UTAZZ
A Rovatból

3 határon túli város, ahová érdemes kirándulni

A számtalan magyar, illetve egykor magyarok által alapított város közül most hármat mutatunk be.


Napestig tudnánk sorolni azoknak a gyönyörű városoknak a nevét, amelyek a trianoni békeszerződéssel kerültek más országokhoz, és amelyek feledhetetlen élményt nyújtanak. Most Szlavónia, a Vajdaság és Erdély egy-egy gyöngyszemét mutatjuk be röviden.

Régi fotókon és illusztrációkon azt is láthatjátok, milyenek voltak hajdan ezek a városok, hogyan festett egy-egy nevezetes pontjuk. Reméljük, kedvet kaptok a nyár végi, kora őszi utazáshoz!

1. Eszék

A délszláv háború után 1997-ben, amikor először jártunk ott, siralmas látványt nyújtott, a városban számos házfalon látszottak lövésnyomok, akadtak teljesen romos, szétlőtt épületek. 1993-ig többször ostromolták a várost a szerb katonák, körülbelül ezer ember esett áldozatul. Az háború utáni első horvátországi választások (1998) óta eltelt időben Eszék (horvát nevén Osijek) gyönyörűen megújult.

Ez a terület a rézkorban is lakott volt, először a kelták, majd a rómaiak laktak itt, mivel átkelőhely volt a Dráván. A honfoglalás kora óta élnek errefelé magyarok. I. (Szent) István idején hadiút vezetett erre, a település piacát és a révet Imre király egyik rendelete is említi. Egészen a törökök uralmáig magyar település volt. A várost 1687-ben foglalták vissza a császári seregek, ezután telepítették be a német anyanyelvű lakosságot - ezután a második világháborúig ők alkották a többséget. A trianoni békeszerződéssel került a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláv Királysághoz, majd Jugoszláviához. Ma már a város lakóinak többsége horvát.

Az Ulica Franje Kuhača - Franjevačka ulica kereszteződés 1900-ban, a közúti híd 1910-ben, a Županijska ulica 1941-ben a Fortepan fotóin.

eszek1900

eszek2

71569

Látnivalók:

Eszék egyik emblematikus épülete a neogótikus Szent Péter és Pál templom (Trg Marina Držica) égbe szökő karcsú tornyaival. Az egyik legrégebbi alapítású templom (1298) a Szent Mihály, amelyet jelenleg látható formájában a jezsuiták egy dzsámi helyére építettek 1725 és 1766 között. Az eszéki vár (Óváros) a XVII. században épült, barokk stílusban, eredetileg katonai épületegyüttes volt, 1786-ig önálló közigazgatással rendelkezett, azóta pedig Eszékhez tartozik. A Városháza masszív, barokk tömbje az árkádokkal és a toronyórával a Szent Mihály templom szomszédságában látható. Sétáljatok le a Dráva partjáig, és feltétlenül nézzétek meg a kecses hidat.

VIDEÓ: Ez a szép time-lapse videó 4 éve készült a városról:

SlowCity - Osijek - Timelapse from Romulic & Stojcic on Vimeo.

2. Szabadka

Túlzás nélkül állíthatjuk, a hogy a Vajdaság ékköve. Több ezer éve lakott területen alakult ki a város, amelyet 1391-ben említtek először Zabotka/Zabadka néven. A török uralom előtt a Hunyadi családé volt, Mátyás adományozta Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának, a férfi emeltette a várat. 1542-ben foglalták el a törökök, 1686-ban szabadították meg a törököktől a császári csapatok. Mivel város magyar lakossága erősen megfogyatkozott a török idők alatt, délről érkező horvátokkal és szerbekkel telepítették újra.

Mária Terézia először mezővárosi, majd szabad királyi városi rangot adott Szabadkának (egy időben Maria Theresienpolis néven említették a latin és német nyelvű dokumentumok.) A kiegyezés után fantasztikus fejlődésnek indult a város, ezt részben a vasútnak köszönhette. 1897-ben már villamos járt Palicsig. A századfordulós építkezéseknek köszönhetően Szabadka ma a szecesszió egyik kiemelkedő központja. A trianoni békeszerződéssel került a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz. Számos híresség, kiemelkedő művész született Szabadkán, mint például Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Ortutay Gyula, Komlós Juci, Latabár Kálmán.

A Szent István tér, szemben a Szentháromság-szobor, jobbra a Barátok temploma (ferences templom) tornyai 1911-ben, a Városháza 1941-ben, a Raichle-palota 1971-ben a Fortepan fotóin.

szabadka1911

szabadka1941

szabadka1971

Látnivalók:

A szecessziós városházát azonnal felismeri mindenki, aki csak egyszer is látta. Gyönyörű a magyar szecessziós stílusban épült zsinagóga, a Raichle Ferenc által építtetett Palota (ma modern művészeti galéria működik benne), illetve a városi könyvtár. (Raichle Ferenc tervezett több ikonikusnak számító szegedi épületet is, például a Gróf-házat és a Ságvári Gimnázium főépületét.) Érdemes végigsétálni a Kossuth utcán. A ferences rendi templom rendházának érdekessége, hogy az egykori vár maradványaiból építették. Nagyon szép a katolikus székesegyház és a szerb ortodox templom. A környék látnivalókban gazdag kirándulóhely, a palicsi fürdő és az állatkert a gyerekeknek is izgalmas program. A szabadkai piac pedig egyenesen legendás.

8121545286_605409eb78_z

Fotó: VisitSubotica

8229519790_917145d48b_z

Fotó: VisitSubotica

3. Székelyudvarhely

Bár a trianoni békeszerződéssel a Román Királysághoz került, a lakosság 95 százaléka ma is magyar anyanyelvű. Jellegzetes, a város látképéből kiemelkedő templomtornyát nem lehet elfelejteni. A székelység központja évszázadok óta, az Udvarhelyi-medence egyik legrégebbi települése. Udvarhely, azaz Uduorhel néven csupán 1333-ban említették. Két épületének is különös a története. Az egyik a "Székely Támadt" vár, amelynek romjai ma is láthatók a városban. Ezt a várat - jelenlegi stílusában - János Zsigmond építtette a korábbi építmények felhasználásával a legyőzött székelyek megzabolázására, 1562 és 1565 között, de a székelyek 1599-ben lerombolták, 1616-ban Ali pasa felgyújtatta. Bethlen Gábor azonban néhány évvel később úgy rendelkezett, hogy a várat fel újjá kell építeni. Az újraépült várat a Rákóczi-szabadságharc alatt Tiege generális kifosztotta, az erődítményt visszafoglaló Pekry Lőrinc pedig leromboltatta. Ettől fogva Csonkavár lett a neve.

A másik hányatott sorsú épület a Városháza. A régi elbontását még 1888-ban határozták el, de csak 1895-ben kezdték meg a munkát, mert évekig folyt a vita arról, hogy hol épüljön fel. Szerették volna, ha a millenniumi ünnepségekre elkészül, és az 1896-os évszám került a homlokzatra, a terv nem jött össze és csak 1897-ben adták át az épületet.

A vár romjai egy régi metszeten, a Főtér 1942-ben, a volt tanítóképző épülete 1963-ban és a Szabadság tér 1963-ban a Fortepan fotóján:

szudv_vara

udvarhely1942

30139

30140

Látnivalók:

Már a város déli bejáratánál érdemes megállni, mivel itt látható a 13. századi eredetű Jézus Szíve kápolna. Jellegzetes erődtemplom, fallal körülvéve. A Főtérről, azaz a Szabadság térről a Vár utcán jutunk a romokhoz. Érdemes megnézni a Városházát (őszintén szólva nekünk az udvara jobban tetszik, amint a térre néző főhomlokzata), a Milenniumi Emlékoszlopot, a Barátok templomát, vagyis a ferences templomot, a református templomot, a Szent Mihály-templomot és a város határában Budvárat, amelyen az egykori erődítmény a legenda szerint Budához (Attila testvéréhez) köthető. Székelyudvarhely remek bázis lehet a kiránduláshoz: többek között innen 40 kilométerre található Parajd, 45 kilométerre a Medve-tó, 10 kilométerre találjátok Farkaslakát, Tamási Áron szülőhelyét.

Székelyudvarhelyi fotók:

Neked melyek a kedvenc határon túli városaid? Mit tennél a listára?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Kijött a friss lista: nem az Eiffel-torony lett a világ legjobb látványossága, hanem egy kiszolgált hajó
A Tripadvisor közzétette a 2026-os Travelers’ Choice Awards listáját, amelyen a skóciai Royal Yacht Britannia végzett az élen. Az egykori királyi jacht mögött a barcelonai Sagrada Família és a szingapúri Gardens by the Bay került a dobogóra.


Nem az Eiffel-torony, a római Colosseum vagy a párizsi Louvre nyerte a világ legjobb látványosságának járó díjat a Tripadvisor 2026-os globális rangsorában. A turisztikai platform felhasználóinak értékelései alapján a világelső II. Erzsébet királynő egykori hajója, az edinburgh-i kikötőben álló Royal Yacht Britannia lett.

A listán nagyot ment New York is: az Empire State Building bekerült a top 5-be, megelőzve ezzel több világhírű európai klasszikust – írta a New York Post.

A Tripadvisor Travelers’ Choice Awards: Best of the Best listáját 12 hónapon át gyűjtött, több millió utazói értékelés és vélemény alapján állították össze. A díj presztízsét jelzi, hogy a platformon szereplő nyolcmillió helyszín és program kevesebb mint egy százaléka éri el ezt a legmagasabb szintű elismerést.

Laurel Greatrix, a Tripadvisor Group kommunikációs igazgatója a díj súlyáról elmondta, hogy az valódi utazói élményeken alapul.

„Ez nehezen kivívott elismerés, amelyet utazók milliói formáltak: lefoglalták, megjelentek, majd értékelték, mi érte meg valójában az idejüket” – közölte.

A skót győztes mögött

a második helyen

a barcelonai Sagrada Família végzett. A több mint 140 éve épülő bazilika tavaly lett a világ legmagasabb temploma, februárban pedig elérte végleges, 172,5 méteres magasságát.

A harmadik helyet

Szingapúr futurisztikus parkja, a Gardens by the Bay szerezte meg, amelynek Supertree-ligetei és üvegkupolás esőerdeje a látogatók kedvence.

A negyedik helyre

az Empire State Building futott be, amely ezzel az Egyesült Államok első számú látványossága lett, megelőzve a globális listán többek között a nyolcadik helyezett Eiffel-tornyot is.

A top 5-öt

a Kajmán-szigeteken található Cayman Crystal Caves barlangrendszer zárja.

New York nemcsak az ikonikus felhőkarcolóval szerepelt jól: az Egyesült Államok tíz legjobb élményprogramja közé bekerült a Central Parkban tartott riksás idegenvezetés és a 9/11-es emlékműnél, valamint a Ground Zerónál tartott túra is.

A Royal Yacht Britannia

44 éven át állt a brit királyi család szolgálatában, mielőtt 1997-ben nyugdíjazták. Franck Bruyère, a ma múzeumhajóként működő látványosság vezérigazgatója a győzelemre reagálva kiemelte, hogy a siker a csapatuk elkötelezettségét tükrözi. Hozzátette, továbbra is azon dolgoznak, hogy emlékezetes látogatásokat kínáljanak, amelyek megérik a rájuk szánt időt.

Bár magyar látványosság nem került a globális top 10-be, a nemzetközi rangsorokból Budapest sem marad ki.

Egy korábbi Time Out-lista szerint a magyar főváros Európa hatodik legjobb úti célja a szóló utazók számára. A Tripadvisor-lista győztesei között is megfigyelhető az a trend, hogy az utazók az egyedi, csak az adott helyre jellemző élményeket díjazzák. Erre jó hazai példa a mohácsi busójárás, amely az UNESCO által is elismert kulturális örökségként évente több tízezer látogatót vonz.

Via NewYorkPost


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
129 napos világkörüli hajóút indul 2028-ban, 26 országot és 6 kontinenst érint
A Holland America Line egy nagyszabású, világ körüli hajóutat jelentett be 2028-ra. Az út Fort Lauderdale-ből indul, és érinti többek között az Antarktiszt és a Húsvét-szigetet is.


Egy 129 napos, 26 országot és 45 kikötőt érintő világ körüli hajóúttal készül a 2028-as évre a Holland America Line. A kaland során az utasok hat kontinenst járhatnak be, és olyan különleges helyek mellett is elhaladnak, mint a térképeken nem is jelölt, fiktív Nulla-sziget.

Ezzel párhuzamosan egy másik, 90 napos utat is indítanak, amely elsősorban Ausztráliára és Új-Zélandra fókuszál.

A cég két új, úgynevezett Grand Voyage útvonalat jelentett be a 2028-as év elejére. A 129 napos Grand World Voyage a Volendam nevű hajóval indul a floridai Fort Lauderdale-ből, míg a 90 napos Grand Australia and New Zealand Voyage a Zaandam fedélzetén startol a kaliforniai San Diegóból. A Holland America Line hivatalos közleménye szerint az utak különlegességét az adja, hogy olyan ritkán látogatott kikötőket is érintenek, amelyeket a legtöbb túra elkerül.

Beth Bodensteiner, a vállalat elnöke arról beszélt, hogy az útvonalakat tudatosan úgy tervezték, hogy az utasok a lehető legtöbb időt tölthessék a felfedezéssel.

„A Grand Voyage útvonalaknak az adja a különlegességét, hogy az utasokat olyan ritka kikötőkbe is elvisszük, amelyeket alapjáraton ritkán érintenek más túrák” – fogalmazott.

A Fort Lauderdale-ből induló, több mint négyhónapos út a Karib-térségen és Dél-Amerika keleti partvidékén áthaladva veszi az irányt az Antarktisz felé. Innen a chilei fjordokon keresztül jut el a Húsvét-szigetre, majd Bora Bora következik.

Az óceániai kitérő után Új-Zéland, Ausztrália, Indonézia, Szingapúr és Srí Lanka jön, majd a hajó az Indiai-óceánon átkelve éri el a Jóreménység fokát.

A hajó a Guineai-öbölben elhalad az Egyenlítő és a kezdő hosszúsági kör metszéspontjánál található, fiktív Nulla-sziget mellett.

Ezt követően Nyugat-Afrika érintésével, egy transzatlanti átkelés után Puerto Ricón keresztül tér vissza Floridába.

A másik, San Diegóból induló 90 napos út Hawaii érintésével kezdődik, mielőtt Ausztrália és Új-Zéland felé venné az irányt. A visszaúton a Fidzsi-szigeteket, Szamoát és Francia Polinéziát is útba ejti. Az utasok hosszabb időt tölthetnek Bora Borán, mielőtt visszatérnének San Diegóba.

Az utakra április 30. óta lehet előfoglalási kérelmet leadni a Holland America Line-nál, illetve utazási tanácsadón keresztül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Magyarország egyetlen kőpiramisa egy Fejér megyei erdő mélyén rejtőzik
Fejér vármegye olyan különleges látnivalókat kínál, mint az iszkaszentgyörgyi piramis vagy a pákozdi ingókövek. Ezek a helyszínek egyetlen hétvége alatt, családbarát túrákkal is könnyedén bejárhatók.


Nem kell Egyiptomig utazni egy piramishoz, és a Velencei-tó partján sem csak a strandok kínálnak kalandot. Fejér vármegye egyetlen hétvégébe sűrítve adagolja azokat a „nem is tudtad, hogy létezik” típusú élményeket, amelyek egy tavaszi kirándulást valódi felfedezőúttá tesznek. A Vértes vadregényes gerincétől a Velencei-hegység ősi gránitszikláiig olyan útvonal rajzolódik ki, amely egyszerre szól a történelem drámáiról, a természet formabontó erejéről és a mindent legyőző emberi alkotókedvről.

A régió egy kényelmesen bejárható, családbarát körön kínálja rejtett kincseit, ahol minden kanyar után újabb fotótéma és egy elfeledett legenda vár.

A Vértes és környékének felfedezése Iszkaszentgyörgy határában, egy erdei úton indul, ahol Magyarország egyetlen ismert kőpiramisa bújik meg. A Pappenheim grófi családhoz kötődő, eredetileg tíz méter magas emlékhelyet az 1960-as években elbontották, de a helyiek összefogásának köszönhetően 2014-ben újjászületett. A ma látható, szerényebb építmény alapjaiba egy időkapszulát is elhelyeztek, amely a jövőnek üzen. A hely jelentőségét Gáll Attila polgármester fogalmazta meg a legpontosabban:

„A kőpiramis nagyon fontos része Iszkaszentgyörgy történelmének, identitásának.”

Innen csupán egy rövid autózás Fehérvárcsurgó, ahol a klasszicista-eklektikus Károlyi-kastély ötvenhektáros parkja kínál tökéletes helyszínt egy délutáni sétához. A kastély nemcsak múltidéző hangulatával, hanem aktív kulturális életével is vonz, június elején például itt rendezik meg az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napokat. A gondozott park eleganciája után éles kontrasztot kínál a Vértes mélyén megbúvó Vérteskozma, egy valódi „időkapszula-falu”. A gondosan felújított sváb parasztházak, a kerekes kutak és az ácsolt kerítések között sétálva az ember úgy érzi, megállt az idő. A napot a Vértes északi gerincén magasodó Vitányvár romjainál érdemes zárni.

A 13. századi erődítményt a török kor viharai után, 1598-ban végül a magyar csapatok rombolták le, nehogy újra ellenséges kézre kerüljön. A ma is impozáns falmaradványok közül pazar kilátás nyílik a környező tájra.

A következő út a Velencei-hegység geológiai csodáival indul. A pákozdi ingókövek 44 hektáros területe Magyarország legrégibb gránitkibukkanásait rejti, ahol a szél és a víz évezredek alatt bizarr formákat faragott a sziklákból.

A Kocka-kő, a Pandúr-kő és az Oroszlán-szikla fantázianevű alakzatokat egy könnyen bejárható tanösvényen fedezhetjük fel.

Az 1951 óta védett terület a gyerekek számára is izgalmas terep. A természet „játszóteréről” egy ember alkotta, páratlan gyűjteményhez, a dinnyési Várparkhoz vezet az út. Ez a világ egyetlen vármakettparkja, ahol a történelmi Magyarország várainak kicsinyített másait az eredeti építőanyagokból, kőből és fából készítették el, az eredeti földrajzi elhelyezkedésüknek megfelelően. Az alapító, Alekszi Zoltán víziója egyértelmű volt.

„Vármentő parkot akartam csinálni Magyarország elfeledett, romos, halálra ítélt várainak”

– mondta az nlc.hu-nak.

A park több Guinness-rekorddal is büszkélkedhet, és folyamatosan bővül, legutóbb egy kisvasúttal. A történelem után a tudomány következik a közeli Nadapon, ahol a Szintezési Ősjegy található. Ez a szerény kőoszlop a magyarországi magasságmérés egykori főalappontja, amelyet 1888-ban létesítettek az Adriai-tenger szintjéhez viszonyítva. Az út zárásaként két látványos helyszín maradt: előbb

Tác, ahol Pannonia egyik legnagyobb római kori városa, Gorsium romjai között sétálhatunk,

majd a váli szőlőhegyen álló, monumentális „Szerelem” szobor. Alexander Milov alkotása, amely a Burning Man fesztiválon debütált, két egymásnak háttal ülő, dróthálóból formált felnőttet ábrázol, akikben egy-egy világító gyermekalak nyúl egymás felé, szimbolizálva a felnőtt konfliktusok mögött is megbúvó kapcsolódási vágyat.

Aki pedig a hétvégét Székesfehérváron vagy környékén tölti, nem hagyhatja ki a Bory-várat, a „székesfehérvári Tádzs Mahalt”. Bory Jenő építész, szobrász és festő közel negyven nyáron át, jórészt kétkezi munkával építette fel ezt a fantáziavárat a hitvesi szeretet és az alkotás örömének emlékműveként. A százoszlopos udvar, a tornyok, a loggiák és a több száz szobor mind egyetlen ember víziójának és kitartásának lenyomatai. Bory Jenő maga is elismerte, hogy műve az akkori modern technológia nélkül nem jöhetett volna létre. „Ha a cement nem volna, a Bory-vár sem volna” – írta az Építészfórum szerint, utalva a vasbetonnal való bátor kísérletezésére, amellyel egyedi formákat és szerkezeteket hozott létre. A vár minden szeglete egy külön történetet mesél, és méltó lezárása egy olyan hétvégének, amely bebizonyítja, hogy a legnagyobb kincsek néha egészen közel vannak.

Via Sokszínű Vidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Eltűnhet a Velencei-tó vize őszre: már csak 70 centi a vízszint
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint az egész országban komoly vízhiány van a rendkívül száraz időjárás miatt. A halmozott csapadékhiány március végére elérte a mínusz 426 millimétert.


A Velencei-tó vízszintje jelenleg alig 70 centiméter, és ha a következő hetekben nem érkezik jelentős csapadék, őszre akár ki is száradhat. A Magyar Országos Horgász Szövetség Velencei-tavi Kirendeltségének vezetője szerint a helyzet annyira súlyos, hogy

ha nem jön egy monszunszerű esőzésekkel tarkított medárdi időszak, „akkor őszre tényleg a kiszáradás szélére kerülhet a Velencei-tó”.

Az országos vízhiány nem csak a Velencei-tavat érinti, a magyarországi folyók és tavak vízszintje rendkívül alacsony. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőhelyettese az InfoRádióban elmondta, a Duna magyarországi szakaszának mederteltsége jelenleg 15 százalék körüli, a Tiszán pedig a duzzasztott szakaszok kivételével mindössze 10-20 százalékos – írja az Infostart.

Szegi Attila hozzátette, hogy a nagy hazai tavak közül a Balaton átlagos vízállása jelenleg 87 centiméter. Kiemelte, hogy „az április végi, május eleji átlagos vízállás ugyanakkor magasabb, 98 centiméter volt a magyar tengernél, a Velencei-tó vízállása pedig Agárdnál 70 centiméter volt”.

A mostani helyzet egy hosszabb folyamat eredménye, 2021 óta az átlagosnál szárazabb az időjárás. A halmozott csapadékhiány március végére elérte a mínusz 426 millimétert.

A kilátások sem biztatóak, mivel a júniustól szeptember végéig tartó időszakban átlagosan 30-50 centimétert apad a Velencei-tó. Pálinkás Imre Pál szerint „már most olyan a vízállás, mint ami ősszel is meglehetősen kritikusnak számít”.

A szakemberek a vízpótlást hosszú távon a Dunából oldanák meg.

A horgászszövetség kirendeltség-vezetője úgy véli, „mesterséges vízpótlási rendszert kellene kiépíteni, és úgy véli, erre csak a Duna lenne alkalmas forrásként”.

Felmerült az is, hogy az ercsi kútsorok bővítésével szűrt vizet szállítsanak, vagy egy régebbi elképzelés alapján Komárom irányából, egy hosszabb csatornahálózaton keresztül pótolják a vizet. A Duna és a Velencei-tó összekötése nem hivatalos becslések szerint 8-10 milliárd forintba kerülne, amihez uniós forrásokat is igénybe lehetne venni, de a projekt megvalósítása több évbe telhet.

Az aszályhelyzetre a politika is reagált. Magyar Péter leendő miniszterelnök a hétvégén a Facebook-oldalán közölte, hogy felkérte a leendő Tisza-kormány élő környezetért felelős miniszterét, Gajdos Lászlót egy azonnali, rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk