A Facebookon jelentette be Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese, hogy feljelenti magát a rendőrségen, mert szándékosan megszegte az este 8 óra utánra vonatkozó kijárási tilalmat.
„Ésszerűtlen, hogy futni sem mehet a szülő, miután lefektette gyermekeit, ezért ma szándékosan megszegtem a kijárási tilalmat este 8 óra után, lakóhelyem egy km-es körzetében futottam. Négy gyermekem van, a munkaidőmön kívül igyekszem minél többet velük lenni: délutánonként együtt tanulunk, játszunk, különórákra visszük őket, vacsorázunk, mesélünk, és lefekszenek. Mire végzek a velük kapcsolatos teendőkkel, bizony bőven nyolc óra után járunk, így csak ilyenkor tudok például sportolni is.
Ha kutyát sétáltatni lehet késő este, akkor talán kisgyermekes szülőként futni is. Jelentkezzen, akinek veszélyeztettem az egészségét!” - írja a posztban.
Hozzátette, lemond mentelmi jogáról, mert pártjával komolyan gondolják a törvény előtti egyenlőséget. Mint mondta, a Mi Hazánk Mozgalom az uszodák és edzőtermek megnyitását is szorgalmazza, valamint a hónapok óta többnyire szünetelő testnevelésórák újraindítását, hiszen a mindennapos testnevelésre most nagyobb szükség volna az immunrendszer erősítése érdekében, mint máskor. Véleménye szerint a késő esti futás tiltása ugyanolyan kontraproduktív, mint a 19 órai boltzár, mely miatt csak összezsúfolódnak a vásárlók.
A Facebookon jelentette be Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese, hogy feljelenti magát a rendőrségen, mert szándékosan megszegte az este 8 óra utánra vonatkozó kijárási tilalmat.
„Ésszerűtlen, hogy futni sem mehet a szülő, miután lefektette gyermekeit, ezért ma szándékosan megszegtem a kijárási tilalmat este 8 óra után, lakóhelyem egy km-es körzetében futottam. Négy gyermekem van, a munkaidőmön kívül igyekszem minél többet velük lenni: délutánonként együtt tanulunk, játszunk, különórákra visszük őket, vacsorázunk, mesélünk, és lefekszenek. Mire végzek a velük kapcsolatos teendőkkel, bizony bőven nyolc óra után járunk, így csak ilyenkor tudok például sportolni is.
Ha kutyát sétáltatni lehet késő este, akkor talán kisgyermekes szülőként futni is. Jelentkezzen, akinek veszélyeztettem az egészségét!” - írja a posztban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leállhat az internet, tévé és telefon – mutatjuk, hol nem lesz Telekom-szolgáltatás a jövő héten
A cég szerint a korszerűsítés elkerülhetetlen. A karbantartások idején több településen is akár órákra megszűnhet az internet, a televízió vagy a telefon.
2025. október 13-tól kezdődően több magyar településen is időszakos szolgáltatáskiesésre kell számítani a Magyar Telekom hálózatfejlesztése miatt. A karbantartások az internetet, a tévét és a telefonos szolgáltatásokat is érinthetik.
A Telekom honlapján már elérhető a részletes lista arról, hogy pontosan melyik városban és mikor várható kiesés.
Budapesten, a XI. és XXII. kerület egyes részein, valamint Tekenyén, Zalaszentgróton és Nyíregyházán október 13-án reggel 8 és október 14-én 18 óra között fordulhat elő szolgáltatáskiesés, legfeljebb 30 percre. Ugyanez az időszak vonatkozik Perenyére és Szombathelyre is, ahol szintén hasonló hosszúságú kimaradás várható.
Kapuváron, Vaspörön és Zalaháshágyon október 13-án késő este 23 órától másnap hajnal 3 óráig tartó időszakban akár 240 perces szünet is előfordulhat.
Balástya, Kistelek és Pusztaszer egyes részein október 13. és 17. között akár 180 percig is eltarthat a kimaradás. Budapest XVIII. kerülete, valamint Esztergom, Veresegyház és Kartal is érintett október 13. és 24. között – itt szintén 180 perces kiesésre kell felkészülni.
Október 14-én éjfél és reggel 6 óra között Átány, Besenyőtelek, Dormánd, Erdőtelek és Tenk lakói tapasztalhatnak legfeljebb 60 perces kimaradást. Ezzel egy időben több borsodi település – többek között Abaújkér, Encs, Boldogkőváralja, Gibárt és Vizsoly – is érintett, itt akár 300 perces szolgáltatáskiesés is előfordulhat.
Bugacon, Bugacpusztaházán, Jakabszálláson, Kecskeméten és Kisfüzesen október 14-én éjféltől hajnali 4-ig legfeljebb 240 percig tarthat a szünet.
Másnap, október 15-én éjféltől 5 óráig Békés, Dévaványa, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd, Köröstarcsa és Mezőberény településeken is előfordulhat akár 300 perces kiesés. Ugyanezen a napon reggel 7 és 11 óra között Albertirsán 5 percre, 8 és 18 óra között pedig Hegyeshalmon és Budapest XI. kerületének bizonyos részein 30 percre szűnhet meg a szolgáltatás.
Október 16-án éjféltől reggel 6-ig Kisköre és Kömlő, majd 7 és 11 óra között ismét Albertirsa egyes részei érintettek. Szintén október 16-án, éjféltől hajnali 5 óráig több baranyai településen – köztük Komlón, Pécsen, Kozármislenyben és Pécsváradon – is kimaradásokra lehet számítani, akár 240 percen keresztül.
Budapest II. kerületének egyes részein október 16-án 23 óra 1 perctől másnap reggel 5 óráig tartó időszakban akár 330 perces kiesés is előfordulhat.
A szolgáltató azt javasolja, hogy ha valaki a megadott időszakon túl is üzemszünetet tapasztal, és digitális elosztót használ, indítsa újra a készüléket. A Telekom közleménye szerint „amennyiben valaki a jelzett időszakokon túl is üzemszünetet tapasztal a szolgáltatásokban, és rendelkezik digitális elosztóval, akkor indítsa újra a készüléket, amelynek segítségével az esetleges hibák megszűnnek”. Ha ez nem oldja meg a problémát, az ügyfélszolgálat ingyenesen hívható a 1414-es telefonszámon.
2025. október 13-tól kezdődően több magyar településen is időszakos szolgáltatáskiesésre kell számítani a Magyar Telekom hálózatfejlesztése miatt. A karbantartások az internetet, a tévét és a telefonos szolgáltatásokat is érinthetik.
A Telekom honlapján már elérhető a részletes lista arról, hogy pontosan melyik városban és mikor várható kiesés.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mostanra pontosan kiderült, hogy ki küzd a korrupt orbáni világ leváltásán és kik azok, akik a valaha volt legkorruptabb miniszterelnök hatalomban tartásán dolgoznak” – így reagáltMagyar Péter Dúró Dóra Mandinernek adott interjújára a Facebookon.
A Tisza Párt elnöke szerint Dúró a Hotel Lentulai című műsorban felváltva dicsérte Orbánt és Gyurcsányt, a Tisza Pártról pedig felmondta „Orbánék ócska hazugságait”.
„Így már mindenki számára világos lehet, hogy a Mi Hazánk nem akar kormányváltást. Épp ellenkezőleg, ők vagy kívülről, vagy belülről, de az orbáni hatalom részesei akarnak lenni”
– írta Magyar Péter, aki szerint soha nem volt még egyértelműbb, hogy ki Orbán Viktor valódi ellenzéke, és kik a kitartottjai.
„Lehet persze a kamu ellenzékiséget konteókkal leönteni, multiban vásárolt ruhában globalistázni, fóliázni és darálni, de ha valaki Orbánt akarja hatalomban tartani, akkor annak se a magyar családok, se a magyar vállalkozók vagy gazdák, se a valódi magyar szuverenitás nem számít.
Ahogy már beszámoltunk róla, Dúró Dóra arról is beszélt az interjúban, hogy a Mi Hazánk senkivel nem készül koalícióra a 2026-os választás után, és szerinte egy szoros Fidesz-Tisza állásnál „sokkal nagyobb lesz a Mi Hazánk érdekérvényesítő képessége”, mert nagyobb arányban tudják érvényre juttatni a programjukat, mint eddig. Miközben Orbán Viktor politikai pályafutását felemás módon ítéli meg, a műsor jelentős részében kritizálta Magyar Pétert és a Tisza Pártot.
A Tiszát egy globalista pártnak nevezte, Magyar Péter pedig szerinte az Európai Bizottság globalista politikáját valósítaná meg Magyarországon.
A Tisza Párt elnöke tavaly február óta rendszeresen azzal vádolja a Mi Hazánkat, hogy a Fidesz szatelitpártja, ezt pedig Toroczkai László többször is nehezményezte, emlékeztet rá a Telex.
„Mostanra pontosan kiderült, hogy ki küzd a korrupt orbáni világ leváltásán és kik azok, akik a valaha volt legkorruptabb miniszterelnök hatalomban tartásán dolgoznak” – így reagáltMagyar Péter Dúró Dóra Mandinernek adott interjújára a Facebookon.
A Tisza Párt elnöke szerint Dúró a Hotel Lentulai című műsorban felváltva dicsérte Orbánt és Gyurcsányt, a Tisza Pártról pedig felmondta „Orbánék ócska hazugságait”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy már írtunk róla, erős állításokat fogalmazott meg egy egykori gyámügyi ügyintéző a gyermekvédelmi rendszer állapotáról Magyar Péternek. Hegyi Ildikó nyolc éve mondott fel a Vas megyei munkahelyén, állítása szerint azóta 10-en dolgoztak az ő posztján. Az a tapasztalata, hogy a gyermekotthonokban sem jobb a helyzet.
A hét elején szociális, köztük gyermekvédelmi dolgozók lyukas cipőket öntöttek a miniszterelnök hivatala elé. Az akcióval a rendkívül alacsony fizetésükre akarták felhívni a figyelmet.
Az elmúlt napokban az RTL Híradó több háttérbeszélgetést is folytatott gyermekvédelemben dolgozó szakemberekkel. Kivétel nélkül azt állították, hogy az alacsony bérek miatt küzdenek súlyos munkaerőhiánnyal a gyermekotthonok többségében.
A Híradó úgy tudja, készült egy dokumentum a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságon tavaly decemberben. Ebből az derül ki, hogy
a felügyeletük alá tartozó intézményekben átlagosan a szakmai álláshelyek 24%-a betöltetlen volt.
Két budapesti intézményben volt a legrosszabb a helyzet. A Cseppkő Gyermekotthoni Központban a 132 szabad státuszból csak 70-et töltöttek be. Tehát itt csaknem 50%-os volt a munkaerőhiány. Ahogy a Kossuth Lajos Gyermekotthoni Központ és Általános Iskolában is, ahol 178 helyett csak 97-en dolgoztak. A dokumentumban felsorolt 27 intézményből egyébként további 6 helyen 30%-ot meghaladó volt az üres státuszok aránya.
Molnár László, aki 23 évig vezette a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, azt mondta, a probléma nem új keletű és évek óta komoly gondokat okoz a gyermekvédelemben. Tud olyan esetekről, ahol például tucatnyi gyerekre csak egyetlen egy nevelő jutott.
„Alapul véve egy lakásotthont, ahol maximum 12 normál szükségletű gyerek helyezhető el, hogy esetleg egy, azaz egy szakmai munkatárs van egy időben a gyermekotthonban. Ha ebben a gyermekotthonban vannak kicsik, vannak nagyok, akkor a 0-3 éves meg a 16-18 éves gyerekeknek igencsak eltérő szükségleteik vannak. Akkor ez az egyedül beosztott kolléga nem tud a gyerekekkel tanulni, ha például az egyik gyereknek súlyos asztmás rohama lesz. Ha az egyik gyereket a másik súlyosan bántalmazza,
a nevelő nem tud egyszerre sem időben, sem térben ugyanott jelen lenni. Tehát drámai helyzetek alakulhatnak ki”
– fogalmazott a szakember.
A hét elején nem támogatta az Országgyűlés kormánypárti többségű Költségvetési Bizottsága azt az ellenzéki javaslatot, amely jövőre növelte volna a szociális dolgozók fizetését. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón ugyanakkor bejelentette, hogy több pénzt csoportosítanak át az ágazatnak. A kormány arról döntött, hogy már az idei évben az állami szociális intézményrendszernek 17 milliárd forintot juttat. Ezt a gyerekotthonok modernizálására és a bérek emelésére költik. Ebből emelnék az étkezésre fordítható pénzt is – mondta a miniszter.
A létszámhiánnyal kapcsolatos kérdésekre egyelőre nem reagált a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság.
Ahogy már írtunk róla, erős állításokat fogalmazott meg egy egykori gyámügyi ügyintéző a gyermekvédelmi rendszer állapotáról Magyar Péternek. Hegyi Ildikó nyolc éve mondott fel a Vas megyei munkahelyén, állítása szerint azóta 10-en dolgoztak az ő posztján. Az a tapasztalata, hogy a gyermekotthonokban sem jobb a helyzet.
A hét elején szociális, köztük gyermekvédelmi dolgozók lyukas cipőket öntöttek a miniszterelnök hivatala elé. Az akcióval a rendkívül alacsony fizetésükre akarták felhívni a figyelmet.
Az elmúlt napokban az RTL Híradó több háttérbeszélgetést is folytatott gyermekvédelemben dolgozó szakemberekkel. Kivétel nélkül azt állították, hogy az alacsony bérek miatt küzdenek súlyos munkaerőhiánnyal a gyermekotthonok többségében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már háromszor annyi államadósság jut egy magyarra, mint 15 éve, fejenként 6,7 millió forintnál tartunk
Orbán Viktor szerint nem lehet rossz bőrben gazdaság, mivel 3%-os hiteleket indíthatnak. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke szerint ezekre is kölcsönből költ a kormány.
A magyar gazdaság a második leggyengébben teljesítő volt az Unióban, miután 0,1%-kal zsugorodott az idei első félévben, tavalyhoz képest. A gyártók kevesebb megrendeléssel, az államkassza pedig kisebb adóbevétellel szembesül.
A GDP 60-62 százalékára teszik átlagosan a magyarok az államadósságot a Nemzetközi Valutaalap, az IMF friss kutatása szerint. Több mint 10 százalékponttal, vagyis nagyjából 10 ezer milliárd forinttal alacsonyabbra, mint amekkora valójában.
„Az államadósság 74-75% közelébe emelkedhet. Ugye ennek az az oka, hogy ahhoz, hogy az államadósságot csökkentsük a költségvetési hiányt jobban kéne csökkenteni. Tehát alapvetően 3% körüli hiányokat kellene elérni” – mondta korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki alig több mint egy hónapja ismerte el, hogy 4% felett lehet az idei költségvetés hiánya.
„Idén a nagyobb hiány annak köszönhető, hogy alapvetően voltak új programok például a nyugdíjasoknak kiosztható új élelmiszer-utalvány, vagy az adócsökkentési lépések GYES-GYED adómentessége. Akár októbertől a háromgyerekes anyák adómentessége” – magyarázta a miniszter.
Orbán Viktor miniszterelnök most pénteken az állami rádióban másképp beszélt kormánya költekezésiről.
„Mondanak itt mindenfélét, jót-rosszat a magyar gazdaságról, de a helyzet az, hogy a magyar gazdaság ma abban az állapotban van, hogy egyszerre tud elindítani egy fix 3 százalékos otthonteremtési hitelt, egy fix 3 százalékos kis- és középvállalkozói hitelt, és egyszerre tudja végrehajtani Európa legnagyobb adócsökkentését. Na, az a gazdaság, amelyik erre képes, az nem lehet rossz bőrben” – jelentette ki a kormányfő.
„Amire büszke a miniszterelnök, az sajnos hitelből van, és nem a gazdaság növekedéséből. Nincsen jó bőrben a magyar gazdaság”
– reagált az Országgyűlés költségvetési bizottság elnöke, Vajda Zoltán, aki úgy látja: így még nagyobb adósságot görget majd maga előtt a kormány, annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb hitelminősítő, a Standard & Poor’s most pénteken sem rontott Magyarország besorolásán.
„Amiből a kormány tudja ezeket az intézkedéseket finanszírozni, azokat nagyon-nagyon drágán kapjuk csak sajnos, és azt tudom mondani, hogy
az államadósság kamataira többet fizetünk, mint akár az egészségügyre, akár az oktatásra”
– tette hozzá a költségvetési bizottság elnöke, aki szerint egy átlagos magyarra már majd’ 6 millió 700 ezer forint államadósság jut – több
A magyar gazdaság a második leggyengébben teljesítő volt az Unióban, miután 0,1%-kal zsugorodott az idei első félévben, tavalyhoz képest. A gyártók kevesebb megrendeléssel, az államkassza pedig kisebb adóbevétellel szembesül.
A GDP 60-62 százalékára teszik átlagosan a magyarok az államadósságot a Nemzetközi Valutaalap, az IMF friss kutatása szerint. Több mint 10 százalékponttal, vagyis nagyjából 10 ezer milliárd forinttal alacsonyabbra, mint amekkora valójában.
„Az államadósság 74-75% közelébe emelkedhet. Ugye ennek az az oka, hogy ahhoz, hogy az államadósságot csökkentsük a költségvetési hiányt jobban kéne csökkenteni. Tehát alapvetően 3% körüli hiányokat kellene elérni” – mondta korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki alig több mint egy hónapja ismerte el, hogy 4% felett lehet az idei költségvetés hiánya.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
