Csütörtök reggel 9 óra helyett 11 órakor rajtol Balatonfüreden az 55. Kékszalag Nagydíj, a Balaton legnagyobb vitorlásversenye. A halasztásra azért van szükség, mert az erős szélben az este, éjszaka és hajnalban érkező hajók biztonságos kikötése nem volt optimálisan biztosítható.
Az előrejelzések alapján csütörtökön és pénteken is kissé szeles időre számíthatunk a Balatonnál, az északi-északnyugati szelet 30-40 km/h körüli lökések is kísérhetik, de csütörtökön helyenként akár 40 km/h-nál erősebb széllökések is előfordulhatnak.
A csütörtöki rajt idején még sok lesz a felhő, záporok, akár zivatarok is kialakulhatnak a térségben, majd délutántól csökken a csapadékhajlam, a verseny második napján pedig már száraz, napos-gomolyfelhős időre van kilátás.
A verseny távja légvonalban mintegy 155 kilométer, az útvonal pedig Balatonfüred - Balatonkenese - Siófok - Tihanyi-szoros - Keszthely - Tihanyi-szoros - Balatonfüred. A futam idén július 6-tól július 8-ig kerül megrendezésre.
Csütörtök reggel 9 óra helyett 11 órakor rajtol Balatonfüreden az 55. Kékszalag Nagydíj, a Balaton legnagyobb vitorlásversenye. A halasztásra azért van szükség, mert az erős szélben az este, éjszaka és hajnalban érkező hajók biztonságos kikötése nem volt optimálisan biztosítható.
Az előrejelzések alapján csütörtökön és pénteken is kissé szeles időre számíthatunk a Balatonnál, az északi-északnyugati szelet 30-40 km/h körüli lökések is kísérhetik, de csütörtökön helyenként akár 40 km/h-nál erősebb széllökések is előfordulhatnak.
A csütörtöki rajt idején még sok lesz a felhő, záporok, akár zivatarok is kialakulhatnak a térségben, majd délutántól csökken a csapadékhajlam, a verseny második napján pedig már száraz, napos-gomolyfelhős időre van kilátás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Balaton-átúszás közösségi oldalán jelentették be, hogy elhalasztják a 44. Lidl Balaton-átúszást. A bejegyzés azzal kezdődik: „07.18-19-én NEM ÚSZUNK”. A döntést a HungaroMet siófoki obszervatóriumának időjárás-előrejelzése és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitány egyetértése alapján hozták meg.
„Úgy döntöttünk, hogy a 44. Lidl Balaton-átúszást a 2026. július 18–19-i hétvégén NEM tartjuk meg.”
Az esemény új, tervezett időpontját is megnevezték: „Az esemény tervezett új időpontja: július 25.”
A halasztás okaként a következő időjárás-előrejelzést idézték: „Szombaton egy érkező hidegfront miatt élénk, időnként erős északnyugati szél és ehhez kapcsolódó erős hullámzás várható. Vasárnap egy újabb, közeledő hidegfront előtt labilis légköri viszonyok, illetve a délnyugati szél miatt tengelyirányú hullámzás várható. Késő délutántól hidegfront érkezik viharos északnyugati széllel, zivatarokkal.”
„Ha a halasztott időpont megfelelő neked, akkor nincs további teendőd, hiszen a nevezésed az összes pótidőpontra érvényes.”
Aki nem tud részt venni az új időpontban, annak lehetősége van visszalépni. A poszt szerint „visszalépés esetén a befizetett nevezési díjadat és az esetlegesen megvásárolt, és még nem átvett termékeket (törölköző, úszósapka, hátizsák, érembetét) és jótékonysági termékek összegét teljes egészében visszafizetjük arra a kártyára, amiről nevezéskor fizettél.” A visszalépés határideje:
„Nem kell azonnal döntened, a visszalépésre 07.21-én, kedden 12:00 óráig van lehetőséged.”
A bejegyzés kitér a nevezés esetleges újranyitására is. „Az időpontváltozás miatt visszalépő nevezők létszámától függően a nevezést mind a három távra újra megnyithatjuk. Az esetlegesen megnyitott nevezés legkorábban 07.23., csütörtök délutántól, a megrendezésről szóló pozitív döntés után nyílik meg és a létszámlimit eléréséig, de legkésőbb 07.24., péntek éjfélig lesz elérhető.”
A Balaton-átúszás elhalasztása a korábbi években is többször előfordult a résztvevők biztonsága érdekében. A döntéseket rendre a bizonytalan időjárás, jellemzően az erős szél és a hullámzás indokolja.
A Balaton-átúszás közösségi oldalán jelentették be, hogy elhalasztják a 44. Lidl Balaton-átúszást. A bejegyzés azzal kezdődik: „07.18-19-én NEM ÚSZUNK”. A döntést a HungaroMet siófoki obszervatóriumának időjárás-előrejelzése és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitány egyetértése alapján hozták meg.
„Úgy döntöttünk, hogy a 44. Lidl Balaton-átúszást a 2026. július 18–19-i hétvégén NEM tartjuk meg.”
Az esemény új, tervezett időpontját is megnevezték: „Az esemény tervezett új időpontja: július 25.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kezdetben esőfelhőnek hitték, de valami egészen más jelent meg a balatoni időjárásradaron
Tömeges árvaszúnyog-rajzás okozott olyan interferenciát a Balaton felett, ami csapadékként jelent meg a meteorológiai műszereken. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet megerősítette, hogy a jelenséget már a HungaroMet szakembereivel közösen vizsgálják.
Az időjárásradaron felhőnek látszik, a parton fekete „füstként” gomolyog: a balatoni árvaszúnyogok esti rajzása már „bezavar” a radarképekbe, 21 óra és éjfél között különösen látványos a jelenség. A szokatlan légköri eseményt a Vmet.hu meteorológiai oldal vette észre, ahol először azt hitték, a Balaton feletti párolgás jelenik meg a műszereken.
Később derült ki, hogy a hatalmas, tömegesen repülő rovarraj okoz olyan interferenciát, ami esőfelhőként látszik a radaron.
A valóságban a hatalmas, tömegesen repülő rovarraj okoz olyan interferenciát, ami esőfelhőként látszik a radaron – írta a Pécs Aktuál. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet a HungaroMet szakembereivel közösen már vizsgálja a különleges jelenséget.
Vasas Gábor, a kutatóintézet igazgatója így fogalmazott:
„A tömeges kirepülésük során okozott interferencia, ami ‘bezavar’ a radarképbe.”
„Ez az időszak a balatoni árvaszúnyog, Chironomus balatonicus tömeges kirepülésének időpontja. A tömeges kirepülésük során okozott interferencia, ami ‘bezavar’ a radarképbe. A BLKI-ban a HungaroMet munkatársaival együtt már egy ideje, vizsgáljuk a jelenséget” – közölte a szakember. A radarképek tanúsága szerint a rajzás jellemzően este kilenc óra után kezdődik és éjfélig is eltarthat. A kutatóintézet arra is figyelmeztet, hogy ez még csak a kezdet, a jelenség hetekig velünk maradhat, de fontos tudni, hogy az árvaszúnyog nem csíp, irtása pedig tilos.
A mostani, radaron is látható rajzás egy évek óta tartó folyamat része, amely tavaly nyáron érte el a csúcsát, amikor az elmúlt harminc év legnagyobb árvaszúnyog-inváziója sújtotta a Balatont. A helyzet akkor annyira súlyossá vált, hogy a rovarok tömege komoly politikai problémát is okozott Siófokon, a vendéglátósok pedig extrém megoldásokra kényszerültek: volt, ahol a vendégek csak zseblámpával tudták megnézni az étlapot a lekapcsolt világítás miatt. Egy siófoki fagyiárus drámai posztban jelentette be, hogy végleg bezár, mert a helyzet tarthatatlanná vált.
A kutatók becslése szerint egy-egy nagyobb rajzás során akár tízezer tonnányi árvaszúnyog is kirepülhet.
A földön heverő tetemek mennyiségét pedig jól érzékelteti egy szemtanú beszámolója, aki szerint „süppedt alattam a talaj a mindent beborító szúnyogoktól”.
A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a rovarok kulcsfontosságúak a tó ökoszisztémája szempontjából: lárváik tisztítják az iszapot, a kirepülő példányok pedig jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént vonnak ki a vízből, csökkentve ezzel az algásodás esélyét. Tömeges jelenlétük a tó megnövekedett tápanyagterhelését jelzi, vagyis nem a baj forrásai, hanem a jelzői.
Az időjárásradaron felhőnek látszik, a parton fekete „füstként” gomolyog: a balatoni árvaszúnyogok esti rajzása már „bezavar” a radarképekbe, 21 óra és éjfél között különösen látványos a jelenség. A szokatlan légköri eseményt a Vmet.hu meteorológiai oldal vette észre, ahol először azt hitték, a Balaton feletti párolgás jelenik meg a műszereken.
Később derült ki, hogy a hatalmas, tömegesen repülő rovarraj okoz olyan interferenciát, ami esőfelhőként látszik a radaron.
A valóságban a hatalmas, tömegesen repülő rovarraj okoz olyan interferenciát, ami esőfelhőként látszik a radaron – írta a Pécs Aktuál. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet a HungaroMet szakembereivel közösen már vizsgálja a különleges jelenséget.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Indul az illegális stégek és tóparti ingatlanok bontása a Balatonnál
A Keszthelyi-öböltől indulva több önkormányzat is felszólítást kapott, hogy jelöljön ki közösségi stégeket a meglévő illegális bejárók helyett. Több településen engedély nélküli tóparti ingatlanok és horgásztanyák bontása is napirendre kerülhet.
Új szakaszába lépett az illegális balatoni stégek elleni harc, miután a Keszthelyi-öböltől indulva több tóparti önkormányzat is hivatalos felszólítást kapott közösségi stégek kijelölésére.
Ábrahámhegyen például a 2,2 kilométeres partszakaszon található 105 illegális bejáróból a hatóság mindössze 10-12 közösségi stég kialakítását engedélyezi, a többit pedig meg kell szüntetni
– írja a HírBalaton a település polgármesterének beszámolója alapján.
Vella Ferenc Zsolt polgármester szerint arra lehet számítani, hogy amint az önkormányzatok kijelölik a közösségi lejárókat, a vízügy megkezdi a többi, illegális stég felszámolását. Ez várhatóan komoly indulatokat vált majd ki az érintettekből, hiszen sokan évtizedek óta használták a saját bejárójukat, ami az ingatlanjaik értékét is befolyásolta. A hatóságok álláspontja szerint azonban a szokásjog nem írja felül a törvényeket, amelyek egyértelműen szabályozzák a vízi létesítmények engedélyezését és a mederhasználati díj fizetését.
Az akció ráadásul nemcsak a stégeket érintheti: több településen engedély nélküli tóparti ingatlanok és horgásztanyák bontása is napirendre kerülhet.
A levelet a kormányhivatal mellett a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság is aláírta, ami összehangolt és minden korábbinál határozottabb fellépést vetít előre.
Ennek jogi alapját a 2025. szeptember 26-án hatályba lépett, a Balaton vízparti területeire vonatkozó új kormányrendelet teremtette meg, amelynek fő célja a természeti értékek és a közhasználatú partszakaszok védelme. A probléma régóta ismert:
már egy 2017-es légifotós felmérés is több mint 1700, többségében illegális stéget és feltöltést azonosított a tó körül, amelyek komoly károkat okoznak a vízminőség szempontjából kulcsfontosságú nádasokban.
Bár a hatóságok korábban is tettek lépéseket, a bontások lendülete helyenként megtört. Az elmúlt két évben azonban a fellépés egyre határozottabbá vált.
Már 2024. június 27-én ultimátumot adtak több helyen a szabálytalanul lezárt stégkapuk eltávolítására, és kilátásba helyezték, hogy a bontás költségét az érintettekre hárítják.
Tavaly tavasszal több önkormányzattal közösen indultak célzott akciók, ahol először felszólítást helyeztek ki, majd türelmi idő után megkezdték a bontást. Ezek az előzmények vezettek el a mostani helyzethez, ahol már nem egyedi esetekről, hanem a teljes tóra kiterjedő, a közösségi használatot előtérbe helyező megoldásról van szó.
Új szakaszába lépett az illegális balatoni stégek elleni harc, miután a Keszthelyi-öböltől indulva több tóparti önkormányzat is hivatalos felszólítást kapott közösségi stégek kijelölésére.
Ábrahámhegyen például a 2,2 kilométeres partszakaszon található 105 illegális bejáróból a hatóság mindössze 10-12 közösségi stég kialakítását engedélyezi, a többit pedig meg kell szüntetni
– írja a HírBalaton a település polgármesterének beszámolója alapján.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kevesebb a vendég, az olcsóbb helyek konganak a Balatonon – alapjaiban változtak meg a nyaralók szokásai a tónál
Modellváltásra van szükség a Balatonnál, mert teljesen mások most a vendégigények, mint voltak akár három évvel ezelőtt – mondja a Balatoni Kör elnöke. Sokan az utolsó pillanatban, az időjárás függvényében foglalnak szállást, és a mirelit ételekre épülő vendéglátás korszaka is lejárt.
„A szobáim harmada üres a hétvégére. Ma 27, holnap 30 fok, nulla felhő. Vízhőmérséklet optimális. Még szabit sem kell kivenni, ha péntektől vasárnapig foglal, és nem. Nincs ember. Kemény” – egy déli parti szállodatulajdonos július eleji helyzetértékelése jól leírja a balatoni nyár idei paradoxonát. A vendégek egy része elmarad, a turizmus szerkezete pedig szemmel láthatóan, és egyre gyorsabban alakul át – olvasható a Telex/G7 elemzésében.
Hivatalos adatok szerint idén júniusban közel 21 ezerrel kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a Balatonnál, mint egy évvel korábban, ami 2 százalékos csökkenésnek felel meg.
A visszaesés leginkább az olcsóbb szálláshelyeket, a kempingeket, panziókat és magánszállásokat érintette, a szállodák a piaci átlagnál kisebb mértékben veszítettek vendégeket.
A gyenge kezdés egyik oka a naptárhatás: míg 2025-ben a forgalmas pünkösdi hétvége júniusra esett, idén májusban volt. A Hunguest Hotels vezérigazgatója, Détári-Szabó Ádám szerint a vendégek szokásai is alapjaiban változtak meg.
„A korábban kőbe vésett, iskolai évzárót követő azonnali indulás helyett az utazások súlypontja egyértelműen júliusra tolódott”
– fogalmazott.
A nagyobb láncok a helyzetre dinamikus árazással és a foglalási feltételek enyhítésével reagálnak: sok helyen már nem kérnek előleget, és az egyéjszakás foglalásokat is engedélyezik. A külföldi vendégkör is átalakult, a németek 21 ezerrel kevesebb vendégéjszakát töltöttek a tónál, a kiesést azonban a lengyel turisták növekvő száma némileg kompenzálta.
A szezon legnagyobb kihívása a foglalási szokások átalakulása, a vendégek jelentős része az utolsó pillanatban, az időjárás függvényében dönt, ami óriási kockázatot jelent a vállalkozóknak.
„Ha bejön két-három esős augusztusi hétvége, az az egész szezont lehúzhatja, tehát hatalmas a kiszolgáltatottságunk az időjárásnak” – mondta egy helyi vendéglátós.
A Balatoni Kör elnöke, Pach Gábor szerint a helyzet gyors és radikális alkalmazkodást követel a teljes szektortól. A változtatást azonban a generációváltás és a tópart egyre gyorsuló beépítése is nehezíti: a fiataloknál már nem működik a Balaton-nosztalgia, a tömegesen épülő új apartmanok pedig szűkítik a kereskedelmi szálláshelyek piacát.
„Modellváltásra van szükség a Balatonnál, mert teljesen mások most a vendégigények, mint voltak akár három évvel ezelőtt” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a mirelit ételekre épülő vendéglátás korszaka lejárt.
A vendégigények egyértelműen a minőségi, egyedi élmények felé tolódtak, miközben a hagyományos turizmus küszködik. Egyre népszerűbbek az olyan exkluzív, a tömegtől elzárt lehetőségek, mint a panorámaszaunával felszerelt erdei wellness kabinok.
A balatoni turizmus alapjait mélyebb, szerkezeti problémák is fenyegetik. A legkomolyabb kockázatot a klímaváltozás okozta tartós vízhiány jelenti, ami a hajózást és a strandolást egyaránt veszélyezteti.
„A szobáim harmada üres a hétvégére. Ma 27, holnap 30 fok, nulla felhő. Vízhőmérséklet optimális. Még szabit sem kell kivenni, ha péntektől vasárnapig foglal, és nem. Nincs ember. Kemény” – egy déli parti szállodatulajdonos július eleji helyzetértékelése jól leírja a balatoni nyár idei paradoxonát. A vendégek egy része elmarad, a turizmus szerkezete pedig szemmel láthatóan, és egyre gyorsabban alakul át – olvasható a Telex/G7 elemzésében.
Hivatalos adatok szerint idén júniusban közel 21 ezerrel kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a Balatonnál, mint egy évvel korábban, ami 2 százalékos csökkenésnek felel meg.
A visszaesés leginkább az olcsóbb szálláshelyeket, a kempingeket, panziókat és magánszállásokat érintette, a szállodák a piaci átlagnál kisebb mértékben veszítettek vendégeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
