HÍREK
A Rovatból

Stumpf István: inkább békecsináló szeretnék lenni, mintsem háborút gerjesztő szereplő

A korábbi kancelláriaminiszter, egyetemi oktató és alkotmánybíró február elejétől az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztosként tér vissza a kormányzatba.


Stumpf Istvánnal, az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztossal a Telex készített nagyinterjút. A lap a felsőoktatási reform körüli problémákról kérdezte, de szóba kerültek az önkormányzati választások utáni kritikái, a Fidesz csúcsa körül érzékelhető változások és Orbán Viktor internetezési szokásai is.

Orbán Viktor miniszterelnök a Terminátor című film plakátjával közölte a hírt az Instagramon, miszerint Stumpf Istvánt bízta meg az egyetemek modellváltásának koordinációjával.

"Én ebben az értelemben inkább békecsináló szeretnék lenni, mintsem a háborús konfliktusokat gerjesztő szereplő.

Az első tíz egyetem átalakulása és most a vidéki, illetve tudományegyetemek belépése új dimenziókat nyit, mert a tudományegyetemek több mint tíz karral rendelkeznek, és a klinikák ügyét is megnyugtatóan kell elrendezni" - reagált a szakember a miniszterelnök Terminátor hasonlatára. Stumpf azt is elmondta, szeretné ha az egyetemek átalakítása, a felsőoktatás nem lenne háborús terület. Ezt megbeszélte már Szeged polgármesterével, Botka Lászlóval és az egyetemi vezetőkkel is.

A feladatra egyébként Palkovics László kérte fel. Mielőtt eldöntötte, hogy elvállalja, hosszan egyeztetett a miniszterelnökkel is.

"Ez a beszélgetés inkább arról szólt, hogy nagyjából milyen folyamatok zajlanak jelenleg Magyarországon, Európában és a világban, és ebben egy ilyen egyetemi struktúra- és modellváltás hogyan helyezkedik el.

Ez alkalmas volt arra, hogy nagyjából kialakítsak egy képet arról, ebben hogyan gondolkodik a miniszterelnök.

Ez az ügy nemzetstratégiai kérdés, a gyerekeink életét nagyban befolyásolja, hogy hogyan tudják kiaknázni a nemzeti tudáskincset az egyetemeinkből egy olyan időszakban, amikor a tudásért folytatott harc az egyik legkiemelkedőbb a nemzetközi színtéren is. Ilyen összefüggésben én is használom a harc kifejezést, de nem a szó ádáz, hanem a verseny értelmében"- fejtette ki Stumpf István.

A szakember azt is elmondta, hogy teljesen azonosulni tud az egyetemek átalakításának a szükségességével, bár van számos más pontja a Fidesz és Orbán Viktor mai politikájának, amivel nem.

Az alkotmánybíró az egyetemek átalakítása kapcsán változtatna a kommunikáción és a jogszabályokon is. Szerinte a minisztérium technokrata módon kommunikált és ez értetlenséget szült.

"A jogi szabályozásban is vannak még elvarratlan szálak. Például az év végén módosították az Alaptörvényt, ami sarkalatossági kritériumokat rendelt a feladathoz, és én most azt javaslom, hogy készüljön a vagyonkezelő közérdekű, közcélú alapítványokra egy külön törvény, amely összefoglalja az erre vonatkozó összes szabályt. Ez párhuzamosan az új modellváltó egyetemekre vonatkozó törvényekkel el fog indulni, és remélem, hogy még ebben a törvényalkotási ciklusban el tudják majd fogadni."

Stumpf István szerint a modellváltással kapcsolatos félelem és bizonytalanság egyrészt az egyetemeken uralkodó állóvíz-kultúra miatt van. Sokan nem akarnak mozdulni. Ráadásul alacsonyak az oktatói bérek, ezért a tanárok álláshalmozók, a tömegoktatás miatt pedig a diákok érdektelenek. Így az intézmények versenyképessége is jelentős mértékben csökkent.

"Számos helyen még mindig él a lex minimi törvénye, azaz hogy hogyan lehet minimalizálni a teljesítményt az egyetemeken: nem kell számonkérni a minőségi oktatást az oktatókon, és a hallgatókon sem kell számon kérni, hogy rendesen felkészüljenek. A teljesítmény-visszatartás kultúrájának nagy hagyománya és hihetetlenül erős tehetetlenségi nyomatéka van a magyar egyetemeken. Ugyanakkor mestertanárként kiváló példákat is láttam a hallgatói tehetségmenedzselésre, világszínvonalú kutatási programokra és méltóságon aluli fizetésért lelkiismeretesen dolgozó tanárokra. Az áldatlan egyetemi állapotok felszámolására több kormány tett kísérletet, eddig azonban egyetlen versenyképességi intézkedés sem bizonyult elegendőnek."

A szakember azt mondja, a mostani modellváltás részben követi a nyugat-európai, például finn vagy portugál mintákat, de kétségkívül jórészt azt a logikát is, amit Palkovics László képvisel:

"hogy hogyan lehet az üzleti szférának mint megrendelőnek nagyobb szerepet adni abban, hogy az egyetemi képzés struktúrája és az oktatás maga mobil és versenyképes legyen.

Az azért tarthatatlan, hogy a magyar egyetemek a közép-európai versenyben – tehát Prága, Varsó, Krakkó – viszonylatban is lemaradnak, nem is beszélve a világranglistáról, ahol az 500-ba sem férünk be. Ugyanakkor láttam Szegeden, és tudom, hogy Debrecenben, Győrben és Pécsett is világszínvonalú kutatóműhelyek vannak, ahova szívesen jönnek külföldi kutatók is gyakorlatra.

Ezeknek tehát kicsit nagyobb szabadságot kellene adni, lehetővé kellene tenni például a szabadabb gazdálkodást, mint amit az államháztartási törvény megenged.

Van számos pont, ahol a kötöttségeket oldani kell az új struktúrában, de ez nem jelenti azt, hogy az elszámolási kötelezettséget feloldanánk, hiszen a közbeszerzés nem szűnik meg, pláne nem az európai uniós beruházásoknál, csak nem lesz túlcentralizált, bürokratikus rendszer, ami nem csupán fékezi, hanem sok esetben ellehetetleníti a projekteket és a fejlődést."

A szakember arról is beszélt, hogy továbbra is megmarad a három fő szereplő a felsőoktatás körül: a finanszírozásból nem vonul ki az állam, hiszen hosszú távú szerződésekkel fogja biztosítani a hallgatói keretszámokat, illetve a kutatást, és a minőség-ellenőrzésben is kulcsszerepben marad.

"Tehát marad az állam, csak mellé megjelenik stratégiai szereplőként és befolyásoló erőként a piac, az üzleti szféra a kuratóriumok formájában."

Stumpf szerint fontos, hogy az egyetemek hozzájáruljanak a magyar gazdaság növekedéséhez, hiszen tudásalapú társadalom időszakában élünk, így az ott megtermelt tudás a magyar GDP, azaz az ország versenyképessége szempontjából is kiemelkedő szerepet játszik.

A modellváltás kritikusai szerint azonban valójában arról van szó, hogy a kormány privatizálja a magyar állam egyetemeit, magánalapítványokba kerülnek a jelentős felsőoktatási intézmények, a vagyonukkal, a közvagyonnal együtt.

"Nem magánalapítványokba kerülnek, hanem vagyonkezelő, közcélú, közérdekű alapítványokhoz, amint az az Alaptörvényben szerepel. Ahol egyébként a megkapott vagyon az célvagyon, az egyetemekhez, azok fenntartásához és fejlesztéséhez van kötve, még akkor is, ha például bizonyos ingatlanokat elad egy alapítvány, az abból befolyt összeget csak az egyetemi működésre lehet fordítani. Tehát egy nagyon kötött célról beszélünk, és pláne akkor, amikor az állam mint megrendelő még ott áll a rendszerben, az alapítványok keze meg van és lesz kötve" - fejtette ki a kormánybiztos.

Azt azonban, hogy milyen feltételekkel és kik kerülhetnek a színvonalas, elitképzés közelébe akár oktatóként, akár hallgatóként, az alapítványi struktúrában már nem az állam, hanem a kuratóriumok határozzák meg.

És hogy kik ülnek a kuratóriumokban, azt most ez a kormány szabja meg, később ebbe már senki sem kaphat beleszólást, tehát akár tíz év múlva is mai miniszterek vezetik majd ezeket a testületeket.

"Igen, ez egy kritikus pont, ezen én is fogok dolgozni, és az új törvényben is megnézzük, hogy ezt a problémát, azaz hogy a kuratórium újraválaszthatja-e önmagát vagy bármely testületét, hogyan lehet orvosolni. Én erre látok jogi megoldásokat, de az a cél, hogy leválasszák az újonnan modellt váltó egyetemeket az állami köldökzsinórról, az helyes. Ez részben éppen azt célozta, hogy nagyobb stabilitást kapjanak az egyetemek, tehát ne ráncigálják négyévente jobb vagy bal irányba, és hogy legyen ideje az egyetemi, intézményi stratégiáknak kifutni.

Az elején ugyanis biztos, hogy a hátrányok fognak jelentkezni e modellváltásnál is. Úgyhogy két évvel a választások előtt belevágni egy ilyen, történelmi léptékű átalakításba, komoly politikai bátorságot feltételez."

A kormány 1500 milliárd forintot az EU Next Generation nevű felzárkózási alapjának részéből szán a modellváltásra. Ez az összeg egyébként nem egyetemfenntartásra, hanem fejlesztésre fordítható.

"Az ITM előterjesztése szerint az egyetemek komplex fejlesztésre kívánja a kormány felhasználni az EU-s források jelentős részét 2021–2026 között, egyaránt támogatva az állami és a modellváltó egyetemeket" - magyarázta Stumpf István.

Orbán Viktor azonban korábban azt nyilatkozta, hogy csak a modellváltó intézményeket támogatják majd ebből a keretből.

"A kormányfő azt hangsúlyozta, hogy soha ennyi pénz nem irányult még a felsőoktatási fejlesztésekre, arra hívta fel az egyetemek figyelmét, hogy éljenek a lehetőséggel."

A lap azt is megkérdezte a szakpolitikustól, hogy szerinte elegáns-e a kormány részéről pont most, a pandémia kellős közepén véghez vinni ezt a nagy vállalkozást, úgy, hogy a szakmai fórumokkal nem lehet egyeztetni, vitázni.

"Szerintem ez nem elegancia kérdése, hanem hogy van-e elegendő politikai elszánás, világos koncepció, és meg lehet-e teremteni a modellváltás megvitatásának kereteit. Egyetemi kollégák azt mondják nekem, hogy nem nagyon volt még olyan az elmúlt húsz évben – mint például a Szegedi Tudományegyetem szenátusi ülésén –, hogy három és fél órán keresztül racionális vita zajlott. Bár a szavazáskor felmerültek problémák, de mindenki elmondhatta a szempontjait..."

A szakember szerint az, hogy a kormány, kihasználva a világjárványt rohamtempóban kiszervezi az egyetemeket egy esetleges 2022-es kormányváltás előtt, hogy a következő kormányoknak kisebb mozgástere legyen, csak az ellenzék logikája.

Azt mondja: "a kormány már korábban elhatározta, hogy belevág az átalakításba, és aki partner ebben, az jöjjön. Az átalakítás második fázisát a kormány semmilyen szinten nem akarta kikényszeríteni. A kormány azt mondta, hogy ha a nagy vidéki egyetemek nem akarnak jönni, akkor ne jöjjenek."

Stumpf István az SZFE modellváltása körüli történésekre nem tudott érdemben reagálni. Azt mondta, még tájékozódnia kell arról, hogy miért szabadultak el ennyire a politikai indulatok.

Az interjúból az is kiderül, hogy a kormánybiztos maga is első generációs értelmiségi, ezért is mindent meg fog tenni azért, hogy a magyar egyetemek továbbra is nyitva álljanak a "nem a legszerencsésebb körülmények közé született fiatalok előtt is."

"Egyébként nagyon remélem, hogy az a mostani politikai generáció, amelyiknek az elindulásában én is aktív szerepet vállaltam, és akik között sok első generációs értelmiségi is megtalálható, soha nem felejti el, honnan jött, és fontos mandátum marad neki a politikában, hogy figyeljen oda a társadalmi mobilitásra és a tehetséggondozásra."

Stumpf István mindig is kritikus személyiség volt. A 2019-es önkormányzati választás után a következőket mondta:

„fontos üzenet volt a Fidesz és Orbán Viktor számára, végig kell gondolniuk, mik voltak a vereség okai, és azt is, hogy a konzervatív értelmiség és a fiatalok egy része miért viselkedik távolságtartással a kormányzó párttal szemben”.

A kormánybiztos szerint a szerepvállalása mindenképpen kockázatos, de azt mondja, az élete jelentős része a felsőoktatás körül forgott, ezért ismeri a terület problémáit.

"Én fontosnak tartom és komolyan veszem azt a feladatot, amire felkértek, és van tapasztalatom ezen a területen. És ha én kockára teszem az egész életpályámat azért, hogy a modellváltásból siker legyen, akkor talán ez hitelesíti azt, hogy ebben van olyan elem, amit érdemes másoknak is végiggondolni; nem csak elzárkózó politikai magatartással viszonyulni hozzá, minden mögött a politikai ármányt és az összeesküvést vizionálni."



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Otthon Start: tényleg megindult a banki roham, de már látszódnak a buktatók is
A tapasztalatok szerint az igénylők többsége 35–50 millió forint közötti hitelt vesz fel, jellemzően hosszú, 20 év feletti futamidővel.


Jelentős ügyfélforgalomról és gyors ügyintézésről számoltak be a bankok az Otthon Start Program indulása utáni első hetekben – írja közleményében a Bank360 a pénzintézetek első beszámolói alapján. Az első tapasztalatok szerint

az igénylők többsége 35–50 millió forint közötti hitelt vesz fel, jellemzően hosszú, 20 év feletti futamidővel.

Bár a 10 százalékos önerő nagy könnyebbséget jelent, sokan így sem jutnak be a programba, leggyakrabban elégtelen jövedelem, nem hitelezhető ingatlan vagy korábbi tulajdoni hányad miatt.

Fokozott várakozás övezte a szeptember 1-jén induló Otthon Start Programot, hiszen az új konstrukciónak hála olyanok is rendkívül kedvező, 3 százalékos kamat mellett juthatnak lakáshitelhez, akik korábban erre nem voltak jogosultak. A program indulásának napját már július első felétől fogva tudni lehetett, így az érdeklődőknek bőven volt idejük az előkészületek elvégzésére.

A nagy roham tehát garantált volt, amit a bankok is jól tudtak – a hitelintézetek már az indulást megelőző hetekben elkezdtek felkészülni a megnövekedett ügyfélforgalom kezelésére. A Bank360 az első tapasztalatokról kérdezte meg a hazai bankokat.

Felkészülten várták a rohamot

A Bank360-nak nyilatkozó bankok felkészülten várták az Otthon Start Program indulását. Az MBH Bank például meghosszabbította fiókhálózatának nyitvatartását, továbbá az ügyintézői létszámot is megnövelték. Minderre szükség is volt, ugyanis az első napokban kétszeresére nőtt az MBH fiókjainak forgalma, ami több száz lakáshiteles ügyfél kiszolgálását jelentette.

Gördülékeny indulásról számolt be az Erste Bank is – úgy nyilatkoztak a Bank360-nak, hogy fiókhálózatuk jól bírja a megnövekedett forgalmat. Az Erste Bank továbbá azt is elárulta, hogy az eddig befogadott és jóváhagyott ügyletek átfutási ideje rendkívül gyors, jellemzően egy napon belül lezárulnak. A bank beszámolója szerint megfelelő előkészítéssel és dokumentációval érkeznek az ügyfelek, így az első napokban egyetlen ügyletet sem kellett elutasítani.

A K&H Bank is az érdeklődők számának megtöbbszöröződéséről számolt be. Ez egyébként már a program indulása előtt is megfigyelhető volt, így a K&H is egyike volt azoknak a bankoknak, amelynél már a szeptember 1-jét megelőző hetekben is meg lehetett kezdeni az ügyintézést, illetve előrehozott értékbecslést lehetett indítani. A bank azt is elárulta, hogy az indulás hetében a weboldaluk látogatottsága megduplázódott az egy héttel korábbihoz képest. A K&H is gyors, jóllehet az Ersténél hosszabb áfutási időről számolt be – előbbi bank úgy nyilatkozott, hogy jellemzően 1-2 hét alatt lezárhatók a kérelmek, feltéve persze, hogy minden dokumentum rendelkezésre áll.

Ekkora összeget igényelnek az adósok

Az MBH Bank előrejelzései szerint az Otthon Start Program keretében igényelt átlagos hitelösszeg 35-36 millió forint körül alakulhat, amit a többség használt lakás vásárlására vesz majd igénybe.

Az érdeklődők többsége a 18-39 éves korosztályból kerül ki, akik mellett gyakran a szülők is megjelennek adóstársként.

A K&H Bank úgy nyilatkozott, hogy az első napon beérkezett igénylések nagyjából egyharmada a maximális, 50 millió forintos hitelösszegre vonatkozott, míg az igénylések közel fele 40-50 millió forint közötti. Az első igénylések átlagos futamideje 22 év, tehát közelíti az OSP-t szabályozó rendelet által megengedett maximumot.

Nem gond a 10% önerő

Az Otthon Start Program egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy az igénylőknek mindössze 10% önerőt kell kötelezően felmutatniuk, szemben az általánosan használt 20%-os minimális elvárással.

Ez ugyanakkor nem teljesen újkeletű, hiszen bizonyos feltételek mellett már tavaly is igényelhető volt lakáshitel 90%-os hitelfedezeti mutató mellett. (Igaz, az elsőlakás-vásárlók esetében ez a lehetőség korábban csak a 41 évesnél fiatalabbak számára volt elérhető. Ezt a korlátozást szeptember elején törölte el az MNB.)

Az MBH Banknál már 2024 májusa óta elérhető olyan jelzáloghitel-konstrukció, amelyet 10% önerő mellett is igényelhettek a korábbi MNB-szabályozásnak megfelelő elsőlakás-vásárlók. A bank ezzel kapcsolatban elárulta, hogy az azóta eltelt bő egy évben alacsony volt az ügyfélérdeklődés a 10%-os önerővel igényelhető hitelek iránt, az értékesített jelzáloghiteleken belül alacsony volt ezen ügyletek aránya. Ugyanakkor az MBH arra számít, hogy az Otthon Start Program kedvezményes kamata hatására ez változhat, és várhatóan többen fognak alacsonyabb önerővel is lakáshitelt igényelni.

A K&H Banknál sem újdonság a 10%-os önerő mellett hitelezés, ugyanakkor a bank véleménye szerint ez OSP kapcsán ez a fajta rugalmasság különösen fontos, hiszen a program célcsoportja számára sokszor ez jelenti a belépési lehetőséget a lakáspiacra. A bank ezzel kapcsolatban azt is elárulta, hogy a vételár és a forgalmi érték közötti különbség változatlanul kihívást jelent, ami különösen igaz az alacsony önerővel érkező kérelmekre.

Ezek a leggyakoribb buktatók

A K&H Bank azt is elárulta, hogy a telefonon érdeklődő ügyfelek körében melyek a legtipikusabb okok, amelyek miatt nem tudják igénybe venni az Otthon Start lakáshitelt.

Alapvetően három okot emeltek ki: az ügyfél nem rendelkezik elegendő jövedelemmel, nem hitelezhető az ügyfél által megvásárolni kívánt ingatlan és az elmúlt 10 évben az ügyfél rendelkezett 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal egy másik ingatlanban.

Bizonyos esetekben az is megnehezítette a kérelmek összeállítását, hogy az élettársak az utolsó pillanatban kikerültek a lehetséges adóstársak közül, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: A választók elsöprő többsége már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban
A politológus szerint a pártok nem a másik oldal meggyőzésére, hanem a saját szavazóik megerősítésére koncentrálnak. A kampánytól mégsem lehet eltekinteni.


A 2026-os országgyűlési választásokhoz közeledve egyre több a politikai csörte és kampányüzemmódra váltó párt, de Török Gábor politológus szerint ennek hatása messze nem olyan jelentős, mint amilyennek tűnik. A politológus legfrissebb Facebook-posztjában arról írt, miért nem valószínű, hogy egy-egy új botrány vagy hangos kampánytétel alapjaiban rendezné át a választói térképet.

„Egy dologgal érdemes tisztában lenni: bármilyen ügyek jönnek elő a kampányban és bármekkora hangerővel is szólnak, a választók elsöprő többsége (ha közben megkapja a számára befogadható értelmezéseket, gondolatmankókat) már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban”

– írta Török.

Úgy látja, a politikai mezőny annyira polarizált, hogy a szavazók többsége rég eldöntötte, kinek adja majd a voksát. „A Fidesz szavazóinak jelentős része erősen és régóta kötődik a párthoz, még inkább Orbán Viktorhoz, míg az ellenzéki szavazók többsége ugyanilyen eltökélt módon szavaz választásról választásra arra, akiben a Fidesz és Orbán leváltásának reményét látja.” Török szerint a bizonytalanokat sem érdemes túlreprezentálni: „Tízből három ember továbbá semmilyen körülmények között nem megy el szavazni, így tőlük aztán tényleg bármi megtörténhet a következő fél évben, őket nem fogja lázba hozni semmi.”

A felvetésre, hogy akkor mi értelme van a kampánynak, Török két választ ad. Egyrészt azért, mert – mint írja – „a meglévő szavazókat folyamatosan meg kell erősíteni.” Szerinte sem a Fidesz, amikor Tisza-adót dob be a közbeszédbe, sem Magyar Péter, amikor a vagyonok visszaszerzéséről beszél, nem a másik oldal meggyőzésére törekszik. „Ők ugyanis ezt meg sem hallják, de ha hallják is, akkor sem hisznek el belőle semmit. Minden ilyen tematizáció reális célpontjai a saját potenciális szavazók, az ő megerősítésükről, kiszolgálásukról szól minden ehhez hasonló igyekezet.”

Másrészt – teszi hozzá –, létezik egy kisebb réteg, amely valóban a kampány alatt dönti el, hová teszi az ikszet. „A kutatási adatok eltérőek, de szerintem jó kiindulópont lehet úgy elképzelni mindezt, hogy körülbelül a végül szavazók 75-80 százaléka hónapokkal korábban is tudta már, kire szavaz, míg a fennmaradó 20-25 százalék menet közben világosodott meg.” Közülük is csak egy szűk kisebbség – nagyjából 5 százalék – az, aki saját bevallása szerint az utolsó napon dönt. Ráadásul még ezek az emberek sem teljesen semlegesek.

„Az esetek többségében már hajlanak erre vagy arra, és csak arra várnak, hogy erősebb érveket kapjanak ahhoz a döntéshez, ami már többé-kevésbé bennük van”

– teszi hozzá.

Török összegzése szerint a kampány intenzitása nem felesleges, de túlzott jelentőséget sem érdemes tulajdonítani neki. „Aki azt reméli vagy attól fél, hogy egy-egy ügy majd jelentős változásokat hoz a pártok versenyében, az nem vesz tudomást arról, hogy egy ennyire polarizált, megosztott politikai térben az emberek többsége teljesen vak és süket minden olyan hírre, ami ellentétes lehet a politikai meggyőződésével.”

„A pártoknak persze tövig kell nyomniuk az utolsó percig a gázt, de nekünk azért érdemes észben tartanunk, hogy a választás a fejek többségében már régen eldőlt”

– fogalmazott Török Gábor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
ATV: Visszavonták Ruszin-Szendi fegyverviselési engedélyét
A történtekre Orbán Viktor miniszterelnök is reagált: szerinte „fegyvernek semmi helye a gyűléseken. Ha valakinek magától nincs ennyi esze, akkor a hatóságoknak kell eljárniuk”.


Visszavonta a rendőrség Ruszin-Szendi Romulusz fegyverviselési engedélyét – írja az atv.hu rendőrségi forrásokra hivatkozva.

Ahogy már írtuk róla, csütörtök reggel rendőrök jelentek meg a Tisza Párt szakértőjének otthonánál, és lefoglalták az engedéllyel tartott fegyverét.

A volt vezérkari főnök azzal indokolta a fegyverviselést, hogy több halálos fenyegetést is kapott, és rendelkezik fegyverviselési engedéllyel.

A rendőrség közölte: a május 8-án Szeghalmon tartott fórummal kapcsolatban több feljelentés is érkezett hozzájuk. Ruszin-Szendi Romulusz fegyverrel az oldalán jelent meg, és erről képek is nyilvánosságra kerültek. Emiatt szabálysértési előkészítő eljárást indítottak, amelynek keretében vizsgálják az eset körülményeit.

A történtekre Orbán Viktor miniszterelnök is reagált. A közösségi oldalán azt írta:

„Fegyvernek semmi helye a gyűléseken. Ha valakinek magától nincs ennyi esze, akkor a hatóságoknak kell eljárniuk. El is jártak.”

A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter is megszólalt.

„Egy normálisan működő országban a volt vezérkari főnököktől nem elveszik az engedéllyel tartott önvédelmi fegyvert, hanem hosszú évekig állandó védelmet biztosítanak nekik. Hogy miért? Azért, mert rengeteg nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú és érzékenységű információval rendelkeznek, amelyek semmiképpen sem kerülhetnek ellenséges kézbe.

Orbánék magasról tesznek a nemzetbiztonságra. Nem védik a volt vezérkari főnököt,

hanem inkább aljas politikai számításból hazug vádakkal próbálják lejáratni”- írta Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Meg sem próbálták megindokolni, miért foglalták le Ruszin-Szendi Romulusz engedéllyel tartott fegyverét
A Tisza Párt elnöke szerint egy normálisan működő országban a volt vezérkari főnököktől nem elveszik az engedéllyel tartott önvédelmi fegyvert, hanem hosszú évekig állandó védelmet biztosítanak nekik.
F. O. Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. szeptember 18.



„A rendőrség egy semmitmondó közleményt adott ki a reggeli politikai utasításra lefolytatott akcióról” – írta Magyar Péter a Facebookon Ruszin-Szendi Romulusz fegyverének lefoglalásáról.

„Meg sem próbálták megindokolni, hogy miért foglalták le Ruszin-Szendi Romulusz engedéllyel tartott fegyverét.

Ahogy arról is hallgatnak, miért nem tettek semmit a halálos fenyegetés miatt egy éve tett feljelentés, vagy a Nemzeti Bank kirablása kapcsán” – fogalmazott a Tisza Párt elnöke, aki szerint egy normálisan működő országban a volt vezérkari főnököktől nem elveszik az engedéllyel tartott önvédelmi fegyvert, hanem hosszú évekig állandó védelmet biztosítanak nekik.

„Hogy miért? Azért, mert rengeteg nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú és érzékenységű információval rendelkeznek, amelyek semmiképpen sem kerülhetnek ellenséges kézbe.

Orbánék magasról tesznek a nemzetbiztonságra. Nem védik a volt vezérkari főnököt, hanem inkább aljas politikai számításból hazug vádakkal próbálják lejáratni” – tette hozzá Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET: