Kidobja a tőzsdéről az egyik lélegeztetőgép-bizniszes céget a jegybank, a súlyos jogsértések miatt
A cég már hosszabb ideje nem tud megfelelni a tőzsdei nyilvános részvénytársaságok átlátható működési követelményeinek és a tőzsdei szereplésre vonatkozó minimális szakmai elvárásoknak sem.
Az MNB október 2-tól előírta az OTT-ONE Nyrt. részvényeinek törlését Budapesti Értéktőzsde (BÉT) terméklistájáról. Az OTT-ONE az ismétlődő jegybanki intézkedések ellenére sem tette közzé tette közzé a 2019., a 2020. és a 2022. éves jelentését, illetve a 2022. első fél évről készített jelentését a jogszabály szerinti tartalommal, és ezen kötelezettségeinek - nyilatkozata szerint - a jövőben sem tud eleget tenni - jelentette be szerdán a Magyar Nemzeti Bank.
Mindezek súlyosan veszélyeztetik a befektetők jogos érdekeit és a tőkepiacokba vetett bizalmat - szögezte le az MNB.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozata szerint az OTT-ONE Nyrt. részvények utolsó kereskedési napja 2023. szeptember 27., ám a jelenleg is fennálló súlyos jogsértések miatt ez csupán egy technikai dátum, a részvényekkel a tőzsdei forgalomban már nem lehet kereskedni, hiszen azok tőzsdei kereskedését a jegybank már 2021 áprilisában felfüggesztette.
Az MNB tájékoztatása kiemeli, hogy az OTT-ONE működésével összefüggésben az MNB-nek az elmúlt időszakban a számvitel rendjének megsértése, csalás és tiltott piacbefolyásolás gyanújával kellett büntetőeljárást kezdeményeznie.
Az OTT-ONE már hosszabb ideje nem tud megfelelni a tőzsdei nyilvános részvénytársaságok átlátható működési követelményeinek és a tőzsdei szereplésre vonatkozó minimális szakmai elvárásoknak sem. E tények olyan mértékben veszélyeztetik az OTT-ONE részvények esetleges további forgalmazása tekintetében a befektetők esélyegyenlőségét és jogos érdekeit, illetve a pénzügyi közvetítőrendszerbe - így a tőkepiacok működésébe - vetett közbizalmat, ami a kibocsátó részvényei tőzsdei terméklistáról való törlését teszi szükségessé
- összegezte az MNB.
A koronavírus-járvány kitörése után az OTT-ONE-tól az állam nagy tételben vásárolt akkor hiánycikknek számító maszkokat és lélegeztetőgépeket írja a hvg.hu. A cég bevétele abban az évben megközelítette a 12 milliárd forintot. Az OTT-ONE egy felügyelőbizottsági tagja emellett tulajdonosa volt annak a cégnek, amely több mint 6 milliárd forintért üzembe helyezhette a kínai lélegeztetőgépeket.
Az MNB október 2-tól előírta az OTT-ONE Nyrt. részvényeinek törlését Budapesti Értéktőzsde (BÉT) terméklistájáról. Az OTT-ONE az ismétlődő jegybanki intézkedések ellenére sem tette közzé tette közzé a 2019., a 2020. és a 2022. éves jelentését, illetve a 2022. első fél évről készített jelentését a jogszabály szerinti tartalommal, és ezen kötelezettségeinek - nyilatkozata szerint - a jövőben sem tud eleget tenni - jelentette be szerdán a Magyar Nemzeti Bank.
Mindezek súlyosan veszélyeztetik a befektetők jogos érdekeit és a tőkepiacokba vetett bizalmat - szögezte le az MNB.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A tiszás Tárkányi Zsolt nekiment az egyik leggazdagabb magyar tervének, aki szállodát építene a debreceni Nagyerdőbe
A debreceni közgyűlés csütörtökön tárgyalja azt a tanulmánytervet, amely egy 39 szobás szálloda építését tenné lehetővé a Pálma étterem helyén. A javaslat a beépítettség megduplázását és az épületmagasság jelentős növelését is tartalmazza.
A debreceni Nagyerdő kapujába tervezett 39 szobás hotel és új Pálma-étterem ügyében csütörtökön a közgyűlés dönt az első lépésről: elfogadja-e azt a telepítési tanulmánytervet, amely a beépíthetőség, a magasság és a zöldfelület szabályait is alapjaiban írná át. Mindeközben az ellenzék a javaslat azonnali levételét és városi párbeszédet követel.
A beruházó Aranybika Szálló Kft. a jelenlegi Pálma étterem telkét a szomszédos ingatlannal összevonva egy új saroképületet húzna fel. A tervek szerint az épület földszintjén étterem és kiszolgálóegységek kapnának helyet, fölötte három szinten szobák lennének, a legfelső szinten pedig különterem és tetőterasz épülne – írta a Cívishír.
A beruházáshoz módosítani kellene a helyi építési szabályzatot.
A fejlesztő koncepciója szerint a beépítettség a jelenlegi 25-ről 60 százalékra nőhetne, a megengedett épületmagasság 9,5 méterről 15 méterre emelkedne, a kötelező minimális zöldfelület aránya pedig 50-ről 20 százalékra csökkenne.
A parkolást részben egy 18 férőhelyes mélygarázsban oldanák meg. A közgyűlés elé kerülő, úgynevezett B verzió ennél enyhébb módosításokkal számol, 34-40 százalékos beépítettséget engedélyezne.
A szakmai anyag indoklása szerint a jelenlegi, alacsony Pálma épület nem tudja betölteni a Nagyerdő bejáratánál elvárt „kapuépület” szerepét, egy új, akár 15 méter magas épület viszont karakteres tömegével már alkalmas lenne erre. A dokumentum szerint a hotel és az étterem csak elviselhető mértékű terhelést okozna.
A tulajdonos, Boros József arról beszélt, egyedi épületet szeretne létrehozni. „Újjáépítjük az egész épületet, teljesen új dizájn lenne, de a Pálma név és a Pálma mint söröző marad, fölötte pedig 39 darab szobát alakítunk ki” – nyilatkozta a HAON-nak.
„Remélem, Debrecen egyik ékköve lesz a Nagyerdő kapujában” – tette hozzá.
A terveket a Tisza Párt leendő debreceni országgyűlési képviselője, Tárkányi Zsolt élesen bírálta. Szerinte a városvezetés a debreceniek megkérdezése nélkül készül döntést hozni, és egy vállalkozó profitérdekeit szolgálja ki a közérdekkel szemben.
„Ne épüljön szálloda a Pálma helyén, a Nagyerdő szívében, zöldfelületek kárára! Különösen ne a debreceniek megkérdezése nélkül!” – fogalmazott felhívásában.
Tárkányi a zöldfelület drasztikus csökkentését, a beépítettség növelését és a mélygarázs miatti várhatóan növekvő autóforgalmat is kifogásolja a természetvédelmi területen.
A Pálma éttermet 2024 májusában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal súlyos higiéniai hiányosságok miatt ideiglenesen bezáratta. Az étterem Boros József tulajdonába került, aki felújította és 2024 őszén újranyitotta azt.
Ha a közgyűlés csütörtökön elfogadja a tanulmánytervet, az még nem jelenti a szabályok végleges módosítását vagy az építési engedély kiadását. A döntés csupán az első lépés, amely megnyitja az utat a településrendezési szerződés előkészítése és a további eljárások előtt.
A debreceni Nagyerdő kapujába tervezett 39 szobás hotel és új Pálma-étterem ügyében csütörtökön a közgyűlés dönt az első lépésről: elfogadja-e azt a telepítési tanulmánytervet, amely a beépíthetőség, a magasság és a zöldfelület szabályait is alapjaiban írná át. Mindeközben az ellenzék a javaslat azonnali levételét és városi párbeszédet követel.
A beruházó Aranybika Szálló Kft. a jelenlegi Pálma étterem telkét a szomszédos ingatlannal összevonva egy új saroképületet húzna fel. A tervek szerint az épület földszintjén étterem és kiszolgálóegységek kapnának helyet, fölötte három szinten szobák lennének, a legfelső szinten pedig különterem és tetőterasz épülne – írta a Cívishír.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt a NAV válasza Magyar Péternek a Rogán köreihez köthető utalások ügyében
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közölte, a szigorú titokvédelmi szabályok miatt nem nyilatkozhatnak konkrét ügyekről. A hatóság általánosságban ismertette a banki bejelentések utáni eljárást.
A szigorú titokvédelmi szabályokra hivatkozva reagált vasárnap délután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Magyar Péter szombat esti bejelentésére, amely szerint a hatóság Rogán Antal köréhez tartozó, nagy értékű külföldi utalásokat függesztett fel pénzmosás gyanújával.
A Tisza Párt vezetője egy videóban tette közzé értesüléseit, és azonnali intézkedést sürgetett.
„Tudomásom van róla, hogy a NAV több, Rogán Antal köréhez tartozó nagy értékű utalást felfüggesztett a bankok jelzései alapján, pénzmosás gyanújával.”
Magyar felszólította a NAV vezetőit „a lopott pénzek haladéktalan zárolására” – írta a 24.hu.
Bár konkrét ügyekről nem nyilatkozhattak, az adóhatóság általánosságban ismertette az eljárásrendet. Eszerint a bankok kötelesek jelezni a NAV-nak, ha egy tranzakciónál felmerül, hogy az bűncselekményből származó vagyonra utalhat.
A NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája ilyenkor négy munkanapon belül elvégzi az operatív elemzést, amit egyszer, három nappal hosszabbíthat meg; az ügylet teljesítését pedig a jogszabályok keretei között függesztik fel.
Magyar egyúttal felszólította a hatóságokat, hogy „vegyék őrizetbe a magyar embereket sok ezer milliárd forinttal megkárosító bűnözőket”.
A NAV a vasárnapi közleményében nem közölt adatokat sem a Magyar Péter által említett konkrét utalásokról, sem az idei, különösen a választásokat követő időszakban történt intézkedésekről.
A hatóság korábbi, a 24.hu-nak küldött statisztikái ugyanakkor a felfüggesztett tranzakciók számának jelentős növekedését mutatják: míg 2022-ben 1063, addig tavaly már 3185 ilyen vizsgálat zajlott.
A politikus a videóban arról is beszélt, hogy az „orbáni oligarchák” tízmilliárdos nagyságrendben utalnak pénzt többek között az Egyesült Arab Emírségekbe és Uruguayba. A bejelentés egy feszült politikai időszakban hangzott el, miután Rogán Antal a választások utánra egy kemény időszakot jósolt, Magyar Péter pedig korábban egy titkosszolgálati botrányról beszélt.
A szigorú titokvédelmi szabályokra hivatkozva reagált vasárnap délután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Magyar Péter szombat esti bejelentésére, amely szerint a hatóság Rogán Antal köréhez tartozó, nagy értékű külföldi utalásokat függesztett fel pénzmosás gyanújával.
A Tisza Párt vezetője egy videóban tette közzé értesüléseit, és azonnali intézkedést sürgetett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megtudjuk, ki Zsolti bácsi? Juhász Péter gyűjtése már közelíti a 100 millió forintot
Ezzel a pénzzel támogatnák azokat, akik olyan bizonyítékot mutatnak, ami a bíróság előtt is egyértelművé teszi, hogy ki az a Zsolt bácsi. Ha 90 nap alatt sem jelentkezik senki, akkor az összegyűjtött pénzt egy vagy több a gyermekvédelemmel és az áldozatokkal foglalkozó alapítvány számlájára utalom el - tette hozzá.
Juhász Péter, volt politikus és youtuber korábban egy levelet tett közzé, ami állítása szerint sírásra késztette. Azt írta, a levelet arra szeretné felhasználni, hogy „biztassak minden áldozatot, hogy jelentkezzen ha bizonyítéka van bármilyen undorító pedofil bűnelkövetőre, akit felülről védenek.” A youtuber a posztban egy meglepő kijelentést is tett:
„Én ugyanis tudom, hogy van Zsolti bácsi, azt is tudom, hogy ki az, csak bizonyítani nem tudom” - írta.
Juhász szerint fontos, hogy „mindenki megismerje a nevét, a pozícióját, és úgy minden érthetővé fog válni, hogy miért védte a hatalom legfőbb birtokosa, Orbán Viktor” a Szőlő utcai igazgatót és társait.
"Van társadalmi igény arra, hogy kiderüljön az igazság ne hagyjuk, hogy egy ember, aki fiatalokat használt ki évtizedekig, megússza. A társadalom ma van abban az állapotban, hogy megvédje, anyagilag támogassa azt, aki felfedi a bizonyítékait. Ezért gyűjtést indítok. A gyűjtés 10 napig zajlik, hogy mindenkihez eljusson a hír, aki beleadna. Így tudjuk majd mennyi jött össze, Látni fogja az is, akinek bizonyítéka van - és motiválttá válik, hogy be is mutassa azt. Olyan bizonyítékot, ami a bíróság előtt is egyértelművé teszi, hogy ki az a Zsolt bácsi" - írta Juhász.
Ha 90 nap alatt sem jelentkezik senki, akkor az összegyűjtött pénzt egy vagy több a gyermekvédelemmel és az áldozatokkal foglalkozó alapítvány számlájára utalom el - tette hozzá.
Juhász Péter, volt politikus és youtuber korábban egy levelet tett közzé, ami állítása szerint sírásra késztette. Azt írta, a levelet arra szeretné felhasználni, hogy „biztassak minden áldozatot, hogy jelentkezzen ha bizonyítéka van bármilyen undorító pedofil bűnelkövetőre, akit felülről védenek.” A youtuber a posztban egy meglepő kijelentést is tett:
„Én ugyanis tudom, hogy van Zsolti bácsi, azt is tudom, hogy ki az, csak bizonyítani nem tudom” - írta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
31 lajhár halála után végleg bezár a botrányos orlandói lajhárpark
A hatóságok leállították az engedély nélküli működést, a tulajdonos pedig csődvédelmet kért a Sloth World nevű attrakcióra. A túlélő 13 állatot a Central Florida Zoo fogadta be, miután az ügy országos botrányt kavart.
Bezár, mielőtt egyáltalán kinyitott volna az az orlandói lajhárpark, ahol több mint harminc állat pusztult el. A túlélőket pénteken egy helyi állatkert vette át, miután a hatóságok leállították a munkát a létesítmény raktárában, a cég tulajdonosa pedig bejelentette, csődvédelmet kezdeményeznek.
A Central Florida Zoo & Botanical Gardens tizenhárom lajhárt fogadott be a Sloth Worldtől, az állatokat karantén alá helyezték. Richard E. Glover, az állatkert vezérigazgatója elmondta, a szakembereik évtizedes tapasztalattal rendelkeznek lajhárok gondozásában.
„Amikor megkerestek bennünket ezeknek a lajhároknak az átvételével, a csapat egy emberként egyetértett abban, hogy ezt meg kell és meg is akarjuk tenni” – tette hozzá.
A lépésre azután került sor, hogy Orange megye építési hivatala leállította a munkálatokat a Sloth World raktárában, mert az épületet nem engedélyezték állatok tartására. Ezt követően a cég weboldala és közösségi média felületei is elérhetetlenné váltak.
Az ügy azután robbant ki, hogy a floridai vadvédelmi hatóság jelentése alapján az Inside Climate News megírta: 31 lajhár pusztult el a létesítmény egy raktárában, még mielőtt az megnyílt volna.
A dokumentumok szerint 2024 decemberében huszonegy, Guyanából érkezett állat fagyott halálra, amikor a fűtés nélküli épületben a hőmérséklet 7 fokra süllyedt. Peter Bandre, a Sloth World akkori alelnöke a hatóságnak azzal magyarázta a helyzetet, hogy a raktár nem volt kész az állatok fogadására, de „túl késő volt lemondani a szállítmányt”.
Két hónappal később egy Peruból érkező szállítmánnyal újabb tíz lajhár érkezett, közülük kettő már holtan, a többi nyolc pedig annyira le volt gyengülve, hogy később elpusztultak.
A Sloth World tulajdonosa, Ben Agresta tagadta, hogy a tartási körülmények vezettek a pusztulásokhoz, szerinte egy külföldi vírus végzett az állatokkal
A hatósági iratokban szereplő adatokat „teljes fikciónak” nevezte. A vadvédelmi hatóság már 2025 augusztusában figyelmeztette a céget, mert a lajhárokat túl kicsi ketrecekben tartották.
Sam Trull, a The Sloth Institute ügyvezető igazgatója szerint a Sloth World hamis képet festett a tevékenységéről. „Azt tettetik, hogy ez természetvédelem. Nagyon megpróbálják ‘zöldre mosni’, amit csinálnak” – mondta.
Az eset nagy felháborodást keltett az állatvédők körében. Rebecca Cliffe, a Sloth Conservation Foundation alapítója pedig arról beszélt, hogy „nincs 2026-ban semmilyen indok a vadon élő lajhárok kiállítási célú beszerzésére”. Az ügyben több politikus is vizsgálatot sürgetett. „Elfogadhatatlan, hogy ez a magatartás nem vezet büntetőjogi felelősségre vonáshoz” – nyilatkozta Anna Eskamani floridai demokrata képviselő. Maxwell Alejandro Frost kongresszusi képviselő pedig levélben fordult az amerikai mezőgazdasági minisztériumhoz, hogy akadályozzák meg az állatok további szenvedését.
Bezár, mielőtt egyáltalán kinyitott volna az az orlandói lajhárpark, ahol több mint harminc állat pusztult el. A túlélőket pénteken egy helyi állatkert vette át, miután a hatóságok leállították a munkát a létesítmény raktárában, a cég tulajdonosa pedig bejelentette, csődvédelmet kezdeményeznek.
A Central Florida Zoo & Botanical Gardens tizenhárom lajhárt fogadott be a Sloth Worldtől, az állatokat karantén alá helyezték. Richard E. Glover, az állatkert vezérigazgatója elmondta, a szakembereik évtizedes tapasztalattal rendelkeznek lajhárok gondozásában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
