The New York Times: Az oroszok már érzik az ukrajnai háború árát
Az S7, Oroszország második legnagyobb légitársasága felfüggesztette összes Európába irányuló járatát, reagálva arra, hogy egyre több ország zárja le a légterét az orosz gépek előtt. A New York Times szerint véget érhetnek az orosz középosztály által megszokott olcsó és könnyű nyugati utazások, és ez csak egyetlen szelete annak, hogyan változhat meg a hétköznapi élet Oroszországban a nyugati szankciók hatására.
A lap szerint az orosz közösségi médiában olyan fotók terjednek, amelyek azt mutatják, hogyan változnak az árcédulákon szereplő árak a boltokban.
Pedig még életbe sem léptek az Európai Unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által bejelentett korlátozások.
Az emberek megrohanták a bankautomatákat, a készpénz iránti kereslet 58-szorosára nőtt, miközben a rubel történelmi mélységbe került a dollárral szemben. Míg néhány hete egy dollár 74 rubelt ért, szombaton már 84-et kértek érte. A hitelminősítő intézetek egymás után minősítik le Oroszországot, a közgazdászok pedig fokozott inflációra, nagyobb tőkekiáramlásra és lassabb növekedésre figyelmeztetnek.
Meginoghatnak a bankok is. Büntetőintézkedések sújtják például a két legnagyobb orosz bankot, a Szberbankot és a VTB-t. A döntés értelmében amerikai cégek nem üzletelhetnek a Szberbankkal, amely nem használhat dollárt a tranzakcióihoz. Ennél is súlyosabb büntetéssel sújtották a VTB-t: a bank valamennyi amerikai pénzintézetnél lévő számláját befagyasztották és felkerült a legszigorúbban szankcionáltak listájára, az SDN-re, ez valószínűleg elriasztja a külföldi cégeket is a VTB-vel való közösködéstől.
A kitiltással gyakorlatilag kizárnák az országot a nemzetközi kereskedelemből.
Elemzők szerint a bankokat sújtó tilalmak azonnali zavart okozhatnak az orosz gazdaságban, de ezek hosszabb távon kezelhetők lesznek. Ezzel szemben a technológiai korlátozások által egyes orosz iparágak fennmaradása is veszélybe kerülhet.
A mostani szankciók érzékenyen érinthetik például az orosz gazdaság fontos ágazatait, köztük a bányászatot, a fémipart, a távközlést és a szállítást.
Az Egyesült Államok exporttilalmat rendelt el több katonai, szállítási és űrkutatási célokra felhasználható technológiára is. Bár egyes technológiákat megpróbálhatnak Kínából pótolni, de amerikai tisztségviselők szerint a kínai cégek nem másolták le a legfejlettebb amerikai termékeket.
Ez Oroszország 17 hónapnyi exportbevételének felel meg, vagyis nagyon hosszú ideig képesek lehetnek finanszírozni az exportkiesésből fakadó veszteségeket.
Oroszország naponta 5 millió hordónyi nyersolajat és 2,5 millió hordónyi finomított kőolajipari terméket exportál, ez adja a globális olajkereskedelem közel tíz százalékát. És külföldre ad el napi 650 millió köbméternyi földgázt is, ebből nagyjából 230 millió köbmétert Európának.
Tavaly az utolsó negyedévben Oroszországnak 18,5 milliárd dollár bevétele volt a kőolaj exportjából, és 20,8 milliárd dollár a földgázéból. A földgáz tette ki a teljes orosz export 14%-át.
Ha azonban elakadna a szállítás, az már nyáron is komoly problémákat okozna Európában, nem is beszélve a téli időszakról. Ezt pedig egyetlen európai vezető sem szeretné megkockáztatni.
