Külföldön is rajonganak a menő magyar hátizsákért – mi az YKRA titka?
A szerelemprojektből inspiráló vállalkozássá cseperedett márka a retro hangulatot mesterien elegyíti a praktikummal és a frappáns, élettel teli dizájnnal. Teszi mindezt az alapcsapaton kívül szuper tervezőkkel és a fenntarthatóságot szívügyként kezelő, országon belüli gyártással.
„Szerintem a javíthatóság és a minőség a jövő. A legfenntarthatóbb hátizsák az, amit nem kellett megvegyél”
- mondja Lakatos Balázs ötletgazda, akivel a legújabb kollekció és a most induló, túrázós közösségük mellett a kezdetekről, a mérföldkövekről és arról is beszélgettünk, hogy hogyan is érdemes vállalkozást indítani.
Lassan 10 éve létezik az YKRA, a márka elstartolását a TELEP pincéjéhez kötitek. Emlékszel esetleg arra a gondolat-szikrára, ami útjára indított titeket?
Igen, pontosan megvan, habár ez nem egy nagy szikra, hanem több kisebb, ami egy ponton összeért. Először 14 évesen, még New Yorkban jött az ötlet, hogy egyszer szeretnék majd egy ruhamárkát alapítani. Aztán már egyetem alatt, Párizsban, jegyzetekre firkálgatás közben jött az YKRA név. Míg végül egy időre cipőbolti eladó lettem a Wesselényi utcában, egy kis design márkánál, ahol Tumblr pörgetés közben jött az ötlet, hogy hátizsákokat fogok gyártani. Innen már egyenes út vezetett a Telep pincébe, ahol a Kukuri Krew-s lányok segítettek az első prototípusokkal.
Ha jól tudom, rögtön családi vállalkozásként kezdtetek (Balázs és Balogh Judit), volt már tapasztalatotok hasonló téren vagy a márkával együtt tanultatok bele a dolgokba?
Egyikünk sem ilyen háttérrel rendelkezik. Mi menet közben lettünk egy család, és ami először csak az én őrült ötletem volt, abba szép lassan Juci is belebonyolódott, segített azzal, ami egyedül nem ment. Az évek alatt nagyon-nagyon sokat tanultunk, és minden nap hoz valami új kihívást. Nem unatkozunk.
Mióta bekerült a látómezőmbe, az YKRA valahogy a tökéletes elegyét alkotja a folytonos megújulásnak, naprakészségnek és a nosztalgikus, retro hangulatnak egyaránt. A legelejétől megvolt ez az alapvonal? Ha igen, mi inspirálta?
Emlékszem, amikor még az egyetem alatt végigkísértem, ahogy a Veja a semmiből lett egyik napról a másikra Párizs legmenőbb cipőmárkája. Ez engem teljesen lenyűgözött.
A cél első naptól az volt, hogy egy olyan márkát hozzak létre, ami megállja a helyét bárhol a világban, értéket teremt, és időtlen.
A nosztalgiát és a retro hangulatot a gyerekkori emlékeim és élményeim inspirálták, Jugoszláviából és a rendszerváltás előtti Magyarországról. De önmagában a retro az kevés. A sikerhez kell az is, hogy mindig meglepő légy, és olyat alkoss, amire senki sem számított.
A grafikai dizájn nyilván kollekciónként változik, de magukon a táskákon, kiegészítőkön formailag mennyit változtattatok a 9 év alatt? Ha változtattatok, akkor személyes elképzelések, divattrendek vagy inkább vásárlói visszajelzések alapján?
Elég határozott véleménnyel rendelkezem a dolgokról, és ha valami működik, azon nem szívesen változtatok. Ma már szinte hihetetlen, de kb. 4-5 évig csak egy hátizsákmodellt gyártottunk. Ahogy múltak az évek, és nőtt a gyártásunk, mindig kinőttük a beszállítókat, és amikor váltani kellett, akkor mindig válaszút előtt álltunk: az olcsóbbat vagy a jobb minőséget válasszuk? Mi mindig az utóbbi mellett döntöttünk. Így mára szinte a táska összes eleme jobb minőségűre cserélődött, és kifejezetten nekünk gyártják az alapanyagokat, a vászontól, ami így már nem fakul, az olasz bőrig, ami idővel és használattal kopik tökéletesre. Természetesen hallgatunk a vásárlóinkra, barátainkra, és ha elég sokan kérik ugyanazt, akkor az előbb vagy utóbb megvalósul. Így kerültek zsebek és laptoptartó a MATRA MINI-be. De más nagyon nem változott, és az új termékeknél is mindig arra figyelünk, hogy kellően egyszerűek legyenek, és simán beleolvadjanak a már meglévő termékpalettánkba.
Mi alapján kerül kiválasztásra egy-egy kollekció mintavilága, színvilága? Pl. MATRA, BAKONY vagy a legújabb, a JETSET?
Nagyon szeretek olyan alkotókkal dolgozni, akikre felnézek és inspirálnak. Általában egy évre előre dolgozunk a mintákkal. Ilyenkor az alkotóval elkezdünk közösen ötletelni, és én órákon át tudom őket fárasztani az elképzeléseimmel és Pinterest moodboardjaimmal. Ekkorra bennem már elég tiszta kép él arról, hogy mit szeretnék viszontlátni. De azért senkinek sem kötjük meg a kezét, mindenkinek azt szoktam mondani, hogy csinálja úgy, ahogy ő boldog lenne vele. Ez általában be is szokott jönni. A JETSET-nél egy meghiúsult projekt hamvaiból indultunk ki Balázs Violával. A mintavilág a 70-es évek utazási plakátjairól inspirálódott, míg a színeket közösen találtuk ki Violával.
Lehet, hogy ez túlzottan kulisszatitoknak számít, de azért hátha: számíthatunk még hazai helyszínekhez kötődő sorozatokra?
Természetesen! Persze többet sajnos nem árulhatok el...
Vannak visszatérő designerek a csapatban vagy mindig új arcokkal szerettek dolgozni? Őket hogy találjátok meg?
Csordás Levi, illetve Balázs Viola az, akikkel újra és újra együtt dolgozunk, leginkább amiatt, mert zsenik, és mindig szuper, amit alkotnak. Nagyon rajongok a munkáikért! Persze a cél az, hogy minél több különböző tehetséggel dolgozhassunk együtt. Mostanában egyre nagyobb márkákkal vannak kollabjaink, így sok mintánál már nem csak hazai tervezőkkel vagy barátokkal dolgozunk. És természetesen, ahogy nő a márka, egyre több megkeresést is kapunk tehetségesebbnél tehetségesebb alkotóktól. Így dolgoztunk például tavaly egy szuper animációs stúdióval, a Pirossal, a HIKERS TALE mintán.
Jelenleg nagyjából mekkora csapat dolgozik szűkebb és tágabb értelemben az YKRA cuccokon?
Hatan-heten dolgozunk az irodában. Ezen kívül kb. 10-15 fő szabadúszó, akivel rendszeresen dolgozunk. A gyártás a beszállítókon keresztül pedig összességében többszáz ember.
Időről időre változnak a legnépszerűbb termékek vagy van olyan, ami stabilan ül a dobogón?
A bőrpántos MATRA MINI az örök klasszikusunk, de mostanában a kiegészítők hasítanak, abból is a hasitasi, a FANNY PACK, illetve a SIDE POUCH.
Milyen mérföldkövek jutnak azonnal eszetekbe az YKRA eddigi életéből?
Az első nagy sikerek: bekerülni a MERCI párizsi áruházba, vagy amikor a világhírű Henrik Vibskovnak készítettünk táskákat a koppenhágai és párizsi divathetekre a Telep pincéjében. Én ezekre vagyok a legbüszkébb. Meg a berlini Seek tradeshow-k. Utána a műhely megszűnése, és a költözés Budára, a lakásunkba, majd Kati, a gyártásvezetőnk érkezése. Ott indult útjára a mai YKRA. Aztán jött az irodánk a Villányi úton, és Lebó Eszter, az ügyvezetőnk. Azóta pedig minden év egy elég nagy ugrás. Nehéz követni!
Az évek alatt szerelemprojektből menő, külföldön is jelen lévő vállalkozássá nőttetek, szuper együttműködéseket is kialakítottatok. Mi lenne az az 1-2 legfontosabb tanács, amit kezdő önmagatoknak adnátok, ha visszamehetnétek az időben?
Végy egy gazdag befektetőt, aki nem akar profitot látni, mondjuk 5-10 évig… Utólag persze mindenki nagyon okos. Nekünk is lehetett volna sokat spórolni időben és energiában. De nem biztos, hogy ugyanitt lennénk. Én nagyon elégedett vagyok azzal, ahol most tartunk, és örülök, hogy sok okos ember őszinte jótanácsai helyett inkább az érzéseimre hallgattam.
Ha mégis adhatnék tanácsot, akkor az az lenne, hogy sokszor jobb, ha a szívedre hallgatsz és inkább a hosszabb utat választod, mintsem a gyors meggazdagodásra hajtasz. Ha valamit jól csinálsz, szívből, szeretettel, odaadással, azt a vásárlóid látni fogják, és meglesz a siker. Egy másik jó tanács pedig, hogy szuper, ha a szívedre hallgatsz, de előtte mindig nézz rá a pénztárcádra is! Mielőtt vállalkozol, legyél tisztában az anyagi vonzataival. A kezdő vállalkozók rendre felülbecsülik a várt bevételeiket, és alábecsülik a kiadásokat és a szükséges munkát.
Egy kezdő vállalkozás hatalmas teher és kihívás, és habár nincs főnököd, aki miatt túlóráznál, egyszer csak ott találod magad, hogy a munkának sosincs vége, és álmatlan éjszakákon is a vállalkozásod gondjai fognak gyötörni. Fontos, hogy ezeket előre tudd, és tudd kezelni azt a stresszt, ami ezzel jár. Én még egyszer nem indítanék vállalkozást anélkül, hogy legalább 2-3 évre elegendő tőke ne állna rendelkezésre. Igaz, így, ha nincs saját tőkéd, kell egy befektető, és megosztod valakivel a tulajdonodat, de cserébe éveket spórolhatsz meg, és rögtön profin, a megfelelő csapattal kezdhetsz hozzá álmaid megvalósításához. Azért ez sem kockázatmentes, ezért érdemes kicsiben kezdeni és organikusan nőni! Mi például mindig csak annyi terméket gyártottunk, amennyit el tudtunk adni, illetve ami belefért a gyártási büdzsénkbe.
Van olyan név, akivel szívesen kollaborálnátok, de még nem került rá sor?
Kb. másfél évre előre tele a naptárunk, elég menő márkákkal, úgyhogy általában inkább minket találnak meg, mintsem hogy mi keresgéljünk. De természetesen vannak olyan alkotók, akikkel nagyon szívesen dolgoznánk együtt. Ilyen például Gosia Herba lengyel illusztrátor, illetve Kövecses Anna, Barabás Zsófi, Fenyvesi Zsófi.
A Hightligt of Hungary jelöltjei közé is bekerültetek, ez egyfajta hivatalos elismerése is annak, hogy olyan saját márkát hoztatok létre, amire kis hazánkban büszkék lehetünk. Hogy éreztek ezzel kapcsolatban?
Mi nagyon örülünk annak, ha itthon is elismerik, amit csinálunk! Főleg, hogy sokáig Berlinben menőbb volt az YKRA, mint Budapesten.
Persze a legnagyobb elismerés az a sok tízezer elégedett vásárlónk, akik az itthon kézzel készült termékeinket hordják szerte szét a nagyvilágban!
Van esetleg olyan márka, vállalkozás, amit példaképnek tekintetek? Akár magyar, akár külföldi.
