vissza, hogy Ausztria belépési tilalmat rendelt volna el a Ferencváros szurkolói ellen néhány hete – írta a Blikk. A miniszter szerint

az osztrák rendőrséget azért hívták a hegyeshalmi határra, mert a magyar területen közlekedő különvonaton a szurkolók pirotechnikai eszközöket vittek magukkal és többször is használták azokat, emiatt a vasúti társaság nem tudta garantálni a biztonságos továbbhaladást Salzburg irányába.

Karner egyenesen felszólította Szijjártó Pétert, hogy tartózkodjon a félretájékoztatástól. „Kérem, hagyjon fel azzal az állítással, hogy Ausztria megtagadta a belépést, mert ez egyszerűen nem igaz” – fogalmazott az osztrák belügyminiszter.

A diplomáciai üzengetés azután kezdődött, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter „felháborítónak és botrányosnak” nevezte a történteket, és úgy vélte, az osztrákok miatt nem haladt tovább a vonat. A magyar külügy be is kérette a budapesti osztrák nagykövetet az ügyben. Ezzel szemben

Karner mostani levelében kifejezetten megköszönte a magyar hatóságok gyors együttműködését, és hangsúlyozta: a magyar rendőrség határozott fellépése akadályozta meg, hogy „egyértelműen erőszakos futballhuligánok” megzavarjanak egy békés mérkőzést.

Október 23-án több mint 500 fradistát szállító különvonatot állítottak meg a hegyeshalmi határállomáson. A szurkolók a Red Bull Salzburg elleni Európa-liga-mérkőzésre tartottak. A történtek okáról már akkor is eltérő vélemények jelentek meg. Míg a magyar kormány az osztrák felet tette felelőssé, több osztrák orgánum a belügyminisztériumra hivatkozva hamisnak nevezte a vádakat. Szerintük a mozdonyvezető tagadta meg az utazás folytatását, mivel a vonat megrongálódott. A járat közlekedtetésére szerződött cég közlése szerint pedig biztonsági okokból, tűzveszély miatt nem engedték tovább a szerelvényt.

A pályán végül a Ferencváros örülhetett: a csapat 3-2-re győzött a Salzburg ellen.

További forrás: Krone


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
Ronaldo agya elborult, megkapta élete első válogatott piros lapját – kikaptak a portugálok az írektől, Budapesten dől majd el a magyarok sorsa
A dublini világbajnoki selejtezőn az írek a 23 éves játékosa, Troy Parrott duplázott, a portugál szupersztárt pedig egy könyöklés után állították ki. Így nyílt meg az út a magyar válogatott előtt a pótselejtezőre!


„Esküszöm, megpróbálok »jó fiú« lenni” – ígérte Cristiano Ronaldo a dublini világbajnoki selejtező előtti napon, de a pályán végül egészen másképp alakultak a dolgok.

A portugál szupersztár november 13-án, 226. válogatott mérkőzésén kapta meg pályafutása első piros lapját a nemzeti csapatban.

A 61. percben, labda nélküli szituációban könyökölte meg az ír Dara O’Shea-t, amiért a svéd Glenn Nyberg játékvezető előbb sárga lapot adott neki, majd a videóbíró jelzésére, a felvétel megtekintése után piros lapra változtatta az ítéletét.

A portugálok kapitánya gúnyos tapssal és a közönségnek címzett gesztusokkal vonult le a pályáról, eltiltása miatt pedig biztosan kihagyja a vasárnapi, Örményország elleni sorsdöntő mérkőzést.

A drámai fordulat idején Portugália már kétgólos hátrányban volt. Az írek hőse a 23 éves AZ Alkmaar-csatár, Troy Parrott volt, aki már a 17. percben, egy szöglet utáni lecsorgóból közelről a kapuba fejelt, majd a 45. percben egy lapos lövéssel ismét betalált, beállítva a 2–0-s végeredményt. A győzelem után Parrott érthetően euforikusan nyilatkozott. „Szerintem ez valószínűleg életem legjobb éjszakája. Nincsenek szavaim. Mindannyian tudtuk, mennyire fontos ez a meccs nekünk...Teljesen a fellegekben járok” - fogalmazott.

Az írek szövetségi kapitánya, Heimir Hallgrímsson a közönség szerepét emelte ki, és úgy vélte, a hangulat Ronaldóra is hatással volt.

„Csak dicsérni tudom a szurkolókat...óriási szerepük volt ebben a győzelemben, energiát adtak, a kritikus pillanatokban is segítettek...[Ronaldo] egy kicsit elvesztette a fókuszát. Talán a közönség is közrejátszott ebben. Frusztrált volt, és úgy reagált, ahogyan tudja, hogy nem szabadna”

- mondta az Al Jazeerának.

Miközben Dublinban dráma zajlott, a magyar válogatott Jerevánban Varga Barnabás góljával 1–0-ra legyőzte Örményországot.

A portugál vereség hírére Marco Rossi szövetségi kapitány egyértelművé tette a budapesti mérkőzés tétjét. „Ha Portugália nem nyer, akkor úgy kell tekintenünk vasárnap az írek elleni meccsre, mintha egy döntő lenne. Nagyon akarjuk, hogy negyven év után ott legyünk világbajnokságon” - mondta az M4 Sportnak.

A csoport állása az utolsó forduló előtt: Portugália 10 pont, Magyarország 8 pont, Írország 7 pont. A magyar csapatnak vasárnap 15:00-kor a Puskás Arénában egy döntetlen is elég lehet a pótselejtezőt érő második hely megszerzéséhez, míg az íreknek a továbbjutáshoz mindenképpen győzniük kell.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
A családja szurkolt a lelátón, a fia születésnapját akarták megünnepelni – Dobozi Iván halála mindenkit sokkolt
A szegedi kézilabdázók technikai vezetője a meccs alatt lett rosszul, és már nem tudták megmenteni az életét. A 68 éves férfi jó barátságot ápolt az egykori játékosokkal is.
F. O. - szmo.hu
2025. november 09.



Ahogy már beszámoltunk róla, a szombat délutáni Szeged-Veszprém kézilabda-rangadó közben életét vesztette a hazaiak technikai vezetője, Dobozi Iván. A vendégek 32-31-re nyertek, de a lefújás után Nagy László sportigazgató és Bartha Csaba vezérigazgató visszafogottságra intette a játékosokat.

A technikai vezető családja is a mérkőzésen volt, ráadásul aznap volt a fia születésnapja, azt készültek megünnepelni

- írta a Blikk. Végül a csarnok melletti parkolóban hiába próbálták megmenteni a 68 éves szakember életét.

A szegedi klub közleményben búcsúzott a 37 éve náluk dolgozó munkatársuktól: „Ivuka – ahogy a legtöbben ismerjük – 37 éve dolgozott klubunknál elkötelezetten, mindig is meghatározó tagja volt a közösségünknek. Szakmai tudása, embersége, humorérzéke és hűsége pótolhatatlan veszteség klubunk számára.” A klub vasárnap délelőttre gyertyagyújtásra hívta a szurkolókat, és mindenkit, aki meg akart emlékezni Doboziról.

A veszprémiek kapusa, Mikael Appelgren a meccs után az M4-nek nyilatkozott a történtekről.

„A kézilabda, az kézilabda, de az életben vannak fontosabb dolgok is.

Hallottuk, hogy sajnos a Szeged stábjában elhunyt valaki a mérkőzés alatt. Mindannyian együtt érzünk a történtek miatt a csapattal, a szurkolókkal, és mindenki mással. Riválisok vagyunk, de ilyenkor ez nem számít” – mondta.

A klub korábbi játékosai is megemlékeztek Doboziról. „Ivukám. Egész pickes pályafutásom alatt itt voltál mellettem. Mellettünk.

Mindig számíthattunk rád a nap bármelyik órájában.

Soha nem foglak elfelejteni Ivukám” – írta posztjában Bajusz Sándor, a klub egykori válogatott átlövője. Dean Bombac, a Szeged korábbi irányítója így búcsúzott: „Drága Ivukám, amikor 2014-ben Szegedre jöttem, te voltál az első ember, akivel találkoztam – aki egyből mosollyal, jókedvvel és melegséggel fogadott. Köszönöm a sok beszélgetést, a mosolyt, a kedvességet, amit megosztottatok velem. Nyugodj békében barátom.”

A veszprémiek egykori világválogatottja, Éles József évtizedek óta jó barátságot ápolt Dobozival. „A pályán mi, játékosok ellenfelekként találkoztunk, de azon kívül jóban voltunk.

Úgy tizenöt éve kapott egy sztrókot, akkor egy kicsit el is tűnt, de teljesen rendbe jött”

– mesélte. Úgy tudni, az a tizenöt évvel ezelőtti sztrók is egy Szeged-Veszprém összecsapáskor érte Dobozit. Éles egy történetet is felidézett barátja humoráról: „Egyszer volt, hogy kértem tőle egy 6-os szegedi mezt. kaptam is, de miután volt egy meccsünk, és akkor éppen kikaptunk a Veszprémmel, rábírt, hogy utána menjek be abban a klubom irodájába. Az akkori veszprémi vezető Hajnal Csabának felment öt percre a vérnyomása, de amikor elmeséltem Ivánnak a történetet, szinte megszakadt a nevetéstől. Azt a mezt azóta is őrzöm otthon.”

Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a tragédiát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
„Uramisten! Ég veled barátom!” – Megrendülten búcsúznak a Szeged-Veszprém meccsen elhunyt technikai vezetőtől
Dobozi Ivántól egykori játékosok és szurkolók is megrendülten búcsúznak. A tragédia beárnyékolta a kiélezett bajnoki rangadót, aminek a végén kegyeleti okokból nem ünnepelt a győztes csapat.


Sokkolta a hazai kézilabdatársadalmat Dobozi Iván tragédiája. A szombat délutáni Szeged-Veszprém (31-32) rangadó során a Pick Arénában hirtelen rosszullét következtében elhunyt a hazai férficsapat technikai vezetője. A klub honlapja szerint a 68 éves korában életét vesztő Dobozi 37 esztendeje dolgozott az egyesületnél.

A klub sportigazgatója, Nagy László a lefújás után a pályán sportszerűen figyelmeztette a vendégcsapat játékosait, hogy a történtek miatt ne ünnepeljenek. A győztes Veszprém kézilabdaklubja szerint így is tettek, ezt érezték az egyetlen helyes útnak.

A szörnyű hírt a hazai csapat Facebook-oldalára is kitették, azóta özönlenek a részvétnyilvánítások.

„Uramisten! Ég veled barátom! Rengeteg közös élmény marad a szívemben!” – írta az egykori világválogatott veszprémi Éles József.

„Ivukám. Egész pickes pályafutásom alatt itt voltál mellettem. Mellettünk. Mindig számíthattunk rád a nap bármelyik órájában. Soha nem foglak elfelejteni Ivukám” – posztolta Bajusz Sándor, a klub egykori válogatott átlövője.

A Győri Audi ETO női kézilabdacsapata is osztozik a fájdalomban: „Fogadjátok őszinte részvétünket!” – írt üzenetet a klub. Ismerősök és ismeretlenek, egykori játékosok és szurkolók is részvétüket fejezik ki.

A veszpremhatosfal.hu oldal is elköszönt:

„Keserédes győzelem... egy ilyen tragédia árnyékában nem is igazán lehet örülni ennek a győzelemnek. Őszinte részvétünk Dobozi Iván, a Pick Szeged technikai vezetőjének egész családjának, a klubnak, a csapatnak és mindenkinek, aki szerette...”

A szegedi együttes közölte, hogy vasárnap délelőtt 10 órától gyertyagyújtással búcsúznak Dobozi Ivántól a Pick Aréna főbejáratánál.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk