Egyre erőszakosabbak az összecsapások Londonban, több mint száz tüntetőt vettek őrizetbe
Száznál több tüntetőt vettek őrizetbe a Scotland Yard vasárnap reggeli adatai szerint az előző nap kezdődött, hajnalba nyúló és sok helyen erőszakossá fajult londoni megmozdulások résztvevői közül. A demonstrációkon rasszizmusellenes és radikális jobboldali csoportok csaptak össze, és mindkét tábor többször összetűzésbe került a nagy erőkkel felvonult rendőri alakulatokkal is. Szélsőjobboldali szerveződések, köztük a legnagyobb radikális csoport, a Britain First tagjai "a hazafias emlékművek megvédésének" céljával hirdették meg londoni demonstrációjukat, és
több ezren meg is jelentek a londoni parlament előtti téren, ahol szinte azonnal összecsaptak a rendőrökkel, akiket üvegekkel, kövekkel, petárdákkal dobáltak.
A tüntetés meghirdetett célja arra utalt, hogy rasszizmusellenes tüntetők egy héttel korábban, George Floyd halála ellen tiltakozó megmozdulásukon a nyugat-angliai Bristolban ledöntötték és a kikötő vizébe dobták Edward Colston egykori angol rabszolgakereskedő szobrát.
A Bristolban született Colston 1680-ban a Nyugat-Afrikából az amerikai kontinensre irányuló angol rabszolgakereskedelem monopóliuma, a Royal African Company tagja, 1689-ben alkormányzója lett. A II. Károly király alapította Royal African Company becslések szerint legalább 85 ezer afrikai rabszolgát - köztük nőket és gyerekeket - szállított Amerikába.
A 46 éves, fekete bőrű Floydot május 25-én Minneapolisban négy rendőr igazoltatás közben a földre teperte és egyikük percekig térdelt a nyakán, annak ellenére, hogy a férfi többször is jelezte, hogy nem kap levegőt. Floyd a kórházba szállítás után meghalt.
Az incidens miatt kezdődött nagy-britanniai tüntetéssorozat Londonra is kiterjedt, és
a tiltakozók a múlt héten Sir Winston Churchill szobrát is megrongálták: festékszóróval azt írták a londoni parlamenttel szemben emelt szobor talapzatára, hogy az egykori brit miniszterelnök is rasszista volt.
A mostani hétvégi tüntetések előtt a hatóságok védőburkolattal látták el Churchill szobrát. A Scotland Yard vasárnapi adatai szerint meghaladta a százat a tüntetések során őrizetbe vettek száma, hat rendőr könnyebb sérüléseket szenvedett. A londoni rendőrség közleménye szerint a tüntetők közül sokan kifejezetten rendbontás és károkozás céljával vettek részt a demonstrációkon, és nem tettek eleget annak az előírásnak, amely szerint a tüntetéseket szombaton este 5 óráig be kellett volna fejezni.
Boris Johnson miniszterelnök a Twitteren közzétett üzenetében leszögezte, hogy a rasszista huliganizmusnak nincs helye a brit utcákon, és aki rendőrökre támad, a törvény teljes erejével találja szembe magát. Johnson szerint Winston Churchill szobra folyamatos emlékeztetőként szolgál arra, hogy az egykori miniszterelnök mi mindent tett az ország és egész Európa megmentéséért a fasiszta és rasszista zsarnokságtól.
Emma Soames, Churchill unokája a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy ha a tüntetések folytatódnak, néhai nagyapjának szobrát jobb lenne múzeumban elhelyezni.
Hozzátette: Winston Churchill "összetett" történelmi személyiség volt, és nyilvánvalóan voltak olyan nézetei, amelyek ma elfogadhatatlanok, "akkoriban azonban nem voltak feltétlenül azok". A The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap értesülése szerint 125 alsóházi képviselő támogatásával hamarosan olyan törvénytervezet kerül a parlament elé, amely akár tíz év szabadságvesztés kiszabását is lehetővé tenné a háborús áldozatok és történelmi személyiségek emlékműveinek, szobrainak megrongálóira.
