SPORT
A Rovatból

Gyászol a budaörsi sportvilág: 18 évesen meghalt Ferenczy Boglárka, a város kézilabdacsapatának kapusa

Egy éve volt tagja a klubnak, de nagy tehetségnek tartották. Szerdán lépett volna pályára, de elhalasztották a meccset.


Kedden este, 18 évesen, tragikus hirtelenséggel meghalt Ferenczy Boglárka, a Budaörs ifjúsági csapatának kapusa.

„Bogi nyáron érkezett klubunkhoz, az ifjúsági I. osztály és az NB II mellett alkalomszerűen bepillantást nyerhetett felnőtt együttesünk életébe. Együttérzésüket érezzük, ezért a részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. A Budaörsi Kézilabda Család nevében a hozzátartozók fájdalmában osztozunk, mellettük állunk a nehéz időkben. Bogi emlékét szívünkben őrizzük, nyugodjon békében!”

A csapat szerdán a DKKA ellen játszott volna, a meccset azonban a történtek miatt elhalasztották.

Ferenczy Boglárka a Székelyudvarhelyi Iskolás Sportklubnál kezdett kézilabdázni, majd Magyarországra került, a Nemzeti Kézilabda Akadémiához. Pályafutása során megfordult a Tungsramnál, a Ferencvárosinál és a Budakalásznál, az utánpótlás-bajnokságok mellett a felnőttek között is bemutatkozott.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
Néhány órával felesége elvesztése után meghalt dr. Póka László
Az egykori triatlonos és öttusázó felesége hosszan tartó betegség után hunyt el. A gyászoló férj a tragédia után agyvérzést kapott, lányuk közölte a drámai hírt.


Néhány óra leforgása alatt hunyt el dr. Póka László egykori triatlonos és öttusázó, valamint szeretett felesége, dr. Póka Lászlóné. A házaspár november 23-án halt meg, a tragikus hírről a Magyar Triatlon Szövetség is beszámolt – írta a Blikk.

Az elhunytak lánya, Gabriella közösségi oldalán számolt be a tragédia részleteiről. Mint írta,

édesanyja hosszan tartó betegséget követően, édesapja pedig felesége elvesztése felett érzett mély fájdalmában, agyvérzés következtében hunyt el.

„November 23-án megrendítő tragédia ért bennünket. Pár óra különbséggel elvesztettük a szüleimet. A köztük lévő szeretet annyira erős volt, hogy együtt folytatják útjukat” – fogalmazott bejegyzésében, amelyben a temetésre is meghívta az ismerősöket. „Szeretettel várunk mindenkit, aki szeretne velünk csendes búcsút venni tőlük december 12-én 14.30-kor a Farkasréti Temetőben.” A posztban leírtak azokat is megdöbbentették, akik nem ismerték a családot.

Az elhunytak lánya szerint az együttérző hozzászólások erőt adnak nekik a gyászban.

Kindl Gábor, a Magyar Triatlon Szövetség elnöke régi barátként, személyes sorokkal búcsúzott dr. Póka Lászlótól. „Megnyugvást jelent, hogy szeretett feleségeddel együtt, egy napon távoztatok, akit súlyos betegsége során évekig ápoltál a rád jellemző lelkiismeretességgel” – írta megemlékezésében.

Kindl Gábor közös sportsikerüket is felidézte. „Életem egyik legkedvesebb emléke, hogy együtt lettünk triatlon országos bajnokok 1989-ben, Kecskeméten. A szó legnemesebb értelmében voltál SPORTEMBER!” – emelte ki.

Dr. Póka László sportpályafutása során öttusázóként, triatlonosként és vívóként is versenyzett, civilben pedig fül-orr-gégész orvosként dolgozott.

A szövetség elnöke szerint dr. Póka László nemcsak a sportban, de hivatásában is példát mutatott. „A magam nevében és a Magyar Triatlon Szövetség elnökeként is téged állítalak példaképként a mai és jövőbeni triatlonosok számára, de igazából valamennyi ember számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SPORT
A Rovatból
Megszólalt a szinte egyszerre elhunyt Póka-házaspár lánya: A szerelmük a halálban is összekötötte őket
Dr. Póka László végig ápolta súlyos beteg feleségét, majd az asszony halála után agyvérzést kapott. Lányuk szerint a férfi el sem tudta képzelni az életet élete szerelme nélkül.


Ahogy már beszámoltunk róla, ötvenhét év ismeretség és ötvenöt év házasság után, csupán néhány óra különbséggel hunyt el dr. Póka László és felesége, Erzsébet. Az egykori öttusázó, triatlonos és fül-orr-gégész orvos végigkísérte súlyos beteg feleségét, majd november 23-án ő is elhunyt; a hírek szerint nem sokkal felesége halála után agyvérzést kapott.

Lányuk, Dorn Gabriella a Blikknek beszélt szülei különleges kapcsolatáról és édesapja életútjáról.

„A találkozásukról mindig úgy beszéltek, hogy a jó Isten vezette őket egymáshoz, a két, rendkívül nehéz sorsú fiatalt, hogy együtt erősebben, egymást támogatva kezdjék meg a közös életüket.

Édesapám az utóbbi időszakban gyakran mondta, hogy ő amiatt tartja magát karban, hogy az édesanyánkat elkísérje az útján, hogy vigyázzon rá az utolsó pillanatig” – mondta.

Az utolsó évek már arról szóltak, hogy a férfi otthonukban ápolta feleségét.

Dr. Póka László születési rendellenességgel jött világra, a sport adott neki önbizalmat és elfogadottságot. Kilencévesen tanult meg úszni, majd pécsi egyetemi évei alatt kezdett versenyezni úszóként, futóként, később három- és öttusázóként.

Harmincéves kora után futotta első maratonját, negyven felett kezdett triatlonozni, és több mint ötvenévesen teljesítette az Ironman-távot.

A sport iránti elkötelezettségét mutatja az az 1987-es történet is, amikor a lebénult országban sífutólécen ment bevásárolni.

Orvosi diplomáját 1967-ben szerezte meg, és 35 évesen már főorvos volt az Ózdi Városi Kórház fül-orr-gégészeti osztályán. Később dolgozott a váci és a budapesti Szent Rókus Kórházban, valamint több rendelőintézetben is. A Magyar Orvosok Sportegyesületének alelnökeként a tudását a sportban is kamatoztatta: asztmás, tartáshibás és túlsúlyos gyerekek sporttal történő gyógyításában vett részt, ahol orvosi munkája mellett úszó- és futóedzéseket is tartott.

A sport szeretetét két gyermekének és három unokájának is átadta; lánya párbajtőröző lett, két unokája pedig versenyszerűen öttusázott.

Élete végén egy önéletrajzi könyvön dolgozott. „Belekezdett egy önéletrajzi könyv megírásába, amelynek a címe »Csodálatos életem története« lett volna. Sajnáljuk, hogy nem tudta befejezni” – árulta el lánya.

„Olyan veszteséget és mély fájdalmat érzünk, amelyet nem tudunk szavakba önteni.

Nehéz elfogadni, hogy egyszerre mentek el, ugyanakkor amennyire szomorú, annyira szép befejezése a közös földi életüknek”

– mondta Dorn Gabriella.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
Továbbra is veretlen a Fradi az Európa-ligában, Varga Barnabás Isztambulban is gólt szerzett
A magyar csapat 1:1-es döntetlent játszott a Fenerbahce ellen. A Ferencváros három győzelemmel és két döntetlennel a nyolcaddöntőbe jutást érő helyen áll.


A Ferencváros labdarúgócsapata 1-1-es döntetlent játszott a török Fenerbahce vendégeként az Európa-liga alapszakaszának csütörtök esti mérkőzésén, így továbbra is veretlen és nyolcaddöntőbe jutást érő helyen áll öt fordulót követően, írja az MTI.

Robbie Keane vezetőedző tanítványai Varga Barnabás fejesgóljával ugyan megszerezték a vezetést a második félidő derekán, de a brazil Talisca találatával a hazaiak három perccel később egyenlítettek.

A Ferencváros három győzelemmel és két döntetlennel, illetve az így megszerzett 11 ponttal negyedik helyen áll a tabellán, és a késő esti meccsek után is biztosan a nyolcaddöntőt érő legjobb nyolc között lesz.

A magyar bajnok legközelebb december 11-én a skót Glasgow Rangers együttesét fogadja az alapszakasz hatodik körében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
509 milliárd tao-támogatást kapott a magyar foci 2011 óta, de az MLSZ szerint is elmaradt a várt fejlődés
A Magyar Labdarúgó Szövetség szerint indokolatlanul sok az akadémia. Az utánpótlásra szánt 186 milliárdból a legtöbb pénz fizetésekre ment el.


Összesen 509 milliárd forint tao-támogatás ömlött a magyar labdarúgásba 2011 óta, a fejlődés azonban még a Magyar Labdarúgó Szövetség szerint is elmaradt a várakozásoktól. A szövetség éves, taográf elnevezésű kiadványából kiderül, hogy ez az összeg a megpályázott 1191 milliárd forintnak alig több mint a fele, 50,4 százaléka volt, a többi kérelmet elutasították – írta a Népszava. A 300 millió forintnál alacsonyabb összegű kérelmeket az MLSZ bírálta el, míg a magasabb értékekről az állam döntött.

Az utánpótlás-nevelés 186 milliárd forintot kapott 2011 óta, az összeg 57 százaléka „a szakemberek személyi jellegű kiadásaira irányult”.

A 2024/25-ös szezonban 1182 sportegyesület kapott utánpótlás-nevelésre tao-támogatást. Ezzel párhuzamosan az elmúlt tizennégy évben 604 pálya épült és 3453-at újítottak fel, a legtöbb támogatást, 18,1 milliárd forintot pedig a 2024/25-ös idényben kapták a sportszervezetek.

A befektetett erőforrások ellenére az MLSZ saját jelentésében kritikusan értékeli az eredményeket.

„Az utánpótlás-képzés hatékonysága, különösen figyelembe véve a befektetett erőforrásokat és erőfeszítéseket, nem éri el a kívánt szintet, a tehetségek képzése, beépítése, értékesítése terén a fejlődés elmaradt a várakozásoktól.” A dokumentum szerint „Az akadémiák száma indokolatlanul magas, miközben szakmai munkájukra az MLSZ-nek csak közvetett ráhatása van, finanszírozásuk a szövetség hatókörén kívül történik”.

Orbán Viktor nemrég kijelentette, hogy nincs szükség a magyar labdarúgásban az akadémiákra. A miniszterelnök kijelentése azért meglepő, mert ő az alapítója a felcsúti utánpótlás-akadémiának. A Puskás Ferencről elnevezett akadémia indulásakor a kormányfő arról beszélt, hogy az eredmény másodlagos, a cél a tehetségek nevelése.

Azóta kiderült, sem fiatal, sem magyar játékosokból nincs sok az élvonalban szereplő Felcsútban, amely évről évre elnyelte az állami- és taomilliárdokat.

A szövetség új, 2025-től 2030-ig tartó stratégiai programjában új elemként jelent meg a futsal infrastrukturális fejlesztése: 2026 végéig hét új futsalcsarnok építését tervezik.

A Népszava november 24-én kérdéseket küldött Orbán Viktornak, többek között arról, hogy nem érzi-e feleslegesen elköltöttnek az akadémiákra költött állami milliárdokat, de egyelőre nem kaptak válaszokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: