TUDOMÁNY
A Rovatból

Egyre több kutató kísérletezik saját magán házi gyártású koronavírus-védőoltással

Veszélyesen terjed a „csináld magad” mozgalom.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. szeptember 08.



Világszerte nagy a várakozás a koronavírus elleni oltás iránt. És bár a világ legnagyobb egyetemei és kutatóintézetei dolgoznak a szérumon, akadnak olyanok, akik nem tudják kivárni a széles körben végzett klinikai teszteléseket, hanem a saját készítésű, bizonytalan hatású oltóanyagot adják be maguknak és nem ritkán környezetüknek.

A New York Times elrettentő példaként említi azt a Washington állambeli esetet, amely még áprilisban történt.

Friday Harbor kisváros polgármestere ugyanis megkérte mikrobiológus barátját, Johnny Stine-t, egy seattle-i biotechnológiai cég vezetőjét, hogy

oltsa be őt saját gyártású vakcinájával, amelyet már március óta reklámozott a közösségi médiában.

Az oltóanyaghoz Stine a koronavírus külsején lévő spike protein génszekvenciájának szintetikus változatát készítette el. Ezt sós oldatba tette, beinjekciózta magának felkarja bőre alá, majd elvégezte az úgynevezett vér-titer tesztet, hogy vérkeringésében antitesteket keressen. Beoltotta két tizenéves fiát is. Azt állította, hogy vakcinája immunissá tette a koronavírussal szemben, és az érdeklődőknek adagját 400 dollárért kínálta.

Az ügy legalábbis erős kételyeket váltott ki a helyi lakosságban, de a polgármester a facebook-oldalán igyekezett meggyőzni a közvéleményt barátja szakmai kiválóságáról, a mikrobiológus pedig alpári megjegyzésekkel söpörte le a vele szembeni bírálatokat.

Az eset azonban szélesebb hullámokat vert. Májusban az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság figyelmeztető levelet küldött Stine-nak, hogy hagyjon fel terméke félrevezető hirdetésével, majd júniusban Washington állam főügyésze pert indított a polgármester és további 30 ember beoltása ügyében. A vád szerint Stine az emberek félelmével és hiszékenységével élt vissza, továbbá nem bizonyított a szer biztonsága és hatékonysága. Ráadásul cégét már nyolc évvel korábban hatósági eljárással megszűntették. Végül a perköltségeken túl megúszta annyival, hogy kártalanítani kell valamennyi áldozatát, amennyiben azok feljelentik őt. Ettől azonban Stine nem tart, mivel máris többen úgy nyilatkoztak, hogy hála az ő oltásának, visszatérhettek a normális életbe.

Stine esete azonban nem elszigetelt jelenség. A legképtelenebb módszerekről és eredményekről lehet hallani a világ minden tájáról.

Még olyan elismert kutatók is részt vesznek ilyesmiben, mint a Harvard genetikusa, George Church. A Rapid Deployment Vaccine Collaboratíve nevű programjától az egyetem orvoskara is elhatárolta magát. Igaz, ennek a projektnek legalább közzétették egy 59 oldalas tudományos dokumentumát, amely elmagyarázza működését és útmutatót ad azoknak, akik ezt a formulát vegyíteni akarják a sajátukkal.

Az ötlet Preston Estep génkutató agyában fogant meg márciusban. Összehozott egy olyan, vegyészekből, biológusokból és orvosokból álló csapatot, akiket érdekelt egy saját oltás kifejlesztése. Hamarosan megszületett egy peptid-oltás formulája, amelyet az orrba kell befecskendezni. Estep szerint öt olyan alkotóelemből áll, amelyet bármelyik orvos rendelőjében össze lehet állítani. Áprilisban Estep több munkatársával, köztük Church-csel, egy laboratóriumban el is végezték ezt a műveletet a készítménnyel, majd beadta oltásukat 23 éves fiának, és munkatársai is megosztották a szert családtagjaikkal. Állítása szerint a legrosszabb tapasztalt mellékhatás orrdugulás és enyhe fejfájás volt. Közben folyamatosan módosított az összetételen, végül összesen 8 különböző változatot próbált ki magán.

Arra a felvetésre, hogy egy gyógyszer tesztelését egereken, vagy más állatokon szokták kezdeni, Estep azt válaszolta: „Mi is állatok vagyunk”.

Avery August, a Cornell egyetem immunológus professzora szerint azonban a szigorú klinikai tesztelések nélkül nem lehet megbízható módon igazolni sem biztonságát, sem pedig hatékonyságát. Ráadásul félő, hogy a résztvevők tekintélyes tudományos múltját sokan elegendő bizonyítéknak tartják.

Mindazonáltal Dr.Estep augusztusban bejelentette, hogy mintegy 30 ember kapta meg az oltást az Egyesült Államokban, Svédországban, Németországban, Kínában és Nagy-Britanniában. Azt is közölte, hogy egy brazil egyetemi professzor fontolóra vette, hogy gyártani fogja laboratóriumában és ingyen forgalmazza.

A koronavírus-oltás „csináld magad” mozgalmának résztvevői abból indulnak ki, hogy a rendkívüli körülmények rendkívüli cselekvést kívánnak. Tehát, ha egy tudósnak megvan a kellő képessége és bátorsága egy oltás kifejlesztésére, meg kell tennie.

A módszer védelmezői szerint, ha munkájuk átlátható, abból mindenki tanulhat. Az ellenzők szerint viszont ezek a kísérletek a legjobb szándék mellett sem lehetnek hasznosak, miután a vakcinák nem mennek át valódi, véletlenszerű és placebóval ellenőrzött teszteken.

És akkor még nem esett szó az esetleges súlyos immunreakciókról és egyéb mellékhatásokról, valamint a hamis védettség-érzésről. Jeffrey Kahn, a Johns Hopkins Berman bioetika intézetének igazgatója szerint az, aki arra biztatja az embereket, hogy próbáljanak ki egy bizonyítatlan oltást, olyan, mint a régi korok csodaszer-árusai.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
25 éven belül mind meghalunk - jósolja a neves tudós, és azt is elárulja, miért gondolja így
A Cambridge-i Egyetem kutatója szerint civilizációnk önpusztító úton jár. Ha ez nem lenne elég, a Földet űrből érkező fenyegetések is káoszba sodorhatják 2050-re.


Luke Kemp, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint a világ 25 éven belül véget érhet. A tudós az Egzisztenciális Kockázatokat Vizsgáló Központ munkatársa a neves intézményben, ahol korábbi civilizációk pusztulását tanulmányozza, arra keresve a választ, hogy a jövőben mi történhet a ma élő társadalommal.

Kemp legutóbb a The Great Simplification podcastben beszélt az elméletéről. „Tragikus, hogy gyakorlatilag egyetlen amerikai választás sem a jelölt nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikája alapján dőlt el. Pedig a legpusztítóbb dolog, ami valaha történhet, az Egyesült Államok nukleáris csapása – és erről egyetlen ember dönthet, az elnök. És ez soha, semmilyen módon nem játszik szerepet a választásokban” - osztotta meg a feltételezését.

A tudós a témáról írt egy könyvet is, amiben kifejti: minden mára eltűnt civilizáció végül az önpusztító életmódja miatt bukott el. Erről korábban a Guardiannek azt mondta,

„ahogy az elit egyre több vagyont szív ki az emberekből és a földből, a társadalmak egyre törékenyebbé válnak, ami belharcokhoz, korrupcióhoz, a tömegek elszegényedéséhez, egészségtelenebb emberekhez, túlterjeszkedéshez, környezetpusztuláshoz és egy kis oligarchia rossz döntéseihez vezet. A kiüresedett társadalmi vázat végül olyan sokkok törik össze, mint a járványok, a háború vagy a klímaváltozás.”

Kemp szerint 2050-re egy napkitörés is elpusztíthatja a világ elektromos rendszereit. Az 1859-es Carrington-eseményhez (az írott történelem legintenzívebb, a távíróvezetékekben magas feszültséget indukáló, majd hatalmas tüzeket és kommunikációs összeomlást okozó geomágneses viharához) hasonló jelenség ma egy csapásra tönkretenné a számítógépeket, a bankrendszert, az internetet és a műholdakat is, ami káoszba taszítaná az egész bolygót.

A kutató úgy számol, hogy egy ilyen apokaliptikus esemény esélye évtizedről évtizedre 20,3 százalékkal nő, és 2050-re eléri az 50 százalékot.

„Egy teljes iparág épül megerősített, luxus bunkervillákra medencékkel, borospincékkel, mesterséges napozókertekkel és föld alatti hidroponikus farmokkal, Texastól egészen Csehországig” – fűzte hozzá célzásképpen, hogy a jól értesült és vagyonos felső tízezer talán nem véletlenül készül a világvégére.

(LadBible)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Elképesztő titokra derült fény: így készíti a szervezetünk a kakit
Az emésztés folyamata a szájban indul, a vékonybélben folytatódik, majd a vastagbélben ér véget. Ebből is jól látható, hogy testünk minden része részt vesz a tápanyagok feldolgozásában.


A beleidben több trillió baktérium él, amelyek segítik az emésztést, és hozzájárulnak ahhoz is, hogy a széklet jellegzetes szagot és állagot kapjon – írja a Sciencealert. A kutatások már rég bebizonyították, hogy a kaki vízből, emésztetlen növényi rostokból, elhalt bélsejtekből és nagyrészt baktériumokból áll.

Az étel útja a szájban kezdődik:

a fogak felaprítják, miközben a nyálban található amiláz enzim már a keményítőt is bontani kezdi. Ezután a falat a nyelőcsövön keresztül lejut a gyomorba, ahol a sósav és az enzimek apró részekre bontják a szénhidrátokat és fehérjéket.

Néhány órával később az étel a vékonybélbe kerül, amely több mint 6 méter hosszú, és a belső felszínét bélbolyhok milliói borítják. Ezek hatalmas felszívófelületet biztosítanak, így a véráram könnyen felveszi a lebontott tápanyagokat, energiát és építőanyagot juttatva a sejtekhez. A vékonybélben baktériumok és enzimek segítik a további lebontást, a máj és az epehólyag epét, a hasnyálmirigy pedig enzimeket ad a folyamat támogatásához.

Ezt követően a béltartalom a vastagbélbe kerül, amely nagyjából 1,5 méter hosszú. Itt a fő feladat a víz visszaszívása. A vékonybél szintén elvon vizet, amely a vesékhez kerül a vizelet képződéséhez.

A vastagbélben a folyamat lassan zajlik, akár három napig is eltarthat. Ekkorra a béltartalom megszilárdul, és a baktériumok átalakítják az epét, így a színe zöldről barnára változik.

Egy orvos úgy fogalmazott: „Néhány páciensnek problémát okoz a tápanyagok felszívódása az ételből, mások pedig túl gyakran vagy épp túl ritkán van székletük.” Az emésztőrendszer minden része fontos szerepet tölt be: együtt biztosítják, hogy a szervezet felvegye a szükséges energiát és vizet, miközben eltávolítja mindazt, amire nincs szüksége.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Magyar állatorvosi bravúr: a világon elsőként végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason
Speciális lencsét kapott, és hamarosan a másik szemét is megműtik. A cél az, hogy a madár élesen lásson, és akár újra szabadon élhessen.


A világon elsőként Magyarországon végeztek szürkehályog-műtétet egy parlagi sason. A műtétet egy hat fős - állatorvosokból és asszisztensekből álló - csapat felügyelte.

A madár azt követően került a Hortobágyi Madárkórházba, hogy három éve egy autó elütötte. Előbb a szárnyait hozták helyre, majd észrevették, hogy nem lát a sas. Ezért a jobb szemén szemlencse műtét hajtottak végre. Hamarosan a másik szemét is megoperálják.

A beavatkozás világszinten is egyedülálló. A műtét Szentesen végezték el a parlagi sason. A

páciens sem volt mindennapos, és a műtét sem volt szokványos. A végén például egy ásványvizes palackból készült speciális gallért adtak a madárra, hogy ne piszkálja a sebet.

A szemlencse-csere a humán gyógyászatban már rutinműtét, de a műtétet vezető orvos szerint sason a világon először hajtottak végre ilyet.

Dobos András állatorvos, szemsebészeti specialista elmondta: "A fény nem jutott le a retinához. Ezt a szemlencsét, a tokból egy speciális géppel eltávolítottuk az elszürkült maganyagot és megfelelő méretű, 40 dioptriás lencsét behelyeztük".

Az extrém erős látásjavítóra azért volt szükség, mert már szinte csak elmosódott foltokat észlelt a madár. Ráadásul a sasok látása nyolcszor élesebb az emberinél. Ezért ha gyengébb látássegítőt kap, akkor a vadonban könnyen belőle lenne préda.

A műtét után a szemhéjakat összevarrták, hogy nehogy véletlenül kikarmolja. A madár jól tűri, ha kézben tartják, főleg ha olyan, akit már ismer. A Hortobágyi Madárkórház állatorvosa korábban a szárnyait mentette meg.

Déri János kórházigazgató elmondta: "A szeme is sérült mind a kettő, és hát sajnálatos módon ez a sérülés azt követően, hogy ő belevakart, szennyeződött, fertőződött". Ez súlyos szemgyullaást okoztt, és a két szemére szinte megvakult. A két műtét után a cél az, hogy újra élesen lásson, és ha sikerül, akkor a sas megint szabad lehet.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Aggódnak a tudósok a világ legnagyobb jéghegye miatt, ami az űrből is látható
A 310 méter magas jégtömb felszínén víztavak jelentek meg, amelyek a gyorsuló olvadást mutatják. A kutatók szerint minden tizedfoknyi globális melegedés tovább ront a helyzeten.


Egy hatalmas jéghegy miatt aggódnak a kutatók az Antarktiszon. Az A23a nevű jégtömb akkora, mint Los Angeles, és az űrből is látható. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem szakértői szerint a következő nemzedékekre is súlyos hatással lehet, írja a Unilad.

A jéghegy magasabb, mint a londoni Shard torony, vagyis több mint 310 méter. Felszínén víztavak jelentek meg, ami az olvadás gyorsulására utal. A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy a térségben a jég sokkal gyorsabban fogy, mint amire eddig számítottak.

Az A23a jelenleg körülbelül 3600 négyzetkilométeres, de folyamatosan zsugorodik. 1986-ban vált le az Antarktiszról, és az utóbbi hónapokban több darabja is az óceánba hullott.

A Nature folyóiratban megjelent tanulmányban az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói így fogalmaztak: „Az Antarktiszon sokkal kevésbé értjük a hirtelen változások lehetőségét, mint az Északi-sarkvidéken, de egyre több bizonyíték mutat arra, hogy gyors, egymással összefonódó és olykor önfenntartó változások zajlanak az antarktiszi környezetben.”

A kutatás vezetője, Nerilie Abram professzor hangsúlyozta, hogy a jéghegy összeomlása „katasztrofális következményekkel járhat a következő nemzedékek számára.” Hozzátette:

„Az Antarktisz jegén, óceánjain és ökoszisztémáin már most kimutatható a gyors változás, és ez minden egyes tizedfoknyi globális felmelegedéssel tovább súlyosbodik.”

A Brit Antarktiszi Kutatóintézet szerint az A23a a következő hetekben elérheti Dél-Georgia térségét, ahol a kontinentális talapzat fele akkora, mint maga a jéghegy. Ez a kutatók szerint különösen a pingvinek élőhelyét veszélyezteti.

Geraint Tarling professzor az Oceanographic Magazine-nek azt mondta: „Ha egy jéghegy megfeneklik Dél-Georgia közelében, a pingvineknek nagy kerülőket kell tenniük a táplálkozóhelyeikhez, és előfordulhat, hogy nem érnek vissza időben a fiókáikhoz.”

Andrew Meijers, a Brit Antarktiszi Kutatóintézet oceanográfusa a Daily Express US-nek arról beszélt, hogy a jéghegy hónapokig egy víz alatti hegy körül forgott, most viszont a domináns áramlat Dél-Georgia felé sodorja. „A jéghegy – legalábbis a műholdfelvételeken – jelenleg még tartja a szerkezetét, és nem tört kisebb darabokra, ahogy a korábbi ‘szuperjéghegyek’ tették.”

Meijers hozzátette: „Most az áramlat egy kanyarulatában van, ezért nem közvetlenül a sziget felé tart, de az áramlatokról alkotott ismereteink alapján valószínű, hogy hamarosan ismét Dél-Georgia irányába mozdul. Az áramlat a sekély kontinentális talapzatot követi, délkelet felé. A kérdés az, hogy a jéghegy innen továbbhalad-e a nyílt Atlanti-óceán déli részébe, vagy fennakad a talapzaton és egy időre ott reked. Ha ez történik, komolyan akadályozhatja a szigeten élő állatok – főként fókák és pingvinek – hozzáférését a táplálkozóhelyeikhez.”


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: