SZEMPONT
A Rovatból

Gabriella otthagyta a főiskolát, hogy Angliába menjen takarítani, most mozdonyvezető

Külföldön kezdett komolyan futni, túl van tíz maratonon, most az Ironman kihívásra készül. Ledobott 36 kilót, a legtöbbet akkor, amikor 30 évesen özvegy lett.
Belicza Bea - szmo.hu
2022. február 13.



A második önálló vonatvezetésén volt túl a rácalmási Waller Gabriella, amikor beszélgettünk angliai életéről. Napsütéssel akarta ünnepelni a nagy alkalmat, de emlékezetesebb lett az első nap.

„Az orromig sem láttam, akkora köd volt. Nyilván jóval lassabban kellett mennem. Persze izgultam is. Előző este hiába feküdtem le időben, nem bírtam aludni. Kollégák mondták, hogy beülsz a vonatba, és ahogy elindulsz, megnyugszol azonnal. Hihetetlen, de tényleg így van. Baj nem lehet, tudom, mit kell csinálni, ismerem a szabályokat és tudom az útvonalakat” – meséli az első önálló útjáról.

Bár sokan gondolják, hogy Anglia esős, folyton ködös, ez nem igaz. Sokkal többször süt a nap, és ha esik vagy köd van, az általában csak rövid ideig tart. Gabi azonban az év leghosszabb ködjét fogta ki. Még másnapra is jutott belőle, de a munkát már napsütésben fejezte be.

Azt hittem, zenét hallgat vezetés közben.

„Itt nem lehet.

A telefonomat is ki kell kapcsolni, mert egy baleset esetén ellenőrzik, be volt-e kapcsolva. Ha kiderül, kirúgnak, ebben nincs hezitálás.

Én még kezdő vagyok, nem is kell semmilyen zaj, végig koncentrálnom kell a feladatomra.”

Gabi hat éve vasutas. Angol férje egyik barátjának felvetésére jelentkezett először a peronra. Felvették és dolgozott évekig, mígnem ő is tovább akart lépni, ahogy a legtöbb munkatársa, kalauznak vagy mozdonyvezetőnek.

Két éve vágott neki a hosszú és kemény felvételinek.

„Hat darab előteszt van. Ha kettőn megbuksz, akkor soha többet nem próbálhatod meg a tanfolyamot”

– meséli, mekkora volt a tét.

Itt az alapvető képességeit figyelték. A koncentrációt például úgy, hogy fél órán át kell nézni egy képernyőt, amin szürke négyzetek villognak, néhányszor feketére vált, akkor meg kell nyomni egy gombot. Mutattak nekik zsúfolt utcai képeket is pár másodpercre, majd meg kellett mondaniuk, mit láttak, bicikliseket, motorosokat, gyalogosokat vagy autósokat. Ami neki sem sikerült, hogy két joystickje volt, egyikkel jobbra és balra, a másikkal föl és le lehetett mozogni. A képernyőn mozgó vonalat kellett kísérni, összehangolva a két botkormányt.

„Én nem játszom soha Playstationnel, az én 'joystick-képességeim' kevésnek bizonyultak itt. Szerencsére nem volt más feladat, amit nem tudtam.”

A legnehezebb a KRESZ volt.

Minden egyes héten vizsgázott a szabályokból, 12 héten át. De a 80 százaléknak mindig meg kellett lennie.

Megtanulták a legfontosabb közlekedési szabályokat. Ahogy azt is, mit kell csinálni, ha lerobban a vonat, nem jó a fék, mi a teendő, ha tűz van vagy olyat látnak, ami nem tűnik szabályosnak. De azt is, hogy mit lehet tenni, ha valaki leugrik a vonat elé.

„Ha mész 120 km/órával, nem tudod megakadályozni a tragédiát. Megnyomod a vészféket, a vonat megáll előbb-utóbb, de az óvatlanul elé lépő ember előtt sajnos nem lesz képes” – magyarázza, arra kell készülni, hogy itt nem tehet semmit. A munkaadójuk egy ilyen eset után nem sürgeti őket vissza a munkába, addig maradhatnak távol, amíg feldolgozzák a történteket. Arra is figyelnek, hol volt esetleg baleset, igyekeznek másfelé küldeni a mozdonyvezetőt, ha visszatér.

Elmesélte, hogy tavalyelőtt Skóciában kisiklott a vonat, mert a hegyekben megcsúszott a föld, rá a sínekre és nem lehetett látni időben. Ilyen esetekben, ha a mozdonyvezetőnek is baja eshet, akkor a jegyellenőr tudja, mi a teendő, kit kell értesíteni, mit kell tenni az utasokkal.

Gabi szerint a szabályok tanulása azért volt a nagyon nehéz, mert hiába jó már az angolja, a rengeteg szakszóval meggyűlt a baja.

Tizenketten kezdték a tanfolyamot, rajta kívül csak egy román fiú volt, a többiek angolok.

Eddig egyébként ő a harmadik, aki levizsgázott, a többiek még a vezetést gyakorolják. Azért húzódott el két évre a képzés, mert pont az elején szakított félbe mindent a Covid.

„Én első nap vezettem oktatóval, másnap váratlanul bejelentette a lezárást a miniszterelnök, Boris Johnson. Márciustól egészen augusztusig otthon ültem, teljes fizetésért, Angliában a tanuló mozdonyvezetőket is fizetik. Nem panaszkodhatok, mások elvesztették a munkájukat vagy csak 80 százalékot kaptak. Én meg 100 százalékot, és semmit nem kellett csinálnom.”

Amióta munkába állt, heti négy napot dolgozik. Kilenc és fél óra a leghosszabb nap, de van, hogy csak hat.

Mindig irodába vágyott, de rájött, hogy nem való neki

Gabi egész más irányba indult Magyarországon. Informatikát tanult, főiskolára járt. De utolsó évet feladta, édesapja legnagyobb bánatára.

„Apukám kiborult, amikor mondtam, hogy nem érdekel az informatika, elmegyek szerencsét próbálni és kimentem Angliába takarítani 2011-ben.”

Előtte volt már egy kicsit kint bébiszitterként, de szülei hívására akkor még hazament. Végül megelégelte a fizetéstől fizetésig egyensúlyozást, úgy érezte, külföldön jobb, ad még egy esélyt Angliának.

„Úgy indultam, inkább takarítok, abból is többet keresek, mint otthon. Ha nem jön össze, akkor hazamegyek.”

Egy hónapig takarított egy kis hotelban, aztán talált egy jó eladói munkát, ott másfél évig dolgozott. Megjött a szerelem is közben, férjhez is ment 9 éve. Apósának volt egy takarítócége - áthívta, jobb fizetésért. Aztán rátalált álmai munkájára.

„Kaptam egy irodai munkát egy futárszolgálatnál. Én vettem fel a rendeléseket, én jártam utána az eltűnt csomagoknak. Mindig irodista akartam lenni, de meguntam, hogy mindig ugyanazt csináltam 9-től 5-ig.”

Innen jött tehát a vasút 2016-ban.

Sportkihívásokban megállíthatatlan

Nem sokkal azután, hogy kiköltözött Angliába, követte őt a húga. Niki. Ő figyelmeztette ugyan a nővérét, hogy az új, boldog élet növeli a kilókat, Gabi azt mondja, ezt meg sem hallotta.

„Én otthon kézilabdáztam általános iskolától. Amíg ki nem jöttem, heti 2-3 edzésem és egy mérkőzésem volt. Próbáltam ezt folytatni itt is, de ahhoz mindig Londonba kellett volna utazni. Ami egy óra vonattal, és nehéz lett volna összehangolni a munkámmal. Pár évig így nem csináltam semmit. Viszont ki kellett próbálnom minden új finomságot, a rengeteg angol gyorskaját is.”

Húga egyszer csak úgy döntött, befizeti őket egy futásra, rögtön egy félmaratonra.

„Te se futottál 5 kilométernél többet életedben, meg én sem, mi lesz ezzel?” – kérdezte meglepődve Gabi. A válasz az volt, van még idő felkészülni. Novembertől márciusig edzettek, heti két-háromszor futottak, de sosem többet 18 kilométernél. A versenyen azonban sikerült a 21 kilométert teljesíteni és ez el is indította Gabit az újabb szenvedély felé.

„Amikor célba ér az ember, akkor boldog, hogy meg lehet ezt csinálni, és már tervezi is a következőt.”

Az első versenyek egyikén

„Lefutottam már vagy tíz maratont. A kedvencem a World Marathon Majors. Abban hat verseny volt, Londonban, Bostonban, Tokióban, New Yorkban, Chicagóban és a Berlinben.

Aki ezt lefutja, kap érte egy speciális érmet.”

Mindig a férjével mentek ezekre a maratonokra, ez volt a nyaralásuk is, a férje élvezte a városnézéseket, az éttermeket.

A közös utaknak egy váratlan tragédia vetett véget 2019-ben.

„A férjem összeesett és meghalt. Megbeszéltük, hogy megyünk bevásárolni, a bolt előtt találkozunk. Felhívott, hogy elindult, de sosem ért oda. Vérrög ment a tüdejébe. Ha ott állt volna mellette a mentős, akkor se tudta volna megmenteni.”

Április elsején akárkinek mondta, mi történt, mindenki azt gondolta, viccel. És zokogva mondta, hogy sajnos nem.

„Pár hétig csak néztem a plafont, és az járt a fejemben, mikor fogok én ebből felébredni? Milyen igazságtalanság ez?”

Egy hónapig nem dolgozott, de úgy érezte, vissza kell menni, mert otthon még nehezebben lehet ebből kilépni. Bármilyen fájdalmas is, tudta, hogy ezt meg nem történté tenni nem lehet.

„Ez az élet, nem tudok mit csinálni. Ha csak sírok az ágyban, akkor sem jöhet vissza többé, csinálnom kell a dolgomat. Akkor is, ha sokszor úgy érzem, ez nem igazságos.”

Sokat fogyott ekkor. A maratonok ellenére is volt még rajta túlsúly, de ekkor kezdett el komolyabban edzeni. Keresett egy triatlonos edzőt és felkészült az első Ironman versenyére.

„Azt hiszem, az segített igazán a gyászban, hogy a sport rendszert adott az életembe.”

A koronavírus miatti lezárás alatt úszni nem lehetett járni, de futni, biciklizni bármikor lehetett. Van két kutyája is, velük sokat járt sétálni is.

Végül 36 kilót adott le, most 81 kiló.

„Még leadhatnék 5 kilót, de én már jól érzem magam így. 180 centi vagyok, M-es ruhát hordok.”

Most heti tíz órát edz. Amikor dolgozik, akkor csak egyet, munka előtt vagy után, amikor szabadnapos, heti 3-szor is tud 2-3 órát biciklizni, futni.

Az első triatlonversenyén Nagyatádon vett részt. Tavalyelőtt nyáron épp volt egy kis szünet a lezárásokban, akkor haza tudott utazni. Most Texasba készül.

„Jelenleg be lehet utazni Amerikába. Remélem, áprilisig nem gondolják meg magukat, és meglesz a második Ironman is.”

Sportban még jöhet újdonság, munkában nem hiszi. Úgy látja, ez most nyugdíjas állás lesz.

„Emlékszem az első nap, az egyenruha-átadáson azt mondták, ha valaki kibírja a 6 hónap próbaidőt, akkor élete végéig marad. Úgy tűnik, igaz, 6 év után semmi kedvem nincs elmenni máshova, a mozdonyvezetést nagyon szeretem.”

Magyarországon 9 éve vezethetnek nők a vasútnál

A hagyományos mozdonyok vezetése nehéz fizikai munkának számít, ezért azokkal csak férfiak dolgozhatnak. Motorvonatokat vezethetnek nők is 2013 óta - tájékoztatott a MÁV.

Jelenleg 27 aktív motorvonatvezető hölgy dolgozik a MÁV-START-nál. A munkakör betöltésének feltételei: érettségi, betöltött 20. életév, orvosi alkalmasság, részvétel a közel másfél éves, nappali tagozatos vasútszakmai képzésen, az előírt hatósági vizsgák megszerzése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem hiszem, hogy ők lopnak, csalnak, hazudnak” – fideszesek a Digitális Polgári Körök találkozóján
A Digitális Polgári Körök első offline gyűlésére érkezőket kérdeztük többek között arról is, hogy szerintük mit lehet tenni a politikai erőszak ellen. Menczer Tamás például azt mondta, hogy szerinte a jelenlegi helyzet Magyar Péternek köszönhető.


Szombat délután tartották a Digitális Polgári Körök első offline gyűlését a Papp László Budapest Sportarénában. A helyszínre érkező vendégeket többek között arról kérdeztük, hogy mit várnak az eseménytől.

„Elsősorban azt, hogy erősítsük a magyarságunkat”

- felelte egy idős férfi.

De volt, aki összetartást, iránymutatást várt, vagy éppen azért jött, hogy több muníciót szerezzen.

„Új alapokra fektette a miniszterelnök a saját táborunk működését, és most azt várjuk, hogy elhangzanak ennek az alapnak a kezdőmondatai”

- mondta Balog Géza, a Fidelitas budapesti elnöke.

Az érkezőktől azt is megkérdeztük, hogy szerintük mit lehet tenni a politikai erőszak ellen.

„Én, és minden politikustársam a Fidesz-KDNP-ben minden erőszakot, minden erőszakra való felhívást és az erőszak elbagatellizálását - lásd Márki-Zay Péter Charlie Kirk kapcsán - ezeket elítéljük, és ezt várnánk el az ellenfeleinktől is. (...)én nem akarom az ellökni, hogy itt a mi felelősségünk nulla lenne...lehet mindenkinek valamennyi felelőssége”

- fogalmazott Menczer Tamás, aki azt is hozzátette:

„Szeretném hangsúlyozni, hogy olyan jelenségek a magyar belpolitikában, amelyek most vannak, akasztásra való felhívás, főbelövésre való felhívás, újságírók lökdösése és pisztollyal járkálás, ilyen a Tisza Párt előtt nem volt. Szeretném jelezni, hogy ez Magyar Péterrel jött be a belpolitikába”.

De többen is ugyanígy vélekedtek az érkezők közül.

„Ha én olyat mondok, ami nem tetszik a baloldalnak, akkor azonnal ellenem fordul, hogy őt ki kell nyírni, ki kell irtani, tönkre kell tenni...”

- mondta Nagy Feró.

De Orbán Viktor poloskázásáról, és arról is megkérdeztük az embereket, hogy az egészségügy rossz állapota, vagy éppen Hatvanpuszta mennyire nehezíti a Fidesz helyzetét.

„Nem hiszem, hogy ők lopnak, csalnak hazudnak...én jobban elhiszem, amit ők mondanak”

- fogalmazott egy férfi, akinek az álláspontjával mindenki egyetértett a megkérdezettek közül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Nagyon szívesen meghívnám a miniszterelnök urat Stockholm belvárosába, nem fog semmi mást látni, csak boldog, elégedett embereket”
Svédországban élő magyarokat kérdeztünk Orbán Viktor állításáról, hogy valóban „kijelentkeztek-e a civilizációból.” Azt mondják, a bevándorlás okozta kihívások az oktatástól a bűnüzésig tényleg érződnek, de a svédek többsége elfogadó, és úgy érzik, biztonságban vannak.


„Egy ország, amely egykor a rendről és a biztonságról volt ismert, jelenleg éppen összeomlik: több mint 280 kiskorú lányt vettek őrizetbe gyilkosságért, családok élnek félelemben. Szívszaggató a helyzet, a svédek jobbat érdemelnek” - írta Orbán Viktor nemrég az X-en. A csatolt videóban pedig arról beszélt, hogy a maffia a gyerekekkel löveti fejbe az áldozatait, mert őket nem lehet elítélni. „Így mennek tönkre, minden szabály, minden rend felbomlik, és marad helyette a barbarizmus.”

„Nem arról van szó, hogy valamit elhibáztak, hanem ezek kijelentkeztek a civilizációból.”

Ez kiverte a biztosítékot a svéd miniszterelnöknél, aki szerint Orbán Viktor „felháborító hazugságokat” állít. Szerinte nem meglepő, hogy mindez „épp egy olyan ember szájából hangzott el, aki a saját országában rombolja szét a jogállamiságot”, és hozzátette: Orbán Viktor kétségbeesett a közelgő magyarországi választások miatt. A svéd sajtó szerint tavaly összesen 92 gyilkosság történt, ami 2014 óta a legalacsonyabb szám. Mindössze négy 15 és 17 év közötti lányt vádoltak meg gyilkossággal, 277-et pedig testi sértéssel.

Ugyanakkor az tény, hogy az Orbán Viktor által hivatkozott Die Welt cikk szerint a szervezett bűnözés egyre gyakrabban használ fiatalkorú lányokat gyilkosságokhoz és robbantásokhoz, épp ezért büntethetőségi korhatárt 13 évre szállítanák le, és már 15 év alattiakat is lehallgathatnának, hogy eljussanak a megbízókhoz. Svédországi magyarokkal beszélgettünk arról, milyennek érzik a közbiztonságot, a bevándorlás okozta problémákat, és mit gondolnak, valóban „kijelentkeztek-e a civilizációból.”

Hegedűs Zsuzsa a családjával több mint két éve él ott.

Azért hagyták el Magyarországot, mert annyira kilátástalannak találták a magyar oktatási helyzetet, és a közbeszéd eldurvulását.

„Jól érezzük magunkat, persze vannak nehézségek, nyilván” - fogalmaz arról, most hogyan élnek. Az iskola szempontjából szerinte mindenképp megérte a váltás. „Nagyon jó az iskola, nagyon jó az oktatás, most már azért van két önkormányzattól, két iskolától is tapasztalatunk.”

Az iskolában „az osztály fele körülbelül svéd, a másik fele a világ minden tájáról jött, tehát van mongol, bolgár, kínai, japán, szomáliai, szíriai és magyar.” A sokszínűség hétköznapi tapasztalata szerinte pozitív. „Ez a multikulti lét mindenféleképpen ad az emberhez. A svédek rendkívül elfogadóak, nincsen semmiféle megkülönböztetés.” Ugyanakkor elismeri, hogy a kultúrák befogadása és keveredése „nyilván okoz nehézséget is” hiszen a jövevények másként szocializálódtak, és idő kell a körülmények megszokásához. Ennek ellenére a fia „a saját bőrén tapasztalja a különbségeket, nem menne ő sem vissza.”

A közbiztonságról Zsuzsa így fogalmaz:

„nekünk nincsen semmiféle rossz tapasztalatunk.”

„Az elmúlt 10–15 évben ugyanakkor valóban megnőtt a bűnözés, ami jellemzően a bevándorlók körében van, bandaháborúk, drog.” Az is létező probléma szerinte, hogy ezek a bandák a kiskorúak büntethetetlenségét használják ki, amikor különböző cselekményekre bírják rá őket. Emiatt elkezdődött egy társadalmi vita a büntethetőségi korhatár leszállításáról. „Svédországban a büntethető korhatár az 15 év,” és „erőteljes diskurzus” zajlik a 13–12 évre csökkentésről.

Orbán Viktor állításaira reagálva ezt mondja:

„nagyon szívesen meghívnám a miniszterelnök urat Stockholm belvárosába. Nem fog semmi mást látni, csak boldog, elégedett embereket.”

A hétköznapi közbiztonsági állapotokról egy képpel él: „Svédország alapvetése a bizalom. Tehát itt kint hagyod a biciklidet, nyitva hagyod az autódat, és nem viszik el. Itt nincsen félelemérzésem, bármikor megyek, jövök.”

Juhász Ágnes a miniszterelnök szavaira elsőre csak ennyit mond: „ez egy baromság.” A 2015-ös menekülthullámot azért sokknak nevezi, mivel akkor hirtelen az addigi becándorlók mennyiségének többszöröse érkezett. „Befogadó állomások voltak, a kongresszusi központot megnyitották,” és az állam jelentős pénzt költött arra, hogy magánemberek albérletbe fogadjanak menekülteket.

A kulturális sokk persze nemcsak a többségi társadalmat érte. Ismer egy szír házaspárt, ahol a férj bármilyen munkát elvállalt, míg a nő „depressziója olyan mértékű volt, hogy az egész szituációt nagyon megalázónak érezte.” De akik elfogadták a helyzetet, szerinte kevés nyelvtudással is el tudtak helyezkedni, például idősgondozásban, takarításban.

A társadalmi légkörről Ágnes így beszél: „A svédek roppant fegyelmezettek, tehát nem mondanak semmit sem, félnek a konfliktusoktól.” Munkahelyi helyzetekben „sablon válaszok” jönnek, és hosszas egyeztetések után születnek döntések, még olyan ügyekben is, mint egy malmői sátortábor felszámolása.

„Nincs olyan, hogy odamegy a rendőrség, és akkor ledózerolja az egészet,” inkább egyenként tárgyalnak, akár éveken át.

„A dánok sokkal gyorsabban döntöttek, hogy maradhatsz, vagy menj vissza,” míg Svédországban a kivizsgálásokat „elhúzták évekig.”

Kulturális feszültségekről is beszél: a svéd lányok tinédzser korban kihívó megjelenése „egy muszlim ember számára eléggé sokkos lehet,” és előfordul generációs ütközés is, amikor egy muszlim családban felnövő lány már „a svédekhez akar hasonlítani”, miközben „a papa a szigort képviseli.”

Elmondása szerint „volt olyan, hogy kidobták az erkélyen a saját gyereküket,” illetve a fiú családtagok „őrmesteri szerepet” töltöttek be. Egy másik példája az egykori Jugoszláviából menekült bosnyákok esete, akik fegyverkereskedéssel, fegyvercsempészéssel foglalkoztak.

Az ilyen jelenségekre aztán rátelepül a szélsőjobb.

Ágnes szerint a svéd szélsőjobb „főleg göteborgi svédekből áll”, akik megteremtették a svéd jóléti államot, és keményebb fellépést várnak a politikusoktól. Arra a kérdésre, hogy a szélsőségeseket leszámítva mi az oka a svédek türelmének, Juhász a „svéd kollektív bűntudatról” beszél. A II. világháborúban ugyanis az elvileg semleges Svédország remek üzletet csinált, hogy sárgarezet exportált a náci Németországnak, ahol azt fegyverek gyártására használták fel.

A korábban emlegetett problémák ellenére azt mondja, ő soha nem érezte magát fenyegetve, bár „éjszaka nem vagyok olyan bátor, hogy egyedül mászkáljak.”

Cséti Attiláéknak Svédországban van egy házuk, és a tavaszi, nyári, őszi szezont többnyire ott töltik, a téli szezonban pedig Magyarországon élnek. A költözés motivációja az esetükben szakmai volt.

„Én építészmérnök vagyok, és szerettem volna megtanulni a svéd építési technológiát. Vettem egy lakókocsit, és kiköltöztem Svédországba, és felépítettem a házunkat.” Attila azt mondja, Magyarországon van egy jól prosperáló építészirodája, Svédországban is „próbálkozok vállalkozóként,” főként épületenergetikában. „Teljesen mindegy, hogy hol vagyok, tudok dolgozni”, online egyeztet amerikai és svájci ügyfelekkel is.

A hétköznapi közbiztonságot egy mozzanattal ragadja meg:

„Nincs kerítés például. Vagy ha kiteszek bármit az utcára, vagy a telekre, az ott van akkor is, amikor mi Magyarországon vagyunk két hónapig. Amikor visszamegyünk, az ugyanott van.”

A „no-go zónák” kapcsán hozzáteszi: „Ezt egy magyar újság írta. Mi direkt kimentünk oda, megnéztük, és semmi attrocitás nem ér bennünket. Baromi jó a kaja, úgyhogy mindig oda járunk.” Erről videót is forgatott.

Cséti Attila tudósítása egy „no-go zónából”

Közösségi szerepvállalásukról elmondja, a házukat „migránssimogatónak” nevezte el, mert egyik felét 1–3 hónapra olyanoknak adják ki, „akik Svédországba akarnak jönni, és nehézségbe ütköznek” (a szállás–munka–adószám „22-es csapdája”), majd amikor „találnak munkát, akkor költöznek tovább.”

„Az utcánkban a fele az migráns külföldi, USA-ból, Lengyelországból, Szíriából, Szaúd-Arábiából, Litvániából, Erdélyből”, mégsem tapasztalt problémát. Orbán Viktor állításaira röviden reagál: „Jót mosolyogtam rajta.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ez a történet nagyon ismerős” - egyre többen hasonlítják Orbán Viktoréhoz Trump média elleni hadjáratát Amerikában
Jimmy Kimmel műsorának levétele fordulópontot jelentett sok amerikai lap szerint - Trump egész pályás letámadást indított a neki nem tetsző hangok ellen. Sok amerikai tudósítás szerint ebben Orbán Viktor receptjét követi.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. szeptember 22.



„Trump médiát támadó hadjárata, ami Jimmy Kimmel műsorának felfüggesztéséhez vezetett, egy európai erős ember kézikönyvéből származik” - írja például a CNN. Az amerikai hírcsatorna szerint Orbán Viktor pártpolitikai célokra használja a hatalom eszözeit, nyomást gyakorol magántulajdonban lévő médiacégre, hogy a párt irányvonalát kövessék, megbünteti azokat a tulajdonosokat, akik ellenállnak, és megjutalmazza azokat, akik engedelmeskednek. A magyar miniszterelnök így szerezte meg a teljes médiakontrollt Magyarországon, miközben az ország fokozatosan leépítette a demokráciát.

Most pedig úgy tűnik, Donald Trump elnök és szövetségesei ugyanazt a kézikönyvet követik az Egyesült Államokban - írja a CNN.

A Charlie Kirk elleni merénylet után Amerikában bírálni kezdtek mindenkit, aki bármilyen kritikát fogalmazott meg a jobboldali influenszer munkásságával kapcsolatban. Voltak, aki emiatt az állásukat is elveszítették.

A vihat közepébe hamar Jimmy Kimmel, az ABC egyik legnagyobb sztárja került, aki a múlt hétfő esti műsorában azt mondta: „A MAGA-banda mindent megtesz, hogy a merénylőt, Tyler Robinsont ne közülük valónak állítsák be.”

A jobboldaliak szerint Kimmel szándékosan félremagyarázta a merénylő politikai nézeteit, akinek semm köze nem volt a Trump támogatóihoz köthető MAGA („Make America Great Again”) mozgalomhoz. Sőt, anyja szerint konzervatív családból származó fia az utóbbi időben politikailag balra tolódott. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egyenesen arra hivatkozva kezdeményezte a héten az Antifa nevű szélsőbalos antifasiszta mozgalom terrorcsoporttá nyilvánítását az Európai Unióban, mert Kirk merénylője szerinte hozzájuk tartozhatott. Bár hasonló utalást Trump is tett, erre egyelőre nincs bizonyíték.

Jimmy Kimmel szavai mindenesetre élesen szembementek azzal a jobboldali narratívával, hogy a szélsőbalos gyűlöletbeszéd vezetett Kirk halálához.

Az amerikai hírközlési hatóság, az FCC elnöke, Brendan Carr szerda este „nagyon komoly ügynek” nevezte Kimmel kijelentését. Az ABC-t súlyos következményekkel fenyegette: „Megoldhatjuk ezt könnyen is, vagy nehezen” - mondta.

Amerikában a nagy hálózatok műsorait helyi csatornák százai továbbítják. Ezeknek a tulajdonosai jellemzően nem szólnak bele a központból érkező tartalomba. Csakhogy most az egyik nagy csatorna-tulajdonos, a Nexstar éppen egy 6,2 milliárd dolláros fúzióra készül a Tegna nevű céggel, amihez az FCC jóváhagyása is kell.

Talán nem véletlen, hogy Carr szavai után elsőként ők jelezték, leveszik csatornáik műsoráról a „Jimmy Kimmel Live”-ot, mert „határozottan elutasítják Kimmel legutóbbi kijelentéseit”. Néhány órával később a Sinclair, egy másik nagy helyi tévé-tulajdonos cég is ugyanígy tett.

A New York Times szerint Robert A. Iger, a Disney vezérigazgatója és az ABC vezetői emiatt nagy nyomás alá kerültek. Ha ugyanis a helyi csatornák nem továbbítják valamelyik műsorukat, azzal üzletileg is fenntarthatlanná tehetik az adott produkciót. Emellett a dolgozók is egyre több fenyegetést kaptak, néhány hirdető pedig bojkottal fenyegetőzött. Ráadásul Jimmy Kimmel úgy döntött, hogy szerda este visszavág az őt kritizálóknak. A Disney vezetői úgy látták, ez csak olajat öntene a tűzre, így végül úgy döntöttek, a „Jimmy Kimmel Live” ideiglenesen lekerül a műsorról.

A felfüggesztés pillanatokon belül a szólásszabadságról szóló viták középpontjába helyezte Kimmel műsorát. A demokraták tiltakoztak. Legalább öt hollywoodi szakszervezet – összesen több mint 400 ezer dolgozó képviseletében – nyilvánosan elítélte a Disney-t. Trump azonban még nagyobb fokozatra kapcsolt.

A történtek után Trump Kimmel „rossz nézettségét” gúnyolta, és azt mondta: „Az ABC-nek már rég ki kellett volna rúgnia.”

„Hívhatod ezt szólásszabadságnak vagy sem” – fogalmazott Trump. – „Kirúgták, mert nincs tehetsége.”

Két hónappal korábban a CBS leállította Stephen Colbert késő esti show-ját is, ami hasonló felháborodást váltott ki. Akkor Kimmel így kezdte a monológját: „Örülök, hogy nekünk még van műsorunk.” Ezután felolvasott egy Trump-bejegyzést a közösségi médiából „Jimmy Kimmel a következő, aki kiesik a tehetségtelen Late Night-versenyből.” Majd hozzátette: „Ez elég riasztó, mert nem tudom, tudjátok-e, de Jimmy Kimmel én vagyok.”

Most pedig Trump megjelölte az újabb célpontokat is. Egy posztban azt követelte, hogy Jimmy Fallon és Seth Meyers is járjon ugyanúgy, mint Kimmel. „Már csak Jimmy és Seth maradt, két igazi lúzer a Kamuhír NBC-n” – írta. „A nézettségük is borzalmas. Gyerünk NBC!!!”

Bírálta az országos híradók Charlie Kirk meggyilkolásáról szóló tudósításait is. „Fogják a remek történetet, és rossznak állítják be” – mondta az Ovális Irodában az országos híradókra utalva. „Szerintem ez tényleg törvénytelen.”

Londonból hazafelé tartva pedig arról beszélt: „Elvenném azoknak az tévéadóknak a licencét, amelyek túl sok negatív dolgot sugároznak rólam.”

De azt is javasolta, hogy maffia elleni törvények alapján ítéljék el azokat a tüntetőket, akik egy étteremben bekiabáltak neki.

A New York Times szerint az elmúlt egy hétben világossá vált, hogy Trumpot nem a gyűlöletbeszéd zavarja, hanem az a beszéd, amelyet ő gyűlöl.

Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége, az ACLU is úgy látja, hogy Kimmel felfüggesztése egy szélesebb körű, Trump vezette törekvés része, amely célja a kritikusok elhallgattatása. „Ez túlmegy a McCarthy-korszakon. A Trump-tisztviselők folyamatosan visszaélnek a hatalmukkal, hogy elfojtsák a számukra nem tetsző gondolatokat, és eldöntsék, ki beszélhet, írhat, vagy akár viccelhet” – írták. „A Trump-adminisztráció lépései, párosulva az ABC megadásával, súlyos fenyegetést jelentenek az Első Alkotmánykiegészítésben biztosított szabadságjogainkra.”

Mindez egyáltalán nem előzmények nélküli. Trump korábban már beperelte az ABC-t, a CBS-t és a Wall Street Journalt is, megvonta a PBS és az NPR állami támogatását, megpróbálta szétverni a Voice of America-t és a Szabad Európát, az Associated Press tudósítóját pedig kidobatta a Fehér Házból, mert nem volt hajlandó a Mexikói-öblöt „Amerikai-öbölnek” nevezni.

Scheiring Gábor, volt Párbeszédes képviselő, aki ma egy amerikai egyetemen tanít, azt mondta a CNN-nek, „ez a történet nagyon ismerős.” Szerinte mind az ABC Kimmelről szóló döntése, mind a CBS júliusi lépése, amikor törölte Stephen Colbert műsorát, az „orbanizmus” jeleire utal.

„A történet lényege, hogy a médiatulajdonosok – külföldiek és hazaiak egyaránt – többnyire egyenként adták fel a harcot, ahelyett, hogy közösen álltak volna ellen. Ez tette lehetővé Orbán Viktor rendszerszintű megszállási stratégiáját” – mondta a CNN-nek.

A volt magyar képviselőnek az is nagyon ismerős, amit az FCC tesz. „A médiahatóság erejét arra használni, hogy az orgánumokat öncenzúrára kényszerítse, klasszikus Orbán-taktika” – mondta. Szerinte „a személyre szabott kampányok és karaktergyilkosságok is Orbán rendszerének létfontosságú elemei: demonstratívan megemelik a megszólalás árát.”

Megszólalt David Pressman, az Egyesült Államok volt magyarországi nagykövete is. A New York Timesban megjelent vendégcikkében arról írt, hogy az amerikai vállalatok abba az „illúzióba kapaszkodnak, hogy megőrizhetik függetlenségüket és integritásukat, miközben üzletelnek egy erős emberrel – ugyanúgy, ahogy a magyar elit is elhitte, hogy ők is sértetlenül kerülhetnek ki belőle.”

„Trump elnök, akárcsak Orbán, kétségtelenül azt hiszi, hogy mindenki megvásárolható. Amerika elitjei pedig bebizonyítják, hogy igaza van” – írta Pressman.

Majd még hozzátette: „egy magyar mondást sokszor hallottam: van az a pénz – vagyis mindig van ára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy: Ha abból az anyagból készülnének a sínek, mint Lázár János arcbőre, akkor az Interpici is Sinkanzen sebességgel róná a borsodi völgyeket
A legtöbbet talán Bayer Zsolttal foglalkozott a humorista, de megkapja a magáét a honvédelmi miniszter éppúgy, mint Orbán, vagy a Szabó Tímeát alázó fideszes bizottsági tagok.


Pottyondy Edina új YouTube-videójában természetesen a hétvégi eseményekkel foglalkozik bővebben. A Digitális Polgári Körök éppúgy nem maradhattak ki a videóból, mint Szabó Zsófi és Lázár János vagy Ruszin-Szendi Romulusz fegyverügye.

A legtöbbet talán Bayer Zsolttal foglalkozott a humorista, de megkapja a magáét a honvédelmi miniszter éppúgy, mint Orbán, vagy a Szabó Tímeát alázó fideszes bizottsági tagok.


Link másolása
KÖVESS MINKET: