„A hitelessége a Star Wars-témájú pornófilmeket idézi. Meghaltunk, és a cosplay pokolba kerültünk”
A kritika erős SPOILEREKET tartalmaz!
Közepesen fanatikus Star Wars rajongónak mondanám magamat. Az expanded universe-zel (kibővített univerzum) sosem foglalkoztam, nem olvastam a könyveket, képregényeket, és a rajzfilmekből is alig láttam valamit.
Az előzményfilmekről és a hálaadási különkiadásról legszívesebben nem is vennék tudomást, viszont oda vagyok a régi trilógiáért, szenvedélyesen gyűjtöm a vintage star wars figurákat – van néhány ritkább darabom is –, és szégyen vagy sem, nekem az új Disney filmek is bejöttek.
A Mandaloriant kifejezetten szerettem, és izgatottan vártam "Boba Fett könyvét". Bár kicsit aggaszt, ahogy a Disney vérszemet kapott, és Mando sikerén felbuzdulva most futószalagon ontja a Star Wars sorozatokat, de Jon Favreau még sosem okozott csalódást nekem, ezért bizakodó voltam.
Sajnos azonban a Boba Fett sorozat első epizódja olyan sok szinten okozott csalódást, amire semmi sem készített fel.
Boba Fett ugyebár a Jedi visszatérben bezuhant Sarlaccba, hogy sorstársaival együtt ezer évig emésztődjön, bármit is jelentsen ez. Az azóta eltelt évtizedekben folyamatos vita tárgya volt, hogy Boba Fett vajon túlélte vagy sem a Sarlacc-gödröt.
Állítólag képregényben már feltámasztották, de arról is állandó a vita, hogy az mennyire mérvadó, főleg mióta a Disney közölte,
Véleményem szerint, ha már a Disney – amúgy igen jó üzleti érzékkel – úgy döntött, Boba Fett él és virul, illett volna valami nagyon érdekes, izgalmas és hihető sztorival megmagyarázni, hogyan lehetséges ez.
Ehhez képest néhány képkockával elintézték a dolgot. Boba kicsit meglángszórózta belülről a csúnya szörnyet, majd valahogy kiásta magát a homok alól. Miért, amikor öt méterrel odébb ott a lény szája, amin nem mellesleg a háti rakétája segítségével ki is repülhetett volna? (Jó, tegyük fel, az nem működött, ezt akkor illett volna valahogy megmutatni.)
A Disney számára Boba megmenekülése szemmel láthatóan egy nyűg volt, amivel nem akartak sokat bajlódni.
Megmenekült, és kész, örüljetek neki. Hogy értsük:
A következő – szerintem – megbocsáthatatlan tévedése a Disneynek, hogy egy szigorú, de igazságos nagybácsit csináltak Boba Fettből. Talán emlékeztek, a Mandalorian azzal ért véget, hogy Boba Fett és Fennec Shand hidegvérrel megöli Bib Fortunát, hogy Boba elfoglalhassa Jabba egykori trónját, és gengszterfőnökként uralkodjon Mos Espában.
Az epizód egyik fontos jelenetében Boba a trónon ülve, Fennec társaságában fogadja a környék bandavezéreit és elöljáróit, hogy leróják előtte tiszteletüket – és tejeljenek nekik. Amikor egyikük meglehetősen pimaszul felveti, hogy inkább Bobának kellene fizetnie, a nagy gengsztervezér egyszerűen elengedi.
Jó, talán a szemöldökét összehúzta, ezt a sisak miatt nem láttuk. De nincs az az alvilág, amelyik komolyan venne egy ilyen puha kezű főnököt. Fennec meg is jegyzi a pimasz twileknek: Ha Jabbának mondtál volna ilyen sületlenségeket, megetetett volna a házi kedvenceivel.
Boba ars poeticája: ő tisztelettel akart kormányozni, nem félelemmel. Amiről óhatatlanul is Ted Striker örökbecsű mondása jutott eszembe az Airplane-ből: „Tiszteld a…”
Szerepet tévesztett, mint Süsü, amikor meggyógyította az apukája ellenségeit ahelyett, hogy felfalta volna őket. Csakhogy a Book of Boba Fett nem bábfilm.
Szemet szúr a Star Wars produkciókban szokatlanul gagyi kivitelezés. Mintha az Enterprise Űrhajó egyik epizódját látná az ember. A buckalakók ruházata egészen különleges változáson ment át, immár divatszínekben pompáznak. A twilekek hitelessége kb. a Star Wars témájú pornófilmeket idézi. Meghaltunk, és a cosplay pokolba kerültünk.
A zene is megér egy misét. Az eddig Star Wars produkciókban vagy John Williams volt a zeneszerző, vagy ha nem – például a spinoff filmekben –, akkor is próbálták az ő stílusát követni a komponisták.
A Book of Boba Fett esetén ezt teljesen elengedték, a soundtrack olyan, mint egy olasz spagetti westernné. Mondjuk Temurea Morrison tényleg olyan, mint Eli Wallach, és a sivatag homokjából előbújó kentaurgyík kicsit emlékeztet Lee Van Cleefre. De csak mert nagyon szeretnék valami pozitívat is bele látni a produkcióba.
Még egy apró pozitív érdekesség, a kaszinótulajdonos hölgy, Garsa Fwip szerepében Jennifer Bealst láthatjuk. Igen, őt:
Összességében a Book of Boba Fett számomra eddig a csalódásról és a kihagyott lehetőségekről szól. Kicsit érthetetlen, miért bízták Robert Rodriguezre az első epizódot, a Mandalorianban is az általa levezényelt rész volt talán a leggyengébb.
Azért követni fogom, hátha később javul a helyzet – bár abban nem reménykedem, hogy a minőség sokat javulna, hiszen mibe toltak volna bele pénzt és munkát, ha nem az első epizódba? De azt pletykálják, némi CGI rásegítéssel fel fog tűnni Harrison Ford is Han Soloként, amire azért kíváncsi vagyok.
