A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának kapcsán Karikó Katalin nevét ismerhettük meg először magyar vonatkozásban. A Kisújszállásról származó biokémikus mellett azonban más magyar tudósok is részt vettek az mRNS-technológia fejlesztésében.

Karikó Katalin már a Szeretlek Magyarországnak adott interjújában is mesélt magyar kollégáiról, többek között Pardi Norbertről.

A Pennsylvania-i Egyetem biokémikus professzora most a Klubrádióban beszélt arról, hogyan került kapcsolatba Karikó Katalinnal, és hogyan jutott el az Egyesült Államokba kutatóként.

Pardi Norbert elmesélte, hogy a nagyapja és Karikó Katalin édesapja mindketten hentesek voltak, együtt dolgoztak Kisújszálláson, ők pedig már ekkor ismerték egymást. Aztán később Pardi Norbert még egyetemi hallgatóként kereste meg az akkor már Amerikában tevékenykedő biokémikust, hogy tanácsokat kérjen karrierjével kapcsolatban. Ezt követően minden alkalommal találkoztak, amikor Karikó hazalátogatott a mindkettejük otthonát jelentő Kisújszállásra. Amikor végzett a tanulmányaival, Katalin hívására ment Amerikába és csatlakozott hozzájuk. Közös kutatási eredményük pedig az egyik legígéretesebb koronavírus elleni vakcina alapja lett.

Pardi Norbert az RNS-technológiáról elmondta: kezdetben az volt a probléma, hogy a szervezetbe jutva az RNS, mint a legtöbb vírus esetében heves, jellemzően súlyos gyulladással járó immunválaszt vált ki. Ezt a problémát oldotta meg Karikó Katalin és Drew Weissmann, akik szabadalmukkal bebizonyították, hogy "ha az RNS bizonyos építőköveit kicseréljük, akkor ki tudjuk cselezni az immunrendszert".

"Amikor kiérkeztem az Egyesül Államokba 2011-ben, akkor már tudtuk azt, hogy milyen RNS-t szeretnénk használni terápiára (...), de nem tudtuk bevinni úgy például állatokba, állatmodellekbe, hogy az ne bomoljon le nagyon gyorsan. Tehát az RNS egy nagyon érzékeny molekula és azonnal lebontják a különböző lebontóenzimek. Évekig keresgettük, hogy mibe kellene rakni, hogyan kellene "csomagolni", és az én szerepem ez volt" - mesélte Pardi Norbert.

Végül 2014-ben rátaláltak azokra a speciális zsírmolekulákra, amelyekben az RNS több napig, jó esetben néhány hétig meg tudott maradni a kísérleti állat szervezetében.

- mesélte Pardi Norbert.

Csaknem háromszor annyi lélegeztetett beteget tudnak megmenteni Kiskunhalason, mint korábban - az RTL Híradónak a kiskunhalasi kórház igazgatója. A sikereket saját fejlesztéssel érik el: a túlzott immunválaszt okozó molekulákat gyakorlatilag kimossák a koronavírusos beteg szervezetéből.

Ez azért szükséges, mert a koronavírus-fertőzés az arra érzékenyeknél túlzott immunreakciót indít el, az úgynevezett citokinvihar pedig a legtöbbször halálos. Az immunrendszer a koronavírus hatására a beteg ellen fordul. Az új kezeléssel a folyamat megállítható.

- mondta az RTL Híradónak Frei Norbert, a járványkórház főorvosa.

Így mentettek meg egy olyan válságos állapotban lévő koronavírusos kismamát is, akinek kezelőorvosai tüdő- és szívtranszplantációt javasoltak. Ő már otthon lábadozik, ahogy Narancsik József is.

- mondta az RTL Híradónak.

Ezt a terápiát január közepe óta alkalmazzák, de hosszas út vezetett idáig.

"Próbáltuk önmagában a citokin megkötő kapszulát, illetve kipróbáltuk önmagában a plazmavízcserét. Egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és ezért megpróbáltuk, mi lenne, ha ezt a kettőt kombinálnánk" - mondja Frei Norbert.

A járványkórház igazgatója szerint így csaknem háromszor annyi lélegeztetett koronavírusos beteget tudnak megmenteni, mint korábban.

- számolt be az RTL Híradónak Szepesvári Szabolcs a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház SZTE Oktatókórház igazgatója.

A halasi kórház dolgozói szerint a technológia a legtöbb kórházban elérhető, tapasztalataikat is szívesen megosztják másokkal.

VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja

Egy üllői családi házzal a Konkrét Stúdió csapata a legjobb épület kategóriában, míg Szántó Hunor Albert Táj-Restaurációs Központja a legjobb terv kategóriában nyerte el a 2020-as Média Építészeti Díját.

Idén már 16. alkalommal ismerték el az adott év legkiemelkedőbb építészeti alkotásait az Építészfórum szervezésében megvalósuló Média Építészeti Díja - ezúttal online - gálája keretében szombaton a Trafó Kortárs Művészetek Házában - tájékoztatták a szervezők vasárnap az MTI-t.

Közleményük szerint a 2020-as megmérettetésen mintegy 180 munka versenyzett, közülük a gálaestet megelőzően nemzetközi előzsűri választott ki öt-öt finalistát épület és terv kategóriában.

Az előzsűrit Indira van't Klooster (Hollandia), az ARCAM Amszterdami Építészeti Központ igazgatója vezette, mellette Brendan Cormier (Kanada/Egyesült Királyság); Stefan Ghenciulescu (Románia), a Zeppelin lap szerkesztője, valamint Nagy Csaba, az Archikon vezető tervezője vett részt a munkában.

Indira van't Klooster üzenetében kiemelte: az idén kiválasztott projektek európai szinten is magas építészeti minőséget képviselnek, ám az előző évekhez képest nem volt olyan gazdag a programok és témák felhozatala.

Ez nem feltétlenül az építészek hibája: talán a megbízók megszűntek vállalkozó szelleműnek és ambiciózusnak lenni, vagy talán a pénz hiányzik" - idézi az előzsűri elnökét a közlemény.

A bírálók kiemelkedőnek tartották, hogy az épületet a tervező és a megbízó közösen prezentálták, ezzel is mutatva, hogy megfelel funkciójának. Továbbá felhívták a figyelmet a ház külső anyagválasztásának sajátosságára is: a fekete hullámpala, bár elsőre megkérdőjelezhető választás lehet egy családi házon, más szemszögből viszont a ház a magyar településeken előszeretettel használt építőanyag igényes felhasználására mutat alternatívát - vélekedett a zsűri.

A tervek közül Szántó Hunor Albert a Táj-Restaurációs Központ munkájával (konzulens: Vannay Miklós) nyerte el az elismerést.

Ez a terv, mely már korábban sok más rangos díjat is elnyert, vállaltan ideiglenes életidejével hívta fel magára a zsűri figyelmét. A zsűri kiemelte, hogy ez a megközelítés nagyon fontos a mai, pazarló építőipari gyakorlat fényében, és hogy az egyre mélyülő klímaválság korában üdvözlendő a természetes, lebomló építőanyagok használata.

Tavaly óta egy új közönségdíjat is kiosztanak a szervezők épített környezet kategóriában, melyben idén Bunyik Emese Pele királysága című munkája bizonyult a legjobbnak.

Néhány hete nemzetközi bajnokságot nyert egy dubaji matekversenyen a mindössze 7 éves Jagnesák Benett, írja a Blikk.

Az indulóknak feladatokat kellett megoldaniuk abakusz, a több ezer éves mechanikus számológép segítségével, és az adott időn belül Benett tudta a legtöbb jó megoldást.

A pestszentlőrinci bajnok kisfiú hetente jár szakkörre vagy különórára, különleges képességeit a mára 42 országban működő Brainobrain oktatási hálózat fejleszti.

Még beszélni is épp csak elkezdett, amikor kétévesen egy reggel közölte szüleivel, hogy számolni akar, mutassák meg neki a számokat.

"Az iskolában nem abakusszal számolunk, de így is tudom a megoldásokat. Sajnos hiába jelentkezem, a tanító néni mindig mást szólít fel, így egy kicsit unalmas az iskola" – mondta a lapnak Benett.

"Olyan gyorsan mondja a választ, hogy még gépbe se tudom beütni ennyi idő alatt, hogyan is jött ki az eredmény" – büszkélkedett az apa.

A trénere szerint "Benett abban ügyes, hogy nagyon könnyen megért és megtanul dolgokat. Meglepett, hogy a második alkalommal mindenre emlékezett, amit előző órán mondtam neki, és már használni tudta az abakuszt."

Az abakusz eredetileg néhány vékony pálcából állt, rajtuk meghatározott számú, esetleg különböző színű, csúsztatható koronggal vagy golyóval, amelyekkel összeadni és kivonni lehet, a szorzás és osztás bonyolult szabályokkal lehetséges.

17 éves korában érkezett Amerikába Diana Trujillo, aki akkor még egy szót sem beszélt angolul, ma viszont már a NASA Perseverance-programjának repülési igazgatója, írja a People. A ma már 41 éves kolumbiai nőnek akkor mindössze 300 dollár, vagyis mai árfolyamon 90 ezer forint lapult a zsebében, de minden vágya az volt, hogy valahogy közelebb kerülhessen a csillagokhoz és megtudja: van-e élet máshol is az univerzumban.

Trujillo szülei még 12 éves korában váltak el. Az anyjának akkor annyira nem volt pénze, hogy többször is csak egy félbe vágott főtt tojás jutott ebédre a kislánynak. Gyakran előfordult, hogy Diana a fűben feküdve nézte a csillagokat és azon gondolkozott, hogy valahol a messzi távolban kell lennie egy helynek, ami sokkal jobb ennél. Talán valahol él egy másik, ismeretlen faj, amelyik jobban megbecsüli a tagjait.

Egyáltalán nem zavarta, ha néha éjszakánként kellett dolgozni, és az sem okozott gondot, ha éppen egy vécét kellett kitakarítani: örült, hogy van munkája, tud miből ételt vásárolni és van fedél a feje felett.