Fejbe lőttek egy 20 éves lányt egy puccsellenes tüntetés során Mianmarban. A kórházban tíz napig küzdöttek az életéért. Az orvosok szerint éles tölténnyel találták el az oszlatás közben.
A fiatal nő a februárban kezdődött tüntetések első halálozás áldozata.
A lány halála újabb lendületet adhat a tüntetéseknek, pénteken is sokan mennek majd utcára - írja a Reuters.
A hadsereg február 1-jén, az új parlament megalakulása előtt vette át a hatalmat az országban. Fegyverrel kergették el a képviselőket, és
a választásokon győztes párt vezetőjét valamint több más politikusát házi őrizetbe helyezték.
A hadsereg álláspontja szerint a választást elcsalták, ezért még idén újat fognak kiírni.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada szankciókat vetett ki Mianmarra, valamint India és Ausztrália is a demokrácia gyors helyreállítására szólította fel a hadsereget.
Fejbe lőttek egy 20 éves lányt egy puccsellenes tüntetés során Mianmarban. A kórházban tíz napig küzdöttek az életéért. Az orvosok szerint éles tölténnyel találták el az oszlatás közben.
A fiatal nő a februárban kezdődött tüntetések első halálozás áldozata.
A lány halála újabb lendületet adhat a tüntetéseknek, pénteken is sokan mennek majd utcára - írja a Reuters.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Viharos széllel és jégesővel csap le a hidegfront vasárnap este, már ki is adták a figyelmeztetést
A meteorológiai szolgálat elsőfokú figyelmeztetést adott ki a vasárnap délután érkező hidegfront miatt. Az előrejelzés szerint a zivatarokat 60-75 km/órás széllökések és apró szemű jég kísérheti a Dunántúl nyugati részén.
Vasárnap estére elromlik az idő: a Nyugat-Dunántúlon zivatarok, apró szemű jég és 60–75 km/órás széllökések csapnak le, hétfő délelőttre pedig a hidegfront az egész országon átvonul. Vasárnap kora délutántól egy érkező hidegfront hatására főként a Dunántúl nyugati részén fordulhatnak elő zivatarok – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből.
A zivatarokat átmenetileg viharos, óránként 60-75 kilométeres széllökések és apró szemű jég kísérheti.
Az ország más tájain a front csak az esti órákban érkezik meg, addig délután még 23 fokos csúcsokkal és szép idővel lehet számolni. A zivatarveszély miatt Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékre elsőfokú, citromsárga figyelmeztetést adtak ki. Az esti, késő esti órákra a zivatarhajlam fokozatosan csökken.
A hidegfront és annak csapadékzónája a meteorológusok szerint hétfőn délelőtt hagyja el az országot kelet, délkelet felé. Reggel még erősen felhős időre és főként a keleti, délkeleti tájakon esőre, záporra kell készülni. Napközben északnyugat felől szakadozni kezd a felhőzet, de északkeleten, valamint helyenként nyugaton még kialakulhatnak futó záporok, egy-egy zivatar.
Sokfelé élénk, az ország északi felén erős lesz az északnyugati szél. A lehűlés is megérkezik: hajnalra 6 és 12 fok közé csökken a hőmérséklet, a csúcsértékek pedig délután 14 és 20 fok között alakulnak.
Vasárnap estére elromlik az idő: a Nyugat-Dunántúlon zivatarok, apró szemű jég és 60–75 km/órás széllökések csapnak le, hétfő délelőttre pedig a hidegfront az egész országon átvonul. Vasárnap kora délutántól egy érkező hidegfront hatására főként a Dunántúl nyugati részén fordulhatnak elő zivatarok – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből.
A zivatarokat átmenetileg viharos, óránként 60-75 kilométeres széllökések és apró szemű jég kísérheti.
Az ország más tájain a front csak az esti órákban érkezik meg, addig délután még 23 fokos csúcsokkal és szép idővel lehet számolni. A zivatarveszély miatt Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékre elsőfokú, citromsárga figyelmeztetést adtak ki. Az esti, késő esti órákra a zivatarhajlam fokozatosan csökken.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
91,8 milliárd forintos norvég pénzről egyezhet meg nyárig Magyar Péter kormánya
A norvég kormány a nyárig lezárná a tárgyalásokat a Magyarországnak szánt 91,8 milliárd forintos EGT-alapról. A megállapodást így már az új, Magyar Péter vezette kabinet írhatja alá.
Nyárig megegyezne Magyarországgal a norvég kormány a 91,8 milliárd forintnyi támogatásról, amelynek sorsáról így jó eséllyel már az új kormány dönthet. A norvég külügyminisztérium optimista a 2021 és 2028 közötti időszakra elkülönített EGT-alap folyósításával kapcsolatban, amelynek 97 százalékát Norvégia finanszírozza – írta a norvég Panorama Nyheter. A tárca szerint a pénzt olyan projektekre kellene fordítani, amelyek hozzájárulnak a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítéséhez. Astrid Bergmål norvég külügyi államtitkár szerint ezek az alapelvek nyomás alatt állnak Magyarországon.
A támogatás ezért „olyan befektetést jelent, amire minden eddiginél nagyobb szükség van”.
A tárgyalások kimenetele szorosan összefügg a múlt vasárnapi választás eredményével. A tervek szerint Magyar Péter és a Tisza Párt május elején veheti át a kormányzást, így ha a norvég féllel nyárig sikerül megállapodni, a dokumentumot már az új miniszterelnök írhatja alá. Az előző, 2014 és 2021 közötti időszakban Magyarország egyetlen fillért sem kapott az alapból. A vita a civil szervezeteknek szánt pénzek elosztásán robbant ki: az Orbán-kormány ragaszkodott hozzá, hogy állami szereplő döntsön a forrásokról, amit a donorországok nem fogadtak el.
A megállapodás hiánya miatt az ország akkor mintegy 75 milliárd forintnyi támogatástól esett el.
A mostani tárgyalásokon a norvég fél egyértelművé tette az elveit. Astrid Bergmål közölte: „Norvég részről az EGT-forrásokkal olyan együttműködést szeretnénk, amely erősíti a szabadságot, a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat.” Hozzátette, hogy a már tavaly tavasz óta zajló egyeztetéseket az új magyar kormánnyal is folytatni fogják. A teljes, 2,8 milliárd norvég koronás (körülbelül 254 millió eurós) keretből a demokrácia és a jogállamiság mellett a zöld átmenet és a társadalmi befogadás is kiemelt területek.
Nyárig megegyezne Magyarországgal a norvég kormány a 91,8 milliárd forintnyi támogatásról, amelynek sorsáról így jó eséllyel már az új kormány dönthet. A norvég külügyminisztérium optimista a 2021 és 2028 közötti időszakra elkülönített EGT-alap folyósításával kapcsolatban, amelynek 97 százalékát Norvégia finanszírozza – írta a norvég Panorama Nyheter. A tárca szerint a pénzt olyan projektekre kellene fordítani, amelyek hozzájárulnak a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítéséhez. Astrid Bergmål norvég külügyi államtitkár szerint ezek az alapelvek nyomás alatt állnak Magyarországon.
A támogatás ezért „olyan befektetést jelent, amire minden eddiginél nagyobb szükség van”.
A tárgyalások kimenetele szorosan összefügg a múlt vasárnapi választás eredményével. A tervek szerint Magyar Péter és a Tisza Párt május elején veheti át a kormányzást, így ha a norvég féllel nyárig sikerül megállapodni, a dokumentumot már az új miniszterelnök írhatja alá. Az előző, 2014 és 2021 közötti időszakban Magyarország egyetlen fillért sem kapott az alapból. A vita a civil szervezeteknek szánt pénzek elosztásán robbant ki: az Orbán-kormány ragaszkodott hozzá, hogy állami szereplő döntsön a forrásokról, amit a donorországok nem fogadtak el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balogh Levente reagált, és élő vitára hívta az őt leárulózó Kocsis Mátét
Az üzletember egy élő podcast-beszélgetésre invitálta a Fidesz frakcióvezetőjét, miután az a választási vereséget elemezve árulónak nevezte őt. Szerinte a kormánypártok abból indulnak ki, hogy Magyarországon csak állami pénzből lehet sikeresnek lenni.
Számokkal és egy nyílt vitára való felhívással reagált Balogh Levente arra, hogy Kocsis Máté árulónak nevezte. A Szentkirályi Ásványvíz alapítója a Telexnek azt mondta, a cége által elnyert 4,2 milliárd forintos állami támogatásból csak 2,5 milliárdot vett át, és ehhez 14 milliárd forintot kellett saját tőkéből hozzátennie. Az üzletember hangsúlyozta, hogy ez egy szabályos HIPA-pályázat volt. „Nem Orbán Viktor írta ki, hanem a HIPA-nak volt egy ilyen pályázata, amiben egyébként a Samsung 150 milliárdot kapott, a Hell pedig 100 milliárdot” – tette hozzá Balogh.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy vasárnapi Facebook-posztjában árulónak nevezte többek között Baloghot is. Azt írta, az üzletember „akkor még pont nem akart változást, amikor a cége megkapta a 4,2 milliárdos állami támogatását. Amikor már nem kapott ilyet, akkor kezdett el gyanakodni az rtl-en, hogy változás kellene”.
Balogh a támogatás maradék részének lehívását azzal indokolta, hogy közben a kormány „tönkretette a gazdaságot, eltűntek a fogyasztók a piacon.”
Az üzletember visszautasította azt a vádat is, hogy a Fidesz alatt gazdagodott volna meg. Állítása szerint a cége már 2007-ben piacvezető volt Közép-Európában, és 2008-ban a világ akkori legjobb focistáját, Luís Figót szerződtette reklámarcnak. Azt is hozzátette, hogy a vagyona a Fidesz-kormányzás alatt 5 milliárd forinttal csökkent.
„Be kell írni a Google-be, hogy a Szentkirályi mióta létezik, és mióta meghatározó Európában. 2004 óta. Akkor Orbán Viktor még azt sem tudta, hol van” – fogalmazott az üzletember.
Balogh szerint a kormánypártok magukból indulnak ki, amikor azt feltételezik, hogy Magyarországon csak állami pénzből lehet üzletelni. „Nem az a jó üzletember, nem az a jó gazdasági szervezet, aki a kormánytól függ, csak ők magukból indulnak ki, hogy csak az üzletelhet Magyarországon, aki pénzt kap az államtól. Hát nem. Pont ez a különbség a NER és a gazdasági szereplő között” – mondta.
Balogh Levente egyúttal meghívta Kocsis Mátét egy élő podcast-beszélgetésre a Telexen.
Számokkal és egy nyílt vitára való felhívással reagált Balogh Levente arra, hogy Kocsis Máté árulónak nevezte. A Szentkirályi Ásványvíz alapítója a Telexnek azt mondta, a cége által elnyert 4,2 milliárd forintos állami támogatásból csak 2,5 milliárdot vett át, és ehhez 14 milliárd forintot kellett saját tőkéből hozzátennie. Az üzletember hangsúlyozta, hogy ez egy szabályos HIPA-pályázat volt. „Nem Orbán Viktor írta ki, hanem a HIPA-nak volt egy ilyen pályázata, amiben egyébként a Samsung 150 milliárdot kapott, a Hell pedig 100 milliárdot” – tette hozzá Balogh.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy vasárnapi Facebook-posztjában árulónak nevezte többek között Baloghot is. Azt írta, az üzletember „akkor még pont nem akart változást, amikor a cége megkapta a 4,2 milliárdos állami támogatását. Amikor már nem kapott ilyet, akkor kezdett el gyanakodni az rtl-en, hogy változás kellene”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pikó András: Még a feltételezés is sértő, hogy Dopeman józsefvárosi díszpolgári címet kaphatott
A kerület polgármestere ironikus felajánlást tett Dopeman bejelentésére reagálva. A politikus szerint az ő Fidesz-tagsága éppúgy nem létezik, mint a rapper józsefvárosi díszpolgári címe.
Pikó András, Józsefváros polgármestere egy ironikus felajánlással reagált Dopeman ügyére.
Azt mondta: „Ha Dopeman visszaadná a díszpolgári címét, én meg visszaadom a Fidesz tagságimat.”
A polgármester szerint az ő Fidesz-tagsága éppúgy nem létezik, ahogyan Pityinger László józsefvárosi díszpolgári címe sem.
A kerület vezetője egy kommentben hozzátette: „egyszerűen sértő Józsefváros díszpolgáraira nézve a feltételezés is, hogy egy ilyen ember kaphatott”.
Pikó András a hozzászólást azzal zárta, hogy „mi, józsefvárosiak szerencsések vagyunk, sok mindenkire lehetünk büszkék kerületünkben”, majd megosztotta az eddig díszpolgárok listáját, amin valóban nem szerepel a rapper.
