SIKERSZTORIK
A Rovatból

Jókenyér: egyszerre finom és egészséges

Ludwig Klára 20 éve készíti szívvel-lélekkel péksüteményeit. A Jókenyér mára kétszemélyes üzemből országosan ismert márka lett.
x Láng Dávid - szmo.hu
2015. július 13.



Ludwig Klárának, a Jókenyér alapítójának életében már gyerekkorában fontos szerepet játszott a sütés. Érettségi után Németországban próbált szerencsét, és az ott töltött évek alatt megismert sokszínű kenyérkultúra ösztönözte arra, hogy külföldön szerzett tudását itthon kamatoztassa. Magas minőségű, 100%-ban természetes alapanyagokból és szívvel-lélekkel készített kenyereivel igyekszik hozzájárulni, hogy az egészséges táplálkozás hazánkban is egyre nagyobb teret nyerjen. Előző cikkünkben írtunk a kenyérről és összeszedtünk pár tévhitet róla. Klára hitvallása szerint ahhoz, hogy valaki testileg és lelkileg is boldog lehessen, elengedhetetlen a megfelelő táplálkozás. Pilisszentiváni üzemük mára több mint 100 embernek ad munkát.

_MG_9154

Hogy indult az egész sikersztori? – kérdezem Klárától (hiszen nem vitás, hogy arról van szó), ő pedig lelkesen mesélni kezd.

A ’90-es évek közepén még eléggé behatárolható volt a magyarok ízlése: a többség számára nem létezett más, csak túrós táska, kakaós csiga, illetve fehér kenyér. A céljuk az volt, hogy bebizonyítsák, ezeken túl is van élet, nem kell félni az újdonságoktól.

10608729_781357151915394_280718220317477891_o

Kezdettől fogva a rozskenyerekre helyezték a fő hangsúlyt, és szép lassan eljutottak oda, hogy az emberek egyre nyitottabbá váltak a termékeikre. Első kenyerüket 1995. november 7-én sütötték meg a Ludwig és Mentesi Német Pékségre elkeresztelt, mindössze 50 négyzetméteres üzemükben.

Naponta körülbelül 10-15 kenyeret sütöttek, melyeket többnyire a környékbeliek, valamint a német kenyérkultúrát hiányoló külföldiek vásároltak fel. A hiánypótló terméknek azonban hamar híre ment, nemsokára a legfényűzőbb hazai szállodákba és néhány CBA-ba is elkezdtek szállítani. Ebben az időszakban pékségükben a klasszikus rozskenyér mellett diós, három magos és burgonyás kenyeret sütöttek, melyeket Klára maga szállított ki – szép lassan naponta 1 tonna kenyeret mozgatott egymaga.

2001-ben nyitották meg az első saját üzletüket, innentől kezdték el bevezetni az édes péksüteményeket, illetve a búzalisztből készített kenyereket, kifliket is. Végül 2005-ben vették fel a Jókenyér nevét, ami egy szóban is jól kifejezi, mi a tevékenységük lényege.

Húsz év alatt sikerült eljutniuk a kétszemélyes vállalkozástól a mostani állapotig, és a kettő között végig egyenletes volt a növekedés. Sem óriási ugrás, sem nagy visszaesés nem történt, folyamatosan fejlődtek. Az 50 négyzetméteres üzemüket először egy 350 négyzetméteresre cserélték 2001-ben, és további 9 év alatt jutottak el oda, hogy már az utóbbiban is heti 7 napon, 100 százalékos kihasználtsággal folyt a termelés.

_MG_9238

Ekkor húzták fel a ma is használt gyárunkat igazi zöldmezős beruházásként: a területen, ahol mi is beszélgettünk, szó szerint semmi nem volt azelőtt. A régi épület egy részében pedig cukrászüzemet alakítottak ki tavaly nyáron, azóta cukrászsüteményekkel is várják a vásárlókat. Most alakítják át az összes üzletüket, az a tervük, hogy hamarosan mindenhol árulnak majd sütiket is.

Mire Klára eddig jutott a történetben, éppen eljött az ideje, hogy mi is megkóstoljuk a finomságokat. Nekem ez volt az első találkozásom a Jókenyér termékekkel, de egész biztosan nem az utolsó. Minden isteni volt, az édes és a sós péksütemények, illetve a cukrászsütik egyaránt. Gyakorlatilag szétolvadnak a szájban, és a minőségi alapanyagok is erősen érződnek rajtuk: ég és föld a különbség a szokásos tucatpékárukhoz képest.

Az már az üzem bejárásakor kiderült számunkra, hogy a Jókenyér nem a 15 forintos vizes zsemlékre specializálódott. Épp csúcsidóben, délelőtt jártunk ott, amikor a legtöbb dolgozó sürög-forog odabent. Mindenkinek megvan a maga feladata, az egyes munkaköröket tűpontosan elkészített beosztások szabályozzák. Szervezetlenségnek helye nincs, minden olajozottan működik.

_MG_9537

A Jókenyér termékek legfontosabb jellemzője, hogy margarin helyett vajjal készítik őket, ami bizony az ízükön is érződik: én személy szerint eleve vajpárti vagyok, így ezzel még egy pluszpontot szereztek nálam. A másik alap pedig az úgynevezett hosszú érlelési technológia. Ennek lényege, hogy a tésztát a megszokottnál jóval tovább, akár egy teljes napig is pihentetik. Időigényessége miatt ezt csak kevesen vállalják be, pedig valódi garanciát jelent a minőségre.

Klára ma már hivatalosan üzletvezetőként tevékenykedik, de mint mosolyogva mondja, továbbra is nagyon szeret lemenni az üzembe és a termeléssel foglalkozni, elvégre ez a szakmája. Napi szinten tartanak termékellenőrzéseket, ilyenkor súly, külalak és még több szempont alapján tesztelik, minden megfelel-e a szigorú előírásoknak.

Nagyon fontosnak tartják a közvetlen kapcsolatot az összes munkavállalóval, mindenkit névről ismernek. Nem véletlen, hogy sokan 15-17 éve náluk dolgoznak, sőt jó részük oda is költözött a környékre, egész életét átszervezve a munkája miatt.

jokenyer2

Komoly hangsúlyt helyeznek a kézműves jellegre is: csak azokat a munkafolyamatot gépesítik, ahol az ember hozzáadott értéke nem releváns. Például

a tésztát nyugodtan feloszthatja egy gép is megfelelő méretű darabokra, mert attól nem lesz jobb, vagy rosszabb a kenyér. Az viszont, hogy egy pék a kezével gyúrja át a tésztát (ez az úgynevezett virgolás), tényleg minőségi különbséget jelent, emiatt továbbra is emberek végzik.

Ezzel a szemlélettel nem sokan vannak így rajtuk kívül, de hisznek benne, hogy a végeredmény őket igazolja.

Pilisszentivánon a gyerekeket is izgalmas programokkal várják. Sokan keresték meg őket óvodákból és iskolákból, hogy meglátogatnák az üzemet, erre azonban a higiéniai előírások miatt nincs lehetőség. Helyette kitalálták a gyerekpékséget, aminek lényege, hogy 10-20 fős csoportokban avatják be a kicsiket a kenyérsütés alapjaiba.

Mesélnek nekik a gabona ültetéséről, aratásáról és feldolgozásáról, majd saját kezükkel ki is próbálhatják a formázást és a dagasztást. A végeredményt pedig kisütve hazavihetik. Sokan már attól is el vannak bűvölve, hogy találkozhatnak egy igazi pékkel, hát még akkor, ha Klára személyesen vezeti a foglalkozást:

"
Teljesen megdöbbennek, hiszen a pékeket a többségük nagydarab bácsiknak képzeli gabonás zsákkal a hátukon, erre itt vagyok én élő ellenpéldaként... Nagyon édesek.

- mondja nevetve.

_MG_9187

Klára a jövőbeni terjeszkedést is az eddigiekhez hasonló tempóban képzeli el: nem terveznek hatalmas ugrásokat, inkább szépen fokozatosan lépnek egyre feljebb. Folyamatosan fejlesztik termékeiket, újabbnál újabb ízesítéseket kísérleteznek ki. Nemrég például a szezonra való tekintettel medvehagymás péksüteményekkel rukkoltak elő, és cukrászsüteményeiknek is komoly jövőt jósolnak.

Személyes sikerélményként fogják fel, ha egyre több embert tudnak meggyőzni a tudatos táplálkozásról, ami számukra is a legalapvetőbb. Így pedig, hogy termékeik nemcsak egészségesek, de finomak is, igazán nincs nehéz dolguk. Győződjetek meg róla ti is: összesen 14 szaküzlettel várnak benneteket, a listát ITT TALÁLJÁTOK.

Ha te is megkóstolnád a Jókenyér termékeit, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
100 nap alatt több mint 63 ezer megmentett termék – így működik Magyarország első élelmiszer-outletje
A Récsei Centerben működő PRÍMA OUTLET-ben a közeli lejáratú vagy csomagolássérült termékek akár 70 százalékkal olcsóbban is megvásárolhatók, miközben több tonnányi élelmiszer menekül meg a kidobástól.


Az élelmiszer-pazarlás világszinten is égető probléma, de szerencsére egyre több hazai kezdeményezés mutat példát arra, hogyan lehet ezt a mindennapokban is kezelni. A budapesti Récsei Centerben működő PRÍMA OUTLET – Magyarország első élelmiszer-outletje – száz napos működése alatt bebizonyította, hogy a fenntarthatóság és a kedvező árak nem zárják ki egymást, sőt, kéz a kézben járhatnak.

Az eredmények önmagukért beszélnek: több mint 63.000 terméket mentettek meg a pazarlástól, ami 16,6 tonna élelmiszert jelent.

Ez a mennyiség 44 tonna szén-dioxid kibocsátásának elkerülésével egyenértékű – vagyis akkora megtakarítás, mintha egy átlagos magyar család 17 évnyi áramfogyasztását spórolták volna meg.

A vásárlók sem jártak rosszul: az outlet áraknak köszönhetően 21.737.043 forint maradt a pénztárcákban –

ez átlagosan 300–400 forint megtakarítást jelent termékenként,

miközben minden árucikk a jól ismert PRÍMA-minőséget képviseli.

A PRÍMA OUTLET kínálata naponta változik:

a polcokra csomagolássérült, közel lejáró, túlkészletezett vagy szortimentfrissítésből kikerülő termékek kerülnek, akár 70%-kal olcsóbban.

Az üzlet így egyszerre kínál okos, fenntartható és pénztárcabarát alternatívát a tudatos vásárlóknak.

„A PRÍMA OUTLET egyszerre nyújt kedvező árakat, magas minőséget és fenntartható megoldást az élelmiszer-pazarlás ellen. Büszkék vagyunk arra, hogy rövid idő alatt kézzelfogható eredményeket értünk el: több tízezer termék kapott új esélyt, a vásárlóink pedig több millió forintot spóroltak meg.” – mondta Breier Péter, a vállalat tulajdonosa.

Segítség a rászorulóknak is

A fenntarthatóság azonban nem áll meg az üzlet polcainál: a századik működési napon a Breier Cégcsoport bejelentette, hogy a Récsei Centerben található Príma szupermarket együttműködési megállapodást kötött a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel. Céljuk az, hogy az élelmiszer-pazarlás csökkentése mellett, közvetlen segítséget nyújtsanak a nehéz helyzetben élő családoknak is.

A PRÍMA OUTLET mögött álló Breier Csoport több mint 30 éve meghatározó szereplője a hazai élelmiszer-kiskereskedelemnek. A családi tulajdonban lévő vállalat jelenleg 26 üzletet üzemeltet Budapesten és Pest megyében, és elkötelezett a minőség, az innováció és a közösségi értékteremtés mellett.

A PRÍMA OUTLET első száz napja megmutatta, hogy az élelmiszermentés nemcsak egy jó ügy – hanem mindannyiunk közös jövőjének kulcsa.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Orvosi bravúr: aranybevonatú, személyre szabott pacemakert kapott egy beteg Pécsen
Az országban elsőként a A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikáján ültettek be ilyen pacemakert, amelyre eddig világszinten is csak nagyon kevés példa volt.


Itthon eddig példátlan beavatkozást hajtottak végre a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikáján: októberben az országban elsőként ültettek be aranybevonatú pacemakert.

Ez azért is komoly bravúr, mert a nemzetközi szakirodalomban is csak elenyésző számú hasonló beavatkozásról számoltak be ezidáig.

A klinika közleménye szerint a beavatkozásra egy különleges eset kapcsán volt szükség: a beteg a hagyományos, titántartalmú generátorral szemben túlérzékenységi reakciót mutatott. A titánérzékenység egy rendkívül ritka állapot, amelynek kapcsán a szervezet allergiás reakcióval reagál a beültetett eszközzel szemben.

A pacemaker-generátort egyedileg, a beteg alapbetegségének megfelelően gyártották le részletes kivizsgálást követően.

A piacon nem is érhető el ilyen eszköz, hiszen minden esetben a beteg kórtörténetének részletes elemzését követően gyártják le, majd ültetik be. A speciális aranybevonat megakadályozza, hogy a beteg szervezete allergiás reakcióval reagáljon a beültetett generátorral szemben.

A közleményben azt is írják, hogy

a pacemaker-generátor nem csak összetétele miatt számít különlegesnek, hanem jól példázza azt is, hogy a modern orvoslás egyre inkább a személyre szabott ellátás irányba halad.

„A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szívgyógyászati Klinikájának célja, hogy hazai és nemzetközi szinten élvonalbeli terápiás megoldásokat kínáljon betegeinek – az egyéni különbségek és a magas szintű szakmai gondoskodás szem előtt tartásával” – írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Több mint egymillióan voltak kíváncsiak a magyar pavilonra Japánban
A magyar megjelenés az Expó központi témájához egyedi módon kapcsolódott, a figyelmet a hagyományokra, az ember és a természet harmóniájára, valamint a múlt értékeiből építkező jövő gondolatára irányítva.


A magyar részvétel minden szempontból sikertörténetnek bizonyult: közel 70 kulturális programmal, több mint 80 szakmai és üzleti rendezvénnyel, 46 ezer éttermi és 2250 protokollvendéggel, valamint kézzelfogható turisztikai eredményekkel zárta Magyarország a fél éves oszakai bemutatkozását.

Élő Népzenei Előadás a Pavilon Szívében

A Magyar Pavilon központi élményét az állandó élő népzenei előadás jelentette, amely 184 napon át negyedóránként várta a látogatókat. A program keretében 21 énekesnő naponta 43 alkalommal szólaltatta meg a magyar népdalokat.

Az előadás összesen 7848 alkalommal csendült fel – több mint 58 000 percnyi élő műsort ajándékozva a közönségnek. A magyar népzene, a viseletek és az előadók közvetlensége különleges atmoszférát teremtett: a látogatók a pavilonba belépve nemcsak hallhatták, hanem át is élhették a magyar hagyományok lüktetését.

A Magyar Konyha Diadala

A Magyar Pavilon étterme a világkiállítás egyik legnépszerűbb vendéglátóhelyévé vált. A Miska Kitchen & Bar hat hónap alatt 46000 vendéget fogadott, napi mintegy 250 főt.

A kulináris sikerek számokban:

Gulyáslevesből: 18 600 adag

Hortobágyi palacsintából: 17 000 adag

Somlói tekercsből: több mint 4100 adag, azaz 164 méternyi desszert készült – ez több mint másfél futballpályányi édes élmény.

A magyar ételek iránti érdeklődést jól mutatja, hogy sok látogató már reggel 8:55-kor, közvetlenül az Expó nyitását követően beállt a sorba, hogy biztosan bejusson az étterembe, amely hivatalosan 13 órakor nyitott.

Tradíció Kézműves Formában

A pavilon harmadik emeletén 22 héten át kézműves foglalkozások várták az érdeklődőket, amelyek végig teltházzal működtek. Összesen 11 tradicionális magyar mesterség mutatkozott be, köztük a nemezelés, a gyékényfonás és a kékfestés. A látogatók saját kezűleg készíthettek el kisebb tárgyakat, miközben megismerkedhettek a magyar kézművesség aprólékos technikáival.

Kultúra, Üzlet és Diplomácia

A Magyar Pavilon az Expó egyik legaktívabb országpavilonjaként zárt:

Kultúra: Közel 70 koncertet szervezett 50 magyar fellépővel, csaknem 600 művész és stábtag közreműködésével. Ezzel Magyarország a harmadik legtöbb kulturális programot bemutató országként zárta a világkiállítást, bemutatva hazánk zenei örökségének sokszínűségét a klasszikus, népi és kortárs műfajokban egyaránt.

Üzleti és Szakmai Rendezvények: 84 szakmai és üzleti rendezvény valósult meg hat különböző helyszínen, köztük a pavilon Community Centerében és az Expó ikonikus Női Pavilonjában, ahol Magyarország szervezte a legtöbb eseményt. Összesen 31 magyar vállalat mutatkozott be a japán partnerek előtt, ami új gazdasági és turisztikai együttműködések alapját teremtette meg.

Diplomácia: A pavilon 2250 protokollvendéget fogadott, 440 delegáció tagjaként. Tiszteletüket tették a japán császári család tagjai, de a vendégek között volt Nobel-díjas, államfő, kormányfő, olimpikon, nagykövet, tiszteletbeli konzul és püspök is.

Turisztikai Eredmények és Jövő

A pavilon nemcsak megszólította, hanem inspirálta is a japán közönséget – a kulturális jelenlét érzékelhetően erősítette Magyarország turisztikai vonzerejét.

„A világkiállítás ideje alatt 19 százalékkal nőtt a Magyarországra beutazó japán turisták száma 2024 azonos időszakához képest. A magyar bemutatkozás hidat épített a két nemzet között: élményt és inspirációt adott mindazoknak, akik az expós látogatásukat követően személyesen is szerették volna felfedezni hazánkat. A kulturális jelenlétnek ez a formája hosszú távon erősíti Magyarország imázsát a szigetországban.”

Kristó Ákos miniszteri biztos

A Magyar Pavilon a „Múltunk nélkül jövőnk sincs” gondolat jegyében épült, és az elmúlt fél év során méltó módon képviselte Magyarország értékeit. A látogatók számára a pavilon nem csupán építészeti különlegesség, hanem egy érzelmi és kulturális utazás is volt – lenyomata annak, hogy a fenntartható jövő kulcsa a természethez és hagyományainkhoz való visszatérésben rejlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Mi köze a Túró Rudinak a babaváráshoz? Németh Nóri, a PregHello applikáció megalkotója elárulja nekünk
Saját várandóssága adta az ötletet Németh Nórinak az ingyenes applikációhoz, amit ma már több tízezer kismama használ a babavárás időszaka alatt és után.


Nem ritka, hogy sok nőt megihlet az anyaság, a babavárás, sokan ebben az időszakban találnak rá önmagukra, kezdenek új dolgokba, váltanak karriert, vállalkozást alapítanak. Németh Nórival, a PregHello applikáció megálmodójával és tulajdonosával is pontosan ez történt: észrevette, hogy nincs olyan magyar nyelvű információgyűjtemény a piacon, ahol a kismamák egyszerűen, gyorsan, átláthatóan és nem utolsósorban szórakoztatóan tájékozódhatnak, ezért úgy döntött, készít egyet ő maga. Nóri a mára rendkívül népszerűvé vált alkalmazás megszületéséről, a további célokról és tervekről mesélt nekünk.

  • SZMO: Hogyan született meg a PregHello ötlete, és mik voltak az első lépések, amiket megtettél, hogy applikációt fejleszthess?

Németh Nóra: Amikor elszántam magam, hogy összerakok egy olyan tartalomcsomagot, ami segíti a kismamákat, akkor fogtam egy A4-es lapot és elkezdtem összeírni, hogy milyen információk segítenének engem és más várandós kismamákat. Az alkalmazás fejlesztése ugyan csak akkor kezdődött el, amikor a kisfiam bölcsis lett, de addigra elég jól összeállt az első verzió tartalma.

A kezdetektől fogva fontos volt számomra, hogy a kismamák hiteles forrásra támaszkodhassanak, így szakmájukban elismert és aktívan dolgozó egészségügyi szakemberek validálták és a mai napig is folyamatosan aktualizálják az alkalmazásban szereplő összes tudásanyagot.

  • SZMO: Volt személyes élményed, ami inspirálta a fejlesztést?

 Németh Nóra: Azt gondoltam magamban: „Milyen jó lenne, ha lenne egy olyan platform, ami kifejezetten a magyar viszonyokat tükrözi.” Országonként ugyanis teljesen eltérőek a javaslatok, így szerintem nagyon fontos, hogy kifejezetten az itthoni viszonyokat vegyük figyelembe a magyar kismamák számára. Magába az applikációba is rejtettem pár személyes élményt.

A várandósság heteit az applikáció főként gyümölcsökhöz hasonlítva mutatja, a kismamák lelkesen mutatják mindig a párjuknak, hogy az adott napon épp milyen gyümölcs méretének felel meg a kisbabájuk. Van két dolog azonban, amik kifejezetten személyes emlék miatt kerültek be az appba..

A Playmobil figura a férjem nagy kedvence, és egyik alkalommal, miután az orvostól jöttünk haza, vidáman vette észre, hogy amekkora akkor volt a kisbabánk, teljesen megegyezett a kezében tartott Playmobil figura méretével. Ugyanígy a túró rudi a  a 14. hétnél szerepel. Én nagy túró rudi rajongó vagyok és a túró rudi hossza pont akkora, mint ebben a korban a magzat mérete. Lemértük vonalzóval.

  • SZMO: Mi volt a legnagyobb kihívás az applikáció fejlesztése és működése során?

Németh Nóra: Mindig vannak kisebb dolgok, amikkel meg kell küzdeni, amiket helyre kell hozni, mielőbb meg kell oldani. A rendszerhibák, illetve a határidők betartása, az ezekre való állandó koncentráció az, ami számomra nehézség, ez persze nem a legszórakoztatóbb része a dolognak. Nem volt könnyű olyan szakembereket, fejlesztőket találni, akikkel kifejezetten jó együtt dolgozni és nem csak értenek a dolgukhoz, de emberileg is könnyen megértetik magukat és gördülékeny velük a közös munka. De szerencsére találtunk megfelelő munkatársakat, és a szakértők, akikkel együttműködünk az egyik legfontosabb mozgatórugói a gépezetnek. Tőlük leszünk igazán hitelesek és naprakészek.

Szakértőink között találunk szakorvost, nőgyógyászt, gyermekápolót, védőnőt, pszichológust, bábát, szülésznőt, gyógytornászt, szonográfust, diabetikust, mentőtisztet, szülésznőt és visszérspecialistát is.

Úgyhogy azt hiszem joggal mondhatom, hogy tényleg minden területre odafigyelünk és profi, hiteles forrásból adunk információt a kismamáknak.

Szerencsésnek érzem magam, mert tudom, hogy sokan, akik vállalkozásba kezdenek, eljutnak egy olyan ponthoz, amikor  el kell dönteniük, hogy megéri-e folytatni, vagy nem. Nálam nem volt ilyen pont, mindig tudtam, hogy mit szeretnék a PregHellóval. Viszont egyértelműen szükség van néha pihenésre, megújulásra, mert azért el lehet  fáradni a vállalkozásvezetésben.

  • SZMO: Mikor érezted először azt, hogy az applikáció sikeres, mikor gondoltad, hogy „Igen, pontosan ezt képzeltem el, megcsináltuk”! ?

Németh Nóra: Az alkalmazás létrejötte után két héttel. Ugyanis szinte azonnal letöltötte 2500 kismama, ez pedig egyértelmű visszajelzés volt számomra, hogy mekkora szükség volt már itthon egy ilyen platformra. Amire pedig nagyon büszke voltam akkor is és most is, hogy ezek a kismamák nem csak letöltik és használják az applikációt, de visszajelzést is adnak folyamatosan.

Már az elején is rengeteg pozitív üzenetet kaptunk, de ami nekem külön öröm, hogy javaslatokat, ötleteket írnak, ami mind hozzájárul ahhoz, hogy megfelelően fejlesszük az alkalmazást és minél inkább kielégítsük a felhasználók igényeit. Ez pedig nagyon nagy érték.

Ha már visszajelzés: számomra például az egyik legkedvesebb a MAVE-hoz (Magyar Védőnők Egyesülete) kapcsolódik, akik előszeretettel ajánlják a PregHellót a kismamáik számára, ez pedig szakmailag is egy szuper elismerés.

  • SZMO: Mi volt az eddigi legnagyobb mérföldkő az applikáció életében?

Németh Nóra: Majd most jönnek az igazi mérföldkövek! De eddig az applikáció „kistestvérének”, a BabyHellónak a létrejötte volt különös jelentőségű. Ez az app is egyre népszerűbb, ezt is már több ezer kismama töltötte le itthon, így erre mindenképp büszke vagyok.

De említhetem mérföldkőként  az idén ősszel első alkalommal megrendezésre kerülő Babaváró fesztivált, amit már elképesztően várok! Tényleg egy igazi jó hangulatú, szakmai, ám vidám és színes, közösségépítő fesztiválra készülünk, ami úgy gondolom, hogy más lesz, mint az eddig itthon megrendezett baba-mama expók.

Preghello Babaváró fesztivál - Írd be a naptárba már most!

A fesztivált szeptember 13-án, szombaton egy gyönyörű helyszínen, az Eiffel Műhelyházban rendezik meg és a szervezők nem titkolt célja, hogy egy olyan közösségi élmény legyen ez a nap, ahol minden kismama és kispapa jól érzi magát és az eseményről magabiztosan és boldogan távozzanak.

Jegyvásárlás és részletek: www.preghello.com

  • SZMO: És mit gondolsz, maga az applikácó miben különbözik akár az itthoni, akár a külföldi alkalmazásoktól?

Németh Nóra: Amellett, hogy kifejezetten a magyar viszonyokat tükrözi, amit meglehetősen hiányoltam, átláthatóra, letisztultra terveztük az alkalmazást, amiben nincsen felesleges s töltet és forgatag, amiben el tudna veszni a kismama.

  • SZMO: Milyen terveitek vannak a jövőre nézve a PregHellóval?

Németh Nóra: Minden folyamatosan változik, én inkább közeli célokat szoktam kitűzni elsősorban, mint például amilyen a fesztivál is. De mindenképpen tervben van, hogy szeretnénk külföldi piac felé is nyitni, létrehozni a PregHellót több nyelven is, jelenjünk meg minél több helyen. De mindennek meg van a maga ideje, én ebben nagyon hiszek. A BabyHello és a fesztivál is pont akkor valósult meg, amikor itt volt az ideje, és biztos vagyok benne, hogy ezek a tervek is a megfelelő időben fognak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk