A kínaiak kérésére titkosította Szijjártó Péter a Budapest-Belgrád vasútvonal hitelszerződését
A kínaiak kérésére titkosította Szijjártó Péter a Budapest-Belgrád vasútvonal hitelszerződését - írja a 444.
A cikkben emlékeztetnek, hogy Varga Mihály 2020 április 24-én írta alá a beruházás építési költségeit fedező hitelmegállapodást. A pénzügyminiszter akkor azt mondta, hogy
Addigra már az is kiderült, hogy a munkát Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége végezheti majd el, két kínai vállalattal közösen, és az építkezés költsége több mint 700 milliárd forint lesz.
Szél Bernadett független parlamenti képviselő egy nappal Varga bejelentése után közérdekű adatigényléssel kikérte a hitelszerződést. Bár a tárcának eredetileg 15 napja lett volna a válaszadásra a koronavírusjárvány miatt azonban akkor az állam megengedhette magának, hogy ennél lassabban reagáljon a megkeresésre.
Közben azonban elfogadták és hatályba is lépett az építkezésről szóló törvény, amelybe belerakták, hogy
A Pénzügyminisztérium így a válaszadást átadta a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM), Szijjártó Péter azonban - az építkezésről szóló törvény lehetőségével élve - úgy döntött, nem adja ki a szerződést, és tíz évre titkosítja azt.
2020 szeptemberében Szél Bernadett beperelte a külügyminisztériumot. Azt kérte a bíróságtól, vizsgálja meg, hogy van-e valós indoka a titkosításnak, valóban létezik-e olyan külpolitikai érdek, amely sérülne, ha kiderülne, hogyan vett az állam a nyakába egy ilyen jelentős adósságot.
2021 április 1-én a Fővárosi Törvényszék elutasította az ellenzéki képviselő keresetét, mondván, a külügyminisztérium elégséges indokát adta a szerződés titkosításának. A tárca jogászai akkor kiemelték, hogy egyáltalán nem a kínaiak kérése alapján döntött Szijjártó a titkosítás mellett.
Szél Bernadett fellebbezett, és másodfokú eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla 2021 október 7-én kötelezte a külügyet, hogy küldje el a képviselőnek a hitelszerződést.
Ebben a perben a bíróság felszólította a külügyet, hogy mutasson be bizonyítékokat, hogyan sértené a magyar külpolitikai érdekeket a szerződés kiadása.
A bíróság az ítéletében azonban jelezte, hogy ez nem elég, hiszen a törvény világosan kimondja, hogy a magyar, és nem a kínai érdekek alapján kell dönteni a titkosításról.
Szijjártó Péter azonban így sem adta ki a szerződést, a minisztérium a Kúriához fordult, felülvizsgálati kérelemmel. A titkosítást ekkor a tárca már azzal indokolta, hogy a kínaiak ezt kérték, és a magyar érdek ott jelenik meg, hogy nem akarja a külügy elveszteni a kínaiak bizalmát.
A Kúria ezt az érvelést el is fogadta, és hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet, míg az elsőfokút helybenhagyta.
Szél Bernadett szerint a Kúria a döntésében nem vette figyelembe, hogy a törvény szerint a kínaiak véleményét csak kikérni kell, de a titkosításról szóló döntést nem az alapján kell a külügyminiszternek meghoznia. A politikus úgy látja, a Kúria ezzel azt is állítja, hogy egy kínai-magyar szerződésben foglalt paragrafus erősebb az Alaptörvénynél és az információszabadságról szóló törvénynél, ami szerinte abszurd.
amit a Hadházy Ákos által szervezett Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány segítségével, közösségi gyűjtésből fizetett ki.
