ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Mitől van az aprónak jellegzetes szaga? - 10 érdekesség a pénzről

A pénz létezése óta az emberek mindennapjainak része, mostanra pedig szinte elképzelhetetlen a társadalmunk nélküle. Mutatunk pár érdekességet róla!


Életünk egyik fő mozgatórugója a pénz. Folyamatosan használjuk és a fél életünk körülötte forog, mégis úgy általánosságba véve nagyon keveset tudunk róla. Cikkünkben most összeszedtünk pár érdekességet!

1. Első cserekereskedelem

Az első cserekereskedelem az ókori Egyiptomban volt 4500 évvel ezelőtt. Mezőgazdasági termékeket és nyers anyagokat kezdtek egymás közt becserélni a termelők.

2. Első aranypénz

Az első aranypénzt a mai Törökország területén verték. Lídia királya, Krőzus uralkodása alatt lett bevezetve i.e. 550 körül. Nem tiszta aranyból, hanem nyersen, ezüsttel és sóval keverve álították elő.

3. A világ legnagyobb és legnehezebb pénzei

A Csendes-óceán nyugati részén, Mikronéziában található apró trópusi szigetet ősidők óta egy bennszülött törzs lakja, és ez a távoli közösség szolgál számunkra egy pénztörténeti érdekességgel. Évszázadokon keresztül mészkőből faragott pénzt használtak, kőpénzben fizettek egymásnak.

A kőpénzeiről híres Yap-szigeten a mészkő olyannyira ritka és nehezen hozzáférhető, hogy a bennszülöttek a kövek beszerzéséért több száz kilométert hajóztak kezdetleges kenuikkal a szomszédos szigetcsoportig. Az utak hosszú és kockázatos expedíciók voltak, amelyek gyakran követeltek emberéletet is. Jó néhány kőbe bele is vésték a beszerzés során életüket vesztettek számát, ami a kő értékét tovább növelte.

A fánk alakúra faragott kövek mérete változó volt, a néhány centistől a több méteresekig. A legnagyobbak több tonnát nyomtak, amelyek megmozdítása rengeteg ember összehangolt munkáját követelte meg, de a közepes méretűeknek is igen nehézkes volt mozgatása.

A Yap-szigeten élők ezért kialakítottak egy sajátos fizetési módszert. Rájöttek, hogy nem szükséges fizikailag is átadni egymásnak a kőpénzeket, hanem azokat nyugodtan egy helyben hagyhatják. Ha a tulajdonviszonyokban változás történt, akkor azt egyszerűen elmondták a többieknek, vagyis szájhagyomány útján fizettek és a közösség minden tagja pontosan tudta, hogy melyik kőpénz éppen kinek a tulajdona.

20. század elejétől nem fogadtak be több követ így a pénzmennyiség állandó volt és tökéletesen kielégítette a helyiek igényeit a pénzforgalomhoz.

4. Első magyar pénz

Az első magyar érme, Szent István ezüstdénárja 1001-ből származik, ez mai ismereteink szerint nemzetközileg elismert pénz volt, hiszen külföldön is sok példányt találtak a különböző ásatásokon.

A leghíresebb pénzverdét Körmöcbányán alapították Károly Róbert uralkodása alatt, 1328-ban, itt többek között aranyforintokat vertek. A körmöcbányai verde évszázadokon keresztül a legjelentősebbnek számított, 1918-ban azonban el kellett költöztetni Budapestre.

A 2, 10 és 20 filléres, valamint 1, 2 és 5 forintos címletekkel 1946-ban készítették el. Később az 50 fillérest, valamint a 10 és 20 forintost is bevezették. A rendszerváltozás után újratervezték az érméket, a filléreket pedig fokozatosan kivezették 1999-ig.

A első bicolor (kétszínű) érménk a mai napig forgalomban lévő 100 forintos, amit 1996-ban hoztak forgalomba. A 200 foritos érme első változatát alig 10 év után kivonták, 2009-ben viszont újra bevezették, ezúttal bicolor formában.

5. A világtörténelem legnagyobb áremelkedése

Magyarországon következett be a világtörténelem addigi legnagyobb áremelkedése a második világháborút követően. A havi infláció mértéke megközelítette a 41900 billió (4,19 x 1016) százalékot, az árak 15 óránként duplázódtak. A krízishelyzet 13 hónapon át tartott, de az újjáéledő ipari termelés és a pénzügyi reform végül legyőzte a hiperinflációt. 1946. augusztus 1-jén az addigi fizetőeszközt, a pengőt felváltotta a forint, ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő (ezt 400 ezer kvadrilliónak kell mondani) ért egy forintot. Az 1945–46 során zajló magyarországi hiperinfláció a gazdasági összeomlás szomorú iskolapéldája lett, amit sok évtizeddel később csak a Robert Mugabe uralma alatt álló Zimbabwe dollárjának 2008-as mélyrepülése tudott felülmúlni.

Te magabiztosan mozogsz a pénz világában?

Tedd próbára pénzügyi ismereteidet a Nagy Diák Pénzügyes Teszten! Ha készen állsz, ide kattintva mérettetheted meg tudásodat egészen február 16-ig és tiéd lehet egy Samsung Galaxy Note 10! További nyereményekért katt ide.

A három fordulóból álló teszt első szakasza online zajlik, a legjobb eredményt elérő diákok pedig tovább jutnak a következő két fordulóba. A tesztet bárki kitöltheti, de a nyereményjátékban csak a 14-20 év közöttiek vesznek részt.

A DUE Médiahálózat, a Pénzügyminisztérium, a Diákhitel Központ, a Magyar Biztosítók Szövetsége és a Pénziránytű – Alapítvány a Tudatos Pénzügyekért által megalkotott teszt azzal a céllal jött létre, hogy kitöltői magabiztosabban mozogjanak a pénz világában és hatékonyan osszák be jövedelmüket.

A Nagy Diák Tesztek sorozat keretében ezt a versenyt immáron másodszor rendezik meg a korábbi sikerére alapozva. Az első Nagy Diák Pénzügyes Teszten 11 500 fiatal indult, közülük a versenyt a debreceni Csahóczi Máté Benedek nyerte.

6. A világ legnagyobb forgalomba helyezett bankjegye

A világ legnagyobb méretű, hivatalosan is forgalomba került bankjegye Kínához fűződik. Az 1 jüan értékű papírpénz 22,8 x 33 centiméteres volt és a Ming Dinasztia (1368-1399) idejében adták ki. A világ legkisebb bankjegyét, a 2,28 x 3,8 centis, 10 bani értékű papírpénzt pedig Romániában használták 1917-től, de csak ideiglenesen.

7. A pénznek nincs szaga?

Biztos mindenki hallotta már a mondást, miszerint a pénznek nincs szaga. A tudósok szerint tulajdonképpen a vas és az emberi izzadságban található lipidek kölcsönhatásának köszönhetjük az aprópéz jellegzeteg fémes illatát.

8. ATM-ek a világban

Nincs a világnak olyan egzotikus csücske, ahol ne lennének bankautomaták, hiszen ez a készpénzfelvétel legpraktikusabb formája. Valószínűleg épp emiatt a felismerés miatt létezik belőlük már több mint másfélmillió darab világszerte. Így már annyira nem is meglepő, hogy nem csak a Vatikánban van latin nyelvű bankautomata, de a Déli-sarkra is jutott belőlük. Sőt, egyszerre kettő!

Hallottak már a McMurdo Állomásról? A NASA által 1956-ban alapított kutatóközpont az Antarktisz legnépesebb települése. A két ATM-et a Wells Fargo Bank működteti az állomáson és még a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel, mint a világ legdélebbi pontján található bankautomaták.

9. Monopoly pénz

Azt valószínűleg sokan tudjátok, hogy a Monopoly a világ egyik legnépszerűbb társasjátéka, azonban azt talán már kevesebben, hogy több Monopoly-pénzt nyomtatnak, mint amerikai dollárt. Az amerikai pénznyomtató minden évben hozzávetőleg 1 milliárd dollárt bocsát ki, ezzel szemben a Monopoly emberei ennél nagyságrendekkel többet, nagyjából 30 milliárd dollárt. És ez csak a dollár. Mostanra több, mint 1100 fajta Monopoly létezik, így a Föld rengeteg valutája megtalálható papírpénz formájában. A Monopoly gyártók egy év alatt, több pénzt nyomnak, mint a világ összes jegybankja együtt.

10. A fémpénz gyártás veszteséges

A világ legtöbb országában a fémpénz gyártás veszteséges. A legkisebb értékű érmék legyártása többe kerül, mint az adott pénz értéke. Az amerikai dollár egy centesét például, több, mint két cent előállítani. Az Amerikában régóta zajló Penny vitának ez az egyik alapja, de sokan azzal védik, hogy a kerekítések nem tennének jót a gazdaságnak. Amerikával ellentétben, Magyarország már lépett egy nagyot az ügyben, amikor kivonták a forgalomból az egy és a két forintost, de még így sem lett megoldva az érme gyártás helyzete, ugyanis 5, 10 és 20 forintosunk is van. Az 50 forintos az első, amit megéri megcsinálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült végre, mi számít a legbiztonságosabb alkoholnak
Több mint 340 ezer főt vizsgált a kutatás, hogy megtalálja a legbiztonságosabb alkoholt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel koccintasz.


Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.

Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,

miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.

A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében

körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.

Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.

„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”

– tette hozzá a professzor.

A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.

De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.

A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.

Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.

A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.

Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.

Az Amerikai Szív Szövetség pragmatikusabb megközelítést alkalmaz:

aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.

Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.

Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.

Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk