A legszigorúbb korlátozások léptek életbe Walesben

Fehér füst szállt fel néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.

A pápaválasztó konklávén 133, nyolcvanévesnél fiatalabb bíboros vett részt, az eredményes választáshoz kétharmados többségre volt szükség.

A füst felszállása után az új pápa kilétét Dominique Mamberti protodiakónus bíboros  jelentette be a vatikáni palotának a Szent Péter térre néző pápai erkélyéről. Ezek alapján az új pápa, az amerikai Robert Francis Prevost lett, aki XIV. Leó néven vezeti majd a katolikus egyházat.

Robert Francis Prevost 1955. szeptember 14-én született Chicagóban. Amerikai származású katolikus bíboros és az Ágoston-rend tagja. Pápává választásáig a Püspöki Dikasztérium prefektusa, valamint a Latin-Amerikáért felelős Pápai Bizottság elnöke volt.

Az új pápa külön-külön üdvözölte a bíborosokat, megölelte őket, és később velük vacsorázik - közölte a Vatikán.

Az egyház egységét jelzi, hogy a bíborosoknak csak négy szavazási fordulóra volt szükségük az új pápa megválasztásához - vélte Giuseppe Versaldi olasz bíboros újságíróknak nyilatkozva a Vatikán sajtóhivatalában.

Már a bejelentés előtt is ünnepi hangulat uralkodott a Vatikánban: a Szent Péter téren összegyűlt tömeg lelkesen skandálta, hogy „Éljen a pápa!”

Robert Prevost, aki mostantól a XIV. Leó nevet viseli, 69 éves, és ő lett a 267. pápa, aki elfoglalja Szent Péter trónját. 1955-ben született az Egyesült Államokban, Chicagóban. Már gyerekként bekapcsolódott az egyházi életbe, ministránsként szolgált, majd 1982-ben pappá szentelték, írja összefoglalójában a BBC.

Pályafutása hamar nemzetközi irányt vett: harmincéves korában Peruba költözött, ahol az Ágoston-rendi misszió tagjaként kezdett dolgozni. Később érseki kinevezést kapott, majd Ferenc pápa püspökké nevezte ki Chiclayóban, egy évvel azután, hogy maga is elfoglalta a pápai széket.

Perui állampolgárságot is szerzett, és sokan ma is szeretettel emlékeznek rá, mint olyan emberre, aki szívügyének tekintette a peremre szorult közösségek támogatását, és fontos szerepet játszott abban, hogy közelebb hozza egymáshoz a helyi egyház tagjait. Bár érseksége idején Peruban is megjelentek az egyházat érintő szexuális visszaélési ügyek, egyházmegyéje határozottan tagadta, hogy Prevost bármilyen eltussolásban részt vett volna.

A konklávén részt vevő bíborosok mintegy 80 százalékát Ferenc pápa nevezte ki, így sokak számára nem volt meglepő, hogy egy olyan vezető került az egyház élére, aki közel áll hozzá szemléletben.

Első beszédében meghatottan emlékezett meg elődjéről: „Még mindig a fülünkben cseng Ferenc pápa gyenge, de mindig bátor hangja, amint megáldott minket” – mondta, majd így folytatta: „Isten kezét fogva, egységben haladjunk előre.”

A választást megelőző napokban a bíborosok tanácskozásain már körvonalazódott, milyen vezetőt keresnek. Matteo Bruni, a Vatikán szóvivője így fogalmazott:

Fehér füst szállt fel a Sixtus-kápolna kéményéből csütörtök este, ami azt jelenti, hogy megvan az új pápa. Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy kit választottak meg a bíborosok.

A pápaválasztó konklávén 133, nyolcvanévesnél fiatalabb bíboros vett részt, az eredményes választáshoz kétharmados többségre volt szükség.

Az új pápa lesz a katolikus egyház 267. vezetője.

Az eseményeket élőben lehet követni itt:

Horn Gábor szerint fontos, hogy komolyan vegyük a Tisza Párt által nyilvánosságra hozott hangfelvételt, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszél. A Republikon Intézetet működtető alapítvány kuratóriumi elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, a miniszter szavai leleplező erejűek.

A felvétel még 2023-ban készült. Szalay-Bobrovniczky ezen azt mondja, hogy szakítanak a békementalitással, és áttérnek „a háború felé vezető út nulladik fázisára”. Horn Gábor szerint ez akkor válik különösen érdekessé, amikor megnézzük, hogyan reagál a magyar kormány, ha más országokban hangzik el hasonló kijelentés. Példaként a német védelmi minisztert említette: amikor ő beszél fegyverkezésről, a magyar kormány szerint az háborúpártiság. Ha viszont ugyanezt a magyar kormány teszi, az már a békepolitika része – legalábbis a kormány narratívája szerint.

Gulyás Gergely korábban úgy nyilatkozott, hogy az ügy nem több „egy lepkefingnál”. Horn Gábor viszont úgy látja, ennél sokkal többről van szó. A hangfelvétel szerinte ugyan nem ér fel az őszödi beszéd hatásával, de fontos szerepet tölthet be az ellenzék jelenlegi céljaiban.

Horn emlékeztetett arra, hogy a hadsereg felkészítése nem meglepő vagy kirívó dolog, hiszen Európa több országa is fegyverkezik, ráadásul a szomszédos Ukrajnában továbbra is háború zajlik. Így önmagában az elhangzottak tartalma nem botrányos, de a politikai környezet mégis súlyt ad a kijelentéseknek.

Horn arra is felhívta a figyelmet, hogy nem először fordul elő, hogy a kormány mást tesz, mint amit kommunikál. Felidézte Orbán Viktor egykori mondását is: nem arra kell figyelni, amit mondanak, hanem arra, amit tesznek.

Magyar Péter korábban több, később igazolódó állítást is tett. Horn példaként említette, hogy már egy héttel korábban beszélt Polt Péter távozásáról, mint ahogyan azt hivatalosan bejelentették. A főügyészt most a Fidesz valóban alkotmánybírónak jelölte.

A szakértő szerint a felvétel mostantól hivatkozási alap lehet az ellenzék számára, ha a kormány újra a békenarratívára építené kommunikációját. A Tisza Párt szavazói számára pedig visszaigazolást jelenthet arra, hogy a kormány sokszor mást mond, mint amit valójában tesz.