SPORT
A Rovatból

Ha továbbjutunk, az a baj, ha nem jutunk tovább, az a baj – kezelhető-e a nyomás, ami a magyar válogatottra nehezedik?

Politika, a focira költött milliárdok, túltolt esélylatolgatások – a nemzeti tizenegynek a pályán kívül is számos dologgal kell megküzdenie. Véleménycikk.


A magyar csapat szereplése az idei EB-n fanyar szájízt eredményezett: a továbbjutás kulcsa pedig nem nálunk és most már nem is az angoloknál, hanem Csehország és Georgia kezében van. Pontosabban, az ő vereségükben bízva számolhatunk továbbjutással. De mi történt eddig ezen az Európa-bajnokságon?

Focilázban égő ország, ide nekünk az oroszlánt is, talán az első olyan kontinenstorna, ahol a „fiaink” nem esélyek nélkül szállnak szembe más csapatokkal, és egy olyan csoport, ahol már-már az első hely gondolatával is erősen kacérkodni lehetett a sajtóban. 3 éve a németeket megizzasztottuk, egyszer nyertünk is ellenük, Svájcot valahogy majd megoldjuk, a skótok elleni győzelem szinte kötelező. A három évvel ezelőtti magyar válogatott Szoboszlai nélkül hozta össze az előző évtizedek talán legkedvesebb hőstetteit, noha a továbbjutás elmaradt. Így szinte borítékolható volt a magyar csapattal szembeni elvárás is: idén biztosan tovább kell jutni.

Beszédesebbek az eredmények

Mire elérkezünk a mai naphoz, 23-a reggel óta 83 cikk jelent meg csak az M4 oldalán a válogatottal kapcsolatban, ez a fajta láz pedig nagyjából az előző egy hónapra is jellemző volt, közel hasonló tempóban cikkeztek végig. Viszonyítási alapként, a tegnap csoportelsőként továbbjutó Ausztria esetében mind az ORF, mind a SkySport tekintetében ugyanez az intervallum közel negyedannyi cikket jelentett az osztrák csapat kapcsán.

Hogy három év alatt mi változott a magyarok háza táján? Annyi, hogy Szoboszlai Dominik lett az ország elsőszámú exportcikke, csoportelsőként kvalifikáltuk magunkat az EB-re, illetve a csapat valóban sokszor bizonyította, hogy bárki ellen lehet esélyünk.

Ezt követően az idei EB-szereplés már sokkal árnyaltabb képet nyújtott: kritikán aluli játék a svájci válogatott ellen, ahol a magunk megverése önmagában csak azért nem tényszerű, mert Svájc tele van tűzdelve óriásokkal – elég csak Xhakát említeni, aki Angliából visszatérve a Leverkusenhez „levezetésként” megnyerte a német bajnokságot.

A németek elleni (papírforma) vereséget követően a skótok legyőzése már-már ünnepelt hőstetté vált. Csoboth Kevin gólja valóban mesébe illő történet, ugyanakkor a 16-ba jutás egy rendkívül soktényezős számolgatás pozitív kimenetelével lehetséges csak.

Véleményválogatott

A válogatott igazi problémája a teljesen (sokszor politikailag is) megosztott hozzáállás, és a sok esetben elviselhetetlen elvárások tömkelege: tényszerű állítás, hogy soha nem volt ilyen jó esélye a csapatnak egy EB-t megelőzően, és az is tény, hogy rengeteg év után a csapatkapitányunk is a topcsapatok topligájában játszik. Ettől függetlenül nem lehet elmenni amellett, hogy a németek összeszedték magukat Nagelsmann alatt, de amellett sem, hogy a rutin, és a topligák „megszokottsága” pedig Svájc mellett szólt. A szinte papírforma eredményeket követően a vereségek mégis valahogy azonnal az elköltött milliárdok felé terelték a kommentelőket, Csoboth Kevin gólját követően pedig már aznap este arról cikkezett a sajtó egy része, hogy szinte biztos, hogy Ronaldoék várnak ránk a 16 között.

Ezzel a teherrel, pedig egész egyszerűen a labdarúgásban nem lehet élni.

Az 1986-ban „megsemmisülő” válogatott akkori edzője, Mezey György is hasonlóan nyilatkozott, az előzmények közel azonosak voltak: a korábbi sikerektől, a sajtó „túlhajtásától” a csapat kicsit elszállt, amit aztán a Szovjetunió elleni 6-0 követett. Természetesen összehasonlítani a két válogatottat nem lehet, ugyanakkor fontos leszögezni, hogy az apró pillanatok, vagy győzelmek az összképen sokszor nem változtatnak.

Magyarországon a válogatott kérdése a politikai csatározások egyik legfontosabb hivatkozási alapja: az egyik oldalról hősöknek, a másik oldalról sok esetben a kórházak és az oktatás fejlesztésének fő hiányának fő kikiáltott játékosoktól egész egyszerűen nem lehet elvárni ilyen és ekkora felelősséget – és nemcsak azért nem, mert a csapat több, mint fele nem a hazai utánpótlásrendszer terméke. Ha továbbjutunk: mindenki hősei a „fiaink”, ha nem jutunk tovább: „sok értelme volt ennyit költeni rá”.

A legnagyobb ellenfél a nyomás

Ezeket követően ki lehet jelenteni, hogy a magyar csapat egyik legnagyobb ellenfele (milliárdok ide vagy oda) az az elviselhetetlen nyomás, ahol a mindennapi emberek egy része egy feltételrendszeren keresztül várja a saját boldogságát: a mindenkori kommentelő sajátjának érzi a hőstetteket, a lehetetlen gólokat, a feltámadásokat.

Az a győzelem, amit a válogatott kiharcol, az övé, az a sikersztori, ami tényleg lehetetlen, szintén kicsit az ő érdeme is. Ellenben az a vereség, ami akár egy papírformát is jelent (ha csak objektíven a fogadóirodákra hagyatkozunk, a Svájc ellen is), az már elutasítható, ott az átlag néző fel van jogosítva, hogy megvesse, határozott véleménnyel éljen róla.

A kétirányú radikalizálódást pedig sportpszichológus legyen a talpán, aki akár a 23 éves csúcsjátékos számára kezelhetővé varázsolja.

Több külföldi lapot, annak kommentszekcióját átbogarászva is arra a következtetésre kell jutni, hogy egyfajta hungarikum feljebbvalónak tekinteni a válogatottat, mint ami. A horvátok kiesését követően nem a politikai háttéret, hanem Zlatko Dalić személyét kérdőjelezte meg a legtöbb kommentelő, ami valahol egészségesnek mondható. Még ennél is kedvesebben álltak az albán kommentelők a saját csapatukhoz a közösségi média felületein, pedig ott biztos kieső csapatokról beszélünk.

A mai nap folyamán eldől, hogy a válogatott folytathatja-e a kontinensviadalt, ami jelen esetben már nem rajtunk múlik: egy ország szurkol úgy a törököknek, mintha mindig is szerettük volna őket, és ugyanígy szorít Portugáliának, akiket a kedvező körülmények után a pontosan következő mérkőzésen borítékolhatóan fognak szidni ugyanígy.

Egy viszont biztos lesz a közvélemény nagy részének: ha továbbjutunk, az baj, viszont ha nem jutunk tovább – szintén baj.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
Kínos jelenettel indult a vb-közvetítés az M4-en, Dragóner Attilának bocsánatot kellett kérnie
Dragóner Attila, az M4 Sport szakértője a férfi szurkolók ünnepének nevezte a világbajnokságot a nyitómeccs felvezetőjében. A műsorvezető, Berkesi Judit élő adásban kétszer is korrigálta, a volt focista pedig a félidőben kért elnézést.


Kellemetlen pillanatokkal indult az M4 Sport csütörtök esti közvetítése a labdarúgó-világbajnokságról. Amikor a stúdiót kapcsolták, az egyik szakértő, Dragóner Attila azzal indított, hogy a férfi szurkolóknak ez egy nagy ünnep és öröm. Ekkor a műsorvezető, Berkesi Judit közbeszólt, hogy nemcsak a férfiaknak szól a torna.

A korábbi válogatott játékost ez nem zökkentette ki, azzal folytatta, hogy elnézést kér a női szurkolóktól, amiért most öt hétre elveszítik a párjukat. Berkesi ismét jelezte, hogy sok nőt is érdekel majd a vb, mire Dragóner azzal zárta a gondolatmenetet, hogy ez mégiscsak a férfiaknak egy olyan, négyévente esedékes esemény, amit nagyon várnak - írta a 24.hu.

A nyitómeccs félidejében Dragóner Attila aztán elnézést kért, amiért félreérthetően fogalmazott.

A csatorna nemcsak a stúdióban, hanem a technikával is megküzdött. A vb-nyitány alatt az M4 Sport online közvetítései sem működtek, a hivatalos tájékoztatás szerint egy külső szolgáltatónál fellépő hiba miatt, amelynek elhárításán dolgoztak.

Márciusban a Magyarország–Koszovó barátságos mérkőzés alatt Székely Dávid, az M4 Sport csatornaigazgatója tett egy vitatott megjegyzést a román játékvezetőre, miközben a Puskás Aréna közönségének egy része is ellenséges rigmusokat skandált. Az eset nagy visszhangot váltott ki, és a sportközvetítésekben elhangzó elfogadhatatlan kijelentésekről indított vitát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Teljesen máshogy fognak kinézni a meccsek a 2026-os vb-n: Percekig tíz emberrel játszhat egy csapat az új FIFA-szabályok miatt
A FIFA a 2026-os világbajnokságra új, időhúzás elleni szabályokat vezet be. Például, ha lecserélt játékos nem hagyja el időben a pályát, a beálló csere egy percig, vagy az azután következő játékmegszakításig vár, a csapat pedig addig emberhátrányban játszik.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 10.



A 2026-os világbajnokságra a FIFA és a szabályalkotó testület, az IFAB olyan szigorú szabálycsomagot vezet be az időhúzás ellen, amire még nem volt példa a sportág történetében. A cél egyértelmű: a tiszta játékidő drasztikus növelése.

Az OffsideBlueprint YouTube-csatorna által összegyűjtött újítások közül a leglátványosabb az 5 másodperces visszaszámlálás lesz.

Ha egy játékos túl sokáig késlekedik a bedobással vagy a kirúgással, a játékvezető látható jelzést ad, és ha öt másodperc alatt nem történik meg a játék folytatása, jön a büntetés:

bedobásnál a labda a másik csapathoz kerül, míg kirúgásnál az ellenfél végezhet el szögletet.

Hasonlóan drasztikus a cserékre vonatkozó 10 másodperces limit: amint felmutatják a táblát, a lecserélt játékosnak ennyi ideje van elhagyni a pályát.

Ha kifut az időből, a beálló csere egy percig, vagy ennek letelte utána következő játékmegszakításig az oldalvonal mellett várakozik, a csapat pedig addig emberhátrányban játszik.

A színlelt sérülések is költségesebbek lettek.

Ha egy mezőnyjátékos a pályán orvosi ellátást kap, egy percre kötelezően el kell hagynia a játékteret. Ez alól csak a kapusok képeznek kivételt, mivel az ő ideiglenes pótlásuk kivitelezhetetlen lenne. Viszont amíg a kapus ápolása zajlik, a mezőnyjátékosok nem hagyhatják el a pályát.

Ezzel a lépéssel a taktikai célú, sérülést színlelő játékmegszakításokat próbálják visszaszorítani.

Bővül a videóbíró hatásköre is: a VAR mostantól a második sárga lapból adódó kiállításokat is felülvizsgálhatja, nem csak az azonnali piros lapokat. Emellett korrigálhatja a téves személyazonosítást, ha rossz játékos kapott lapot, sőt, a nyilvánvalóan téves szögletdöntéseket is megváltoztathatja, amennyiben ez nem késlelteti a játékot.

Finomították a nyilvánvaló gólhelyzet meghiúsításának szabályát is: ha a játékvezető előnyt ad, és abból gól születik, a szabálytalankodó játékos már nem kap lapot, mivel a gólszerzési lehetőség végül nem hiúsult meg.

A mostani csomag egy hosszabb folyamat része.

A FIFA már a 2022-es katari világbajnokságon jelezte, hogy kíméletlenül fel fog lépni az elvesztegetett percekkel szemben, ami rekordhosszúságú hosszabbításokat eredményezett. A mostani szabályok már nemcsak pótolni, hanem megelőzni akarják az időhúzást.

Emellett a játékosok viselkedését is szigorúbban veszik: egy korábbi szabálymódosítás értelmében a játékvezető akár piros lapot is adhat, ha egy játékos a szája elé tett kézzel kommunikál tiszteletlenül.

A FIFA elnöke, Gianni Infantino azzal magyarázta a szigort, hogy a játékvezetőknek rossz szándékot kell feltételezniük.

„Feltételeznünk kell, hogy olyasmit mondott, amit nem lett volna szabad.”

Továbbá a versenyrendezők opcióként a játékvezetőknek testkamera viselését is engedélyezhetik, így akár a játékvezető szemszögéből is látaható lesz egy-egy szituáció.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Brutális jegyárak a foci-vb-n: már a második meccsen kongtak a lelátók
A mexikói Guadalajarában rendezett világbajnoki meccsen a magas árak miatt több ezer szék maradt üresen. A torna nyitónapja előtt a hivatalos viszonteladói portálokon még közel 180 ezer jegy várt gazdára.


Papíron teltház, a valóságban kongó szektorok – már a 2026-os labdarúgó-világbajnokság második mérkőzésén, a péntek hajnali Dél-Korea–Csehország találkozón kirobbant a vita a jegyárakról. A mexikói Guadalajarában rendezett meccsen a kamerák képén jól látszott, hogy több ezer ülőhely maradt üresen, különösen a VIP-zónákban és a fő kamerával szembeni lelátórészeken. Mindez annak ellenére történt, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) hivatalosan 44 985 fős, tehát csaknem telt házas nézőszámot közölt.

A hivatalos adat arra utal, hogy a belépők nagy részét eladták, ám vélhetően sokan nem tudtak túladni a megvásárolt jegyükön. Az üresen maradt szektorokba szóló jegyek ára 400 dollártól (kb. 145 ezer forint) egészen 5000 dollárig (kb. 1,8 millió forint) terjedt a vállalati vendégcsomagok esetében – írta a New York Post. A torna nyitónapja előtt a hivatalos viszonteladói portálokon még közel 180 ezer jegy várt gazdára.

Gianni Infantino, a FIFA elnöke ennek ellenére megvédte a stratégiát, hangsúlyozva, hogy az árképzés mindenki számára elérhetővé teszi a tornát.

„El akarjuk juttatni a világbajnokságot minden futballszurkolóhoz, és erről szól ez az árstruktúra. Ez a dinamikus árazás lényege is” – jelentette ki Infantino, aki a tavalyi Klub-világbajnokság tapasztalataira hivatkozva érvelt az árazási modell mellett. „Volt tavaly Klub-világbajnokság, egyes meccsek ára feljebb ment, másoké lejjebb. Ebben a helyzetben is mehettek volna lejjebb. Valójában nem nagyon mentek le. Ez talán azt mutatja, hogy az árszint megfelelő volt.”

A szervezet a torna előtt tett lépéseket a helyzet kezelésére, például felszabadította a nagy tételben lefoglalt szállodai szobáinak 70 százalékát is, de ez sem bizonyult elegendőnek.

Összehasonlításképp: a 2026-os döntő legolcsóbb jegyének ára a 2022-es katari fináléénak a többszöröse lett.

A mostani helyzetet a FIFA új, „változó árazásnak” nevezett modellje idézte elő, amelyet most először alkalmaznak világbajnokságon. Ennek lényege, hogy az árak a kereslethez igazodva változhatnak. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a 104 mérkőzésből 90 esetében az árak átlagosan 34 százalékkal emelkedtek 2025 októbere és 2026 áprilisa között.

A magas jegyárak és a szállásköltségek miatt már a torna előtt is komoly aggodalmak merültek fel, a szurkolók elriasztása pedig a helyszíni keresletre is hatással volt. A FIFA jegyértékesítési gyakorlata miatt New York és New Jersey főügyészei vizsgálatot is indítottak.

A világbajnokság péntek éjszaka két újabb mérkőzéssel folytatódik: az Egyesült Államok Paraguayjal, míg Kanada Bosznia-Hercegovinával csap össze.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Csak 9 perc kellett a vb első góljához, videón a találat
A mexikói Julián Quiñones a játékidő 9.percében bevette Dél-Afrika kapuját. Megszületett az első gól a 2026-os labdarúgó-világbajnokságon.


Mindössze 9 percnyi játékidő volt szükséges ahhoz, hogy valaki betaláljon a 2026-os világbajnokságon. A Mexikó - Dél-Afrika nyitómérkőzésen már meg is szerezte a vezetést a házigazda zöld-fehér-piros együttes.

Egy védelmi hiba után Erik Lira elpattanó labdaszerzésére pont a mexikói csatár tudott lecsapni, egy remekül eltalált lövéssel kínálta meg Williams kapust, akinek lábai között becsusszant a labda.

Julián Quiñones góljával Mexikó-Dél Afrika 1-0.

Videón az első gól:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk