SIKERSZTORIK
A Rovatból

A gyógyulás első lépése nem az orvos lesz, hanem az okostelefon – magyar cég forradalmasíthatja a digitális orvoslást

Egy alkalmazás segítségével gyorsabban és hatékonyabban juthatunk kezeléshez, ráadásul az égető orvoshiányra is megoldás lehet.
Fotó: Mohamed Hassan / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. február 15.


Link másolása

Sokat hallunk arról, hogyan fogunk egyszer 300 évig élni, lesznek mindenhol árammal működő önmagukat vezető autók, vagy digitalizálódnak tradicionális szakmák, aminek nyomán jönnek az algoritmizált ügyvédi irodák, robotrendőrök és hiperszónikus repülőgépek. Mégis, bár sok szempontból jelentősen változik életünk, mintha a nagy kaliberű, életminőséget javító áttörések mindig 10-20 év távlatra lennének megjósolva. Az egészségügy digitális forradalmára azonban úgy néz ki, nem kell ennyit várni:

„Egy magyar-kanadai fejlesztőcsapat, az AIP Labs és a Swiss Clinic ugyanis idén elindította a bőrgyógyászat területén a mesterséges intelligencia alapú digitális klinika projektjét. Ez az első nagy hazai áttörés lehet, ami az egészségügy rendszerszintű átalakulását és digitális forradalmát indíthatja el”

– írják közleményükben.

A magyar tulajdonú cég már a nemzetközi piacra betörésen dolgozik, és fél éven belül Spanyolországban, Romániában, Szlovákiában és Mexikóban is klinikát nyit.

Az egészségügy első lépcsője nem a háziorvos lesz, hanem az okostelefonod

Hogyan működik a mesterséges intelligencia alapú bőrgyógyászat? Tulajdonképpen beszkenneljük a betegségünket.

Amikor valamilyen bőrgyógyászati problémánk van, egyszerűen lefotózzuk, és feltöltjük a róla készült képet okostelefonon vagy számítógépen keresztül az AIP Derm alkalmazásba – mintha csak a Shazam-ot kérdeznénk arról, melyik szám szólt éppen a haverunk kocsijában.

Az ezután következő folyamat öt egyszerű lépésben elmagyarázható:

  • Az AIP Derm pillanatokon belül feldob a betegségre vonatkozó személyre szabott kérdést a lehetséges tünetek kapcsán – van-e lázunk, mióta állnak fenn a tünetek, stb. Miután ezeket megválaszoltuk, a mi munkánk véget is ért (vizsgálat).
  • Az AIP Derm rendszer automatikusan kiértékeli és elküldi az esetünket a szakértelem és elérhetőség szerinti legmegfelelőbb orvoshoz (triage).
  • Az erre kijelölt szakorvos a mesterséges intelligencia segítségével megállapítja a diagnózist – az AIP Derm szoftver közel 700 bőrbetegséget képes azonosítani, ami lefedi a regisztrált bőrgyógyászati problémák 95%-át, ezzel nagyban gyorsítja az orvosok munkáját (diagnózis).
  • A kezelőorvos a diagnózis megállapítás után receptet írhat fel, vagy ha ez alapján úgy ítéli, szükséges, személyes kezelést javasolhat. A kapott vényt egyszerűen kiválthatjuk felhőn keresztül bármelyik patikában (kezelés).
  • Végezetül pedig egy monitoring rendszer segít követni a beteg gyógyulását, és megelőzni jövőbeli betegségek kialakulását (utánkövetés).

Az új bőrgyógyászati magánklinika ezzel a technológiával kiegészítve elérhető lesz az év 365 napján, 0-24-ben, a kanapénk kényelméből. Nem kell tovább a munkaórák körül táncolni, sem hosszasan utazni és várakozni barátságtalan, rideg rendelőkben. Ráadásul, a rendszer annyira megnöveli az orvosok hatékonyságát, hogy azok 3-4 eset helyett egy óra alatt 40 beteget képesek ellátni. Emiatt jóval olcsóbban, 9 990 forintért tud az ember teljes bőrgyógyászati vizsgálatot indítani, három napon belüli garantált diagnózissal és kezeléssel.

A rendszer azonban azon túl, hogy a betegek számára egy egészen új felhasználói élményt ad az egészségügyi ellátásban, számos fenyegető társadalmi problémára megoldást kínál.

Csökkenti az orvos-beteg aszimmetriát, és potenciálisan a kiégést is

A rendszer központjában a beteg áll – a diagnózis mellett információt is nyújt a felhasználónak a betegségről: pl. hogy néz ki, mennyi ideig marad fent, milyen egyéb kockázatokkal járhat. Az ilyen megoldások oldják az aszimmetrikus információs helyzetet a beteg és az orvos között, ezzel pedig csökkentik az emberek kiszolgáltatottságát és szorongását. A régi rossz hiedelmet, mely szerint az orvosok nagy fehér mágusok, akiknek alá vagyunk rendelve, tovább rombolja a mesterséges intelligencia, ezzel pedig segít kialakítani egy új, egészségesebb, a mellérendeltségen alapuló viszonyt páciens és orvos között.

De nem csak a páciens, az orvos helyzete is javulni fog. Az egészségügyben dolgozóknak az integrált digitális hálózat miatt kevesebb adminisztratív munkát kell majd végezniük, ami a munkahelyi elégedettséget is növelni fogja. Az USA-beli kutatások például azt mutatják, hogy egy orvos átlag 15 percet tölt a betegével, de ebből 9 percet adminisztratív feladatok ellátásra pazarol. Nem véletlen, hogy az orvosok körében a kiégéshez vezető egyik elsőszámú tényező a növekvő mennyiségű irodai és klinikai adat kezelése, amiben a mesterséges intelligencia alkalmazása jelentősen segíteni fog.

A mesterséges intelligencia az egyetlen valós válasz a növekvő orvoshiányra

Az euroatlanti régióban, így hazánkban is többek között az elöregedő társadalom és a szélesedő társadalombiztosítás miatt mindenhol növekszik az orvosigény, amivel az orvosképzés nem tud lépést tartani. A WHO szerint 2030-ra 9,9 millió orvos, ápoló és szülésznő fog hiányozni a szakmából. Mivel az orvoshiányt létrehozó társadalmi folyamatok egy része rövidtávon nem kezelhető, a digitális korházak és a mesterséges intelligencia egészségügyi használata szinte elkerülhetetlen.

A mesterséges intelligencia persze nem helyettesíti, hanem segíti a dolgozókat, és időt spórol nekik.

Az EIT Health, az Európai Unió egyik kiemelt egészségügyi intézménye ezért is kifejezetten bátorítja tagállamokat, hogy nyissanak a mesterséges intelligencia irányába. Számításaik szerint például a radiológusok idejének legalább 20 százaléka felszabadítható a mesterséges intelligencia alkalmazásával, amit így arra fordíthatnak, ami a legértékesebb: a betegek gondozására.

Telemedicina – költséghatékony és töretlen megoldás világjárványok alatt is

A mesterséges intelligencia a Frost & Sullivan kutatócég becslései szerint 30-40%-kal javíthatja a betegek gyógyulási esélyeit, miközben akár 50%-kal is csökkentheti a kezelési költségeket. Az AIP Hungary februártól bevezetett okosrendszere számításaik szerint kezdetben szerényebb, 20-30%-os költségcsökkentést fog hozni, hosszútávon azonban úgy vélik, a mai kiadások 90%-a kiiktatható lehet mesterséges intelligencia támogatta átfogó digitális infrastruktúrával, ha az egészségügyi rendszerben széleskörűen is bevezetik. Fontos megjegyezni, hogy az egészségügyi kiadások csak Magyarországon 2 061,9 milliárd forintot, a folyó GDP közel 7%-át tették ki 2019-ben. Nem nehéz elképzelni, micsoda társadalmi erőforrásokat szabadíthat fel a mesterséges intelligencia már pár százalékos költségcsökkentéssel is.

A világjárvány alatt megmutatkozott a betegellátás sérülékenysége, amit szintén enyhíthet a mesterséges intelligencia széleskörű használata. A Covid-19 járvány közepén a rendszer előnyei nyilvánvalóak: az ellátás kockázatmentesen tud folytatódni karantén időszakban is, illetve a kórházak digitalizációja a jövőben csökkenteni fogja az egészségügyi központokban a betegek egy légtérben koncentrálódásának kockázatait.

Az egészségügyi lottószelvényed születésedkor töltötték ki – egészen mostanáig

Az egészségügyi ellátáshoz való egyenlőtlen területi hozzáférés miatt ma is óriási és igazságtalan különbségek vannak a várható élettartamban. Olyan országokban, mint Nigéria, 100 000 emberre 4 orvos jut. Ugyanez a szám a nyugati országokban, mint például Svájc, akár a tízszeresére rúghat. Mindez lefordítva átlag életkorra azt jelenti, hogy egy svájci vagy japán ember több mint 30 évvel élhet tovább, mint akik szegényebb, egészségügyileg kevésbé ellátott régióba születnek. A területi egyenlőtlenség országon belül is jelen van: Budapesti lakosként sokkal jobb egészségügyi ellátáshoz van hozzáférésünk, mint egy Kelet-Magyarországi faluban lenne. A mesterséges intelligenciára és egy okostelefonra építő orvosi technológiák, mint az AIP Labs rendszere óriási lehetőség arra, hogy idővel kiegyenlítsük a területi egyenlőtlenségeket és ellensúlyozzuk a születés lottóját. Szinte mindegy lesz, milyen régióban élünk, mert az alapvető egészségügyi szolgáltatásoknak az új belépési küszöbe egy sima okostelefon.

Már nemzetközi szinten is érdeklődnek a technológia iránt

Bár a bőrgyógyászatban is elkezdtek használni számítógépeket és alapvető adatbázisokat, rendszerszintű változásra ezidáig nem került sor. Az AIP Hungary digitális klinikája: teljesen új ügyfélélményt nyújt a betegeknek, megváltoztatja a páciensek áramlását, az orvosok napi feladatait, mindeközben komolyan megnöveli a gyógyítás hatékonyságát. Ezzel minden fél nyer: a beteg gyorsabban kap diagnózist és kezelést, az orvos nagyobb pontossággal tud dolgozni, kap egy óriási döntéselőkészítő apparátust és gyorsabban kommunikálhat egyszerre számos betegével.

Hosszútávon a legnagyobb lehetőség, hogy egy jól kezelhető adatbázis új generációs kutatásoknak adhat lendületet a betegségek megértésében és kezelésében. Továbbá, segítségével precíz közegészségügyi elemzéseket lehet végezni, amire így empirikusan validált köz- és szakpolitikai programok építhetők, végrehajtásuk pedig élőben monitorozhatók. Egy ilyen több éve gyűlő, országos adatkincsesbányára kifejlesztett algoritmus például meg tudja nekünk jósolni, egyes betegségeknek mekkora kockázata van bizonyos demográfiai csoportokban.

Az AIP Derm mögött álló technológiai cég a Magyarországi nyitás után Spanyolországban, Romániában és Szlovákiában is klinikát nyit a következő fél évben. Eközben számos nemzetközi biztosító cég is érdeklődik a termék iránt, ezzel ugyanis nagyban tudják csökkenteni a költségeiket. A magyar cég így hamar felkerült az egészségügyi innováció nemzetközi térképére. Kovács Máté, a cég alapítója arról számolt be, hogy már latin amerikában is érdeklődnek a termék iránt. Bár egészségügyi mesterséges intelligenciát a világon több helyen fejlesztenek, Magyarország az első, ahol egy központi egészségügyi rendszerbe integráltan, betegek közvetlenül hozzáférnek, és diagnózist és kezelési tervet is kaphatnak a segítségével.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
„Két napon át nem találták a szelvényt a lakásban” – sofőrként dolgozik az első magyar lottónyertes unokája
Gáborban csak nagymamája halálakor tudatosult, hogy híres család tagja: felmenője igazi híresség volt az ötvenes években. Miután nyertek, napokig keresték a lottószelvényt a lakásban.

Link másolása

Ring Sándorné vitte el a hazai lottójátékok történelmének első főnyereményét 1957-ben. Az asszony a 6. játékhéten játszotta meg négy gyermeke életkorának számát, ötödikként pedig a saját életkorát húzta be. Misi 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. Pár nap múlva éppen ez az öt szám volt a nyerő, Ring néninek 855 ezer forint ütötte a markát. Érdemes tudni, hogy

az akkori az átlagkereset 1442 forint volt, mai értékre átszámolva pedig 146 millió forintot érne ez a nyeremény.

„Édesapám volt a legfiatalabb, ő nem is kapott olyan sokat a nyereményből. A nagyi elég szigorú asszony volt, poroszosan nevelte a gyerekeit és velünk is így viselkedett. Festményekbe, műtárgyakba fektette a pénzt, emlékszem, hogy édesapám is kapott egy nagy képet, de nagy gazdagság nem köszöntött ránk” – mesélte Gábor a Blikknek.

Nagy volt az izgalom a sorsolás után, ugyanis két napon át nem találták meg a szelvényt a lakásban.

Végül egy kabátzsebből került elő az értékes papírdarab. Ring Sándorné akkoriban azt nyilatkozta, hogy egyelőre takarékba teszi a pénzt. Később ugyan próbált okosan gazdálkodni az összeggel, de gyermekei nehezen tudták kezelni a hirtelen jött gazdagságot.

Gábornak ha pénz nem is jutott, a lottózás szeretete azért megmaradt. Ő is mindig ugyanazokkal a számokkal játszik, bízva abban, hogy egyszer rámosolyog a szerencse.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
A Rovatból
„A minőségi csokoládéhoz elég három alapanyag” – Gyöngyvér a világ legjobb ültetvényein leste el a kakaóbab feldolgozásának trükkjeit
Hobbinak indult Sára-Gulyás Gyöngyvérnél a csokikészítés, azóta viszont csak ebből él. Extrém bonbonjaival világversenyeken szerzett érmei neki csak a hitelességhez kellettek, és igazán a csokikészítő workshopok éltetik.
Tóth Noémi - szmo.hu
2024. február 17.


Link másolása

– Mikor és miért kezdtél komolyabban foglalkozni a csokoládékészítéssel?

– 2011-ben kezdődött ez a történet, amikor karácsonyra készítettem a rokonoknak és barátoknak kézműves csokoládékat, majd szájhagyomány útján elkezdtek az ismerősök ismerősei is rendelni tőlem. Pár hónappal később már annyi rendelésem volt, hogy egyik napról a másikra eldöntöttem, hogy ebbe komolyan belevágok, felmondtam az akkori munkahelyemen és pont annyi félretett pénzem volt, amennyiből el tudtam kezdeni. Ráadásul akkoriban ment férjhez a húgom, akinek a szobája megüresedett, úgyhogy mondtam a szüleimnek, hogy mit szólnának, ha műhely lenne belőle, és szerencsére ők megengedték, sőt, támogatták is az ötletemet. Így lett a hobbiból megélhetés a csokoládékészítés. Mindig érdekelt a csokoládé, bár tinikoromban inkább a fogyasztása, hiszen hazafelé a suliból mindig vettem egy táblával, és egy álomképként bennem is volt, hogy de jó lenne ezzel foglalkozni, de amikor szakmát kellett választani, eszembe se jutott, hogy ezt is választhatnám. Viszont olyan papírokat szereztem, amelyek jó kiindulópontként szolgáltak ehhez, hiszen az egyik az idegenforgalom-szállodamenedzsment volt, amivel bármilyen vendéglátóhelyet nyithatok, a másik pedig egy szakácssuli.

– Mitől jó egy csokoládé?

– Minél kevesebb az összetevő, annál jobb. Ami kell bele, az kakaómassza, kakaóvaj és nádcukor vagy más édesítés, illetve tejcsoki esetén plusz tejpor. Ezen túl nagy mértékben meghatározza egy csoki minőségét, hogy milyen fajtájú kakaóbabból készült. Rengeteg típus van az ízesebb-aromásabbtól a kevésbé karakteres, semlegesebb változatokig, és az sem mindegy, hogy hol termesztették azokat. Általánosságban elmondható, hogy Latin-Amerikából származik a legjobb minőség (pl. Mexikó, Karib-térség, Costa Rica, Kolumbia, Peru), és a Criollo típus a legjobb kakaóbab. A fairtrade jelölés is fontos, hogy fenntartható gazdaságból származzon, és tisztességesen megfizessék a farmereket. A jó minőségű csokik csomagolásán ezeket az információkat – azaz a termőterületet, a kakaóbab típusát, sőt, néha még azt is, hogy hány órán át és hány fokon pörkölték – mind fel is tüntetik.

– Úgy látom a falon lévő vidám fotókból, hogy sok helyen voltál már a világban, ahol foglalkoznak kakaóbabbal: hol milyen tudással gazdagodtál?

– Az első ültetvény, ahol jártam, 2016-ban Vietnamban volt, és itt találkoztam azzal, hogy milyen lépésekből áll a kakaó feldolgozása. Persze már hallottam róla sokat, de ott láttam először, ahogy fermentálják, szárítják, őrlik vagy éppen préselik ki belőle a kakaóvajat – és ott kóstoltam először nyers kakaóbabot is. Hatalmas nagy tudást azért nem itt szereztem a témában, viszont első találkozásnak szuper volt.

A Karib-térségben jártam utána jópár szigeten és ültevényen, de a legkedvesebb élményem Martinique szigetén volt, ahol a szállásadónk kakaóval foglalkozott, és a dzsungelben lakott, ahol minden megtermett nála a kakaóbabtól a kókuszon át a papayáig, és a saját portáján készítette el a csokoládéit. Ő részletesen elmagyarázta a dolgokat, és itatott velem egy kakaóbab gyümölcséből készített, erjesztett alkoholt is, amely finom, licsis-citrusos aromájú volt. Mivel ő meg azt nem tudta, hogyan kell bonbont és trüffelt készíteni, arra meg én tanítottam meg, szintén helyben termett alapanyagokból.

Guadeloupe szigetén is rengeteget tanultam egy férfitól, aki workshopot tartott a csokoládékészítés folyamatairól, például a pörkölésről és őrölésről, saját tábla csokit is készítettünk, és megkóstoltatott minket autentikus kakaóitalokkal is. Tőle rengeteget tanultam, ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy itthon is meg lehetne csinálni egy ilyen tanfolyamot.

Santa Lucia szigetén pedig többek között teljesült egy álmom, hiszen megszállhattam a Hotel Chocolatban, ahol az étterem minden ételében van valamilyen módon csokoládé, és valami isteniek azok a kombinációk – illetve természetesen itt is volt workshop arról, hogyan kell a nulláról elkészíteni a csokoládét. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy eljuthattam ezekre a helyekre!

– És végül meg is valósítottad a csokoládékészítő tanfolyamokat itthon, Lady Lavender néven! Mi inspirált még ebben az utazáson felül, és milyen az összetétele a csoportjaidnak?

– Ez úgy jött, hogy jártam tánciskolába, és ott megismertem egy gourmet házaspárt, és egyszer megkérdezték, hogy eljöhetnek-e megnézni, hogyan készítem a csokoládéimat. Úgyhogy nekik tartottam meg életem első tanfolyamát, de nem azért csináltam, hogy hasznom legyen belőle, csak poénból, azért az alapanyagárat persze odaadták. Amikor a csokoládéjukat bevitték a munkahelyükre, a férj egy olyan cégnél volt, ahol több ezer ember dolgozik, és ott szájról-szájra terjedt, hogy létezik ilyen tanfolyam, és erre lehet jönni. Onnantól hetente jött egy négyfős csoport onnan, én meg közben rájöttem, hogy mennyire szeretem ezt csinálni, és jó látni a lelkesedésüket, hogy nahát, mennyire finom és szép már elsőre is a végeredmény. Nem magamtól találtam tehát ki, hanem az igények alapján alakult így, hogy ez érdekli az embereket: mostanra már a vállalkozásom harmadát teszi ki a nagyjából a tanfolyamok tartása. Nem csak az óbudai műhelyben tartom őket, hanem országosan is kitelepülünk, ha van megkeresés.

Ami a csoportok összetételét illeti, a feltételezéssel ellentétben nem csak csajok jönnek, sok a fiú is, akik általában a párjuknak készítenek valamit. Sokszor nekik még jobb érzékük is van az ízekhez, örömmel díszítgetnek és néha tovább is maradnak, mint a lányok, de persze 75-80%-ban azért valóban nők vesznek részt, és sok a gyerek is. Szóval 10-70 éves korig vegyes az összetétel.

– Melyek a legérdekesebb ízű csokoládék, amelyeket valaha készítettél és kóstoltál?

– Sok érdekes ízesítést készítettem már, mert régen meg voltam róla győződve, hogy csak olyat akarok készíteni, amit más nem. Ezért elkezdtem egyből meghökkentő párosításokat kitalálni sajtokkal, és a gorgonzolással több elismerést is begyűjtöttem. De szeretek különféle gombákkal is dolgozni, abból az egyik legizgalmasabb az volt, amikor karamellizált hagymára dobtam pöfeteg gombát és fehércsokival párosítottam, de medvehagymás és zöldségpárlatos kreációkat is megálmodtam. Húsokkal is dolgoztam már, azaz libamájas, vadpástétomos, füstölt kolbászos és baconös variációkkal. Virágos kombinációkat is kipróbáltam egyébként, szóval az a rövidebb lista, hogy milyen csokit nem készítettem még.

Ezeket az extrém ízeket csak a legbevállalósabbak szokták megkóstolni, ebből nem lehetne megélni, de fesztiválon a vagány látogatók szerették ezeket, csak ugye ők nem akartak ezekből húszat hazavinni. De a vásározást már abbahagytam, a céges partnerek meg biztosra mennek, és nem akarnak megosztó ízeket rendelni, úgyhogy most már kevésbé ez az irányvonal nálam.

A legizgalmasabb csokoládé, amit valaha kóstoltam, az egy vietnami úton a pho leveses csoki azzal az egyedi fűszerezéssel: igazán emlékezetes és finom volt! Egyébként szeretem tesztelgetni a konkurenciát, és ahogy járok a világ minden táján, sok érdekességgel találkozom.

– Milyen elismeréseket gyűjtöttél be eddig a csokikészítő szakmában, és milyen céljaid vannak még?

– Nem neveztem sok termékemet, és csak 2-3 évig vettem részt aktívan versenyeken, amelyeken meglepő módon nagy arányban szereztem érmeket, főleg bonbonokkal (Great Taste 2016 egy csillag gorgonzola bonbon és két csillag pipadohányos bonbon; Academy of Chocolate 2016 masala chai tejcsokoládé; International Chocolate Awards bronz 2016 gorgonzola bonbon és sajmeggy pálinka-zöldbors bonbon, illetve ezüst 2017 zölddiólikőrös bonbon; Az év pálinkás bonbonja két db bronz 2023 vadcseresznye bonbon és sajmeggy pálinka bonbon).

De nem vagyok alapvetően versengő típus, csak érdekelt, hogy világszinten hol tartanak a csokoládéim. Szerintem ez inkább hiteleséget ad, ha már tanítom, hogy lássák, akik jönnek hozzám, hogy van mögöttem tudás. De nem tervezek a jövőben versenyekre járni, és nem is a gyártásban látom a jövőmet, hanem inkább a rendezvényekben és a tanfolyamokban: emberekkel szívesebben foglalkozom.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Szinte csoda: közel 30 év után találták meg a Forma-1-es versenyző ellopott Ferrariját
Mint kiderült, Gerhard Berger 1995-ben eltűnt autója Japánba került, majd onnan Nagy-Britanniába, ahol most találta meg a Scotland Yard.

Link másolása

Londonban találták meg Gerhard Berger volt Forma-1-es autóversenyző csaknem 29 éve ellopott Ferrariját.

Az osztrák expilóta Ferrari F512M típusú személyautóját 1995 áprilisában, a San Marino-i Nagydíj első időmérő edzése után lopták el ismeretlen tettesek Berger imolai szállodájának parkolójából, a Ferrari-istálló akkori másik versenyzője, Jean Alesi ugyancsak Ferrari típusú autójával együtt.

A Scotland Yard hétfőn bejelentette, hogy Berger Ferrariját az autókhoz kapcsolódó szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyosztálya 29 évvel az eset után Nagy-Britanniában megtalálta.

A beszámoló szerint a londoni rendőrség januárban értesítést kapott a Ferrari autógyártól arról, hogy egy amerikai vásárló tavaly egy brit közvetítő révén kívánt megvásárolni egy Ferrari személyautót, ám a cég vizsgálatai kiderítették, hogy lopott kocsiról van szó.

A Scotland Yard ilyen ügyekre szakosodott részlege kiterjedt vizsgálatot indított, amelyből kiderült, hogy Berger ellopott autójáról van szó. Az ügyosztály kiderítette azt is, hogy a kocsit a 29 évvel ezelőtti lopás után nem sokkal Japánba szállítottak, és onnan érkezett 2023 végén Nagy-Britanniába.

Az ügyosztály négynapi vizsgálattal feltárta a kocsi múltját, és a Scotland Yard ezután lefoglalta a járművet, megakadályozva elszállítását Nagy-Britanniából – áll a londoni rendőrség hétfői beszámolójában.

A vizsgálatot vezető nyomozó, Mike Pilbeam közölte: szakértői becslések szerint a kocsi értéke megközelíti a 350 ezer fontot (162 millió forint).

Pilbeam közölte azt is, hogy Alesi ellopott Ferrarija továbbra sem került elő.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SIKERSZTORIK
A Rovatból
TikTok-videókban mutatja be Balázs, hogyan varázsoltak át egy romos parasztházat álmaik otthonává
Teljesen laikusként, szinte nulláról kellett felújítaniuk az etyeki házat, a három évig tartó munkát részletesen dokumentálták. A videókban szó esik sitthordásról, flexelésről, de még az építkezési alkoholizmusról is.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. február 18.


Link másolása

Vidékre Házasodtunk címmel október elején indult Tarnóczi Balázs TikTok-csatornája, amelyen elmeséli, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie friss házasként és apukaként egy házfelújítás levezénylése során. Arról beszélgettünk, mennyire tette próbára a projekt a kapcsolatukat a feleségével, előfordult-e, hogy besokalltak, és hogyan érintette őket az építőanyagok óriási áremelkedése.

– Sokan a gondolatától is fáznak annak, hogy felújítandó ingatlant vásároljanak. Számotokra mi szólt mellette?

– Épp nemrég készült egy kétrészes videóm arról, milyen előnyei vannak a romos, vagy legalábbis erősen felújítandó állapotú házaknak. A leglényegesebb szempont az ár, jóval olcsóbban meg lehet venni, mint egy kulcsrakész ingatlant. Emellett egy látszólag felújított ház is rejthet csapdákat: lehet, hogy amikor megveszi az ember, tök jónak tűnik, de pár hónap múlva mondjuk kiderül, hogy azért húztak fel gipszkarton falat, mert mögötte durván penészedik a valódi fal. Ilyenkor nincs más lehetőség, mint visszabontani az egészet, akkor pedig máris ugyanott tartunk.

Ha a problémák előre láthatóak, az összességében sokkal ideálisabb helyzet, mint amikor ránézésre minden rendben, majd szép lassan kiderül, hogy valójában nagyon nem.

– Ha a fő indokotok az ár volt, akkor valójában kényszerből döntöttetek így, és mondjuk háromszor-négyszer annyi pénz birtokában inkább maradtatok volna Budapest belvárosában?

– Biztos, hogy nem. Én Salgótarjánban nőttem fel, aztán 12 évet éltem Budapesten, egyetemistaként és közvetlenül utána még kiélvezve ennek minden előnyét. Alapítottam stand up comedy társulatot, játszottam kilenc zenekarban, és még sorolhatnám. De ahogy elcsitultak bennem a kozmopolita ingerek, valahogy sokkal inkább a természetközeliség és a nyugalom kezdett vonzani.

Egyértelmű volt, hogy Budapestről el kell jönnünk, viszont a munkáim miatt valamennyire azért közel kellett maradnunk hozzá. Így végül a mindössze félórányira lévő Etyekre esett a választásunk. Egyéb szempontok is szóltak mellette, arról szintén készítettem egy videót, hogy mit érdemes mérlegelni, amikor az ember lakóhelyet választ.

– Mekkora személyes jelenlétet igényel egy ilyen projekt? Tudtatok-e dolgozni mellette?

– Amikor elkezdtük, hétvégente jártunk ki, már csak azért is, mert akkoriban olyan munkahelyem volt, ami állandó városi jelenlétet igényelt. Viszont apósom a távollétünkben is egyengette a dolgokat. Négy és fél hónapunk volt arra, hogy befejezzük az első szobát és a fürdőszobát, mivel addig tartott at albérleti szerződésünk, amit csak nagyon előnytelen feltételekkel tudtunk volna meghosszabbítani. Emiatt az első 4 hónap, 2020 decemberétől 2021 áprilisáig rettentően feszített tempóban zajlott.

Ráadásul ez pont a karantén idejére esett, ami abból a szempontból jó volt, hogy nem is vágyakoztunk elmenetelre, hiszen lehetőségünk se lett volna rá. Emiatt az összes szabadidőnket ebbe öltük. Az áprilisi beköltözést követően pedig már hétköznapokon is tudtunk haladni.

A munkám addigra jórészt otthonról végezhetővé vált, szóval két feladat között „pihenésként” nem megittam egy teát, hanem mondjuk elhordtam pár vödör sittet, kiástam egy négyzetmétert a terasz előkészítéséhez, esetleg leszedtem pár kiló mészkövet a disznóólról, hogy szét tudjuk bontani.

Amiatt is sietnünk kellett, mert augusztusban összeházasodtunk, és az esküvőnk után már itt nálunk szerettünk volna egy összejövetelt tartani, tehát addigra vendégfogadásra alkalmas állapotba kellett hozni a helyet. Nem egyszer fordult elő, hogy felkeltünk egy órával hamarabb hajnalban, hogy felvihessünk még egy réteg meszet valamelyik szobára, mert akkor az napközben tud száradni, és este mehet rá egy újabb réteg.

– Volt olyan, hogy besokalltatok?

– Inkább a feleségemnek volt olyan érzése néha, hogy jó volna szünetet tartani, elmenni kirándulni, vagy bárhogyan kikapcsolódni. De annyira hajtott bennünket a határidő és az előre lefektetett ütemterv, hogy nem éreztem szükségét a pihenésnek. Ez konfliktusokhoz is vezetett köztünk, úgyhogy meg kellett tanulnom kikapcsolni. Ahhoz képest, hogy ez a fajta munkavégzés addig totálisan távol állt tőlem, egy egészen új dimenzióját ismertem meg a flow érzésnek.

– Hárman csináltátok az egészet az apósoddal, senki mást nem vontatok be?

– Kezdetben még próbálkoztunk barátok elhívásával, hogy egyfajta közösségi élményt nyújtva őket is részesévé tegyük a történetnek, de ez nem mindig sült el jól. Ment rá emberi kapcsolatunk arra, hogy aki segíteni jött, nem tudta felvenni azt a tempót, amihez mi hozzáedződtünk a hónapok során.

Ilyenkor egy idő után óhatatlanul fellép egy olyan rossz érzés, hogy „mégse voltam jó segítség”, és ha sikerélmény helyett ezzel tér haza az adott barát, az sajnos súrlódáshoz vezethet. Egyébként készült arról a témáról is egy videóm, hogyan lehet elkerülni az ilyesmit.

Volt egy egyszemélyes kőműves segítségünk is egy idős mester bácsi személyében, aki például a vakolást és az ablakok cseréjét végezte, közben pedig folyamatosan tanított bennünket. Rengeteget köszönhetünk neki, de mivel korlátozottak voltak az anyagi lehetőségeink, csak időnként bíztuk meg őt. És persze ott voltak szüleim is, akik amikor tudtak, bekapcsolódtak az aktuális folyamatokba, de Salgótarjánból nekik ez bonyolultabb volt azért, úgyhogy távmunkában végezhető feladatokat vittek, mint például a 100 éves tálaló szekrényünk kipofozása.

– A kapcsolatotokat mennyire tette próbára a projekt?

– Próbára tette, de kiállta a próbát. Amikor tavaly nyáron, a terhessége hetedik hónapjában nekiláttam a pince felújításának, és egy héten keresztül napi 12 órát ott töltöttem a pincében, amit ő akkor megközelíteni se tudott, érthető módon nem volt boldog. De fantasztikus megbocsátó- és megértőkészsége van, szóval ezen és a hasonló helyzetekben szerencsére túl tudtunk lendülni.

– Az építőanyagok ára óriásit nőtt az elmúlt pár évben. Ezt ti mennyire éreztétek meg?

– Abszolút mértékig. Épp most tervezek egy videót arról, mikor érdemes anyagot venni az építkezéshez, a válasz erre nagyon röviden annyi, hogy amint pénze van az embernek. Attól jobb ajánlatot ugyanis, amit ma kap, később biztos nem fog kapni, valószínűleg már másnap se. Rosszabbat viszont annál inkább kaphat. Az építkezés három éve alatt a faanyagtól a cementen át a sóderig mindennek az ára hatalmasat drágult.

@videkrehazasodtunk Első meglepetések a felújítában Pt.1 #vidékreházasodtunk #költözzvidékre #vidékiélet #vidék #etyek #csináldmagad #diy #diyproject #felújítás #házfelújítás #házasélet #házépítés #házilag #hajópadló #homok #építkezünk #építkezés #parketta #vizesedés #falak #fal #tippek #tippeknektek #tippekneked #fyp #tippektrükkök #mész #mészkő #festék ♬ eredeti hang - VidekreHazasodtunk

– Milyen váratlan akadályok merültek még fel?

– Rögtön az építkezés elején volt egy olyan bakim, hogy meg kellett néznem, milyen mélyen van a ház alapja. Soha nem csináltam előtte ilyet, szóval bementem a szoba közepére és ott kezdtem el ásni. Már egy egész nagy kupacot kiástam, amikor bejött a feleségem, majd nevetve közölte, hogy az alapot a fal mellett kell megnézni, nem a szoba közepén. Hasonló, a szaktudás hiányából fakadó felesleges feladatvégzések több alkalommal adódtak, de a ház állapota is okozott meglepetéseket.

– Hogy jött a TikTok-csatorna ötlete, ki a célközönség?

– Magával a csatornával többféle célom is volt. A fő szempont mindenképpen az oktatás, hiszen én pusztán gyakorlat útján el tudtam jutni a teljesen laikus szintről egy olyan fokra, amikor már magabiztosnak mondhatom magam az építkezéssel összefüggő kérdésekben. Szerettem volna a megszerzett tudást minél többeknek átadni, hiszen ha a munka elején is rendelkeztem volna vele, biztosan rengeteget tudtunk volna spórolni. Egyben azt a nézetet is népszerűsítem, hogy nyugodtan vágjunk bele olyan dolgokba, amelyekhez látszólag egyáltalán nem értünk, mert minden tanulható.

A harmadik szempont pedig, hogy teljesen beleszerettem a vidéki életbe, ami egykori városiként komoly tanulási folyamat volt. Ennek része például, hogy igen, itt előfordul, hogy hétvégén is kaszálnak az emberek a telkükön, de valamikor le kell vágniuk a füvet, és mivel hétköznap dolgoznak, máskor nem tudják. Empatikusnak kell lenni mások felé. Az is teljesen természetes dolog, hogy az út közepén sétálnak az emberek, mert itt nincs járda, városiként viszont ez is nagyon furcsa lehet.

Rengeteg olyan vidékre települő van, aki pontosan azt a városi kultúrát hozza magával, amit hátra akart hagyni. Szerintem ha szórakoztató formában mutatjuk be az itteni tipikus élethelyzeteket, az nekik is segít az átállásban. Most már 53 videó közül lehet válogatni, emellett a YouTube-csatornán elindítottam egy podcast-sorozatot is, amelyben a miénkhez hasonló történeteket mutatok be olyan emberekkel beszélgetve, akik városból költöztek vidékre.

@videkrehazasodtunk Miket kell elfogadj vidéken? 3: Ne flexelj! #vidékreházasodtunk #vidék #vidékiélet #vidékiéletszépségei #vidékvagyváros #vidéki #közösség #tanács #tanácsadás #tanácsok #gondoldújra #tipp #tippek #tippeknektek #tippekneked #tippektrükkök #flex #flexelés #társadalom #társadalomkritika #fy #fyp #foryou #foryourpage #ingyen #jótékonyság #felajánlás #szerénység #bmw #porsche #maserati #balenciaga ♬ eredeti hang - VidekreHazasodtunk

– A ház már teljesen készen van, vagy akad még feladat?

– Egy ház soha nem lesz kész… (nevet) Egyelőre ami látható feladat, az a falak külső lemeszelése, ugyanakkor a gyerekünknek a cseresznyefára elképzelt lombháztól kezdve az udvarban kialakítandó járófelületig folyamatosan jutnak eszünkbe olyan dolgokat, amiket meg lehetne valósítani, és ami persze tartalmat is biztosítana a csatornára. Egyelőre még visszamenőleg dolgozom fel az elmúlt 3 év eseményeit, de miután azzal végeztem, jöhetnek az újabb témák.


Link másolása
KÖVESS MINKET: