ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Kitiltotta a kávézójából a gyerekeket, heves vita indult a kommentelők között

Sokak szerint igenis kell néha egy hely, amely gyerekmentes, de mások úgy vélik, hogy ez negatív diszkrimináció.


Bob Higginson egy kis kávézót üzemeltet az angol riviérán, és a napokban nem csak ízletes kávéival élénkítette fel a közönséget.

Döntése, hogy 12 éven aluli gyermekek számára tilos a belépés az épületbe (de kutyák mehetnek), parázs vitát generált környezete és az internetezők körében – ennek ellenére kitart mellette.

Higginson kávézója, amely úgy van kialakítva, mintha egy régi gőzhajó lenne, a Chart Room - vagyis Térképszoba - nevet viseli, és Devonban, egy Brixham nevű kis halászfaluban található. Ajtaján egy udvarias felirat arra kéri a 12 évnél fiatalabb gyermekekkel érkezőket, hogy máshol fogyasszák el a kávéjukat.

Érzéketlennek tűnhet, ám Higginson kétségtelenül ésszerű magyarázattal szolgált az egyik reggeli TV műsorban.

"

Alapvetően kellemes, nyugodt légkört szeretnénk teremteni a törzsközönségünk számára. Igényes és drága tárgyak vannak a helyiségben… És korábban már több dolgot is tönkretettek gyerekek

A helyi jogszabályok lehetőséget biztosítanak erre lépésre.

A megszorításra rengeteg reakció érkezett a biztatástól kezdve egészen a nyílt támadásig. Egy helyi lakos, Wendy Moore, pedig egyenesen bojkottot hirdetett a kávézó ellen, mely szerinte „kirekesztő”.

Mások azonban, úgy tűnik, nem bánják a lehetőséget, hogy kicsit elszökhessenek a felfordulás elől, ami gyakran előfordul, ha kisgyerekek is vannak a társaságban.

kavezo2

Íme néhány hozzászólás a vitához. Te melyikkel értesz egyet?

Dancelikeyousharted: "Nem azt mondom, hogy a gyerekeket minden nyilvános helyről ki kell tiltani, hanem azt, hogy jó lenne, ha nem lenne ilyen nagy dolog gyerekmentes övezeteket kialakítani azok számára, akik nem szeretik a nyüzsgést. Tudom, hogy nem minden gyerek neveletlen, de én nem akarom abban zajban és őrületben elfogyasztani az ebédemet, ami még egy igazán jól nevelt gyerek körül is előfordul. Egy gyerek mászkálni akar, hangoskodik, csinálja a saját kis dolgait. Szerintem ez rendben is van így, csak hadd legyen egy hely, ahová én elbújhatok ez elől."

Sok olvasó, akinek tetszett a felfordulásmentes hely ötlete, egyet is értett vele.

Remnus: "Mikor a fiam megszületett, letettem a nagyesküt, hogy én nem leszek „olyan”. Kedves szülők, ne legyetek önelégült balfékek! Legyetek nagyvonalúak a többiekkel!"

BillSmithers537: "Jó ötlet. Nem mindenhova kellenek gyerekek."

Shmicshmoria: "Szuper ötlet! Bárcsak lennének gyerekmentes társasházak is, ahol nem kizárólag 55 fölöttiek élnek. Nem bírom a gyerekordítást."

Iamthisguy247: "Kisgyerekes szülőként szerintem ez rendben van. Nem minden hely való gyerekeknek. Ezt tiszteletben tartom."

Mások már kevésbé megértően reagáltak a megszorításra, volt, aki egyenesen bojkottra buzdított.

Lanny Newton: "Az életkor szerinti megkülönböztetés is a diszkrimináció egy formája. Vannak jó gyerekek, akik nem okoznak gondot, mint ahogy vannak rossz felnőttek, akik megpróbálhatják kirabolni, vagy más olyat tenni, ami ugyanúgy károsíthatja a helyet. Lefesteni valamilyennek egy embercsoportot, manapság elég tudatlan és érzéketlen dolog. Nem arról van szó, hogy a családok el TUDNAK menni máshová, hanem arról, hogy egy gyerekkel a napi feladatokat intéző szülőnek el KELL mennie máshová, hogy ihasson egy kávét. Ez ugyanaz az elv, mint a faji, hitbeli, irányultságbeli vagy egyéb más, a személyiséget befolyásoló tulajdonság alapján való megkülönböztetés. Úgy lett volna ÉRDEMES kezelni ezt a helyzetet, hogy a céljával összhangban kiírja: csendes és nyugodt helyet kívánnak biztosítani, így a dekorációhoz hozzányúlni és hangoskodni nem megengedett. A legszebb ebben a feliratban az, hogy a felnőtt népesség egy jókora szeletét is lefedné, akiket amúgy sok más helyről is ki kéne tiltani hasonló módon."

Josh Shitz Sarphie: "Szégyen! Nemrég hallottam, hogy a Ministry of Sound Club és a fabriclondon is hasonlóan undorító intézkedést tett. Ha valaki bojkottot szervezne, írjon priviben!"

Gavin Johnson: "Csináljon a fazon, amit akar, én pedig nem fogok oda menni. Minden tettnek megvan a következménye, ha ez jó neki és ez az ő dolga, hát tegye. Ha van rá kereslet, akkor ez egy okos fickó. Ami a gyerekeket és az itteni egyik-másik hozzászólást illeti, az általános nézet, hogy a gyereket elég, ha látod, de a hangját már ne halld, elég régimódi, és elég cinikus. Talán vissza kéne nyúlnunk oda, hogy a nőknek a konyhában a helye, úgyhogy nem üldögélhetnek egy kávézóban, ahol a gyerekek zavarhatnák őket. De ez, gondolom, nem elfogadható."

Reggie Reinke: "Szerintem jó, ha vannak olyan helyek, melyek felnőtteknek vannak fenntartva, semmi bajom ezzel. Kifogásolom viszont a gyerekekre tett gonosz megjegyzéseket. Ezek teljes mértékben elfogadhatatlanok, és rendkívül bántóak. Az unokám, akinek fejlődési rendellenessége van, elbűvölő, udvarias, együttérző, stb. Persze, vannak magatartásproblémás gyerekek, de láttam én már hasonló viselkedést egy-két ellenszenves felnőttnél is. Csak szólok."

Lyndsay White: "Egyfelől (12, 10 és 5 éves gyerekek szülőjeként) személy szerint nincs bajom az eljárással, hiszen, mint mások is említették, van egy csomó családbarát kávézó. Azonban a diszkrimináció definíció szerint igazságtalan vagy előítélettől vezérelt bánásmód különböző embercsoportokkal szemben, különösen faji, ÉLETKORI vagy nemi alapon, úgyhogy szerintem, hacsak nem árul alkoholt és kerül veszélybe az engedélye, a fickó pernek nézhet elébe. De meg kell hogy mondjam, a gyerekeim le lennének törve. Mind imádnak tanulni, szeretik a történelmet, én nagyon élveznék, ha ott üldögélhetnének és láthatnák azt a rengeteg dolgot és teljesen a hatása alatt lennének."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, melyik életkorban érezzük magunkat a legnyomorultabbnak
Egy 132 országra kiterjedő kutatásban azonosították az emberi boldogtalanság mélypontjának idejét.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 10.



Ha a negyvenes éveid végén úgy érzed, mintha elfogyott volna a lendület és egyre nagyobb rajtad a nyomás, nem képzelődsz.

A statisztikák szerint épp ekkor a legnehezebb az emberi lét.

Egy friss kutatás szerint a boldogságunk U-alakú görbét követ, amelynek mélypontja átlagosan 47 éves korunk körül jön el. A jó hír az, hogy innen már csak felfelé vezet az út.

David Blanchflower, a Dartmouth College professzora több mint félmillió ember adatait elemezte 132 országból, hogy feltárja a jelenség hátterét. „A boldogság életünk során egy U-alakú görbét ír le” – erősítette meg a kutató. A görbe fiatal korunkban magasról indul, majd mkire kozépkorúak leszünk, a mélypontra zuhan, hogy aztán idősebb korunkra újra emelkedni kezdjen.

Egy apró eltérés azonban akad a fejlett és kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országokban.

A fejlett országokban élők boldogságszintje átlagosan 47,2 éves korban éri el a mélypontját, míg a fejlődő országokban ez 48,2 év körül következik be

– derül ki a National Bureau of Economic Research tanulmányából.

Az okok összetettek.

Ebben az életkorban sokan az úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai, akik egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és saját gyerekeikről, ami komoly érzelmi és anyagi terhet ró rájuk.

Emellett a karrier szempontjából is kritikus időszakról van szó: sokan ekkorra jutnak el középvezetői szintre, ahol nő a felelősség, de nem feltétlenül az elégedettség.

Gyakran úgy érzik, elérték a csúcsot, és a nyugdíj még nagyon messze van. Ehhez társul az önreflexió is, a múltbeli döntések mérlegelése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság.

A mélypont azonban nem végállomás.

Ahogy haladunk előre az életben, a boldogságunk újra növekedni kezd, mivel idővel reálisabban látjuk önmagunkat, jobban értékeljük azt, amink van, és kevésbé hasonlítjuk magunkat másokhoz.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a klasszikus U-alakú görbe nem mindenhol és minden körülmények között érvényesül. A legfrissebb adatok szerint több országban, különösen a járvány után, a fiatalabb korosztályok jólléte is csökkent, ami átrajzolhatja a megszokott életkori mintázatot.

Szakértők szerint nem kell drasztikus változtatásokra gondolni, sokszor apró döntések is elegek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

„A tudatos jelenlét és a hála gyakorlása kulcsszerepet játszik a közérzet javításában” – hangsúlyozzák a pszichológusok, akik szerint már napi néhány perc célzott gyakorlat is érezhető változást hozhat.

A hála-napló vezetése vagy a rendszeres, akár rövid testmozgás beiktatása bizonyítottan csökkenti a stresszt és növeli az elégedettséget.

A lényeg, hogy a mélypontot ne végállomásként, hanem egy új, tudatosabb életszakasz kezdeteként fogjuk fel.

Via RNZ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több dunántúli megyében is felbukkant a kutyákra végzetes álveszettség
A Nébih Somogy vármegyében sertésállományban, míg Baranyában elhullott rókákban igazolta az Aujeszky-betegséget. A hatóságok a kutyatartók fokozott óvatosságát kérik az érintett területeken.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 12.



Perceken is múlhat egy kutya élete: a Dunántúlon ismét felbukkant az álveszettség, amely emberre nem veszélyes, de a kutyákra és macskákra szinte mindig halálos.

A vírus jelenlétét több helyen is kimutatták, Baranyában és a Dunántúl más részein rókák és más vadon élő állatok elhullása hívta fel a figyelmet a problémára.

Márciusban Cserkút térségében tömeges rókaelhullást észleltek, ahol a laboratóriumi vizsgálatok igazolták az álveszettséget. Januárban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében, sertésállományokban azonosította a vírust, ami miatt járványügyi intézkedéseket is bevezettek.

Bár a vírus elsősorban a sertéseket érinti, a fertőzés könnyen átterjedhet más emlősökre is, különösen a kutyákra és macskákra. Esetükben a betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű.

A kór gyorsan zajlik le, és jelenleg nincs hatékony gyógymód ellene.

A tünetek rövid időn belül jelentkeznek és elsősorban az idegrendszert érintik: a leggyakoribb jelek a fokozott nyugtalanság, az izgatottság, az intenzív viszketés és a mozgáskoordinációs zavarok. A vírus az emberre nem jelent veszélyt.

A fertőzés terjesztésében a vadon élő állatok, elsősorban a vaddisznók játszanak szerepet.

A kutyák vadászat közben, erdei séták során vagy fertőzött állati maradványokkal érintkezve is elkaphatják a vírust, amihez már egyetlen harapás vagy rövid kontaktus is elegendő lehet.

Ezért fontos, hogy erdős, vadban gazdag területeken az ebeket ne engedjék szabadon kóborolni, és megakadályozzák, hogy tetemekhez vagy ismeretlen eredetű maradványokhoz férjenek hozzá.

A veszély nemcsak a természetben leselkedik: a fertőzés a háztartásba is bekerülhet, ha nem megfelelően ellenőrzött eredetű nyers húst, különösen vadból vagy otthoni feldolgozásból származó sertéshúst adnak a háziállatoknak.

Ha a betegség gyanúja felmerül, a gyors állatorvosi vizsgálat elengedhetetlen a pontos diagnózis miatt, illetve azért is, mert segíthet kizárni más, kezelhető betegségeket.

Az Aujeszky-betegség a nevét Aujeszky Aladár mikrobiológusról kapta, aki a 20. század elején írta le a kórt, és különítette el a veszettségtől. Magyarország korábban mentesnek számított a betegségtől a haszonállatok körében, de a vírus a vadállományban továbbra is fennmaradhatott.

Via Agroinform


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezért okozhat hízást a kenyér, még akkor is, ha nem eszünk sokat
A tudósok szerint a finomított szénhidrátok iránti preferencia lassítja le az anyagcserét, nem pedig a túlevés okozza a súlygyarapodást. A folyamat a kísérletben résztvevő hím egerekben volt a leginkább kifejezett.


Súlygyarapodást okozhat a fehér kenyér anélkül, hogy többet ennénk – erre a következtetésre jutott egy friss, egereken végzett japán kutatás. Az Oszaka Metropolitan Egyetem tudósai kimutatták, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása képes lelassítani a szervezet energiafelhasználását, és a zsírraktározás felé tolni az anyagcserét, még akkor is, ha a kalóriabevitel nem emelkedik – írta a ScienceAlert. A vizsgálat szerint a zsírszövet növekedése különösen a hím egerekben volt kifejezettebb.

A kísérletben laboratóriumi egerek szabadon választhattak a normál, gabonaalapú tápjuk és a szénhidrátdús ételek – egyszerű kenyér, sütött búzaliszt vagy sütött rizsliszt – között. Az állatok egyértelműen a szénhidrátokat részesítették előnyben, a kutatók pedig a súlyváltozás mellett az energiaégetésüket, a vérmintáik hormon- és metabolitszintjeit, valamint a máj génaktivitását is vizsgálták. A molekuláris elemzésekből kiderült, hogy a kenyér hatására fokozódott a szénhidrátok zsírrá alakításáért felelős gének aktivitása. A kutatók szerint a jelenség kulcsa nem egy rejtélyes búzaösszetevő, hanem a szénhidrátok iránti vonzalom és annak hatásai.

„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a súlygyarapodás nem feltétlenül búzaspecifikus hatásoknak tudható be, sokkal inkább az erős szénhidrátszeretetnek és az ezzel járó anyagcsere-változásoknak”

– magyarázta Shigenobu Matsumura, a kutatás vezető táplálkozástudósa. Amikor a búzalisztet kivették az egerek étrendjéből, a hízás megállt, és az anyagcsere-folyamatok is visszaálltak a normális kerékvágásba.

Bár a felfedezés egérkísérleteken alapul, és az emberi szervezet működése összetettebb, az eredmények rávilágítanak, hogy a táplálék minősége legalább annyira fontos lehet, mint a mennyisége. A test zsírraktározásának fokozódása azért is aggasztó, mert a szervek körül felhalmozódó vastag hasi zsírpárna komoly egészségügyi kockázatot jelent.

A japán kutatók a következő lépésben emberi vizsgálatokat terveznek. „Előre tekintve, kutatásunkat emberekre szeretnénk áthelyezni, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben érvényesek a most azonosított anyagcsere-változások a valós étrendi szokásokra” – mondta Matsumura, aki azt is hozzátette, hogy a jövőben azt is elemezni fogják, a teljes kiőrlésű gabonák, a rostok, a fehérjék és zsírok, valamint a fogyasztás időzítése miként befolyásolják a szervezet reakcióit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 710 milliárdot fizettek be: így járulnak hozzá a kiskereskedelmi óriások a költségvetéshez
A hat nagy nemzetközi hátterű élelmiszer kiskereskedelmi lánc mindegyike maradéktalanul kiveszi a részét a magyar közteherviselésből. Ezek a cégek 2024-ben együttesen több mint 710 milliárd forint adót fizettek be a magyar költségvetésbe, ami önmagában is fedezné például a háziorvosi ellátás és a családi pótlék együttes költségét, vagy a rendőrség éves fenntartását bérekkel együtt.


A Magyarországon működő hat nagy, nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi lánc (Aldi, Auchan, LIDL, PENNY, SPAR, Tesco) 2024-ben több mint 710 milliárd forintot fizetett be a magyar költségvetésbe adó és járulék formájában. Ebből a legnagyobb tételt a két forgalmi adó, a 27 százalékos áfa (370 milliárd forint) és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó (170 milliárd forint) tette ki, a fennmaradó rész főleg a béreket terhelő adó- és járulék terhe (88 milliárd forint), de a cégek tucatnyi egyéb jogcímen teljesítenek még milliárdos adó és állami díjfizetési kötelezettségeket, köztük olyan tételekkel, mint a társasági adó, iparűzési adó, a reklámadó, az építményadó, vagy a hulladékgazdálkodási termékdíjak.

A hat lánc sok szempontból magyar vállalatnak tekinthető: élelmiszer-termékeik 80 százaléka hazai forrásból származik, 50 ezernél is több magyar embert foglalkoztatnak, 2024-ben több mint 12000 tonna élelmiszert mentettek meg és juttattak el az arra rászorulóknak, és milliárdos értékben támogatják a közösségeket és a jótékonysági célokat.

A hat nagy élelmiszer kiskereskedelmi lánc által befizetett több mint 710 milliárd forint adó és járulék 2024-ben olyan állami kiadási tételek finanszírozására lett volna önmagában elegendő, mint

  • a családi pótlék (305 milliárd),
  • a teljes háziorvosi ellátás (300 milliárd),
  • az összes rendelőintézeti járóbeteg szakrendelés (200 milliárd),
  • a gyermekvédelmi alap- és szakellátás: (140 milliárd),
  • a rokkantsági és rehabilitációs ellátás (480 milliárd), vagy
  • a rendőrség működtetése fizetésekkel együtt (655 milliárd forint)
  • és – amint látszik – olykor akár ezek kombinációit is fedezni tudta volna.

Mindezekhez képest a hat nagy kiskereskedelmi lánc összevont mérlege 24,5 milliárd forint veszteséget mutatott 2024-ben, egy részük egyetlen fillér profitot sem termelt.

Ez a hat társaság együtt és külön-külön is teljesítik a magyar embereknek azt az elvárását, hogy a Magyarországon működő cégek maradéktalanul kivegyék a részüket a közteherviselésből.

A cikk a Tesco Magyarország támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET: