SIKERSZTORIK
A Rovatból

Both Zoltán, a magyar Ace Ventura

Az ország egyetlen hivatásos vadállatbefogóját már 23 alkalommal marta meg kígyó, mégis imádja a munkáját.

Link másolása

Vadállatbefogó – érdemes ízlelgetni kicsit ezt a szót, hiszen közel sem mindennapi foglalkozást takar. Ha beütitek a Google keresőjébe, az összes találat ugyanarra a személyre mutat: Both Zolira, aki lassan másfél évtizede foglalkozik hivatásszerűen az elkóborolt skorpiók, óriáskígyók, madárpókok, aligátorteknősök és hasonló egzotikus állatok kézre kerítésével. A magyar Ace Venturával (ahogy gyakran nevezik őt) szakmájának mibenlétéről és a felelős állattartás fontosságáról beszélgettünk.

- Hogy kezdődött az egzotikus állatok iránti érdeklődésed?

- Hatéves korom környékén indult a dolog: a gyerekek többségéhez hasonlóan engem is gyakran vittek játszóterekre a szüleim, de én a

"
hintázás és hasonlók helyett már ekkor is szívesebben gyűjtöttem a tücsköket, bogarakat, siklókat, békákat – mindent, amit ott meg lehetett fogni.

Később kaptam édesanyámtól egy hörcsögöt, majd egy ékszerteknőst, mondván hátha ezek segítenek leszokni a hóbortomról, de mindhiába: sosem volt kérdés, hogy az egzotikus állatokhoz vonzódom. Édesapámmal állandó hétvégi programunk volt, hogy ebéd után kimentünk az Állatkert pálmaházába. Célirányosan csak oda, más nem érdekelt. Emlékszem, állandóan rángattam a kezét az anakondák és krokodilok láttán, hogy nekem egyszer lesz ilyenem. Ő erre csak legyintett, hogy persze-persze, majd kinövöm. De nem nőttem ki.bothzoli2bothzoli3

- Milyen végzettség szükséges a munkádhoz, lehet-e ezt egyáltalán tanulni?

- Olyan szakma, hogy vadállatbefogó, nem létezik. Ezt a média ragasztotta rám, mert mégiscsak kellett egy könnyen megfogható elnevezés. Eredetileg kisállattenyésztő szakon végeztem, de ettől függetlenül, hobbiból is gyűjtöttem a különféle egzotikus állatokat. Tizennyolc éves koromra már olyan jelentős gyűjteményem volt, hogy elkezdtem velük kiállításokra járni. Később egyre több művelődési ház és hasonló hely hívott vissza, hogy ha már ekkora sikerem volt, szervezzek önálló kígyósimogatókat is. Ilyen rendezvények keretében nagyon sok vidéki városba ellátogattam.

Ezzel párhuzamosan a tévében is egyre többet szerepeltem, pont ekkortájt indultak a kereskedelmi csatornák és persze nekik is érdekes volt, hogy valaki óriáskígyókat tart Magyarországon. A lényeg, hogy szép lassan megismerték a nevemet. Valószínűleg ennek eredményeképp keresett meg 2000-ben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, és ajánlottak egy lehetőséget, miszerint eseti megbízási szerződéssel foglalkoztatnának. Tehát ha valaki felhívja a 112-es segélyhívót egy tevékenységi körömbe tartozó ügyben, azonnal értesítenek, megadják az adott helyszín adatait, én pedig odamegyek és megoldom a problémát.

- Mennyi megbízásod szokott lenni?

- Télen gyakorlatilag semmi nincsen, olyankor az európai hüllők téli álmot alszanak, a többiek közül pedig amelyik megszökik valahogyan, rögtön megfagy odakint. Május közepétől nagyjából szeptember közepéig, vagy a jó idő végéig tart a szezon, ez alatt naponta egyszer-kétszer mindig szoktak hívni. Az esetek úgy 80 százaléka téves riasztás, amikor mondjuk vízi- vagy erdei siklót néznek mérges kígyónak. De a maradék 20 százalék még mindig sok, ha azt nézzük, milyen, tényleg veszélyes állatokat engednek szabadon. Ha kikerül közterületre egy anakonda, egy skorpió, vagy egy madárpók, azt nem szabad félvállról venni. Nem is beszélve az egzotikus teknősökről, például az aligátor- vagy keselyűteknősről, amelyek sokkal agresszívabbak, mint azt elsőre gondolni lehetne.

Zoli néhány tévészereplése:

- Hogy zajlik egy befogás?

- A könnyebb eset az, amikor nagyjából tudható az állat helye, mert például bezárták egy szobába – nyilván azt egyszerűbb átkutatni, mint egy egész kertet. Ha viszont szabadtéren van, jóval nehezebb az ügy: gyakorlatilag bárhol lehet, akár már árkon-bokron túl is, hiába érek ki percek alatt szirénázó rendőrautóval. Ilyenkor tüzetesen megvizsgálom a terepet, farakásokat és más olyan helyeket keresek, ahová esetleg elbújhatott. A keresés nagyon hosszú ideig is eltarthat, ha viszont előkerült, maga a befogás már csak pár másodperc. Viszek magammal egy zsákot, amibe betehetem, illetve egy kígyófogó kampót, de a kisebb példányokat most már általában puszta kézzel fogom be.

Mennyire elterjedtek nálunk az egzotikus állatok?

Magyarország nem egy egzotikusállat-paradicsom, bár annyira azért nem egyértelmű a helyzet. A ’90-es évek végén lett nagyon nagy divat az ilyen állatok tartása, a szabályozáson is lazítottak akkoriban, így rengetegen nem mérték fel a várható következményeket. Megvették a kis cuki kígyókat és teknősbékákat, amelyek nagyjából mostanra érték-érik el azt a kort, mikor már nem annyira cukik.

A fiatalon 70 centis kígyó ugyanis több méteresre, a tenyérben elférő teknős pedig akár 6-7 kilósra is megnőhet. Az emberek többsége ezért inkább megszabadul tőlük, pláne hogy ha nincs engedélye és valaki feldobja az önkormányzatnál, nemcsak az állatot kobozzák el, de még bírságot is kap.

bothzoli5bothzoli6

- Mivel lehetne ösztönözni szerinted a felelős állattartást? A büntetést kéne emelni? Vagy inkább az előzetes felvilágosítást, ismeretterjesztést hangsúlyozni?

- Az ismeretterjesztés teljesen jó út, én már tíz éve járkálok különféle iskolákba előadásokat tartani gyerekeknek, illetve felhívni a figyelmüket az egzotikus állatok veszélyeire. De egyben arra is, hogy

"
a média nagyon elferdíti ezt az egészet: az óriáskígyók például egyáltalán nem emberevők, mint ahogy ezt számos mozifilmben sulykolják.

Ezzel együtt persze megvannak a veszélyeik, ha nem hozzáértő ember tartja őket, például nem megfelelő terráriumban, ahonnan simán kiosonhatnak.

Változtatni kéne a törvényen is, mert nemrég több olyan fajt is kivettek az engedélykötelesek közül, amelyek szerintem igenis veszélyesek lehetnek. Ilyen például a vörösfarkú boa, pedig akár 220 centisre megnőhet, ami azért már meg tudna szorongatni mondjuk egy csecsemőt. Ugyanakkor több olyan állatot meg engedélyhez kötöttek, amelyeket én biztos nem tettem volna fel a listára.

- Mivel töltöd az idődet a téli hónapokban?

- Télen abból a pénzből kell élnem, amit nyáron összegyűjtöttem, illetve vannak az említett előadások, szerencsére ezekből is minden hétre jut egy-kettő. Azért is szeretek ilyesmivel foglalkozni, mert a gyerekek még sokkal inkább fogékonyak a jó szóra – valószínűleg az ő generációjuk fogja megmenteni ezt a haldokló bolygót. Ne szépítsük a dolgot, mi csak tönkretettük, ezért őket kell arra nevelni, hogy helyrehozzák a hibáinkat. Tehát ne dobálják el az üres konzervdobozokat az erdőben, ne bántsák az állatokat, és még sorolhatnám. Erre az egészre jóval inkább odafigyelnek, ha én mondom, mert mindig viszek állatokat is magammal. A többségük életében először akkor találkozik kígyóval, így nyilván tele vannak előítéletekkel. De ezeket remekül fel lehet oldani, ha ott a lehetőség, hogy meggyőződjenek róla: egyáltalán nem nyálkás, és ha nem bántják, nem is támad vissza.bothzoli10bothzoli4

- Milyen kategóriájú vadállatok tartoznak a profilodba? Elboldogulnál adott esetben mondjuk egy tigrissel vagy oroszlánnal is?

- Nem, én csak hüllőkkel és rovarokkal foglalkozom. Ezért is rossz, hogy rám ragasztották a vadállatbefogó jelzőt, mert félrevezető. A névjegykártyámon is az szerepel, hogy méreggel ölő egzotikus állatok befogása. Tehát csörgőkígyó, kobra, skorpió, madárpók és más ehhez hasonlók. Darazsakkal például nem foglalkozom, mert nem egzotikus állatok. A tigris ugyan az, viszont nem hüllő, így szintén kiesik.

Ki tarthat veszélyes állatot?

A hatályos törvények szerint a veszélyesállat-tartáshoz egyrészt betöltött 18. életév, másrészt szakirányú végzettség kell, tehát hogy az adott személy tudjon igazolni legalább három évet, amíg ilyen állatokkal foglalkozott. Ez lehet akár állatkertben gondozóként, akár cirkuszban, vagy más hasonló helyen. A mérges kígyók esetén még bonyolultabb a helyzet, ugyanis legális tartásukhoz rendelkezni kell érvényes szavatossági idejű ellenszérummal is.

Egy ilyen szérum két évig jó, utána cserélni kell, akár fel lett használva, akár nem. Ami pedig az árakat illeti: nemzetközi börzéken egy kisebb csörgőkígyót már 60-70 euróért (vagyis nagyságrendileg 20 ezer forintért) be lehet szerezni. Ennek az ellenszéruma 1 millió 600 ezer forint, amit két év után nagy eséllyel lehet kidobni a kukába. Végül, de nem utolsósorban pedig a szomszédok beleegyezésére is szükség van az engedélyhez. Mindezek fényében nem meglepő, hogy gyakorlatilag senki nem választja a törvényes utat.

bothzoli8bothzoli11

- Mekkora adrenalinlökettel járnak az akciók? Szoktál félni egy-egy állat befogásakor, nehogy rosszul jöjj ki belőle?

- Közben sosem foglalkozom ezzel, nem is érnék rá, hiszen nem szabad, hogy bármi elvonja a figyelmemet. Ha eluralkodna rajtam a félelem, sokkal nagyobb eséllyel csinálnék hülyeséget: elég egy rossz mozdulat, és máris kész a baj. Ha viszont sikerült megfognom az állatot, rögtön utána szinte mindig kiszakad belőlem a hatalmas adrenalinlöket.

Mi volt az eddigi legkeményebb helyzet, amibe kerültél?

- Eddig huszonháromszor mart meg kígyó, ebből a legdurvább egy egyiptomi kobra volt 2004-ben, ami a harmadik helyet foglalja el a világ legveszélyesebb hüllői között. Egy nagyon fiatal példány harapott meg, sőt nem is harapott, éppen csak megkarcolt a sípcsontomnál az egyik fogával.

De ennyi is elég volt ahhoz, hogy félig lebénuljak: leállt a vesém és a májam, sőt egy időre a szívem is, újra kellett éleszteni. Nyolc ampulla ellenszérumot toltak belém és napokig lélegeztetőgépen voltam.

Szerencsére hamar kiértek a mentők, illetve az is fontos, hogy autodidakta módon elsajátítottam a toxikológia alapjait, így egy hasonló helyzetben mindig tudom magam megfelelő elsősegélyben részesíteni.bothzoli7bothzoli12

- A családod, rokonaid hogy viselik a munkáddal járó veszélyt és az állandó készenlétet?

- A szüleim már nem élnek, ami pedig a feleségemet illeti, egy éve házasodtam és mostanra őt is sikerült megfertőznöm a hüllők szeretetével. Tulajdonképpen nem erőltettem rá semmit, magától kezdett el foglalkozni az állataimmal és azóta rendszeresen besegít az etetésükbe, gondozásukba. Szerencsére ő egyébként is nagyon pozitívan áll a munkámhoz, tisztában van vele, hogy tudok magamra vigyázni, és a váratlan helyzeteket is megérti. Többször volt már például olyan, hogy nyaralásból kellett visszajönnöm, vagy éppen

"
a moziban kaptam riasztást a film kellős közepén. Mondanom se kell, hogy ez azért nem minden párkapcsolatban működne.

- Meddig lehet ezt csinálni, el tudod képzelni, hogy egyszer majd belefáradsz?

Amerikában, ahol profi állatrendőrség működik, sokan 60-70 éves korukig is folytatják. Nálunk nyilván nem ugyanaz a helyzet – elég csak azt nézni, hogy ők rendes havi fizetést kapnak –, de ettől függetlenül ameddig az egészségem engedi, és megvan a megfelelő fizikai erőnlétem, nem szeretném abbahagyni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
„Két napon át nem találták a szelvényt a lakásban” – sofőrként dolgozik az első magyar lottónyertes unokája
Gáborban csak nagymamája halálakor tudatosult, hogy híres család tagja: felmenője igazi híresség volt az ötvenes években. Miután nyertek, napokig keresték a lottószelvényt a lakásban.

Link másolása

Ring Sándorné vitte el a hazai lottójátékok történelmének első főnyereményét 1957-ben. Az asszony a 6. játékhéten játszotta meg négy gyermeke életkorának számát, ötödikként pedig a saját életkorát húzta be. Misi 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. Pár nap múlva éppen ez az öt szám volt a nyerő, Ring néninek 855 ezer forint ütötte a markát. Érdemes tudni, hogy

az akkori az átlagkereset 1442 forint volt, mai értékre átszámolva pedig 146 millió forintot érne ez a nyeremény.

„Édesapám volt a legfiatalabb, ő nem is kapott olyan sokat a nyereményből. A nagyi elég szigorú asszony volt, poroszosan nevelte a gyerekeit és velünk is így viselkedett. Festményekbe, műtárgyakba fektette a pénzt, emlékszem, hogy édesapám is kapott egy nagy képet, de nagy gazdagság nem köszöntött ránk” – mesélte Gábor a Blikknek.

Nagy volt az izgalom a sorsolás után, ugyanis két napon át nem találták meg a szelvényt a lakásban.

Végül egy kabátzsebből került elő az értékes papírdarab. Ring Sándorné akkoriban azt nyilatkozta, hogy egyelőre takarékba teszi a pénzt. Később ugyan próbált okosan gazdálkodni az összeggel, de gyermekei nehezen tudták kezelni a hirtelen jött gazdagságot.

Gábornak ha pénz nem is jutott, a lottózás szeretete azért megmaradt. Ő is mindig ugyanazokkal a számokkal játszik, bízva abban, hogy egyszer rámosolyog a szerencse.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
A Rovatból
„A minőségi csokoládéhoz elég három alapanyag” – Gyöngyvér a világ legjobb ültetvényein leste el a kakaóbab feldolgozásának trükkjeit
Hobbinak indult Sára-Gulyás Gyöngyvérnél a csokikészítés, azóta viszont csak ebből él. Extrém bonbonjaival világversenyeken szerzett érmei neki csak a hitelességhez kellettek, és igazán a csokikészítő workshopok éltetik.
Tóth Noémi - szmo.hu
2024. február 17.


Link másolása

– Mikor és miért kezdtél komolyabban foglalkozni a csokoládékészítéssel?

– 2011-ben kezdődött ez a történet, amikor karácsonyra készítettem a rokonoknak és barátoknak kézműves csokoládékat, majd szájhagyomány útján elkezdtek az ismerősök ismerősei is rendelni tőlem. Pár hónappal később már annyi rendelésem volt, hogy egyik napról a másikra eldöntöttem, hogy ebbe komolyan belevágok, felmondtam az akkori munkahelyemen és pont annyi félretett pénzem volt, amennyiből el tudtam kezdeni. Ráadásul akkoriban ment férjhez a húgom, akinek a szobája megüresedett, úgyhogy mondtam a szüleimnek, hogy mit szólnának, ha műhely lenne belőle, és szerencsére ők megengedték, sőt, támogatták is az ötletemet. Így lett a hobbiból megélhetés a csokoládékészítés. Mindig érdekelt a csokoládé, bár tinikoromban inkább a fogyasztása, hiszen hazafelé a suliból mindig vettem egy táblával, és egy álomképként bennem is volt, hogy de jó lenne ezzel foglalkozni, de amikor szakmát kellett választani, eszembe se jutott, hogy ezt is választhatnám. Viszont olyan papírokat szereztem, amelyek jó kiindulópontként szolgáltak ehhez, hiszen az egyik az idegenforgalom-szállodamenedzsment volt, amivel bármilyen vendéglátóhelyet nyithatok, a másik pedig egy szakácssuli.

– Mitől jó egy csokoládé?

– Minél kevesebb az összetevő, annál jobb. Ami kell bele, az kakaómassza, kakaóvaj és nádcukor vagy más édesítés, illetve tejcsoki esetén plusz tejpor. Ezen túl nagy mértékben meghatározza egy csoki minőségét, hogy milyen fajtájú kakaóbabból készült. Rengeteg típus van az ízesebb-aromásabbtól a kevésbé karakteres, semlegesebb változatokig, és az sem mindegy, hogy hol termesztették azokat. Általánosságban elmondható, hogy Latin-Amerikából származik a legjobb minőség (pl. Mexikó, Karib-térség, Costa Rica, Kolumbia, Peru), és a Criollo típus a legjobb kakaóbab. A fairtrade jelölés is fontos, hogy fenntartható gazdaságból származzon, és tisztességesen megfizessék a farmereket. A jó minőségű csokik csomagolásán ezeket az információkat – azaz a termőterületet, a kakaóbab típusát, sőt, néha még azt is, hogy hány órán át és hány fokon pörkölték – mind fel is tüntetik.

– Úgy látom a falon lévő vidám fotókból, hogy sok helyen voltál már a világban, ahol foglalkoznak kakaóbabbal: hol milyen tudással gazdagodtál?

– Az első ültetvény, ahol jártam, 2016-ban Vietnamban volt, és itt találkoztam azzal, hogy milyen lépésekből áll a kakaó feldolgozása. Persze már hallottam róla sokat, de ott láttam először, ahogy fermentálják, szárítják, őrlik vagy éppen préselik ki belőle a kakaóvajat – és ott kóstoltam először nyers kakaóbabot is. Hatalmas nagy tudást azért nem itt szereztem a témában, viszont első találkozásnak szuper volt.

A Karib-térségben jártam utána jópár szigeten és ültevényen, de a legkedvesebb élményem Martinique szigetén volt, ahol a szállásadónk kakaóval foglalkozott, és a dzsungelben lakott, ahol minden megtermett nála a kakaóbabtól a kókuszon át a papayáig, és a saját portáján készítette el a csokoládéit. Ő részletesen elmagyarázta a dolgokat, és itatott velem egy kakaóbab gyümölcséből készített, erjesztett alkoholt is, amely finom, licsis-citrusos aromájú volt. Mivel ő meg azt nem tudta, hogyan kell bonbont és trüffelt készíteni, arra meg én tanítottam meg, szintén helyben termett alapanyagokból.

Guadeloupe szigetén is rengeteget tanultam egy férfitól, aki workshopot tartott a csokoládékészítés folyamatairól, például a pörkölésről és őrölésről, saját tábla csokit is készítettünk, és megkóstoltatott minket autentikus kakaóitalokkal is. Tőle rengeteget tanultam, ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy itthon is meg lehetne csinálni egy ilyen tanfolyamot.

Santa Lucia szigetén pedig többek között teljesült egy álmom, hiszen megszállhattam a Hotel Chocolatban, ahol az étterem minden ételében van valamilyen módon csokoládé, és valami isteniek azok a kombinációk – illetve természetesen itt is volt workshop arról, hogyan kell a nulláról elkészíteni a csokoládét. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy eljuthattam ezekre a helyekre!

– És végül meg is valósítottad a csokoládékészítő tanfolyamokat itthon, Lady Lavender néven! Mi inspirált még ebben az utazáson felül, és milyen az összetétele a csoportjaidnak?

– Ez úgy jött, hogy jártam tánciskolába, és ott megismertem egy gourmet házaspárt, és egyszer megkérdezték, hogy eljöhetnek-e megnézni, hogyan készítem a csokoládéimat. Úgyhogy nekik tartottam meg életem első tanfolyamát, de nem azért csináltam, hogy hasznom legyen belőle, csak poénból, azért az alapanyagárat persze odaadták. Amikor a csokoládéjukat bevitték a munkahelyükre, a férj egy olyan cégnél volt, ahol több ezer ember dolgozik, és ott szájról-szájra terjedt, hogy létezik ilyen tanfolyam, és erre lehet jönni. Onnantól hetente jött egy négyfős csoport onnan, én meg közben rájöttem, hogy mennyire szeretem ezt csinálni, és jó látni a lelkesedésüket, hogy nahát, mennyire finom és szép már elsőre is a végeredmény. Nem magamtól találtam tehát ki, hanem az igények alapján alakult így, hogy ez érdekli az embereket: mostanra már a vállalkozásom harmadát teszi ki a nagyjából a tanfolyamok tartása. Nem csak az óbudai műhelyben tartom őket, hanem országosan is kitelepülünk, ha van megkeresés.

Ami a csoportok összetételét illeti, a feltételezéssel ellentétben nem csak csajok jönnek, sok a fiú is, akik általában a párjuknak készítenek valamit. Sokszor nekik még jobb érzékük is van az ízekhez, örömmel díszítgetnek és néha tovább is maradnak, mint a lányok, de persze 75-80%-ban azért valóban nők vesznek részt, és sok a gyerek is. Szóval 10-70 éves korig vegyes az összetétel.

– Melyek a legérdekesebb ízű csokoládék, amelyeket valaha készítettél és kóstoltál?

– Sok érdekes ízesítést készítettem már, mert régen meg voltam róla győződve, hogy csak olyat akarok készíteni, amit más nem. Ezért elkezdtem egyből meghökkentő párosításokat kitalálni sajtokkal, és a gorgonzolással több elismerést is begyűjtöttem. De szeretek különféle gombákkal is dolgozni, abból az egyik legizgalmasabb az volt, amikor karamellizált hagymára dobtam pöfeteg gombát és fehércsokival párosítottam, de medvehagymás és zöldségpárlatos kreációkat is megálmodtam. Húsokkal is dolgoztam már, azaz libamájas, vadpástétomos, füstölt kolbászos és baconös variációkkal. Virágos kombinációkat is kipróbáltam egyébként, szóval az a rövidebb lista, hogy milyen csokit nem készítettem még.

Ezeket az extrém ízeket csak a legbevállalósabbak szokták megkóstolni, ebből nem lehetne megélni, de fesztiválon a vagány látogatók szerették ezeket, csak ugye ők nem akartak ezekből húszat hazavinni. De a vásározást már abbahagytam, a céges partnerek meg biztosra mennek, és nem akarnak megosztó ízeket rendelni, úgyhogy most már kevésbé ez az irányvonal nálam.

A legizgalmasabb csokoládé, amit valaha kóstoltam, az egy vietnami úton a pho leveses csoki azzal az egyedi fűszerezéssel: igazán emlékezetes és finom volt! Egyébként szeretem tesztelgetni a konkurenciát, és ahogy járok a világ minden táján, sok érdekességgel találkozom.

– Milyen elismeréseket gyűjtöttél be eddig a csokikészítő szakmában, és milyen céljaid vannak még?

– Nem neveztem sok termékemet, és csak 2-3 évig vettem részt aktívan versenyeken, amelyeken meglepő módon nagy arányban szereztem érmeket, főleg bonbonokkal (Great Taste 2016 egy csillag gorgonzola bonbon és két csillag pipadohányos bonbon; Academy of Chocolate 2016 masala chai tejcsokoládé; International Chocolate Awards bronz 2016 gorgonzola bonbon és sajmeggy pálinka-zöldbors bonbon, illetve ezüst 2017 zölddiólikőrös bonbon; Az év pálinkás bonbonja két db bronz 2023 vadcseresznye bonbon és sajmeggy pálinka bonbon).

De nem vagyok alapvetően versengő típus, csak érdekelt, hogy világszinten hol tartanak a csokoládéim. Szerintem ez inkább hiteleséget ad, ha már tanítom, hogy lássák, akik jönnek hozzám, hogy van mögöttem tudás. De nem tervezek a jövőben versenyekre járni, és nem is a gyártásban látom a jövőmet, hanem inkább a rendezvényekben és a tanfolyamokban: emberekkel szívesebben foglalkozom.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Szinte csoda: közel 30 év után találták meg a Forma-1-es versenyző ellopott Ferrariját
Mint kiderült, Gerhard Berger 1995-ben eltűnt autója Japánba került, majd onnan Nagy-Britanniába, ahol most találta meg a Scotland Yard.

Link másolása

Londonban találták meg Gerhard Berger volt Forma-1-es autóversenyző csaknem 29 éve ellopott Ferrariját.

Az osztrák expilóta Ferrari F512M típusú személyautóját 1995 áprilisában, a San Marino-i Nagydíj első időmérő edzése után lopták el ismeretlen tettesek Berger imolai szállodájának parkolójából, a Ferrari-istálló akkori másik versenyzője, Jean Alesi ugyancsak Ferrari típusú autójával együtt.

A Scotland Yard hétfőn bejelentette, hogy Berger Ferrariját az autókhoz kapcsolódó szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyosztálya 29 évvel az eset után Nagy-Britanniában megtalálta.

A beszámoló szerint a londoni rendőrség januárban értesítést kapott a Ferrari autógyártól arról, hogy egy amerikai vásárló tavaly egy brit közvetítő révén kívánt megvásárolni egy Ferrari személyautót, ám a cég vizsgálatai kiderítették, hogy lopott kocsiról van szó.

A Scotland Yard ilyen ügyekre szakosodott részlege kiterjedt vizsgálatot indított, amelyből kiderült, hogy Berger ellopott autójáról van szó. Az ügyosztály kiderítette azt is, hogy a kocsit a 29 évvel ezelőtti lopás után nem sokkal Japánba szállítottak, és onnan érkezett 2023 végén Nagy-Britanniába.

Az ügyosztály négynapi vizsgálattal feltárta a kocsi múltját, és a Scotland Yard ezután lefoglalta a járművet, megakadályozva elszállítását Nagy-Britanniából – áll a londoni rendőrség hétfői beszámolójában.

A vizsgálatot vezető nyomozó, Mike Pilbeam közölte: szakértői becslések szerint a kocsi értéke megközelíti a 350 ezer fontot (162 millió forint).

Pilbeam közölte azt is, hogy Alesi ellopott Ferrarija továbbra sem került elő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
TikTok-videókban mutatja be Balázs, hogyan varázsoltak át egy romos parasztházat álmaik otthonává
Teljesen laikusként, szinte nulláról kellett felújítaniuk az etyeki házat, a három évig tartó munkát részletesen dokumentálták. A videókban szó esik sitthordásról, flexelésről, de még az építkezési alkoholizmusról is.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. február 18.


Link másolása

Vidékre Házasodtunk címmel október elején indult Tarnóczi Balázs TikTok-csatornája, amelyen elmeséli, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie friss házasként és apukaként egy házfelújítás levezénylése során. Arról beszélgettünk, mennyire tette próbára a projekt a kapcsolatukat a feleségével, előfordult-e, hogy besokalltak, és hogyan érintette őket az építőanyagok óriási áremelkedése.

– Sokan a gondolatától is fáznak annak, hogy felújítandó ingatlant vásároljanak. Számotokra mi szólt mellette?

– Épp nemrég készült egy kétrészes videóm arról, milyen előnyei vannak a romos, vagy legalábbis erősen felújítandó állapotú házaknak. A leglényegesebb szempont az ár, jóval olcsóbban meg lehet venni, mint egy kulcsrakész ingatlant. Emellett egy látszólag felújított ház is rejthet csapdákat: lehet, hogy amikor megveszi az ember, tök jónak tűnik, de pár hónap múlva mondjuk kiderül, hogy azért húztak fel gipszkarton falat, mert mögötte durván penészedik a valódi fal. Ilyenkor nincs más lehetőség, mint visszabontani az egészet, akkor pedig máris ugyanott tartunk.

Ha a problémák előre láthatóak, az összességében sokkal ideálisabb helyzet, mint amikor ránézésre minden rendben, majd szép lassan kiderül, hogy valójában nagyon nem.

– Ha a fő indokotok az ár volt, akkor valójában kényszerből döntöttetek így, és mondjuk háromszor-négyszer annyi pénz birtokában inkább maradtatok volna Budapest belvárosában?

– Biztos, hogy nem. Én Salgótarjánban nőttem fel, aztán 12 évet éltem Budapesten, egyetemistaként és közvetlenül utána még kiélvezve ennek minden előnyét. Alapítottam stand up comedy társulatot, játszottam kilenc zenekarban, és még sorolhatnám. De ahogy elcsitultak bennem a kozmopolita ingerek, valahogy sokkal inkább a természetközeliség és a nyugalom kezdett vonzani.

Egyértelmű volt, hogy Budapestről el kell jönnünk, viszont a munkáim miatt valamennyire azért közel kellett maradnunk hozzá. Így végül a mindössze félórányira lévő Etyekre esett a választásunk. Egyéb szempontok is szóltak mellette, arról szintén készítettem egy videót, hogy mit érdemes mérlegelni, amikor az ember lakóhelyet választ.

– Mekkora személyes jelenlétet igényel egy ilyen projekt? Tudtatok-e dolgozni mellette?

– Amikor elkezdtük, hétvégente jártunk ki, már csak azért is, mert akkoriban olyan munkahelyem volt, ami állandó városi jelenlétet igényelt. Viszont apósom a távollétünkben is egyengette a dolgokat. Négy és fél hónapunk volt arra, hogy befejezzük az első szobát és a fürdőszobát, mivel addig tartott at albérleti szerződésünk, amit csak nagyon előnytelen feltételekkel tudtunk volna meghosszabbítani. Emiatt az első 4 hónap, 2020 decemberétől 2021 áprilisáig rettentően feszített tempóban zajlott.

Ráadásul ez pont a karantén idejére esett, ami abból a szempontból jó volt, hogy nem is vágyakoztunk elmenetelre, hiszen lehetőségünk se lett volna rá. Emiatt az összes szabadidőnket ebbe öltük. Az áprilisi beköltözést követően pedig már hétköznapokon is tudtunk haladni.

A munkám addigra jórészt otthonról végezhetővé vált, szóval két feladat között „pihenésként” nem megittam egy teát, hanem mondjuk elhordtam pár vödör sittet, kiástam egy négyzetmétert a terasz előkészítéséhez, esetleg leszedtem pár kiló mészkövet a disznóólról, hogy szét tudjuk bontani.

Amiatt is sietnünk kellett, mert augusztusban összeházasodtunk, és az esküvőnk után már itt nálunk szerettünk volna egy összejövetelt tartani, tehát addigra vendégfogadásra alkalmas állapotba kellett hozni a helyet. Nem egyszer fordult elő, hogy felkeltünk egy órával hamarabb hajnalban, hogy felvihessünk még egy réteg meszet valamelyik szobára, mert akkor az napközben tud száradni, és este mehet rá egy újabb réteg.

– Volt olyan, hogy besokalltatok?

– Inkább a feleségemnek volt olyan érzése néha, hogy jó volna szünetet tartani, elmenni kirándulni, vagy bárhogyan kikapcsolódni. De annyira hajtott bennünket a határidő és az előre lefektetett ütemterv, hogy nem éreztem szükségét a pihenésnek. Ez konfliktusokhoz is vezetett köztünk, úgyhogy meg kellett tanulnom kikapcsolni. Ahhoz képest, hogy ez a fajta munkavégzés addig totálisan távol állt tőlem, egy egészen új dimenzióját ismertem meg a flow érzésnek.

– Hárman csináltátok az egészet az apósoddal, senki mást nem vontatok be?

– Kezdetben még próbálkoztunk barátok elhívásával, hogy egyfajta közösségi élményt nyújtva őket is részesévé tegyük a történetnek, de ez nem mindig sült el jól. Ment rá emberi kapcsolatunk arra, hogy aki segíteni jött, nem tudta felvenni azt a tempót, amihez mi hozzáedződtünk a hónapok során.

Ilyenkor egy idő után óhatatlanul fellép egy olyan rossz érzés, hogy „mégse voltam jó segítség”, és ha sikerélmény helyett ezzel tér haza az adott barát, az sajnos súrlódáshoz vezethet. Egyébként készült arról a témáról is egy videóm, hogyan lehet elkerülni az ilyesmit.

Volt egy egyszemélyes kőműves segítségünk is egy idős mester bácsi személyében, aki például a vakolást és az ablakok cseréjét végezte, közben pedig folyamatosan tanított bennünket. Rengeteget köszönhetünk neki, de mivel korlátozottak voltak az anyagi lehetőségeink, csak időnként bíztuk meg őt. És persze ott voltak szüleim is, akik amikor tudtak, bekapcsolódtak az aktuális folyamatokba, de Salgótarjánból nekik ez bonyolultabb volt azért, úgyhogy távmunkában végezhető feladatokat vittek, mint például a 100 éves tálaló szekrényünk kipofozása.

– A kapcsolatotokat mennyire tette próbára a projekt?

– Próbára tette, de kiállta a próbát. Amikor tavaly nyáron, a terhessége hetedik hónapjában nekiláttam a pince felújításának, és egy héten keresztül napi 12 órát ott töltöttem a pincében, amit ő akkor megközelíteni se tudott, érthető módon nem volt boldog. De fantasztikus megbocsátó- és megértőkészsége van, szóval ezen és a hasonló helyzetekben szerencsére túl tudtunk lendülni.

– Az építőanyagok ára óriásit nőtt az elmúlt pár évben. Ezt ti mennyire éreztétek meg?

– Abszolút mértékig. Épp most tervezek egy videót arról, mikor érdemes anyagot venni az építkezéshez, a válasz erre nagyon röviden annyi, hogy amint pénze van az embernek. Attól jobb ajánlatot ugyanis, amit ma kap, később biztos nem fog kapni, valószínűleg már másnap se. Rosszabbat viszont annál inkább kaphat. Az építkezés három éve alatt a faanyagtól a cementen át a sóderig mindennek az ára hatalmasat drágult.

@videkrehazasodtunk Első meglepetések a felújítában Pt.1 #vidékreházasodtunk #költözzvidékre #vidékiélet #vidék #etyek #csináldmagad #diy #diyproject #felújítás #házfelújítás #házasélet #házépítés #házilag #hajópadló #homok #építkezünk #építkezés #parketta #vizesedés #falak #fal #tippek #tippeknektek #tippekneked #fyp #tippektrükkök #mész #mészkő #festék ♬ eredeti hang - VidekreHazasodtunk

– Milyen váratlan akadályok merültek még fel?

– Rögtön az építkezés elején volt egy olyan bakim, hogy meg kellett néznem, milyen mélyen van a ház alapja. Soha nem csináltam előtte ilyet, szóval bementem a szoba közepére és ott kezdtem el ásni. Már egy egész nagy kupacot kiástam, amikor bejött a feleségem, majd nevetve közölte, hogy az alapot a fal mellett kell megnézni, nem a szoba közepén. Hasonló, a szaktudás hiányából fakadó felesleges feladatvégzések több alkalommal adódtak, de a ház állapota is okozott meglepetéseket.

– Hogy jött a TikTok-csatorna ötlete, ki a célközönség?

– Magával a csatornával többféle célom is volt. A fő szempont mindenképpen az oktatás, hiszen én pusztán gyakorlat útján el tudtam jutni a teljesen laikus szintről egy olyan fokra, amikor már magabiztosnak mondhatom magam az építkezéssel összefüggő kérdésekben. Szerettem volna a megszerzett tudást minél többeknek átadni, hiszen ha a munka elején is rendelkeztem volna vele, biztosan rengeteget tudtunk volna spórolni. Egyben azt a nézetet is népszerűsítem, hogy nyugodtan vágjunk bele olyan dolgokba, amelyekhez látszólag egyáltalán nem értünk, mert minden tanulható.

A harmadik szempont pedig, hogy teljesen beleszerettem a vidéki életbe, ami egykori városiként komoly tanulási folyamat volt. Ennek része például, hogy igen, itt előfordul, hogy hétvégén is kaszálnak az emberek a telkükön, de valamikor le kell vágniuk a füvet, és mivel hétköznap dolgoznak, máskor nem tudják. Empatikusnak kell lenni mások felé. Az is teljesen természetes dolog, hogy az út közepén sétálnak az emberek, mert itt nincs járda, városiként viszont ez is nagyon furcsa lehet.

Rengeteg olyan vidékre települő van, aki pontosan azt a városi kultúrát hozza magával, amit hátra akart hagyni. Szerintem ha szórakoztató formában mutatjuk be az itteni tipikus élethelyzeteket, az nekik is segít az átállásban. Most már 53 videó közül lehet válogatni, emellett a YouTube-csatornán elindítottam egy podcast-sorozatot is, amelyben a miénkhez hasonló történeteket mutatok be olyan emberekkel beszélgetve, akik városból költöztek vidékre.

@videkrehazasodtunk Miket kell elfogadj vidéken? 3: Ne flexelj! #vidékreházasodtunk #vidék #vidékiélet #vidékiéletszépségei #vidékvagyváros #vidéki #közösség #tanács #tanácsadás #tanácsok #gondoldújra #tipp #tippek #tippeknektek #tippekneked #tippektrükkök #flex #flexelés #társadalom #társadalomkritika #fy #fyp #foryou #foryourpage #ingyen #jótékonyság #felajánlás #szerénység #bmw #porsche #maserati #balenciaga ♬ eredeti hang - VidekreHazasodtunk

– A ház már teljesen készen van, vagy akad még feladat?

– Egy ház soha nem lesz kész… (nevet) Egyelőre ami látható feladat, az a falak külső lemeszelése, ugyanakkor a gyerekünknek a cseresznyefára elképzelt lombháztól kezdve az udvarban kialakítandó járófelületig folyamatosan jutnak eszünkbe olyan dolgokat, amiket meg lehetne valósítani, és ami persze tartalmat is biztosítana a csatornára. Egyelőre még visszamenőleg dolgozom fel az elmúlt 3 év eseményeit, de miután azzal végeztem, jöhetnek az újabb témák.


Link másolása
KÖVESS MINKET: