hirdetés

SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

A HIV vírus megelőzésére kereste a megoldást, a koronavírusra találta meg

Ő írta le először, hogy a módosított RNS jó vakcina lehet. Ez a technológia az alapja a jelenleg használt legtöbb koronavírus elleni oltásnak. A Pennsylvaniai Egyetem kutató-biológusával és adjunktusával, Pardi Norberttel beszélgettünk.
Báthory-Beck Nóra - szmo.hu
2021. január 22.

hirdetés

Pardi Norbert nagyapja és Karikó Katalin édesapja ugyanabban a hentesüzletben dolgoztak Kisújszálláson. A fiatal biológus már az egyetemi évek alatt kikérte - az akkor már Amerikában dolgozó - családi barát tanácsát, a jövőjével kapcsolatban.

Ma mindketten a világ legsikeresebb kutatói közé tartoznak.

- Mikor járt utoljára Kisújszálláson?

- Utoljára múlt év szeptemberében voltam otthon. Nehéz időszak ez. Korábban évente legalább háromszor-négyszer meglátogattam a szüleimet és a testvéremet Kisújszálláson, illetve a barátaimat az ország különböző részein. Nagyon hiányoznak.

Fontos, hogy én nem menekültem el Magyarországról, szerettem ott élni, mindenhol megkaptam a teljesítményem után járó megbecsülést, de jött egy nagy lehetőség, amit nem akartam kihagyni.

- Hogyan emlékszik vissza a gyerekkorára?

– A gyermekkorom gyönyörű volt, felhőtlen, örömteli. A település nyugati végének utolsó előtti utcájában éltünk, közvetlenül a természet szomszédságában. Egész gyermekkoromat a környező mezőkön, erdőkben töltöttem, növények, gombák, gazdag állatvilág és korombeli gyerekek társaságában. Horgásztunk, rosszalkodtunk, fociztunk, sok gyerek volt, pillanatok alatt össze lehetett szedni egy focicsapatot.

hirdetés

- Mikor döntötte el, hogy biológus lesz?

- 7-8 éves koromban csak azt tudtam, hogy érdekelnek a növények, a gombák, az állatok, és

bár az ismerősök mindig mondták, hogy én leszek a következő David Attenborough, akkor még nem tudtam, hogy vakcinakutató leszek.

A kisújszállási Kossuth Lajos Általános Iskolába jártam, ahol nagyon magas színvonalú volt az oktatás. Különösen a kémia-matematika tanárnőmtől, Eperjesi Évától tanultam olyan sokat, hogy még a gimiben is abból a tudásból éltem. Aztán később már komolyabban érdekelt a biológia meg a kémia. Szolnokon, a Széchenyi István Gimnáziumban végeztem a középiskolát, biológia-angol tagozatos voltam, ahol hasonlóan csodálatos tanáraim voltak, mint általános iskolában. Például Maczkóné Pénzes Katalin biológia- és Rácz Éva kémiatanárnő. A gimi vége felé már tudtam, hogy molekuláris biológiával akarok foglalkozni.

- Miért nem ment az orvosira?

- Az orvoslással kapcsolatban nem éreztem azt, hogy az én hivatásom lenne, és ezt a mai napig jó döntésnek tartom.

Számomra nagyon fontos, hogy a kutatás, amit csinálok, hasznos legyen az emberiség számára,

de azt soha nem tudtam elképzelni magamról, hogy én embereket egy az egyben gyógyítsak, vagy műtsek, ez számomra soha nem volt egy reális jövőkép.

- Mi volt az egyetemen a kutatási területe?

- Az inkább biokémia és genetika volt, egy rák kialakulását gátló génnek (p53) az elemzésével és jellemzésével foglalkoztam. Ez teljesen eltért attól, amivel most foglalkozom, de az ott megtanult módszerek egy részét később is tudtam hasznosítani.

- Miért döntött úgy, hogy egyetem után Amerikába megy?

- Karikó Katalinnal régóta beszéltünk arról, hogyha majd befejezem a doktorimat, akkor ide jövök hozzá a Pennsylvaniai Egyetemre kutatni. Úgyhogy a lehetőség adott volt.

- Mikor kezdődött önök között ez a szakmai beszélgetés?

- Olyan 2002 körül írtam Katinak egy emailt, hogy negyedéves hallgató vagyok és szeretném kikérni a véleményét, hogyan folytassam a karrierem. Ő pedig készségesen válaszolt, ráadásul minden nyáron hazajött az anyukájához, aki Kisújszálláson lakott, én meg ugye otthon töltöttem a nyári szünetet, úgyhogy

onnantól kezdve nyaranta sokat beszélgettünk. Mindent elmesélt nekem a kutatásairól, még olyan részleteket is, amit még nem is publikált.

- Önöknek – Katalinnak és Önnek is – az missziója, hogy értelmes magyar fiataloknak lehetőséget teremtsenek és bevonják őket a kutatásokba?

- Igen, azt hiszem mondhatom ezt Kati nevében is, hogyha értelmes, tehetséges, szorgalmas magyar fiatalokat találunk, akik hajlandóak keményen dolgozni – mert ez talán a legfontosabb: az akarat és a szorgalom –, akkor mi lehetőséget biztosítunk nekik a kutatásra.

- Mikor ment Amerikába?

- Katalin engem már nagyon sürgetett, mert a kutatási pénz rendelkezésre állt, úgyhogy lényegében fenntartottak nekem egy pozíciót, mert tudták, hogyha befejezem a disszertációt, jövök. Nem is tudtam személyesen átvenni a doktorimat, 2011 májusában már itt voltam, az avató meg ugye júniusban volt.

- Azt tudom, hogy a felesége is magyar, de ekkor már nős volt? Együtt költöztek ki?

- Nem, egyedül jöttem, a feleségemmel pedig itt találkoztam. Ő egy magyar orvos, aki szintén Szegeden végzett, de ott valahogy sohasem sodort minket össze az élet. Viszont kijött az USA-ba egy 3 hónapos gyakorlatra Buffalóba (New York állam északi része), egy közös barátunk pedig felhívott és megkért, hogy mutassam meg neki a környéket, és hát sikerült...

- Tehát kikerült egy teljesen idegen környezetbe, hozzálátott egy teljesen más kutatási területhez, gondolom, rengeteget kellett tanulnia. Ez hogy ment?

- Nem állítom, hogy az eleje nem volt stresszes, minden teljesen új volt, és nekem mindent gyorsan meg kellett tanulnom, nagyon sokat dolgoztunk.

- Mire vették fel pontosan, mi volt az ön feladata?

- Engem arra vettek fel, hogy kitaláljuk azt, hogyan tudjuk az RNS-t állatmodellekben használni, elsősorban vakcinára. Amikor én ide kijöttem, akkor Katalin, illetve a kutatótársa, Drew Weissman azt már tudták, hogyan tudnak nagyon jó minőségű RNS-t előállítani, ami oltás után, vagy akár sejtekbe bejutva nem idéz elő komoly gyulladást. Ez az úgynevezett nukleozid módosítás miatt van így.

A probléma az volt, hogy nem nagyon tudtuk ezt állatokban használni, mert ha az RNS-t az ember csak úgy beinjektálja, akkor az nagyon gyorsan lebomlik. Tehát engem azért hívtak ide, hogy erre találjunk valami megoldást.

Vagy olyan részébe adjuk az állatnak, ahol nem bomlik le olyan gyorsan, vagy csomagoljuk be és úgy védjük meg a degradációtól. Rengeteg kísérletet végeztünk, amelyekben azt vizsgáltuk, hogy mi történik, ha így adjuk be, ha úgy adjuk be, vagy ha ebbe-abba becsomagoljuk. Három évig azonban semmi sem volt sikeres. Sokat tanultunk, de minden eredmény negatív lett.

- Mire akarták használni?

- Elsősorban HIV ellen. Drew Weissman egy orvos-kutató, aki világéletében erre kereste a megoldást. A fertőző betegségek osztályán dolgozik itt, a Pesnnsylvaniai Egyetemen, ahol én is.

Az volt a cél, hogy kidolgozzunk egy HIV fertőzéstől védő vakcinát.

- Úgy tudom, a HIV vírus olyan gyorsan mutálódik, hogy mire oltást fejlesztenének rá, már megváltozik.

- Igen, ez is igaz, és még számos probléma van vele. Például, hogy azt a kulcsfehérjét, amit szeretnénk blokkolni, cukrok veszik körbe, és a cukrok ellen nagyon nehéz jó ellenanyagot termelni, borzasztó nehéz célpont.

- Akkor erről le is tettek?

- Nem, Drew Weissman és számos együttműködő partner továbbra is kutatja, de ez már nem az én asztalom. Persze besegítünk időnként egymásnak, mert az élettudományok területén ez itt így működik, de azért én meg a csapatom most már önállóan dolgozunk, saját kutatásokon, saját kutatási pénzzel.

- Milyen betegségek gyógyítására, illetve megelőzésére merült fel még a technológia használata?

- Bármi olyan dolog, aminél fehérjét vagy más nukleinsav alapú platformot, mondjuk DNS-t használnánk, azt meg lehet csinálni RNS-el. Rák, autoimmun betegségek, monoklonális ellenanyag-terápia.

- Mi hozta az áttörést?

- Találtunk egy olyan kanadai céget, ahol lipid nanopartikulákat (speciális zsírmolekulákat) állítanak elő, de egyáltalán nem használták mRNS bevitelére.

Akkor azt találtuk ki, kipróbáljuk, hogy az mRNS-t bele lehet-e ezekbe a zsírmolekulákba csomagolni. Ez volt tulajdonképpen az áttörés.

Ez 2014 nyarán történt, és 2015-ben publikáltuk is, hogy működik. Bele lehet csomagolni és megvédi jó néhány napig, vagy akár 2 hétig is a teljes lebomlástól.

- Ha jól tudom, nem ez a legismertebb publikációja.

- 2 évvel később jelent meg egy újabb kulcsfontosságú publikációnk a Nature szakmai folyóiratban, amelyben

megmutattuk, hogy ez a platform ténylegesen vakcinálásra is kiválóan alkalmas, és ebben mi voltunk az elsők.

(Most a Pfizer/BioNTech és a Moderna cégek is ezt a platformot használják és nagyjából 20 millió ember már megkapta ezt a típusú vakcinát.)

2018-ban aztán megjelentek olyan cikkeim is, ahol már konkrétan influenza-vakcinálásra használtuk.

- És akkor egyszer csak beütött a világjárvány?

- Ez az én esetemben pontosan úgy zajlott, hogy januárban Japánba tartottam egy interjúra, és a reptéren a feleségem vetette fel, hogy ha visszajövök, fejlesszünk vakcinát az új vírus ellen. Akkor nem sok ember volt, aki azt mondta, hogy pár héttel később már az egész világon megjelenik és jön a bezárkózás, meg minden a feje tetejére áll. A kollégáimmal foglalkoztatott minket a kérdés és megbeszéltük, hogy

létrehozunk egy kis csapatot, akik megtervezik a vakcinát az új vírus ellen, legyártjuk és elkezdjük kipróbálni egereken.

Ehhez azért azt tudni kell, hogy itt az egyetemen egy kis akadémiai csapatom van, tehát itt nincs arra kapacitás, hogy tényleg kifejlesszünk egy klinikumban használható gyógyszert vagy oltóanyagot. A Moderna meg a Pfizer/BioNTech ugyanazt a platformot használja, mint mi, tehát az itt lett kidolgozva nálunk, az egyetemen, de mögöttük van gyártókapacitás, több száz ember munkája, lehetőség és pénz arra, hogy több tízezer ember bevonásával tudjanak tesztelni. Amit viszont mi meg tudtunk csinálni és ez tényleg sikerült is, hogy összeraktunk egy kis csapatot egy precíz és szigorú tervet és megcsináltuk egérben, ami azért volt jó, mert így olyan dolgokat is meg tudtunk vizsgálni (például azt, hogy fertőzve az állatokat, véd-e a vakcina), amiket embereknél klinikai tesztelés során nem lehet.

Dr. Hiromi Muramatsu, Dr. Tombácz István, Dr. Laczkó Dorottya, Dr. Pardi Norbert

- Honnan tudták, milyen nyomon induljanak el?

Januárban már a vírus tüskefehérjéjének aminosav sorrendjét nyilvánosságra hozták a kínaiak, ez alapján kezdtünk kutatni. Összeraktunk egy 3 hónapos tervet, mert szorított az idő.

Az volt benne az izgalmas, hogy tudtuk, óriási a verseny és hogy rajtunk kívül nagyon sokan próbálják ezt megoldani. Tudtuk, hogy nincs arra idő, hogy hibázzunk.

Kellett egy nagyobb csapat, mert egyik kutató ehhez ért, mi elsősorban ugye az RNS-hez, de sok mindent ki kellett próbálnunk, és az eredményinket gyorsan publikálni. Ebben a tanulmányban Laczkó Dorottya posztdoktori kutató az első szerző, mert ő végezte a kísérletek jelentős részét, és egy másik fontos láncszem Tombácz István posztdoktori kutató, aki szintén szegedi biológus, és én vagyok az utolsó szerző, mint a kutatás vezetője. Júliusban tudtuk publikálni az eredményeinket, ismét elsőként.

- Ilyenkor ez egy verseny a kutatók között, hogy ki találja meg gyorsabban a megoldást?

- Egyrészt igen, másrészt viszont egy nagy közös tudáshoz szeretnénk hozzátenni. Mi nem tudjuk, hogy mások mit csinálnak, de mi mindent megteszünk, amire a kutatócsoportunk képes.

- Ez egy kicsit olyan, mint egy nyomozás, hogy ki jön rá hamarabb a jó megoldásra?

- Igen, tulajdonképpen valóban

olyan, mintha ugyanarra a bűntényre ráállítanának 10 csapatot, hogy oldják meg és aztán összeülnek, hogy na, gyerekek, ti mit találtatok.

Nyilván lenne sok olyan dolog, amit mindenki megtalált, de lennének részeredmények is, amiket, ha összerakunk, teljesebb lesz a kép.

- Nem furcsa, hogy egy világjárvány kellett ahhoz, hogy az emberek megismerjék, megértsék azt, amivel önök már évtizedek óta foglalkoznak?

- Ez így működik. Sokszor hiába van előttünk a nyilvánvaló, nem vesszük észre, amíg nem vagyunk rákényszerítve. Nekem ez még nem is volt olyan nehéz, de Katalin biztos tudna erről mesélni, hogy mennyire nem érdekelt ez senkit, és mennyien mondták, hogy nem fog működni.

- Akkor ez most előremozdíthatja az RNS alapú terápiák kutatását és klinikai használatát?

- Nagyon remélem. Azért vannak olyan bonyolultabb problémák, amiket önmagában a platform nem fog megoldani, úgyhogy sok kutatás áll még előttünk. Azt azért semmiképp sem mondanám, hogy néhány éven belül sikeres HIV vakcinát fogunk csinálni.

Mit szeret jobban, tanítani vagy kutatni?

– Szeretem a változatosságot, úgyhogy a kettő együtt jó, mert ez két nagyon különböző terület, de azért azt hozzáteszem, hogy mi itt nem vagyunk túlterhelve az oktatásban, és ez fontos. Nem kell minden héten előadást tartanom. Egy félévben adok egy-két órát arról, amihez értek, a vakcinákról.

- Térjünk vissza egy kicsit a koronavírus-vakcinára. Önök leírták júliusban, hogy működik az RNS-el állatokon, ezt látta az egész világ. Valaki átvette, megvette?

- Ezek a kutatások párhuzamosan folytak, tehát a nagy cégek ugyanúgy elkezdték használni a saját platformjukat. Egy icipicit mást használtak, mint mi, de ezek nagyon fontos, egymást kiegészítő kutatások. Most is vannak folyamatban kísérleteink, van még mit tenni.

Egyrészt még a SARS-CoV-2 esetén sokszor elhangzik, hogy sokaknak nem ajánlják a vakcinát. Nagyon fontos, hogy ez nem azért van, mert bajt okoz, hanem azért, mert még azokban a csoportokban nem tesztelték le.

- Mi a véleménye a kínai vakcináról?

- Az a vakcina egy inaktivált vírust tartalmazó oltás, ez egy klasszikus platform, az influenza-vakcinák egy jelentős része is így működik. Azt gondolom, hogy nem nekem kell megmondani, hogy ez tényleg alkalmas-e erre a vírusra, hanem a szabályozó szerveknek.

Ehhez viszont az kell, hogy rendelkezésre álljon minden dokumentáció, hogy megfelelően volt tesztelve, a hármas fázisban több tízezer ember megkapta, ott kell lennie, hogy mik voltak a mellékhatások, milyen immunválaszt váltott ki, hogy mennyire volt hatékony.

Ezt minden vakcina ellenőrzésénél megnézik, itt Amerikában az FDA, Európában az EMA. Ezek azok a gyógyszerügynökségek, ahol erről döntenek. Ha az EMA azt mondja, hogy ez alkalmas, akkor ebben bíznunk kell.

- De nem mondja, mert az EU-ban az a megállapodás, hogy minden tagország eldöntheti, hogy a határain belül milyen vakcinát használ, akkor is, ha nincs rá EMA engedély.

- Azt nem tudom elképzelni, hogy bármely kormány rosszat akarna a saját nemzetének azzal, hogy egy nem biztonságos, vagy nem hatékony vakcinát engedélyez.

- Még nem volt szó Magyarországon a kínai vakcináról, amikor egy felmérést készítettek és az emberek 46 százaléka azt mondta, hogy nem oltatná be magát. Hogy lehetne őket megnyugtatni, legalább az RNS alapú vakcinákkal kapcsolatban?

- Én sem tudok jobbat mondani, minthogy bízzunk a szakemberekben, akik ehhez a legjobban értenek. Egyébként én ehhez relatíve pozitívan állok, mert úgy gondolom, ahogy egyre többen megkapják ezeket a vakcinákat és kiderül, hogy tényleg nem volt komoly mellékhatásuk, minden rendben volt, és ha mindenki ismeretségében lesz valaki, aki már megkapta, akkor az oltási kedv is nőni fog.

Az biztos, hogy őszinte kommunikáció kell. El kell mondani, hogy mire lehet számítani, én ebben hiszek.

Jelenleg azonban úgy tudom, hogy Magyarországon nem az a legnagyobb baj, hogy nem akarnak oltatni, hanem, hogy még annak sem jut vakcina, aki már feliratkozott rá. Tehát először legalább a legsérülékenyebb csoportokat be kell oltani, és akkor már nagyon le fog csökkeni a koronavírus által okozott halálozások és súlyos megbetegedések száma.

- Ön már amerikai állampolgár is? Visszajönne Magyarországra? Idén lesz 40 éves, hogyan látja a jövőt?

- Nem, én magyar állampolgár vagyok és vannak szakmai együttműködéseim Magyarországon is, amelyekben ezt a technológiát használják magyar kollegák az ő saját kutatási területeiken, és ebben én segítem őket, de jó lenne, ha ezt szélesebb körben lehetne alkalmazni. Egyelőre maradunk, mert itt most nagyon érdekes dolgok történnek, ráadásul a feleségem, Dorottya, patológus rezidens a Pennsylvania-i Egyetemen, a következő három évben még biztosan itt leszünk. Utána majd meglátjuk.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

„A szülőfalumban ugyanazt a három kérdést teszik fel: mi van Győzikével, mikor látunk a tévében, mennyit keresel?”

Orsós Lajos egy Somogy megyei cigánytelepről került az RTL Klub hírigazgatóságára, emellett saját vállalkozást is indított. Ritkán alszik többet napi 3-4 óránál, de egyáltalán nem bánja, mivel pont ilyen életről álmodott.
Láng Dávid - szmo.hu
2021. február 02.

hirdetés

Az 1986-os születésű Orsós Lajos édesanyja kitartásának és egy teljesen valószínűtlen találkozásnak köszönheti, hogy gyerekkori barátaihoz és rokonaihoz képest 180 fokos fordulatot vett a sorsa.

18 évesen megnyerte az RTL Klub cigány fiataloknak meghirdetett pályázatát, így került a csatornához, ahol azóta is gyártásvezetőként dolgozik. Saját vállalkozásában pedig a világ legnagyobb márkáinak készít reklám- és kampányfilmeket.

Elmesélte, milyen hatással volt a személyiségére a hirtelen jött befolyásos munkakör, találkozott-e előítéletekkel a származása miatt, és milyen a viszonya ma az otthoniakkal. Ez a a történet a Nyitottak vagyunk - Számít a történeted kampány keretein belül valósult meg.

– Hogy emlékszel vissza a gyerekkorodra?

– Egy olyan cigánytelepen nőttem fel Somogy megye egy kis falujában, ahol az utcára teregetik a ruhákat, nyáron mezítláb járnak az emberek, a megélhetési, társadalmi és szociális viszonyok pedig teljesen mások, mint Budapesten.

Kamaszként olyan dolgokat is csináltam, amelyekre azóta már egyáltalán nem vagyok büszke. Gyakran sírta álomba magát miattam az édesanyám. Ha nem akartam volna nagyon korán eljönni onnan, akkor a legvalószínűbb, hogy közmunkás lennék, és jó eséllyel priuszos is.

hirdetés

– Mikor és kinek hatására döntötted el, hogy szeretnél továbbtanulni?

– Gyerekként még eszembe se jutott, többnyire a dolgok könnyebbik oldalát akartam megfogni. Segítség nélkül gyakorlatilag lehetetlen lett volna változnom, de szerencsére két segítségem is volt. Az egyik az édesanyám, aki nagyon jól tudta, hogyan nem szabad gyereket nevelni, ehhez elég volt kinéznie az utcára. Azt a megoldást választotta, hogy ameddig tud, taníttat engem és a nővéremet is. Ehhez pénz kellett, így egész fiatalkorunkban erején felül dolgozott szalag mellett, és napszámban.

Olyan nekem ő, mint egy fegyverek és páncél nélküli harcos, akinek minden nap meg kellett küzdenie önmagáért és a gyerekeiért. Képzelj el egy vasútállomást, aminek a legtávolabbi peronjáról épp elindul egy vonat. Az anyám pedig engem és a nővéremet a karjában tartva, teljes erejéből fut, hogy az utolsó kocsi utolsó ajtaján fel tudjon szuszakolni bennünket. Azért, hogy mi jobb életet élhessünk, mint ami neki jutott.

Kaposvárra kerültem a gimnázium dráma szakára, mivel az irodalom és a színjátszás már általános iskolásként nagyon érdekelt, így a tanító néni meg tudott győzni arról, hogy ez jó választás lesz nekem. Itt jött a képbe a másik kulcsfigura, aki nélkül teljesen máshogy alakult volna a sorsom. Megismerkedtem egy sráccal, Hampuk Richárddal, akivel jobban nem is különbözhettünk volna egymástól – külső megjelenésben, világnézetben és családi háttérben egyaránt –, mégis összebarátkoztunk.

Igaz, először csak érdekből kerestük egymás társaságát: engem a pénze érdekelt, őt pedig a kultúrám, de ahogy egyre többet beszélgettünk, úgy mélyült el napról napra a kapcsolatunk. Az ő személyisége és világképe kellett ahhoz, hogy az édesanyám jó szándéka mellett egy konkrét minta is legyen előttem, amit onnantól követni akartam. Ebben csak az volt a nehéz, hogy kikerüljek az árnyékából, és ne feltétlenül mindenben ugyanúgy akarjam élni az életemet, ahogy ő.

– 18 évesen megnyerted az RTL Klub pályázatát.

– Az egész úgy kezdődött, hogy nem volt pénzem vonatjegyre, így a meghallgatás előtti éjszakán szórólapokat szórtam ki egy kempingbiciklivel a falumtól 50 kilométerre, hogy ki tudjam fizetni az útiköltséget. Úgy szálltam fel a vonatra hajnalban, hogy semmit nem aludtam. Ahogy odaértem, hatalmas, hömpölygő tömeget találtam, mivel akit csak tudtak, a családtagjai is elkísértek a szülőktől a testvéreken át a nagybácsikig. Én pedig ott álltam teljesen egyedül. A casting végére ketten maradtunk egy Aliz nevű lánnyal, de ő végül nem fejezte be az ösztöndíjprogramot, visszament ügyvédbojtárnak. Én viszont kapva kaptam rajta.

Bár egyáltalán nem voltam tisztában vele, mi vár majd rám az RTL-nél, azt világosan láttam, hogy ennek köszönhetően Budapestre költözhetek, ami a legnagyobb vágyam volt, és esélyt láttam egy új életre.

Az egy éves gyakornoki időm azzal telt, hogy a csatorna összes létező műsorát végigjártam a kulisszák mögött, „hivatalos lábatlankodónak” neveztem magam. Akkora őstehetség nem voltam, hogy kamerák elé tegyenek, a gyártási rész viszont kezdettől fogva érdekelt. Az egy év letelte után végül a hírigazgatóságnál kötöttem ki. A Híradó gyártásáért felelős csapatba kerültem, ott voltam az összes élő műsornál, óriási felelősség került a vállamra 19 évesen. Előfordult, hogy nálam 10-20 évvel idősebbeknek és persze arányosan tapasztaltabbaknak kellett feladatokat adnom.

– Volt ebből súrlódás?

– Még szép... Képzeld el, hogy felkerülsz vidékről (még csak nem is feltétlenül egy cigánytelepről), lövésed sincs arról, hogy működnek a dolgok Budapesten, de egyszer csak ott vagy a tutiban, több tucat ember irányításával bíznak meg. Úgy elszállsz, mint a vadludak.

Nagy igazság van abban, hogy ha meg akarod tudni valakiről, milyen személyiség, adjál neki hatalmat. Én 19 évesen nemhogy kezelni, még értelmezni se tudtam, mi történik velem. Ezért jóformán az összes kollégámat – operatőröket, vágókat, rendezőket, technikusokat – megsértettem, mivel egyáltalán nem a megfelelő hangnemben kommunikáltam velük.

Piszkosul nehéz volt visszanyerni a bizalmukat, de ma, 15 évvel később már senki nem kérdőjelezi meg, ha valamit kérek tőle, mert látják mögötte a szakmaiságot.

– A származásod miatt találkoztál előítéletekkel?



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

Elsőre furcsa, de egy fekete hullámpalával borított ház lett az év épülete

A tervek közül Szántó Hunor Albert a Táj-Restaurációs Központ munkájával nyerte el a 2020-as Média Építészeti Díját.
MTI, Fotó: Konkrét Stúdió - szmo.hu
2021. február 21.

hirdetés

Egy üllői családi házzal a Konkrét Stúdió csapata a legjobb épület kategóriában, míg Szántó Hunor Albert Táj-Restaurációs Központja a legjobb terv kategóriában nyerte el a 2020-as Média Építészeti Díját.

Idén már 16. alkalommal ismerték el az adott év legkiemelkedőbb építészeti alkotásait az Építészfórum szervezésében megvalósuló Média Építészeti Díja - ezúttal online - gálája keretében szombaton a Trafó Kortárs Művészetek Házában - tájékoztatták a szervezők vasárnap az MTI-t.

Közleményük szerint a 2020-as megmérettetésen mintegy 180 munka versenyzett, közülük a gálaestet megelőzően nemzetközi előzsűri választott ki öt-öt finalistát épület és terv kategóriában.

Az előzsűrit Indira van't Klooster (Hollandia), az ARCAM Amszterdami Építészeti Központ igazgatója vezette, mellette Brendan Cormier (Kanada/Egyesült Királyság); Stefan Ghenciulescu (Románia), a Zeppelin lap szerkesztője, valamint Nagy Csaba, az Archikon vezető tervezője vett részt a munkában.

Indira van't Klooster üzenetében kiemelte: az idén kiválasztott projektek európai szinten is magas építészeti minőséget képviselnek, ám az előző évekhez képest nem volt olyan gazdag a programok és témák felhozatala.

hirdetés
Óriási mennyiségű, többnyire egyedülálló és privát lakóházat láttunk, elég sok irodát, de alig néhány projektet, ami a köztérrel vagy közösségi lakhatással foglalkozik, se olyanokat, amik aktuális problémákra keresnek megoldást, mint a klímaváltozás vagy a városok határainak terjedése.

Ez nem feltétlenül az építészek hibája: talán a megbízók megszűntek vállalkozó szelleműnek és ambiciózusnak lenni, vagy talán a pénz hiányzik" - idézi az előzsűri elnökét a közlemény.

A zsűri - melynek tagjai Zubreczki Dávid szakíró, zsűrielnök mellett Bagi László szerkesztő, újságíró (Forbes); Földes András újságíró, videós (Telex); Zsuppán András újságíró (Válasz Online) és Géczy Nóra építész tervezőművész (Széchenyi István Egyetem) voltak - a legjobb épület díját a Konkrét Stúdió csapatának ítélte üllői családi házukért.

A bírálók kiemelkedőnek tartották, hogy az épületet a tervező és a megbízó közösen prezentálták, ezzel is mutatva, hogy megfelel funkciójának. Továbbá felhívták a figyelmet a ház külső anyagválasztásának sajátosságára is: a fekete hullámpala, bár elsőre megkérdőjelezhető választás lehet egy családi házon, más szemszögből viszont a ház a magyar településeken előszeretettel használt építőanyag igényes felhasználására mutat alternatívát - vélekedett a zsűri.

A tervek közül Szántó Hunor Albert a Táj-Restaurációs Központ munkájával (konzulens: Vannay Miklós) nyerte el az elismerést.

Ez a terv, mely már korábban sok más rangos díjat is elnyert, vállaltan ideiglenes életidejével hívta fel magára a zsűri figyelmét. A zsűri kiemelte, hogy ez a megközelítés nagyon fontos a mai, pazarló építőipari gyakorlat fényében, és hogy az egyre mélyülő klímaválság korában üdvözlendő a természetes, lebomló építőanyagok használata.

A közönség tetszését ebben az évben az épületek közül a kolozsvári PJ-ház nyerte el, melyet Péterffy Miklós és csapata tervezett, a legtöbb közönségszavazatot kapott terv díját pedig Györgyi Csenge és Iszak Bálint vehette át Vulkánmúzeum Izlandon című munkájukért.

Tavaly óta egy új közönségdíjat is kiosztanak a szervezők épített környezet kategóriában, melyben idén Bunyik Emese Pele királysága című munkája bizonyult a legjobbnak.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK
A Rovatból
hirdetés

„A nő, aki megmentheti a világot” címmel készítettek filmet Karikó Katalinról a franciák

A kicsit több mint 20 perces filmben betekinthetünk a világhírű magyar kutatónő otthonába és régi fotókat is láthatunk róla.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 10.

hirdetés

Dokumentumfilmet készített Karikó Katalinról a BFMTV francia tévécsatorna, amit már meg is lehet nézni - írja a Szegedi Tudományegyetem hírportálja.

„A nő, aki megmentheti a világot” című film bemutatja a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében óriási szerepet játszó tudósnő munkásságát, a hírvivő RNS-hez kötődő kutatásait és az elmúlt 40 évben elért eredményeit.

„Egyesek szerint megérdemli a Nobel-díjat, mert felfedezései forradalmasíthatják az orvostudományt” - indokolják a film elkészítését.

A kicsit több mint 20 perces dokumentumfilmet február elsején láthatták először a francia tévénézők, a BFMTV internetes oldalán pedig bárki megnézheti ingyen.

Beleshetünk például Karikó Katalin otthonába, azon belül is a dolgozószobájába, de régi fotókat is láthatunk róla. A tévések forgattak Kisújszálláson, a kutatónő szülővárosában és a Szeged Tudományegyetemen is, ahol a pályafutása kezdődött.

A kisfilmet IDE KATTINTVA lehet megnézni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SIKERSZTORIK

Nemzetközi matekbajnok lett a mindössze 7 éves, pestszentlőrinci Benett

„Olyan gyorsan mondja a választ, hogy még gépbe se tudom beütni ennyi idő alatt, hogyan is jött ki az eredmény” – büszkélkedett az apa.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 22.

hirdetés

Néhány hete nemzetközi bajnokságot nyert egy dubaji matekversenyen a mindössze 7 éves Jagnesák Benett, írja a Blikk.

Az indulóknak feladatokat kellett megoldaniuk abakusz, a több ezer éves mechanikus számológép segítségével, és az adott időn belül Benett tudta a legtöbb jó megoldást.

A pestszentlőrinci bajnok kisfiú hetente jár szakkörre vagy különórára, különleges képességeit a mára 42 országban működő Brainobrain oktatási hálózat fejleszti.

Még beszélni is épp csak elkezdett, amikor kétévesen egy reggel közölte szüleivel, hogy számolni akar, mutassák meg neki a számokat.

A szülők először nem vették komolyan a kérését, de idővel rájöttek: a pestlőrinci kisfiúnak a matek olyan, mint másnak a mesék vagy a szuperhősök világa.

"Az iskolában nem abakusszal számolunk, de így is tudom a megoldásokat. Sajnos hiába jelentkezem, a tanító néni mindig mást szólít fel, így egy kicsit unalmas az iskola" – mondta a lapnak Benett.

hirdetés

"Olyan gyorsan mondja a választ, hogy még gépbe se tudom beütni ennyi idő alatt, hogyan is jött ki az eredmény" – büszkélkedett az apa.

A trénere szerint "Benett abban ügyes, hogy nagyon könnyen megért és megtanul dolgokat. Meglepett, hogy a második alkalommal mindenre emlékezett, amit előző órán mondtam neki, és már használni tudta az abakuszt."

Az abakusz eredetileg néhány vékony pálcából állt, rajtuk meghatározott számú, esetleg különböző színű, csúsztatható koronggal vagy golyóval, amelyekkel összeadni és kivonni lehet, a szorzás és osztás bonyolult szabályokkal lehetséges.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: