SPORT

„Egy élhetetlen világba lépsz be, ahol éppúgy lelsz mennyei szépségre, mint pokoli sötét erőkre” – Suhajda Szilárd utolsó interjúja a csúcsmászás előtt

Elárulta, hogy a halál lehetőségét magával viszi az ember a hegyre, de nem gondolkozik rajta folyamatosan. Úgy vélte, hogy az állandó félelem bénító, de a félelemérzet segít ébernek lenni.


Suhajda Szilárd hegymászását, az oda vezető utat, a csúcsmászást is folyamatosan nyomon követte a Bizalmi kör blogja.

Legutóbbi bejegyzésükben idézték a hegymászót, aki rendszeresen írt magáról, a gondolatairól, tapasztalatairól. Az utolsó útja előtt pedig egy miniinterjút is adott nekik.

Ebben arról kérdezték, hogy milyen érzés számára a hegymászás. Szilárd elmondása szerint:

"A sokaság egyértelműen befolyásolja az élményt: egészen más ma elmenni egy ilyen legendás hegyre, mint 30 vagy 50 évvel ezelőtt volt. A 90-es évek végén kezdődött a kereskedelmi expedíciózás, ami ma ott tart, hogy lényegében mindenkinek „csúcsgaranciát” kínálnak, akkor is, ha a mászónak semmilyen(!!!) előképzettsége nincsen!".

Ma szinte bárki feljuthat a csúcsra, aki fizet azért, hogy profi stáb kísérje, megkap minden segítséget, a mászónak "csak" annyi a dolga, hogy talpon maradjon. A többiek gondoskodnak a táborokról, az oxigénről, támogatják, és ha kell a végén már helikopterrel viszik vissza az alaptáborba. Ezzel szemben

"Palack nélkül és önállóan feljutni az Everest csúcsára viszont ugyanolyan nehéz, mint 45 évvel ezelőtt volt – ahogy a világhírű Reindhold Messner is fogalmazott. És mit is teheték én, „kisemberként”, egyszemélyes expedícióként? Először is: elkerülöm a tömeget.

Megfelelő stratégiával még ma is sikerül egyedül találni magam a hegyen! És bizony erre törekszem: arra az élményre, amit a kezdetekkor kerestem! Amikor könyveket bújva álmodoztam a távoli, legendás himalájai csúcsokról!"

Suhajda úgy vélte:

"A hegymászás számomra az önmegvalósítás csodálatos lehetősége. Egy élhetetlen világba lépsz be, ahol éppúgy lelsz mennyei szépségre, mint pokoli sötét erőkre és sziklakemény, fagytól zord, üres sötétségre. Egyszerre vesz körül a Minden és a Semmi. A teljesség és az üresség. És mindazon csoda, ami a szemed elé tárul, minden nehéz lélegzet, minden újabb lépés közelebb visz saját magad teljesebb megismeréséhez.

Nem csak az ismeretlen és a világ felfedezését jelenti odafent lenni: önmagad megismerését is. Az ember elveszik és magára talál: a test és lélek új állapotait ismered meg. Újjáértelmeződik múlt, jelen és jövő. Újjászületsz".

Az interjúban megkérdezték tőla, hogyan tudja kezelni a gyászt.

Erről azt mondta:

"Azt gondolom, ugyanúgy más a viszonyom ezzel a témával, mint egy átlagemberhez képest a hideggel vagy a kényelmetlenséggel. Többször szembesültem tragédiákkal, magával a halállal is: ami „megkönnyíti” az ilyen helyzeteket az lehet, ha 8000 méter fölött kerül sor egy ilyen találkozásra.

Ott, az oxigénhiány és kimerültség miatt, egészen máshogy – vagy nem is – fogja fel egyértelműen az ember, hogy mit lát: úgy értem, tudatosul benned, de nem kavar fel, nem rendít meg! – és tudom, hogy ez nagyon bizarrul hangzik! A legnagyobb magasságok élményét inkább utólag dolgozza fel a mászó: legyen az akár a csúcssiker élménye, akár egy holttest látványa. Akkor viszont igazán torokszorító és nehéz tud lenni".

Úgy érezte, hogy nincs benne zsigeri félelem, de félelemérzet igen. "És ez fontos is, kell is, hogy legyen! Segít ébernek lenni. Ugyanakkor mindig döntés– és cselekvésképesnek kell lennem: az állandó félelem megbénítana.

A halál állandó lehetőségének tudata szintén nem segítene. Ezt tudatalatt magával viszi az ember, segít felelősnek lenni, de nem gondolkozol rajta folyamatosan. Viszont az is igaz, hogy az élmények hatására megacélosodik a lelked. Mindenféle értelemben megváltozik az ingerküszöböd.

Megtanulsz nagyon objektív és analitikus lenni, és nem közömbösen, mégis hidegvérrel kezelni a legnehezebb pillanatokat is: pont azért, hogy ne blokkolj le, hogy tudj dönteni és cselekedni! A lelki feldolgozás egy későbbi folyamat lesz"

- mondta el.

"Amitől sokkal jobban félek, az a hétköznapok gyásza. Nem a hegyen: hanem amikor másokat látok szenvedni, veszteséget átélni, összetörni. Sokkal tanácstalanabb tudok lenni, mint egy hegyi tragédia során. Mások szomorúságától és gyászától jobban megrendülök, mint a halál látványától nyolcezer méteren"

- árulta el Szilárd, a Mount Everest csúcsmászása előtti napokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
Munka közben rosszul lett, és 46 éves korában meghalt Lipták László, a DVTK egykori focistája
Az egykori diósgyőri játékoson már a kiérkező mentők sem tudtak segíteni. A labdarúgó még 1998-ban mutatkozott be az NB1-ben.


46 éves korában elhunyt Lipták László, a DVTK egykori labdarúgója. A boon.hu információi szerint

Lipták külföldi munkavégzés közben lett rosszul, és a kiérkező mentők már nem tudtak segíteni rajta.

Lipták László 1978. november 14-én született Miskolcon. A Diósgyőr saját nevelésű játékosa volt, végigjárta az utánpótlás minden korosztályát. Az élvonalban 1998 tavaszán debütált az FTC ellen, az akkor még Professzionális Nemzeti Bajnokságnak nevezett első osztályban. A következő idényben hétszer lépett pályára, az 1999/2000-es szezonban pedig 22 alkalommal játszott, ebből húszszor kezdőként.

A diósgyőri csapat kiesése és megszűnése után a Kispest-Honvédhoz szerződött, ahol két szezon alatt 33 élvonalbeli bajnokin szerepelt. Később megfordult a Kecskemét, Besenyőtelek, Mezőkövesd, Bőcs és Tiszaújváros csapataiban is. A profi karrierje lezárását követően még alacsonyabb osztályú együttesekben futballozott, többek között Makláron, Bogácson és Markazon. Emellett vállalkozóként dolgozott egy üzemanyagtöltő állomás üzemeltetőjeként.

A DVTK így búcsúzott tőle: „Halálával egy olyan sportembert veszítettünk el, aki a diósgyőri utánpótlásból egészen a legmagasabb osztályig jutott, és ott is megállta a helyét. Lipták László emlékét örökké megőrizzük.”

Tóth István, a Bőcs korábbi szakosztályvezetője is megemlékezett róla a lapnak: „Teljesen letaglózott ez a hír. Egy csupaszív, élettel teli, rendes srác volt Laci, akivel olyan négy évvel ezelőtt találkoztam utoljára. A futballban abszolút csapatember volt, mindig alázatosan dolgozott, edzett, játszott, nem túlzás, abban, hogy olyan sikeresek voltunk, nagy szerepe volt neki, a középpályán óriási munkát végzett. Volt trombózis a lábában, műtötték is, amely után eltávolodott a labdarúgástól. Részvétünk a hozzátartozóinak...”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SPORT
A Rovatból
Meghalt Gyúró László
A bajai dzsúdósport emblematikus alakja 85 éves korában hunyt el. Nemrégiben a bajai dzsúdóklub is az ő nevét vette fel, ezzel tisztelegve életműve előtt.


Meghalt Gyúró László - a hírt Baja polgármestere közölte. Azt írta:

"Pótolhatatlan veszteség érte a bajai sportéletet. Ma hajnalban elhunyt Gyuró László, a bajai judo sport megalapítója.

Gyuró László neve egybeforrt a bajai cselgánccsal, szakmai tudását szűkebb lakóhelyén kívül országosan és nemzetközileg is ismerték és elismerték. Évtizedeken át végzett magas színvonalú munkája eredményeként tucatnyi kiválóságot nevelt ki a magyar judo sport számára".

Gyúró László, a bajai dzsúdósport emblematikus alakja 85 éves korában hunyt el. Nemrégiben a bajai dzsúdóklub is az ő nevét vette fel, ezzel tisztelegve életműve előtt.

Gyúró László 1940-ben született Baján, és már fiatal korában megismerkedett a cselgánccsal. Tanulmányait Kecskeméten kezdte, majd a Testnevelési Főiskolán folytatta, ahol Galla Ferenc edzésein vett részt. 1961-ben országos bajnoki bronzérmet szerzett, és bekerült a magyar válogatottba.

Edzői diplomája megszerzése után, 1965-ben visszatért Bajára, ahol megalapozta a helyi dzsúdósportot. 1967-től szervezett keretek között folytak az edzések, az általa vezetett egyesület pedig megszerezte Baja első országos bajnoki érmét. 1969-től a Bajai ÁG Medoszban dolgozott főállású edzőként.

A hetvenes években a Bajai Sportkör vezetőedzőjeként ért el kimagasló eredményeket tanítványaival, akik többek között IBV- és Európa-bajnoki érmeket is nyertek. A kilencvenes évek elején az ő kezdeményezésére indult el a cselgáncsoktatás a bajai gyakorlóiskolában, ami országosan is példaértékűnek számított.

Gyúró László neve mára összeforrt a bajai dzsúdóval. Életműve több generációt inspirált, és öröksége tovább él a sportban és a közösségben is - írja a Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Óriási magyar focisiker: Kerkez bekerült a Premier League álomcsapatába a szurkolóknál
A Bournemouth magyar válogatott védője bekerült a szezon csapatába az angol labdarúgó-bajnokságban a szurkolók szavazatai alapján.


A Premier League honlapján rendezett voksoláson az előzetes listán negyven játékos szerepelt: 5 kapus, 10 védő, 15 középpályás és 10 csatár, közülük lehetett összeállítani a legjobb 11-et, írja az MTI.

Kerkez a védelemben olyan játékosok mellé került, mint a már bajnok Liverpool két klasszisa, a holland Virgil van Dijk és az angol válogatott Trent-Alexander Arnold, valamint az Arsenalt erősítő brazil Gabriel.

Kerkez a Premier League 2024/25-ös idényében eddig mind a 34 fordulóban lehetőséget kapott, két gól és hat gólpassz került a neve mellé, míg a Tottenham Hotspur elleni parádés sprintjét követő beadása a legszebb gólpassznak járó különdíjért is versenyben van.

Az elképesztő sprint a lenti videóban 1:15-től látható:

A Premier League 2024/25-ös idényének álomcsapata:

Matz Sels (Nottingham) – Trent Alexander-Arnold (Liverpool), Virgil van Dijk (Liverpool), Gabriel (Arsenal), Kerkez Milos (Bournemouth) – Declan Rice (Arsenal), Ryan Gravenberch (Liverpool), Cole Palmer (Chelsea) – Mohamed Szalah (Liverpool), Alexander Isak (Newcastle), Matheus Cunha (Wolverhampton).

Kerkez Milos remek teljesítménye több klub érdeklődését is felkeltette. A magyar válogatott hátvéd a szezon végén szinte biztosan távozik a Bournemouth-tól. A hírek szerint a friss bajnok Liverpool mellett a Manchester City és a Real Madrid is fontolgatja az átigazolását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
Meghalt Mohácsi Ferenc
Az egykori kiváló sportoló több sportágban is kipróbálta magát, és mindenhol maradandót alkotott. A búvársport hazai megalapozásában is kulcsszerepet játszott.


Kilencvenöt éves korában elhunyt Mohácsi Ferenc olimpiai bronzérmes kenus – tudatta a család a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB), amely saját halottjának tekinti a legendás sportolót.

Mohácsi labdarúgóként kezdte sportpályafutását, egészen az ifjúsági válogatottságig jutott. Később bokszolni kezdett, majd áttért a kajakozásra. 1948-ban már a kajak-kenu válogatott tagja volt, de 1949 és 1955 között a sí-válogatott keretébe is bekerült.

1955-ben Wieland Károly új párt keresett maga mellé, és a választása Mohácsi Ferencre esett. Egy évvel később,

az 1956-os melbourne-i olimpián bronzérmet szereztek a férfi kenu kettesek 1000 méteres versenyszámában.

Az olimpia után Mohácsi búcsút vett a kenuzástól, de az aktív sportolást nem hagyta abba. Kipróbálta magát sportpisztolyban és motorcsónaksportban is. Utóbbi sportágban 1959-ben országos bajnoki címet szerzett a 250 köbcentis siklóhajók kategóriájában.

Jelentős szerepe volt a magyar búvársport megalapozásában is. A Magyar Könnyűbúvársport Szövetség főtitkári feladatait is ellátta, a Búvár Világszövetség végrehajtó bizottságának tagja volt, emellett nemzetközi versenyellenőrként is tevékenykedett.

Mohácsi Ferenc műszerészként végzett, majd 1966-ban tanári diplomát szerzett a Testnevelési Egyetemen.


Link másolása
KÖVESS MINKET: