HÍREK
A Rovatból

BBC: Magyarország rengeteget kockáztat azzal, hogy az oroszokkal építteti Paks 2-t

A háború több szempontból is nehezíti a paksi bővítést, ennek ellenére a kormány töretlenül hisz abban, hogy 2030-ra megépülhet a két új blokk.


Bár a magyar kormány rendíthetetlenül elkötelezett a Paks 2 projekt mellett, az orosz-ukrán háború miatt viszont napról napra csökken a valószínűsége annak, hogy az új atomerőmű valóban megépülhet - írja a BBC.

A cikkben kiemelik, hogy

ez a projekt Magyarország történetében az eddigi legnagyobb beruházás.

A kormány szerint ha megépül az erőmű, az ország kevésbé fog függeni Oroszországtól, ahonnan jelenleg a legtöbb olajat és gázt szerezzük be. A kritikusok szerint viszont az évszázad nagy részében csak még jobban fogunk függeni az oroszoktól.

Orbán Viktor még 2014-ben állapodott meg Vlagyimir Putyinnal arról, hogy a már meglévő reaktorok mellé még két új, 1200 MW-os reaktort építenek Paksra. Oroszország 10 milliárd eurós hitelből finanszírozza az erőművet, amit a magyar fogyasztók fognak visszafizetni a villanyszámlájukkal 2026-tól, amikortól várhatóan üzembe helyezik az új reaktorokat. Az engedélyeztetés elhúzódása miatt viszont csak tavaly augusztusban kezdődtek meg a talajsztisztítási munkálatok a helyszínen, így várhatóan csúszni fog a projekt is.

A BBC emlékeztet rá, hogy míg a magyar kormány továbbra is tolja előre a Paks 2-t, addig Finnország az Oroszország által indított ukrajnai háború miatt elállt egy hasonló projekttől. A Hanhikivi-félszigeten a Roszatom, az orosz állami atomenergetikai cég épített volna atomerőművet egy finn–orosz konzorcium megrendelésére.

A brit közszolgálati tévé hírportálja szerint most a Paks 2 felett is gyülekeznek a sötét felhők a háború miatt.

Idézik Aszódi Attilát, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős korábbi kormánybiztosát, aki szerint „Oroszország elszigetelése még ebben a háborús helyzetben sem megoldás”. Úgy véli, a háborút rövid időn belül le fogják zárni olyan feltételekkel, amelyek biztosítják a Paks 2 további előrehaladását.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa szerint azonban ez a beruházás „tisztán politikai projekt”, hiszen Orbán és Putyin régóta jó kapcsolatot ápol egymással.

„Energetikai szempontból nem szükséges új atomerőművet építeni, és egyáltalán nem lenne szükség az oroszokkal együtt megépíteni”

- nyilatkozta az európai parlamenti képviselő a BBC-nek. Szerinte az erre fordított pénzt inkább megújuló energiára, például napenergiára kellene költeni, amelyből Magyarország már most is az országos energia 10 százalékát szerzi. Emellett az elektromos hálózatot is lehetne fejleszteni az összegből.

Azt is elmondta ugyanakkor, hogy lehet, hogy oda jutunk, hogy a Paks 2 mégsem épül meg, más alternatíva viszont nem lesz. Akkor pedig az országnak komoly problémái lesznek az ellátásbiztonsággal.

A cikkben emlékeztetnek rá, hogy ősszel a kormány váratlanul megszüntette a napelemeket telepítő háztartások támogatását, a szélenergiát pedig gyakorlatilag ellehetetlenítette azzal, hogy megtiltották a turbinák építését a települések 10 kilométeres körzetében.

A háború több szempontból is nehezíti a Paks 2-t. Egyrészt az erőmű számos fő alkatrészét Oroszországban építhetik meg, ahonnan szárazföldi úton szállítanák Magyarországra. Az eredeti terv szerint az útvonal Ukrajnán keresztül haladt volna át, más alternatíva pedig egyelőre nincs.

Az erőmű egyébként nem teljesen orosz lesz. Uniós nyomásra orosz hardverrel és a francia-német Framatome konzorcium által megépítendő vezérlőrendszerrel fog működni. A turbinákat pedig a tervek szerint a GE Hungary, az amerikai General Electric leányvállalata fogja megépíteni. A BBC szerint nehéz elképzelni, hogy amerikai, német és francia mérnökök vállvetve dolgozzanak orosz kollégákkal 400 kilométerre egy olyan ország határától, ahol az oroszok jelenleg éjjel-nappal bombáznak.

De vannak további kérdőjelek is. Például, hogy hogyan szállít majd Oroszország nukleáris üzemanyagot, vagy hogyan küld Magyarország erősen radioaktív, használt fűtőelemeket Oroszországba? Az is kérdés, hogy az Európai Unió vajon kiterjeszti-e a háborús szankciókat a nukleáris technológiára, illetve a Roszatom alkalmazottaira.

Pakson egyelőre még bizonytalanok azt illetően, hogy valóban megépül-e az új atomerőmű, amely több ezer embernek adhat munkát már az építkezés során.

„Ha megépül ez az új erőmű, az jó lesz a városnak és az országnak is. Az igazat megvallva viszont nem tudom, mi fog történni. Nem vagyok próféta, nem tudom megjósolni, hogy egyáltalán mikor épülhet meg”

- mondta a BBC-nek egy János nevű mérnök, aki a 2-es reaktorblokkban dolgozik.

Bár nagy a bizonytalanság a Paks 2 jövőjét illetően, a kormány nem aggódik. Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég azt nyilatkozta, hogy a terv és a cél továbbra is az, hogy 2030-ra kész legyen a két új blokk, ennek akadályát gyakorlatilag csak külső tényezők jelenthetik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Miért nem számít az életem?” – kérdezte Orosz Bernadett Menczer Tamástól a Parlamentben
Orosz Bernadett a karzatról nézte végig a szavazást, ami arról döntött, hogy Szabó Tímeát 3,5 millió forintra büntetik, amiért egy bizottsági ülésen felmutatta a brutálisan bántalmazott asszony összevert arcáról készült fotót.


Kedden 112 igen és 56 nem szavazattal hagyta jóvá az Országgyűlés a házelnöki döntést, amely Szabó Tímeát (Párbeszéd) 3,5 millió forintra büntette, mert a képviselő egy bizottsági ülésen felmutatta Orosz Bernadett összevert arcáról készült fotóját.

A döntés után Orosz Bernadett, a brutálisan bántalmazott édesanya a Parlament folyosóján vonta kérdőre Menczer Tamást.

„Miért nem számít az életem? Vagy a sorstársaim élete?”

– kérdezte Orosz Bernadett, mire Menczer úgy válaszolt:

„Ez egyáltalán nincs így! Minden élet számít...és valóban minden erőszakot elutasítunk különösen, ha ez nő, vagy gyerek ellen irányul. Minden ilyen erőszakot elutasítok.

- fogalmazott Menczer.

A politikus aztán kiemelte, hogy a büntetésnek nincs köze Orosz Bernadett ügyéhez, az kizárólag azért történt, mert Szabó Tímea nem megengedett módon demonstrált. Saját példaként említette, hogy őt is megbüntetné a házelnök, ha magyar válogatott mezben szólalna fel.

„Ha engem kérdez, akkor mindenkit, aki nőket, vagy gyerekeket bánt, egy sötét, hideg verembe kellene élete végéig bezárni. Ha ebbe keres szövetségest, rám számíthat”

- jegyezte meg Menczer.

Szabó Tímea közösségi oldalán jelezte, hogy ha papíron nem mutathatja fel a fotót, akkor a pólóján fogja viselni. Szerinte a döntéssel „Kövér és a fideszesek nem engem büntetnek, hanem a bántalmazott nőkbe rúgnak még egyet”.

A képviselő arról is írt, hogy Orosz Bernadett a karzatról nézte végig a szavazást, miközben a kormánypárti képviselők a büntetésén nevettek.

„Hollik István hangosan röhög, Nacsa Lőrinc ordít, hogy nem látja a fotót a pólómon, a többiek meg szimplán őrjöngenek. A végén egy fideszes tapsolt is. Hátborzongató”

- fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kirúgták a külügyminisztériumból a 22 éves gyakornokot, mert a neve felbukkant a kiszivárgott tiszás listán
Dániel állítása szerint nemzetbiztonsági okokra hivatkozva rúgták ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, ahol tavaly óta dolgozott gyakornokként. A kirúgása meglepte, ugyanis nemrég fizetésemelést kapott és már csak öt nap volt hátra a próbaidejéből.


Egy 22 éves férfi Magyar Péter jánoshalmai országjáró fórumán azt állította:

nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kirúgták a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, miután a neve szerepelt a nyilvánosságra került, Tisza Párthoz köthető aktivisták adatait tartalmazó listán

- írja a 444.

Dániel állítása szerint tavaly ősz óta dolgozott gyakornokként a KKM kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkárságán. A kirúgása váratlanul érte, nemrég ugyanis fizetésemelést kapott, és már csak öt nap volt hátra a próbaidejéből.

Korábban egy nemzetbiztonsági átvilágításon is megfelelt. Bár a 2024-es EP-választáson a Tisza Párt szavazatszámlálója volt, a minisztériumi munkája alatt tudatosan kerülte a politikai aktivitást, például nem lájkolta Magyar Péter posztjait.

Dánielt később a 444 is megkereste. A fiatal a lapnak azt mondta,

október 17-én munkaidő előtt fél órával hívták be Illés Boglárka irodájába, ahol az államtitkár és kabinetfőnöke volt bent. Itt a nemzetbiztonságra hivatkozva azt mondták neki, hogy azért rúgják ki, mert kiszivárogtak az adatai „egy olyan applikációban, amit tudjuk, kik fejlesztettek”.

A fiatal állítása szerint egyébként az első, október 6-ai adatszivárgás után töltötte le a Tisza applikációját, mert úgy gondolta, hogy már nem lesz több szivárgás.

Dániel arról is beszélt, hogy a kirúgás közlése után Illés Boglárka azt mondta neki, „támogató szeretne maradni”, ezért felajánlotta neki, hogy elhelyezkedhet a minisztériumon belül egy másik pozícióban. A fiatal ugyanakkor úgy gondolja, hogy ez nem volt egy komoly ajánlat, mivel az elbocsátásáról szóló dokumentumot már a következő kedden alá is írta a közigazgatási államtitkár.

Azt is elmondta, hogy szerinte már készülhettek a kirúgására, ugyanis a kabinetfőnök a találkozón tudta, hogy öt nap van hátra a próbaidejéből, és azt is, hogy öt nap szabadsága maradt.

A fórum után Magyar Péter felajánlotta Dánielnek, hogy 3 hónapig a személyes gyakornokaként dolgozhat az Európai Parlamentben.

A fiatal végül elfogadta a Tisza Párt elnökének ajánlatát.

Az üggyel kapcsolatban a 444 kereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, választ azonban egyelőre nem kaptak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rossz helyre küldött e-mail buktatta le a két államtitkárt: egy tiszás jelöltről tárgyaltak volna a főispáni értekezleten
Latorcai Csaba és Galik Gábor belső levelezése jutott a sajtóhoz. Az egyikük egy órával később már próbálta is visszahívni a kínos üzenetet, de már késő volt.


Egy rossz címre küldött, majd sietősen visszahívni próbált e-mailből derült ki, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium két vezetője egy tiszás jelöltről egyeztetett. Latorcai Csaba parlamenti államtitkár és Galik Gábor helyettes államtitkár arról levelezett, hogy egy végül be nem válogatott „jelöltjelöltről” a főispáni értekezleten fognak tárgyalni – írta meg a 444.

A kedd reggeli levelezést Galik Gábor indította 6 óra 26 perckor.

„jelölt jelölt nem lett , tegnap Kata említette, h a foispani értekezleten akarnak evvel foglalkozni.”

Latorcai Csaba alig négy perccel később válaszolt is a felvetésre.

„Tisztelettel visszajelzest kerek majd valahogyan a Foispani Ertekezleten a temaban elhangzottakat illetoen, mert egyikunk sem lesz most!”

Az államtitkár nem sokkal később, 7:30-kor megpróbálta visszahívni az elküldött üzenetet, de addigra a levelezés már eljutott a sajtóhoz. A főispáni értekezlet a kormányhivatalok hivatalos döntés-előkészítő fóruma, ezért a levelezést megszerző 444.hu kérdéseket küldött a két politikusnak arról, miért akartak egy pártpolitikai ügyet ezen a fórumon tárgyalni, és hogy mi hangzott el végül a témában.

A lap emlékeztet rá, hogy két és fél éve Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egy komplett belső e-mail-láncot küldött el válaszul a Telex egy kérdésére. Abban a levelezésben Maruzsa többek között azt írta: „nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hadházy: Bankrablás, hogy féláron adja el a részvényeit az állam Mészáros Lőrinc bankjának
A képviselő szerint hiába magyarázzák a tranzakciót a dolgozók jutalmazásával. Neki az ügylet „egy 50 milliárdos lopásnak tűnik”, ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a jegybankhoz fordul.


Hadházy Ákos független képviselő a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét az MBH Bank részvényeivel kapcsolatos állami ügylet kapcsán. Kedden ugyanis kiderült, hogy

az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Programja (MRP) tőzsdén kívüli ügyletben egy 5 százalékos részvénycsomagot vásárolt a magyar állam tulajdonában lévő Corvinus BHG Zrt.-től 42,1 milliárd forintért.

Ez részvényenként nagyjából 2611 forintos árat jelent, az állami részesedés pedig 20 százalékról 15 százalékra csökkent.

„Ez is bankrablás, csak pisztoly nélkül, szép csendben csinálják, es nem Mészáros Lőrinc bankját (MBH) rabolják ki, hanem Mészáros bankja (MBH) lopja meg az államot. Nem is kevéssel, kb. 50 milliárd forinttal”

– írja Hadházy a bejegyzésében. A képviselő szerint a probléma az árral van.

„Egy részvény piaci ára jelenleg kb. 5800 forint, de Mészáros bankja csak 2600 forintot fizet. Tehát a piaci ár kevesebb, mint felét fizeti Lőrinc bankja az államnak”

– közölte, hozzátéve, hogy ez neki egy 50 milliárdos lopásnak tűnik, ezért kérdésekkel fordul a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a Magyar Nemzeti Bankhoz, mint tőzsdefelügyeleti szervhez.

A politikus akkor is nehezen érthetőnek tartja ezt, ha figyelembe vesszük a tőzsdei közleményt, amely szerint egy „vételárkompenzációs mechanizmust” keretében a Corvinus később kiegészítő vételárra lehet jogosult. Hadházy szerint azonban semmit nem tudni arról, hogy ezt milyen feltételekkel teszik meg, és hogy az esetlegesen később kifizetett vételár részre fizetnek-e kamatot.

Ahogy a képviselő is írja, az ügyletet azzal magyarázták, hogy az MBH a munkavállalóit akarja ösztönözni azzal, hogy a most megvásárolt részvények esetleges jövőbeni hasznát odaadja nekik. Hadházy szerint ez még nem is lenne ördögtől való, de felteszi a kérdést, hogy miért csak a kisebbségi tulajdonos állam dob bele részvényeket a bank munkavállalói ösztönző programjába, és miért kapja meg a csomagot a bank féláron.

Bejegyzése végén a politikus megjegyezte, hogy szerinte az MBH Bank részvényei elértéktelenednek, és személyes okokból egy fillért sem tartana a banknál.

Az állami Corvinus Zrt. egyébként már 2024 decemberében is eladott egy 8,2 százalékos csomagot a banknak, 2025 márciusában pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is arról beszélt, hogy az államnak érdemes lenne értékesítenie a banki részesedését.


Link másolása
KÖVESS MINKET: