SIKERSZTORIK
A Rovatból

A magyar pékmesternő, aki bebizonyította, hogy itthon is lehet jó kenyeret sütni

Ludwig Klára, a JÓkenyér alapítója az elsők között kezdett el itthon rozsos, magvas és teljes kiőrlésű pékárut készíteni.

Link másolása

A Pilis dombjai között, egy völgyben bújik meg Pilisszentiván. A hangulatos településre most nem kirándulni indultunk, hanem egy pékség miatt utaztunk el. Itt van ugyanis a központja a Ludwig & Mentesi Kft., JÓkenyér nevű cégnek, amely a tóparttól nem messze igazi pékbirodalomként állítja elő nap mint nap a finom, egészséges pékárut.

A pékség megálmodója és motorja, Ludwig Klára kalauzolt végig a modern épületben, ahol mindenki szeme láttára készítik el hagyományos módon a péktermékeket. Itt minden az, aminek hívják, semmilyen adalék- vagy színezőanyag nem kerül a kenyerekbe. Csak a nagymamától megtanult liszt, víz, só, élesztő - és persze a pék tudása.jekenye_magyar_eva (2)jekenye_magyar_eva (5)

Ludwig Klára hitvallása szerint a siker titka:

"
Szívvel, lélekkel élni, dolgozni.

Több mint húszéves szakmai múltja ellenére ugyanolyan lelkesen beszél munkájáról, mintha egy friss „szerelem” lenne.jekenye_magyar_eva (14)jekenye_magyar_eva (16)jokenyer (1)

Ezt tanulta gyerekként otthon is. Sokat volt együtt nagymamájával, közösen jártak piacra, és együtt sütötték a család kenyerét. A pékszakmát édesapja javasolta neki, és bár sokakat meglepett, hogy törékeny nő létére ilyen kemény fizikai munkát választ, megszerezte a pékmesteri oklevelet.

A kenyér számára nagyon fontos. Hisz abban, hogy a boldogsághoz fontos az egészséges táplálkozás is. Kenyeret pedig naponta eszünk, így nem mindegy, hogy az milyen. Azt is elárulta, hogy naponta főz a családjának, sőt még kenyeret is szokott otthon sütni.

Az üzem

Sokunk számára a pékség egy forró hely, ahol liszt borít mindent, a lisztportól fehér hajú pékek kipirulva dagasztják a kenyeret. Ehhez képest a JÓkenyér pékjei a hatalmas üvegfal másik oldalán, tőlünk pár lépésre készítik éppen a kakaós csigát és a túrós batyut. Az üzem tiszta, még Klára (és persze mi is) csak egy zsilipen keresztül, beöltözve juthatunk be. Fontos a tisztaság és a higiénia.jekenye_magyar_eva (1)jekenye_magyar_eva (10)

A kenyér minősége már a kapunál eldől. Ide érkezik ugyanis a gabona és lisztszállító hatalmas autója. A különféle magvak, különféle lisztek külön gabonasilókba kerülnek, ahonnan az igényeknek megfelelő mennyiség automatizált csőrendszeren keresztül kerül a malomba, illetve a dagasztócsészékbe.

A termékeik azért is finomak, mert naponta őrlik a friss, teljes kiőrlésű lisztet.

A liszt innen jut a pékekhez, akik a hatalmas dagasztócsészékbe készítik össze a kenyér, vagy péksütemény tésztáját. A már kész tésztákat aztán kézzel dolgozzák fel a kenyértől a kalácsig, a batyutól a csigáig, sokféle termékké. Ezután megkezdődik a több órás pihentetés, majd a sütés. A kész termékek közül a kenyerek egy részét szeletelik és csomagolják.

jekenye_magyar_eva (13)jokenyer (11)

A végtermék még egy röntgengépen is átmegy, ami ellenőrzi, hogy semmilyen idegen anyag ne legyen benne.

Az üzemben éjjel-nappal folyik a munka, hiszen a reggeli friss árut - amit a pékségben előkészítettek - a saját boltokba éjjel szállítják ki, ahol a helyi kemencékben sütik meg. A csomagolt kenyerek is éjszaka érkeznek az üzlethálózatokba, és reggel, a nyitásra már a polcokon sorakoznak.

A vevők minden nap friss árut kapnak.

Az estére megmaradt kenyeret és péksüteményt saját boltjaikból karitatív szervezeteknek adják át, amelyek főleg gyerekintézményekbe viszik azokat.

Klárának fontos a környezet megóvása is. Ezért a sütéskor keletkezett hőt továbbhasznosítják, ebből fűtenek, és ezzel melegítik a vizet is.jokenyer (9)jokenyer (10)

Út a JÓkenyérhez

Klára hazai tanulmányai után Németországba ment, ahol beleszeretett a német pékárukba. Ott tanulta meg a helyiektől a rozsos pékáruk készítésének titkát. Akkori férjével hazajöttek, és Magyarországon, Solymáron indították el vállalkozásukat. Az első pékségük 1995-ben nyílt meg, ahol saját recept alapján sütötték a német típusú rozskenyeret. Ezt akkoriban még csak a környékbeliek és néhány külföldi vásárolta, de hamar híre ment a ritkaságnak. Így beszállítói lettek a hazai szállodáknak és néhány boltnak is.

A JÓkenyér márkanév 2005-ben született meg. Az érdeklődés egyre nőtt a hiánypótló kenyérfélék iránt, ezért 2009-ben Pilisszentivánon felépítették az új üzemet, ahol egy mintabolt és kávézó is kapcsolódik a pékséghez.

Mára a cégnek több mint 130 alkalmazottja van, 450 helyre szállítják naponta termékeiket. Saját bolthálózatuk is szaporodott, Budapesten és Pest megyében 16 helyen nyitottak szaküzletet.jokenyer (5)

Cukrászda

2014-ben a solymári pékség cukrászüzemként nyílt meg újra, ahol szintén főleg saját receptek alapján készülnek természetes alapanyagokból, adalékanyagoktól és mesterséges színezékektől mentesen a sütemények.

Csak vajat használnak, aroma helyett likőrt, és valódi gyümölcs kerül a süteményekbe, melyeket a pékáruhoz hasonlóan egyenként, kézzel készítenek el.

Kínálatukban a klasszikus Dobos mellett találni például Bajorkrém, Málnás túró és Epervarázs desszertet is.jekenye_magyar_eva (6)

Mitől jó a JÓkenyér?

Teljes egészében természetes alapanyagból készül. Ráadásul hazai beszállítóktól veszik a lisztet, gabonát, magyar a gyümölcs, a tejtermék, csak a vajat hozzák Németországból.

A kenyerek alapja az általuk őrölt teljes kiőrlésű liszt, a só, a víz, az élesztő és a kovász. A kovászuk is saját, és persze titkos. A töltelékeket mind maguk főzik, keverik, készítik. Sem színezőanyagot, sem adalékot, sem előre összekevert lisztet nem használnak.

A kenyerek másik titka a szakmai megfogalmazás szerinti hosszú tésztavezetés. Azaz a megkelt, kiszaggatott kenyereket, pékárukat pihentetik, így az anyag érik, dolgozik, ízesebb és tartósabb is lesz.jokenyer (13)

A gyártási folyamat is precízen kidolgozott. A recepteket pontosan követik, hogy minden nap azonos minőséget tudjanak kínálni. A tészták bekeverése nagy odafigyelést és szakértelmet követel, de olyan pékekkel dolgoznak együtt, akik szintén imádják munkájukat. Sokan már húsz éve dolgoznak Klárával, aki havonta két napot beáll a pékek közé, és ilyenkor megbeszélik például az új ötleteket is.

A JÓkenyér termékei között a legnépszerűbbek a rozsos, magos, teljes kiőrlésű kenyerek, zsemlék, kiflik. Sőt, már kakaós csiga, és diós, mákos péksütemény is kapható teljes kiőrlésű lisztből. Természetesen számos hagyományos péksüteményt is kínálnak a túrós batyutól a kalácsokig. Ám ezek is mind saját recept alapján készülnek, és a bennük lévő töltelék is mind természetes alapanyagból készül.jokenyer (14)jokenyer (16)

Változnak a szabályok

A hazai boltokban sokféle kenyeret kínálnak, ám ezek tartalma és elnevezése nemsokára változni fog. Az új Magyar Élelmiszerkönyv azt írja elő, hogy június 22-től magasabb arányban kell például a rozst tartalmazniuk azoknak a kenyereknek, amelyeknek neve rozskenyér.

Rozskenyérbe az eddigi 40 helyett 60 százalék rozstartalom kell, a rozsos kenyérbe a 15,1 helyett 30 százalék.

Teljes kiőrlésűnek csak az a termék számít majd, amely minimum 60 százaléknyi teljes kiőrlésű lisztet tartalmaz.

A tönkölykenyérbe az eddigi 5 százalék helyett 60 százaléknyi tönkölybúza kell majd.

A Graham-kenyérbe pedig minimum 90 százalék Graham-lisztet kell használni.

A házikenyér megnevezés megszűnik, a kézműves kenyér pedig csak az lehet, amit főleg kézi technológiával, adalék és tartósítószer nélkül, kovásszal készítenek.

A só mennyisége is csökkenni fog, az adalékok használatát nem tiltják, de a JÓkenyér ezeket továbbra sem fogja alkalmazni.

Klára azt javasolja, hogy minden kenyérféle összetételét érdemes alaposan megnézni. Így biztosak lehetünk benne, hogy az a termék milyen alapanyagból, milyen összetevőkből áll, és van-e benne allergiát okozó anyag, illetve figyelhetünk arra is, hogy a kenyér mindenképpen adalékmentes legyen.

jokenyer (2)

Fontos a nevelés

Magyarországon elsőként itt, Pilisszentivánon indult el két éve a Gyerekpékség. Klára és csapata célja, hogy a gyerekeket megtanítsák az egészséges táplálkozásra.

A foglalkozásra érkezők játékos formában megismerkedhetnek a gabona útjával, a kenyérsütés fortélyaival és ízelítő kapnak a pékség termékeiből.jokenyer (4)

A 3 órás programban maguk is készítenek pékárut, hiszen a Gyerekpékségben ugyanúgy van dagasztó, kemence, csak kisebb méretben. A kész finomságot pedig mindenki hazaviheti. A foglalkozásokat főleg a 4-6. osztályosoknak ajánlják, de egyre többen rendeznek itt születésnapi bulikat is, ilyenkor a tortát saját cukrászatuk készíti az ünnepeltnek.

Még több információ a JÓkenyér honlapján

Fotók: Magyar Éva, JÓkenyér Facebook-oldal

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
„Két napon át nem találták a szelvényt a lakásban” – sofőrként dolgozik az első magyar lottónyertes unokája
Gáborban csak nagymamája halálakor tudatosult, hogy híres család tagja: felmenője igazi híresség volt az ötvenes években. Miután nyertek, napokig keresték a lottószelvényt a lakásban.

Link másolása

Ring Sándorné vitte el a hazai lottójátékok történelmének első főnyereményét 1957-ben. Az asszony a 6. játékhéten játszotta meg négy gyermeke életkorának számát, ötödikként pedig a saját életkorát húzta be. Misi 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. Pár nap múlva éppen ez az öt szám volt a nyerő, Ring néninek 855 ezer forint ütötte a markát. Érdemes tudni, hogy

az akkori az átlagkereset 1442 forint volt, mai értékre átszámolva pedig 146 millió forintot érne ez a nyeremény.

„Édesapám volt a legfiatalabb, ő nem is kapott olyan sokat a nyereményből. A nagyi elég szigorú asszony volt, poroszosan nevelte a gyerekeit és velünk is így viselkedett. Festményekbe, műtárgyakba fektette a pénzt, emlékszem, hogy édesapám is kapott egy nagy képet, de nagy gazdagság nem köszöntött ránk” – mesélte Gábor a Blikknek.

Nagy volt az izgalom a sorsolás után, ugyanis két napon át nem találták meg a szelvényt a lakásban.

Végül egy kabátzsebből került elő az értékes papírdarab. Ring Sándorné akkoriban azt nyilatkozta, hogy egyelőre takarékba teszi a pénzt. Később ugyan próbált okosan gazdálkodni az összeggel, de gyermekei nehezen tudták kezelni a hirtelen jött gazdagságot.

Gábornak ha pénz nem is jutott, a lottózás szeretete azért megmaradt. Ő is mindig ugyanazokkal a számokkal játszik, bízva abban, hogy egyszer rámosolyog a szerencse.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Szinte csoda: közel 30 év után találták meg a Forma-1-es versenyző ellopott Ferrariját
Mint kiderült, Gerhard Berger 1995-ben eltűnt autója Japánba került, majd onnan Nagy-Britanniába, ahol most találta meg a Scotland Yard.

Link másolása

Londonban találták meg Gerhard Berger volt Forma-1-es autóversenyző csaknem 29 éve ellopott Ferrariját.

Az osztrák expilóta Ferrari F512M típusú személyautóját 1995 áprilisában, a San Marino-i Nagydíj első időmérő edzése után lopták el ismeretlen tettesek Berger imolai szállodájának parkolójából, a Ferrari-istálló akkori másik versenyzője, Jean Alesi ugyancsak Ferrari típusú autójával együtt.

A Scotland Yard hétfőn bejelentette, hogy Berger Ferrariját az autókhoz kapcsolódó szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyosztálya 29 évvel az eset után Nagy-Britanniában megtalálta.

A beszámoló szerint a londoni rendőrség januárban értesítést kapott a Ferrari autógyártól arról, hogy egy amerikai vásárló tavaly egy brit közvetítő révén kívánt megvásárolni egy Ferrari személyautót, ám a cég vizsgálatai kiderítették, hogy lopott kocsiról van szó.

A Scotland Yard ilyen ügyekre szakosodott részlege kiterjedt vizsgálatot indított, amelyből kiderült, hogy Berger ellopott autójáról van szó. Az ügyosztály kiderítette azt is, hogy a kocsit a 29 évvel ezelőtti lopás után nem sokkal Japánba szállítottak, és onnan érkezett 2023 végén Nagy-Britanniába.

Az ügyosztály négynapi vizsgálattal feltárta a kocsi múltját, és a Scotland Yard ezután lefoglalta a járművet, megakadályozva elszállítását Nagy-Britanniából – áll a londoni rendőrség hétfői beszámolójában.

A vizsgálatot vezető nyomozó, Mike Pilbeam közölte: szakértői becslések szerint a kocsi értéke megközelíti a 350 ezer fontot (162 millió forint).

Pilbeam közölte azt is, hogy Alesi ellopott Ferrarija továbbra sem került elő.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
TikTok-videókban mutatja be Balázs, hogyan varázsoltak át egy romos parasztházat álmaik otthonává
Teljesen laikusként, szinte nulláról kellett felújítaniuk az etyeki házat, a három évig tartó munkát részletesen dokumentálták. A videókban szó esik sitthordásról, flexelésről, de még az építkezési alkoholizmusról is.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. február 18.


Link másolása

Vidékre Házasodtunk címmel október elején indult Tarnóczi Balázs TikTok-csatornája, amelyen elmeséli, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie friss házasként és apukaként egy házfelújítás levezénylése során. Arról beszélgettünk, mennyire tette próbára a projekt a kapcsolatukat a feleségével, előfordult-e, hogy besokalltak, és hogyan érintette őket az építőanyagok óriási áremelkedése.

– Sokan a gondolatától is fáznak annak, hogy felújítandó ingatlant vásároljanak. Számotokra mi szólt mellette?

– Épp nemrég készült egy kétrészes videóm arról, milyen előnyei vannak a romos, vagy legalábbis erősen felújítandó állapotú házaknak. A leglényegesebb szempont az ár, jóval olcsóbban meg lehet venni, mint egy kulcsrakész ingatlant. Emellett egy látszólag felújított ház is rejthet csapdákat: lehet, hogy amikor megveszi az ember, tök jónak tűnik, de pár hónap múlva mondjuk kiderül, hogy azért húztak fel gipszkarton falat, mert mögötte durván penészedik a valódi fal. Ilyenkor nincs más lehetőség, mint visszabontani az egészet, akkor pedig máris ugyanott tartunk.

Ha a problémák előre láthatóak, az összességében sokkal ideálisabb helyzet, mint amikor ránézésre minden rendben, majd szép lassan kiderül, hogy valójában nagyon nem.

– Ha a fő indokotok az ár volt, akkor valójában kényszerből döntöttetek így, és mondjuk háromszor-négyszer annyi pénz birtokában inkább maradtatok volna Budapest belvárosában?

– Biztos, hogy nem. Én Salgótarjánban nőttem fel, aztán 12 évet éltem Budapesten, egyetemistaként és közvetlenül utána még kiélvezve ennek minden előnyét. Alapítottam stand up comedy társulatot, játszottam kilenc zenekarban, és még sorolhatnám. De ahogy elcsitultak bennem a kozmopolita ingerek, valahogy sokkal inkább a természetközeliség és a nyugalom kezdett vonzani.

Egyértelmű volt, hogy Budapestről el kell jönnünk, viszont a munkáim miatt valamennyire azért közel kellett maradnunk hozzá. Így végül a mindössze félórányira lévő Etyekre esett a választásunk. Egyéb szempontok is szóltak mellette, arról szintén készítettem egy videót, hogy mit érdemes mérlegelni, amikor az ember lakóhelyet választ.

– Mekkora személyes jelenlétet igényel egy ilyen projekt? Tudtatok-e dolgozni mellette?

– Amikor elkezdtük, hétvégente jártunk ki, már csak azért is, mert akkoriban olyan munkahelyem volt, ami állandó városi jelenlétet igényelt. Viszont apósom a távollétünkben is egyengette a dolgokat. Négy és fél hónapunk volt arra, hogy befejezzük az első szobát és a fürdőszobát, mivel addig tartott at albérleti szerződésünk, amit csak nagyon előnytelen feltételekkel tudtunk volna meghosszabbítani. Emiatt az első 4 hónap, 2020 decemberétől 2021 áprilisáig rettentően feszített tempóban zajlott.

Ráadásul ez pont a karantén idejére esett, ami abból a szempontból jó volt, hogy nem is vágyakoztunk elmenetelre, hiszen lehetőségünk se lett volna rá. Emiatt az összes szabadidőnket ebbe öltük. Az áprilisi beköltözést követően pedig már hétköznapokon is tudtunk haladni.

A munkám addigra jórészt otthonról végezhetővé vált, szóval két feladat között „pihenésként” nem megittam egy teát, hanem mondjuk elhordtam pár vödör sittet, kiástam egy négyzetmétert a terasz előkészítéséhez, esetleg leszedtem pár kiló mészkövet a disznóólról, hogy szét tudjuk bontani.

Amiatt is sietnünk kellett, mert augusztusban összeházasodtunk, és az esküvőnk után már itt nálunk szerettünk volna egy összejövetelt tartani, tehát addigra vendégfogadásra alkalmas állapotba kellett hozni a helyet. Nem egyszer fordult elő, hogy felkeltünk egy órával hamarabb hajnalban, hogy felvihessünk még egy réteg meszet valamelyik szobára, mert akkor az napközben tud száradni, és este mehet rá egy újabb réteg.

– Volt olyan, hogy besokalltatok?

– Inkább a feleségemnek volt olyan érzése néha, hogy jó volna szünetet tartani, elmenni kirándulni, vagy bárhogyan kikapcsolódni. De annyira hajtott bennünket a határidő és az előre lefektetett ütemterv, hogy nem éreztem szükségét a pihenésnek. Ez konfliktusokhoz is vezetett köztünk, úgyhogy meg kellett tanulnom kikapcsolni. Ahhoz képest, hogy ez a fajta munkavégzés addig totálisan távol állt tőlem, egy egészen új dimenzióját ismertem meg a flow érzésnek.

– Hárman csináltátok az egészet az apósoddal, senki mást nem vontatok be?

– Kezdetben még próbálkoztunk barátok elhívásával, hogy egyfajta közösségi élményt nyújtva őket is részesévé tegyük a történetnek, de ez nem mindig sült el jól. Ment rá emberi kapcsolatunk arra, hogy aki segíteni jött, nem tudta felvenni azt a tempót, amihez mi hozzáedződtünk a hónapok során.

Ilyenkor egy idő után óhatatlanul fellép egy olyan rossz érzés, hogy „mégse voltam jó segítség”, és ha sikerélmény helyett ezzel tér haza az adott barát, az sajnos súrlódáshoz vezethet. Egyébként készült arról a témáról is egy videóm, hogyan lehet elkerülni az ilyesmit.

Volt egy egyszemélyes kőműves segítségünk is egy idős mester bácsi személyében, aki például a vakolást és az ablakok cseréjét végezte, közben pedig folyamatosan tanított bennünket. Rengeteget köszönhetünk neki, de mivel korlátozottak voltak az anyagi lehetőségeink, csak időnként bíztuk meg őt. És persze ott voltak szüleim is, akik amikor tudtak, bekapcsolódtak az aktuális folyamatokba, de Salgótarjánból nekik ez bonyolultabb volt azért, úgyhogy távmunkában végezhető feladatokat vittek, mint például a 100 éves tálaló szekrényünk kipofozása.

– A kapcsolatotokat mennyire tette próbára a projekt?

– Próbára tette, de kiállta a próbát. Amikor tavaly nyáron, a terhessége hetedik hónapjában nekiláttam a pince felújításának, és egy héten keresztül napi 12 órát ott töltöttem a pincében, amit ő akkor megközelíteni se tudott, érthető módon nem volt boldog. De fantasztikus megbocsátó- és megértőkészsége van, szóval ezen és a hasonló helyzetekben szerencsére túl tudtunk lendülni.

– Az építőanyagok ára óriásit nőtt az elmúlt pár évben. Ezt ti mennyire éreztétek meg?

– Abszolút mértékig. Épp most tervezek egy videót arról, mikor érdemes anyagot venni az építkezéshez, a válasz erre nagyon röviden annyi, hogy amint pénze van az embernek. Attól jobb ajánlatot ugyanis, amit ma kap, később biztos nem fog kapni, valószínűleg már másnap se. Rosszabbat viszont annál inkább kaphat. Az építkezés három éve alatt a faanyagtól a cementen át a sóderig mindennek az ára hatalmasat drágult.

@videkrehazasodtunk Első meglepetések a felújítában Pt.1 #vidékreházasodtunk #költözzvidékre #vidékiélet #vidék #etyek #csináldmagad #diy #diyproject #felújítás #házfelújítás #házasélet #házépítés #házilag #hajópadló #homok #építkezünk #építkezés #parketta #vizesedés #falak #fal #tippek #tippeknektek #tippekneked #fyp #tippektrükkök #mész #mészkő #festék ♬ eredeti hang - VidekreHazasodtunk

– Milyen váratlan akadályok merültek még fel?

– Rögtön az építkezés elején volt egy olyan bakim, hogy meg kellett néznem, milyen mélyen van a ház alapja. Soha nem csináltam előtte ilyet, szóval bementem a szoba közepére és ott kezdtem el ásni. Már egy egész nagy kupacot kiástam, amikor bejött a feleségem, majd nevetve közölte, hogy az alapot a fal mellett kell megnézni, nem a szoba közepén. Hasonló, a szaktudás hiányából fakadó felesleges feladatvégzések több alkalommal adódtak, de a ház állapota is okozott meglepetéseket.

– Hogy jött a TikTok-csatorna ötlete, ki a célközönség?

– Magával a csatornával többféle célom is volt. A fő szempont mindenképpen az oktatás, hiszen én pusztán gyakorlat útján el tudtam jutni a teljesen laikus szintről egy olyan fokra, amikor már magabiztosnak mondhatom magam az építkezéssel összefüggő kérdésekben. Szerettem volna a megszerzett tudást minél többeknek átadni, hiszen ha a munka elején is rendelkeztem volna vele, biztosan rengeteget tudtunk volna spórolni. Egyben azt a nézetet is népszerűsítem, hogy nyugodtan vágjunk bele olyan dolgokba, amelyekhez látszólag egyáltalán nem értünk, mert minden tanulható.

A harmadik szempont pedig, hogy teljesen beleszerettem a vidéki életbe, ami egykori városiként komoly tanulási folyamat volt. Ennek része például, hogy igen, itt előfordul, hogy hétvégén is kaszálnak az emberek a telkükön, de valamikor le kell vágniuk a füvet, és mivel hétköznap dolgoznak, máskor nem tudják. Empatikusnak kell lenni mások felé. Az is teljesen természetes dolog, hogy az út közepén sétálnak az emberek, mert itt nincs járda, városiként viszont ez is nagyon furcsa lehet.

Rengeteg olyan vidékre települő van, aki pontosan azt a városi kultúrát hozza magával, amit hátra akart hagyni. Szerintem ha szórakoztató formában mutatjuk be az itteni tipikus élethelyzeteket, az nekik is segít az átállásban. Most már 53 videó közül lehet válogatni, emellett a YouTube-csatornán elindítottam egy podcast-sorozatot is, amelyben a miénkhez hasonló történeteket mutatok be olyan emberekkel beszélgetve, akik városból költöztek vidékre.

@videkrehazasodtunk Miket kell elfogadj vidéken? 3: Ne flexelj! #vidékreházasodtunk #vidék #vidékiélet #vidékiéletszépségei #vidékvagyváros #vidéki #közösség #tanács #tanácsadás #tanácsok #gondoldújra #tipp #tippek #tippeknektek #tippekneked #tippektrükkök #flex #flexelés #társadalom #társadalomkritika #fy #fyp #foryou #foryourpage #ingyen #jótékonyság #felajánlás #szerénység #bmw #porsche #maserati #balenciaga ♬ eredeti hang - VidekreHazasodtunk

– A ház már teljesen készen van, vagy akad még feladat?

– Egy ház soha nem lesz kész… (nevet) Egyelőre ami látható feladat, az a falak külső lemeszelése, ugyanakkor a gyerekünknek a cseresznyefára elképzelt lombháztól kezdve az udvarban kialakítandó járófelületig folyamatosan jutnak eszünkbe olyan dolgokat, amiket meg lehetne valósítani, és ami persze tartalmat is biztosítana a csatornára. Egyelőre még visszamenőleg dolgozom fel az elmúlt 3 év eseményeit, de miután azzal végeztem, jöhetnek az újabb témák.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
Balogh Levente: Az első évadban egészen szelíd voltam ahhoz képest, amilyen a másodikban vagyok
Keménykezű vezető vagy szőrösszívű üzletember? Milyen valójában Balogh Levente? Tényleg minden üzletet megköt? Az Álommeló és a Cápák között befektetője fogadott minket az irodájában.

Link másolása

Balogh Levente üzletember, befektető, televíziós személyiség, a Szentkirályi Magyarország Kft. alapítója és vezetője. Vízmárkája mellett kozmetikai termékeket és kávékat értékesít a piacon, közvetett módon több tízezer embernek ad munkát. Jelenleg is új munkatársat keres.

- Néhány hete indult az Álommeló 2, az első évad megosztó volt, egyértelmű volt a második évad elindítása?

- Nem volt egyértelmű. Amikor az első évadot forgattuk, szó sem volt a folytatásról, viszont olyan jól sikerült, hogy adta magát. A műsor nézettségét tekintve úgy döntöttünk az RTL Klubbal, hogy érdemes továbbvinni. Ami a személyes megélést illeti, nagyon jó élmény volt számomra, arról nem beszélve, hogy valóban egy remek munkatársat kaptam az Álommelónak köszönhetően.

- Mondjuk el, hogy az irodájában itt van velünk Keserű Balázs, az Álommeló első győztese, aki szemmel láthatóan jó munkaerő, amióta itt vagyok, elképesztő tempóban dolgozik, és az is látszik, hogy jól kijönnek egymással. De meg kell hagyni, hogy a műsorban kemény kezű volt a versenyzőkkel, és ez most sincs másképp.

- Az első évadban egészen szelíd voltam ahhoz képest, amilyen a másodikban vagyok.

Ez pedig semmi ahhoz képest, ahogy a műsor amerikai változatában viselkedik a cégvezető, igazi kispályás vagyok hozzá képest. Ezzel nem teljesen értek egyet, édesapám volt ilyen keménykezű, én ebben különbözök tőle.

Ugyanakkor tudom, hogy milyen sok múlik a kiválasztáson, ha rossz embert választok, akkor csak hátráltatom magamat, ha viszont megtalálom a pozícióra legalkalmasabb kollégát, akkor sokat tehetek a cégért. Vagyis az én elméletem a következő: legyél nagyon kemény, ha új munkatársak keresel.

- Ilyen az igazi Balogh Levente?

- Aki szeretné tudni, hogy milyen vagyok valójában, nézze meg az Álommelót és a Cápák között műsort. Az igazság a kettő között van.

Balogh Levente és Keserű Balázs, Az álommeló 1. évadának győztese. Fotó: RTL

- Az üzleti műsorról akartam kérdezni. Megszámlálhatatlan vállalkozásba szállt be, legalábbis mi ezt láttuk a képernyőn.

- Azért a gyakorlatban ez nem egy nagy szám, ráadásul folyamatosan változik, ezért most nem tudom megmondani, hogy ezen a napon pontosan mennyi együttműködésről van szó. Ennek oka, hogy folyamatosan változnak a részesedések,

van, hogy kivásárolnak engem a vállalkozásból, vagy hogy egy vállalkozó nem teljesíti a műsorban foglalt feltételeket, ezért nem tudok beszállni.

Persze még ez is változhat. Előfordult, hogy egy cég nem teljesítette a feltételeket, viszont sok pontenciál volt az üzletben, ezért újra tárgyaltunk arról, hogy érdemes lenne szerződni. Összességében a Cápák között műsorban kötött üzleteknek az ötven százaléka valósul meg.

- Ez játék vagy üzleti stratégia?

- Ezen a szinten játék. A Szentkirályi 70 milliárdot ér, ezzel szemben a néhány milliós vállalkozások eltörpülnek.

- Mi a helyzet a saját vállalatával? Van itt ivóvíz, kozmetikumok és már kávé is.

- A Szentkirályinál jelenleg kőkemény automatizálás folyik. A cél, hogy megőrizzük azt a minőséget, amit megszoktak a fogyasztók, ebből nem engedek. Most, amikor itt beszélünk, közvetlen módon négyezer embernek ad munkát a Szentkirályi, közben szépen halad a maga útján. Akárcsak a Vízangyal, amelyből két kategóriát készítettem, egy mindennapi, könnyen elérhető termékcsaládot, valamint egy prémiumkategóriás termékcsaládot, amelyre kozmetikai láncot építettem.

A legújabb üzletem a kávéra épül, ez egy szerelemprojekt, aminek a célja, hogy olyan magas minőségű kávét áruljak, amelyek vélhetően sosem fognak bekerülni a boltok polcaira, elvégre az igazán jó kávékat nem a multikban árulják.

Miért éppen kávé? Szeretem, jó ötletnek tűnt beszállni a kávépiacra, de a fókusz mindig a Szentkirályin lesz. Ez a legfontosabb minden üzlet között, és büszkén mondhatom, hogy a Szentkirályi tőkeszerkezete sokkal erősebb, mint bármikor korábban, arról nem beszélve, hogy a cég régen kinőtte magát. Negyven év múlva fellövöm az űrbe, ott lesz a Holdon a Szentkirályi!

Fotó: Ujvári Sándor

- Mintha csak a magyar Elon Musk lenne. Külföldre is terjeszkedik?

- Nem célom az exportálás. Nem lenne jó döntés, márcsak azért sem, mert az Európai Unió korlátozza. A kút forrástól számított ötszáz kilométeres sugarú körön kívül nem adhat vizet.

Ez védi a vízbázist attól, hogy ne fosszuk ki.

Így van ezzel minden nemzet, Szerbiában például ott van Milos víz vagy Ausztriában a San Pellegrino, és még hosszan sorolhatnám a többi ország nemzeti vízmárkáját. Ezt pedig tiszteletben tartja minden cégtulajdonos, valamint ezt támogatja a nemzetközi Centrál European Mineral Water Holding, amelynek ez elnöke vagyok.

- Mindig is erre vágyott: cégvezetés, üzleti döntések, elnöki poszt?

- Édesapámtól láttam, hogyan lehet felépíteni egy sikeres vállalkozást. Majd megismertem egy görög milliárdost, akinek tetszett a vezetői stílusa, az élete, a gondolkodása, és elkezdtem figyelni őt. Mellette rengeteget olvastam a világ legnagyobb, leghíresebb márkáiról, kezdve a Gucci háztól a Mercedesig. Tizennégy éves korom óta tudatosan építem magam, ez lett az eredménye, amit ön most felsorolt.

- Tehát kemény munka árán jutott ilyen magasra?

- Sok munka van benne, ez nem vitás, de azért hozzá kell tenni, hogy erre születni kellett. Mert vagy vezetőnek születik valaki, vagy nem. Itt vannak például a zeneművészek. Vegyünk egy zseniális hegedűművészt: hiába tanul sokat a virtuóz, ha nem erre született, akkor nem lesz nagy művész. A gyerekekkel is ezt akarom megértetni, amikor előadásokat tartok számukra. Arra ösztönzöm őket, hogy

vizsgálják meg, minek születtek: vezetőnek vagy menedzsernek. Ha vezetőnek, akkor ennek megfelelően kell továbbmenni az életben,

ha menedzsernek, akkor ennek megfelelően edukálják magukat. És van még valami, legyenek értékeik! Sajnos ma egyre kevesebben vagyunk azok, akik saját értékeink mentén teremtettünk vállalkozást, holott erre óriási szükség lenne ma Magyarországon, mert a német cégek nem fogják képviselni a mi értékeinket…

 

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk