KULT
A Rovatból

Trónok Harca és Gyűrűk ura: miért a könyveket dolgozza fel Hollywood?

Pedig a könyv úgyis jobb lesz, mint a film! Vagy már nem egészen így gondoljuk? Egyre több a feldolgozás, és sok kritikus szerint egyre jobbak is a filmek.
Forrás: theverge.com - szmo.hu
2017. január 30.



Mikor az amerikai filmipar feldolgozott egy szeretett regényt, évtizedekig azt ismételgették róla az olvasók, hogy “a könyv sokkal jobb, mint a film”.

Ez a hozzáállás igencsak kritikus nézőpontot eredményezett a számos, közepesnek is csak aligha nevezhető filmadaptáció után.

Úgy tűnik, hogy a régebbi feldolgozásoktól kezdve, mint a Total Recall (Az emlékmás) egészen a jelenlegi felhozatalig (pl. Legenda vagyok, Az arany iránytű, vagy a Galaxis útikalauz stopposoknak) Hollywood ugyanazokat a hibákat követte el:

a könyvben szereplő helyeket felcserélték, és a karaktereket lebutították a költséghatékonyságra hivatkozva. Emellett ritkán sikerült a forrás érzéki üzenetét kielégítően közvetíteni.

938f5c0d6876c2ed18fe5f2744d01fb3

A Galaxis útikalauz stopposoknak c. filmfeldolgozás plakátja. Kép: Wikipédia

A fenti harsány vélemény azonban tévedésnek tűnhet, amikor a közösségi média a feldolgozások sikerétől hangos. Egyszerűen és gyorsan fejlődött a műfaj, kezdve Peter Jackson: A Gyűrűk Ura trilógiájával, a filmkészítők már sokkal több hangsúlyt fektetnek a forrásanyagra is.

Jackson trilógiája segített bemutatni a bonyolult és kiterjedt művekben rejlő lehetőséget, elvezetve minket a jelenleg is futó sorozatokba: az HBO-s Trónok Harca, Az ember a fellegvárban az Amazonon, vagy a 2014-ben premierező, időutazós Outlander - Az idegen, mind elnyerték a kritikusok és a rajongók elismerését is.

Úgy tűnik, jócskán el vagyunk látva nagy horderejű könyvadaptációkkal. Idén nemcsak Richard K. Morgan magyar (kelet-európai) vonatkozású cyberpunk regényével, az Altered Carbonnal találkozhatunk a Netflixen, de Neil Gaiman American Gods című mitológiai sorozatát is végigkövethetjük majd a Starzon. Margaret Atwood The Handmaid’s Tale-je debütál a Hulun, Jeff Vandermeer Annihilation című alkotása pedig Natalie Portman főszereplésével kerül majd vászonra.

np

Kép: natalieportman.com

Egy sikerkönyv adaptációja nem biztosíték a sikerre - a 2016-os Shannara Chronicles az MTV-n jó példa erre - , de a filmipar fellegvára folyton böngészi a könyvespolcokat inspiráció reményében.

Mi változott tehát az utóbbi évtizedben?

Mikor lett a könyv a populáris film és televíziózás alapköve? Mit jelent ez Hollywood és a könyvkiadók számára?

Az alapművek feldolgozása jóval könnyebb és gyorsabb feladat a stúdióknak, mivel több adat áll rendelkezésükre egy-egy mű kapcsán. Egyre több stúdió is azért verseng, hogy egy következő Trónok harcát vagy The Walking Deadet alkosson. Mégis, egy kész műhöz sokkal egyszerűbb hozzányúlni, mint újfent megírni egy történetet házon belül.

wd

Kép: The Walking Dead Facebook

“A stúdióban minden a kockázatvállalásról szól” - mondja Hawk Otsby, Az ember gyermeke társszerzője és a The Expanse producere. “Ma már rendkívül nehéz eladni egy eredeti kasszasiker forgatókönyvet, hacsak nem valamilyen népszerű, felismerhető alapon nyugszik… a nézők ismerik a történetet, úgymond “előre megvették” azzal, hogy már hallottak róla, olvasták. Más szóval:

van egy azonosítható szellemi tulajdon, amely képes felülkerekedni az internet, a videójátékok és a Netflix versenyében.

Egyetért Otsbyval Michelle Loveretta is, aki a Killjoys és az Elveszett lány alkotója: ahogy a nézők többet várnak el a filmektől, úgy a stúdiók költségvetése az egekbe száll. Több robbanást és komputerizált képi világot akarnak, ezek pedig igencsak növelik a büdzsét.

“Az adaptációk egyfajta biztonságot adnak a döntéshozók kezébe, mivel előre felépített közönséggel van dolguk.” - véli Lovretta.

A megfelelő könyv kiválasztása a legnehezebb feladat. “Egyes könyvek adják magukat a TV-re” - mondja Otsby. “Azonban az (The) Expanse filmnek borzasztó lett volna, mivel az időbeni megkötések miatt túl sokat kellett volna kivágnunk a helyszínekből és a karakterekből. A Viharsziget ellenben nem lenne jó sorozat. Nem hiszem, hogy két óránál tovább szeretnél abban a világban élni.”

6871165_c282a3a38a9f4fc41f23211cd475035b_xl

A Viharsziget plakátja. Kép: Wikipédia

Az on-demand (“igény szerinti”) eljárás előnyei

Egy 2011-es New York Times-interjújában George R. R. Martin kifejtette A tűz és jég dala fantasysorozat keletkezési körülményeit. Csalódott volt a megkötések miatt - túl nagy, túl drága forgatókönyvek -, ezért olyan történetet szeretett volna kreálni, amely mentes a produkciós korlátozásoktól.

o

Kép: Game of Thrones Facebook

Mégis, A tűz és jég dala megtalálta helyét az HBO-n a Trónok harca formájában, jelenleg az egyik legnépszerűbb (és legkiterjedtebb, sőt, nagyon drága) televíziós műsorként. Ez a sorozat - amely egy jó ideig viszonylag lojális adaptációja volt a forrásanyagnak - a bizonyítéka annak, hogy bonyolult, terjedelmes történeteket is televízióra lehet vinni, mindenféle butítás vagy egyszerűsítés nélkül.

A mi televíziózási szokásaink és a stúdiók forgalma megkönnyíti 2017-ben a producerek és írók dolgát, amikor adaptációkról van szó. A sorozatok évtizedekig epizódszerűek voltak, tehát a néző bármikor csatlakozhatott a történethez. Ezáltal olyan sorozatok, mint az Esküdt ellenségek vagy a The Simpsons megfelelőek arra, hogy a csatornaböngészőket elcsípje egy-egy esti adás alkalmával.

A videokazetta, a DVD és manapság már a streaming szolgáltatások megjelenésével nőtt a nézőket hosszú, bonyolult történetmeséléssel a tévé elé ültető folytatásos sorozatok száma is, mint például a Maffiózók, a Babylon 5, a Lost - Eltűntek, a Drót, vagy éppen a Battlestar Galactica.

A regények is kitűnő táptalajt adnak a túlnépesedett televíziós táborba: Az ember a fellegvárban és a Trónok harca új típusú történeteket mutat be a nézőknek.

Ezek az irodalmi remekművek elősegítik a változatos televíziózásra tett erőfeszítéseket.

Ahogy napról napra kecsegtetőbbé válik az on-demand televíziózás, a nézők egyre jobban megkedvelik az időtlen filmezést - akkor nézik meg a sorozatot vagy filmet, amikor akarják, bárhol, megfelelő platform segítségével. A tradícionális 22-44 perces műsorokat leváltották a változatos hosszúságú és egymásba nyúló sorozatok.

cinema-450805_960_720

Kép: Pixabay

A kreált világok más okból is érdeklik a nézőket: a történet végére akarnak érni, és amikor végeznek, a sorozatok továbbra is megmaradnak emlékükben. Követik őket akár évekig, kifejlesztve egy lojális nézőcsoportot, amely a stúdió szempontjából nemcsak anyagi, de presztízs jellegű haszonnal is járhat. Egy aktív, lelkes rajongói bázis szájhagyomány útján támogatja egymást, indirekt módon pedig a stúdiókat is.

Mindezen tényezők - gyorsaság, kockázatelemzés és rajongótábor - fontossága mérhető az olyan szolgáltatók tekintetében, mint a Netflix, az Amazon vagy az HBO.

Számos lehetőséget rejt magában a könyvek tekintetében is. Míg a legtöbb könyv nem sok pénzt hoz a kiadónak, egy-egy sikerszéria segíti a többi írót, aki a kiadónál árulja a könyveit.

"
Az adaptációk túlnőttek az írókon. Több könyvet adunk el, mint amennyit publikálunk: lényegesen több példányt értékesítünk most, mint öt évvel ezelőtt. Sokkal több embert érünk el.

- állítja Scott Shannon, a Penguin Random House kiadó tulajdonosa.

A jó adaptációk váltak a fikció nagykövetévé, és nem csak műfaj tekintetében. Azok, akik szerették a Trónok harcát, elmentek és megvették Patrick Rothfuss vagy Brian Staveley könyveit, míg a Mentőexpedíció bemutatta a nézőknek Kim Stanley Robinsont és Neal Stephensont.

"

Számtalan remek ötlet van a láthatáron, ami nekünk és az íróknak kiváló lehetőség. Azt gondolom, Hollywood lényegében elfogadta azt, hogy a könyvek jó lehetőséget adnak bizonyos témák kifejtésére a nagyközönség számára. A könyvből szerzett tapasztalat tényleg gazdagítja a showt.

- fejti ki Shannon.

Az új történetek utáni nagy sietségben Hollywood észrevette, amit a sci-fi és a fantasy rajongók már évek óta tudnak: rengeteg szeretett, friss anyag van, ami csak arra vár, hogy feldolgozzák. Láthatjuk, hogy a rajongók körében több izgalom és elhivatottság van, mint hogy egy ciki feldolgozáson zsörtölődjenek. Lehet, hogy nem minden könyv lesz egy Trónok harca sikerszéria, de megismeri a műveket a nagyközönség, így remélhetőleg minél többen szerzik be őket a helyi könyvesboltban.

Ha érdekesnek találtad a cikket, oszd meg!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„3 éve veretünk” – Új dallal tért vissza Azahriah, itt a vemzavr!, és egy klip is hozzá Young Fly-jal
Ez Azahriah első új megjelenése azóta, hogy tavaly ősszel bejelentette visszavonulását. A dal klipjét már a megjelenés napján, néhány óra alatt közel 100 ezren látták a YouTube-on.


Hétfőn jelent meg Azahriah, azaz Baukó Attila és Young Fly, polgári nevén Schüller Ákos közös új dala vemzavr! címmel.

Az új számhoz különleges klip is készült, amelynek első felében fekete-fehér képkockák láthatók. A dalban Azahriah arról is énekel, hogyan változott meg az élete az elmúlt években.

„Sokat láttam, tapasztaltam 23 évem alatt / 3 éve veretünk, ezalatt lett a széfem full / Bocs, de a pihenésre nem érek rá”

– hallható a szövegben.

A 23 éves énekes nem most először dolgozik együtt Young Fly-jal. Korábban a Pannonia című dalon is közösen szerepeltek.

Ez Azahriah első új megjelenése azóta, hogy tavaly ősszel bejelentette visszavonulását. A dal klipjét már a megjelenés napján, néhány óra alatt közel 100 ezren látták a YouTube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Meghalt Robert Redford
A világ egyik legnagyobb filmsztárja 89 évesen távozott. Színészként és rendezőként is világhírű alkotásokat tett le az asztalra. Redford olyan klasszikus filmekben játszott főszerepet, mint a Butch Cassidy és a Sundance kölyök vagy Az elnök emberei. Ő hozta létre a Sundance Intézetet, amely a független filmeket és színházat segíti, és amelynek nevéhez a világhírű Sundance Filmfesztivál fűződik.


89 éves korában meghalt Robert Redford színész és Oscar-díjas rendező – erősítette meg Cindi Berger a művész sajtósa.

„Robert Redford 2025. szeptember 16-án hunyt el otthonában, a Utah állambeli hegyekben, a Sundance-en – azon a helyen, amit szeretett, azok között, akiket szeretett. Nagyon fog hiányozni”

– közölte Berger a CNN-nel. „A család kéri a magánélet tiszteletben tartását.”

Redford olyan klasszikus filmekben játszott főszerepet, mint a Butch Cassidy és a Sundance kölyök vagy Az elnök emberei. Rendezőként is maradandót alkotott: nevéhez fűződik többek között az Átlagemberek és a Folyó szeli ketté című díjnyertes film.

A filmkészítés iránti elkötelezettsége miatt hozta létre a Sundance Intézetet, amely a független filmeket és színházat segíti, és amelynek nevéhez a világhírű Sundance Filmfesztivál fűződik.

Redford környezetvédőként is ismert volt. 1961-ben költözött Utah államba, ahol fontos szerepet vállalt a természet és az amerikai Nyugat tájainak megőrzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Budapesten a Disturbed: újra itt a metálbanda, amelynek a legnagyobb slágere egy milliárdos megtekintésű feldolgozás lett
A Disturbed idén ünnepli korszakalkotó debütáló lemeze, a The Sickness 25. évfordulóját, ez alkalomból pedig 17 állomásos turnéra indultak. Az amerikai zenekar a Megadeth társaságában érkezik október 6-án a Budapest Arénába.


Október 6-án, hétfőn jön Budapestre a Disturbed, az amerikai metálbanda a Papp László Budapest Sportarénában lép fel, az előzenekar se kisebb név lesz, a Megadeth áll színpadra előttük.

A Disturbed 1994-ben alakult Chicagóban, eredetileg Brawl néven. Az alapító tagok: Dan Donegan (gitár), Mike Wengren (dob), Steve “Fuzz” Kmak (basszus). David Draiman csak 1996-ban csatlakozott a bandához, ő váltotta az eredeti énekest. David zsidó családba született, és vallási iskolákba járt gyerekkorában, de nem nagyon szerette, lázadó természete miatt többször is eltanácsolták.

Kevesen tudják róla, hogy klasszikus kántor képzést is kapott, jellegzetes hangképzése többek közt a „Down with the Sickness”-ben lett világhírű.

A zenekar áttörése a The Sickness (2000) album volt - ennek a 25. évfordulóján indult a The Sickness 25th Anniversary Tour is idén, amelynek keretében Budapestre is ellátogatnak.

A Disturbed a legsikeresebb metálzenekarok egyike, mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy több mint 17 millió albumot adtak el világszerte, és a zenekar albumai közül egymás után öt is a Billboard 200 első helyén debütált.

A zenekar stílusát sokszor a nu metalhoz sorolják, de ők maguk inkább hard rock/heavy metal bandának tartják magukat, de ezen úgyis mindenki vitatkozni fog, úgyhogy mi sem foglalnánk állást.

Ami érdekes, hogy a legnagyobb slágerük nem egy metálszám, hanem egy feldolgozás volt, aminek az eredetije nem is állhatna messzebb a stílusuktól. A „The Sound of Silence” (Simon & Garfunkel) 2015-ben akkora világsiker lett, hogy azóta nem hagyhatják ki a koncertekről sem, sőt a különleges hangi adottságokkal rendelkező Draimantől is mindig ezt kérik, ha betéved egy tévéstúdióba.

A sikerre amúgy nagy szükségük volt 10 évvel ezelőtt, mert a banda 2011 és 2015 között szünetet tartott, és végül nagy visszatérést produkált az Immortalized albummal.

A látványos koncertek mellett a tartalom is fontos nekik és a rajongóknak is, szövegeik gyakran érintenek társadalmi, politikai és személyes témákat, mint például függőség, háború, elidegenedés. Emellett a Disturbed gyakran támogat jótékonysági ügyeket, például a veteránokat segítő alapítványokat.

A Disturbed idén ünnepli korszakalkotó debütáló lemeze, a The Sickness 25. évfordulóját, ez alkalomból pedig 17 állomásos turnéra indultak. Az amerikai metálbanda eddig egyetlen egyszer játszott Magyarországon, 2019-ben, az akkori eget rengető buli után pedig most visszatérnek Budapestre. A turné során minden este két felvonást nyomnak: az elsőben a teljes The Sickness albumot játsszák el, majd a legnagyobb slágerek következnek. A Disturbed ráadásul a Megadeth társaságában érkezik október 6-án a Budapest Arénába.

A Disturbed a mai napig rekordokat döntögető sikereket ér el, több mint 17 millió eladott albumot és 14 milliárd streaminget tudhatnak magukénak. Ez a sikertörténet a The Sickness megjelenésével kezdődött, rajta olyan dalokkal, mint a Down With The Sickness, a Stupify, a Voices és a The Game.

Disturbed: The Sickness 25th Anniversary Tour

Kezdés: 2025, október 6., hétfő - 19.00

Papp László Budapest Sportaréna


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Sétálsz vagy meghalsz! A Stephen King könyve alapján készült A hosszú menetelés véres, izgalmas és megható
A sétálók viadalában Philip Seymour Hoffman fia és az Alien: Romulus androidja gyalogolnak 48 társukkal együtt a gazdagságba vagy a halálba: csak egy maradhat!


Francis Lawrence rendező, úgy tűnik, nem tud kilépni a komfortzónájából. Miután megrendezett Az éhezők viadala-filmek közül négyet (2013: Futótűz, 2014: A kiválasztott 1. rész, 2015: A kiválasztott Befejező rész, 2023: Énekesmadarak és kígyók balladája, jelenleg pedig az ötödiken – Az éhezők viadala: Az aratás hajnala – dolgozik), fogta magát, és készített egy filmet, amelynek sztorija szerint egy disztópikus USA-beli társadalomban egy nagy háború után évente megrendezik a Hosszú Menetelést, amelynek során minden államból kisorsolnak egy önként jelentkező fiatal férfit, akik versenyt sétálnak egymással. Ez azt jelenti, hogy addig kell gyalogolniuk, amíg csupán egy marad közülük talpon, aki ezzel megnyer egy hatalmas pénznyereményt, illetve teljesítik egy kívánságát.

A hasonlóságok eléggé szemet szúrnak, bár azt hozzá kell tenni, hogy A hosszú menetelés alapját képező, azonos című regényt Stephen King még 1979-ben vetette papírra (Richard Bachman álnéven), míg Suzanne Collins csupán 2008-ban állt elő Az éhezők viadala első kötetével.

Vagyis A hosszú menetelés tekinthető Katnissék ősének, elődjének, ihletadójának is, ami ugyanakkor a sztorijából fakadóan (fiatalok sétálnak az úttesten több száz mérföldön keresztül) egy kevésbé eseménydús cselekmény ígéretét hordozza magában.

Persze szabályok itt is vannak. A film szerintiekben (mivel vannak bizonyos eltérések a regényhez képest) például séta közben nem szabad megállni, vagy 3 mérföld/óránál lassabban gyalogolni, különben intést kap a versenyző. Három intés után pedig a hivatalos közlés szerint „leléptetik” az illetőt, azaz kiesik a versenyből, ami jelen esetben azt jelenti, hogy agyonlövik a sétakonvojt autókon és tankon kísérő katonák. Bizonyos, szabályszerűen megtett mérföldmennyiség után az intéseket törlik.

Megállni, pihenni, aludni, vécére menni nem lehet, mindez az evéssel és ivással egyetemben is csak séta közben lehetséges, teli vizes kulacsot a katonák adnak, ha kifogyott az előző.

Ezeket szem előtt tartva jelentkezik a versenybe főhősünk, Ray Garraty (Philip Seymour Hoffman nem kevésbé tehetséges fiacskája, Cooper Hoffman például a Licorice Pizzából vagy a Saturday Night: A kezdetekből lehet ismerős), aki rejtélyes okokból jelentkezett ide (látszólag nem a pénznyeremény érdekli). Itt ismerkedik össze Peter McVriesszel (David Jonsson), akivel gyorsan barátságot köt, s persze a többi srác közt is akadnak még szimpatikusak és antipatikusak egyaránt. Az egész sétáló cirkuszt a rendszer hű katonája, a térségben hírhedt és kíméletlen Őrnagy (Mark Hamill végig napszemüvegben) vezeti.

Az első és legfőbb kérdés, ami felmerül az emberben a sztori hallatán: mi lehet izgalmas abban, hogy emberek sétálnak végeláthatatlanul? Nos, King megoldotta ezt is, amit szerencsére a rutinos Francis Lawrence-nek és forgatókönyvírójának, JT Mollnernek (Angyalok és banditák) is sikerült kifogástalanul átemelnie a filmbe. A társaság természetesen eléggé színes: van köztük kigyúrt és nyeszlett, nagydumás és szótlan, jófej és seggfej, ifjabb és idősebb, alacsony és magas, fehér, fekete, ázsiai és amerikai őslakos, szóval a fiatal férfiak/tinik közt mindenféle típus. Ez pedig kapásból remek dinamikákat gerjeszt a karakterek között (beszélgetni természetesen nem tilos).

Ugyanakkor azt is időről időre láthatjuk, ahogy az emberi szervezet különféle módokon felmondja a szolgálatot, kinél így, kinél úgy jelentkezik valamilyen fizikai vagy mentális probléma a megállás nélküli gyaloglástól.

Közben pedig megismerjük a főbb szereplőket, a motivációikat, a múltjukat, a céljaikat, megszeretjük őket, s így a „csak egy maradhat”-elvű finálé közeledése egyre elkeserítőbbé válik számunkra is.

Ki marad végül, kit, mikor és hogyan veszítünk el? Okosan felépített film, ami leginkább a dialógusokra épül, és nem is mond csődöt ebben.

Viszonylagos eseménytelensége ellenére is kimondottan izgalmas képsorok peregnek épp ezért a szemeink előtt, a végig a szabadban játszódó terep ellenére is fojtogató és kézzelfogható atmoszféra kialakításában pedig mindemellett fontos szerepet játszottak Jo Willems operatőr szemcsés és fakó színekben tobzódó képei, valamint Jeremiah Fraites hangulatos zenei aláfestései.

Na meg persze a csodálatos színészek! E tekintetben egyértelműen a két főszereplő, Cooper Hoffman és David Jonsson (őt többek között az Ipar című sorozatból, vagy a Rye Lane című kiváló romkomból ismerhetjük, a legtöbben azonban a tavalyi Alien: Romulus Andy nevű szintetikusaként jegyezték meg maguknak) viszik a pálmát, mindketten csodálatos alakítást nyújtanak, minden bizonnyal sokat hallunk még majd róluk a jövő filmes és sorozatos díjkiosztó gáláin.

A hosszú menetelés pedig egy remek kis bejegyzés lesz a filmográfiájukban: nem derít majd jókedvre (nem is célja), de izgalmas, végig leköti a néző figyelmét, és amit vállal, azt hozza tokkal, vonóval, izzadsággal, nem kevés vérrel (egészen brutális képsorokra is lehet számítani), könnyekkel, bajtársiassággal, önfeláldozással, bosszúval, reménnyel, kitartással. Az emberi tűrőképesség határait feszegető sztorit biztosan nem feledjük jó ideig.


Link másolása
KÖVESS MINKET: