MÚLT
A Rovatból

A 150 éves évfordulóra elkészült Sisi koronázási ruhájának hiteles másolata

Czédly Mónika kitartó kutatómunkájának köszönhetően különleges titkok kerültek elő.

Link másolása

Fotók és festmények is megörökítették Erzsébet királynét a koronázáson és a különleges eseményre készített ruhában. Ám az eredeti ruha már nem látható, hiszen a hagyományokhoz híven a királyné azt jótékony célra ajánlotta fel.

Czédly Mónika, aki 2004 óta kutatja és készíti el Sisi ruháit, és azok másolatait, 2007-ben már elkészítette a koronázási ruha másolatát, az akkor rendelkezésre álló adatok alapján. Ám a kutatómunkát nem hagyta abba, hanem segítőivel együtt további információkat keresett. Az izgalmas munkáról most a Szeretlek Magyarországnak számolt be először.

Számtalan képet, festményt, leírást néztek végig, és tanulmányozták a ruhából készült egyházi relikviákat is.

Székely Bertalan festménye

sis_szekely_bertalan

Ezek alapján készült el a végig dokumentált, és történészek, ruhaszakértők, művészek bevonásával a legapróbb részletekig feltárt, az eredetivel méretben teljesen megegyező Erzsébet királyné ruha.

Sisi a ruhát 1867. június 8-án a koronázási szertartáson viselte. A királynénak, aki szerette a szép ruhákat, fontos volt az is, hogy a magyar hagyományok megjelenjenek az öltözékén. Ugyanakkor a lehető leggazdaságosabb ruhát szerette volna, ezért számos trükköt vetettek be készítésekor. A leírások arról számoltak be, hogy megjelenése fenséges, és pompázatos volt. Ezt a fazon és anyag mellett a díszítési technikák is elősegítették.

Az összes forrás arról számolt be, hogy a fehér, uszályos szoknya fodrokkal és csipkével, hímzéssel, kövekkel volt díszítve. A selyemszoknyán ezüstfonállal hímzett virágminták voltak, melyek a csipkéken is visszaköszöntek. A kövekkel és gyöngyökkel dúsan díszített ruhához fehér csipkeujjakat, kötényt viselt. A hagyományokhoz illeszkedő fekete bársony derék még karcsúbbá tette az amúgy is vékony királynét. A koronázáshoz hosszú fátylat is viselt. A ruhát kesztyű, ékszerek és egy fejdísz egészítette ki.

A Mátyás templomban tartott koronázási szertartásról több festmény is készült. Ezek közül kettőt tanulmányoztak alaposan a ruha rekonstrukciójához. Székely Bertalan és Kovács Mihály alkotásait tekintik a leghitelesebbnek, hiszen azok megrendelésre dokumentálták a nagy eseményt.

Emil Rabending fotójasisi_foto

Sisiről látható egy hivatalos fotó is, mely Bécsben Emil Rabending műtermében készült. A fellelhető képi dokumentumokon a fekete ruhaderék azonos volt, ám a szoknya kisebb részletekben eltérő volt. Ezt sokan azzal magyarázzák, hogy a fotó a koronázás előtt készült és egy másik szoknya volt akkor Sisin. A nagy eseményre pedig már egy díszesebb változatban jelent meg.

A kutatás során jutottak el

Veszprémbe, ahol a Püspöki Palotában a mai napig őrzik a királyné ruhájából készült egyházi öltözékeket és kellékeket.

A hagyomány szerint ugyanis az ilyen értékes, megszentelt ruhát viselője csak a nagy alkalomra hordta, majd átadta jótékony célra olyan helyre, amely méltó volt az ajándékra. A megszentelt ruha ugyanis „védelmet” adott tulajdonosának. Sisi így a ruha egy részét az egyháznak, Ranolder János veszprémi püspöknek ajándékozta. A szoknyából és kötényből misegarnitúra készült, a palástot az idei évforduló alkalmából a püspöki palotában kiállították, így ti is megnézhetitek.30

A ruha anyagát, a hímzéseket 2013-tól vizsgálhatta meg Mónika. A maradványok felméréséből kiderült, hogy a teljes anyagnak a 90-93 százaléka fennmaradt, igaz különböző formában.

Az egyes részleteket aprólékosan felmérték, és mintegy kirakós játék darabjait összeillesztették.

Így vált lehetővé a szabásvonal rekonstruálása, az anyag alapos tanulmányozása, a hímzések anyagának, mintájának rögzítése.

A főkötőt a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. A fátyolról pedig annyit lehetett kideríteni, hogy a 20. század elején a családi kincsek között még megvolt.

A különleges anyag újbóli előállítása is külön kihívást jelentett. Mint Mónika elmesélte, pár éve még nem lett volna lehetséges ennek a különösen finom és egyedi, bordázott anyagnak az előállítása. Szerencsére ma már van olyan hely, ahol ezt meg tudták oldani. Az eredeti hernyóselyem anyag kb. 75 cm szélességű volt és kb 46 méternyit használtak fel. Ma 150 cm széles anyagból mintegy 25 méterből szabták ki a ruhát a másolat elkészítéséhez.

Az ezüstszálat fémszállal helyettesítették, és a királyi kincstárból kölcsönzött gyémántok helyett mintegy 2500 Swarorvski-köveket illesztettek a ruhára.bal

A ruha előmunkálatait, a rajzokat, szabást, varrást a D’Elia Szalonban végezték el Czédly Mónika irányításával. A felső részére a korabeli csipkével megegyező finomságú kézzel vert Hunnia csipke került az eredeti fotó mintája alapján. Erre a kényes munkára Turós Istvánné Népi iparművészt kérték fel, aki a régi módszerrel, kézzel verte a Mónika által felrajzolt csipkét fél éven át napi 10-15 órában. A csipke régen is nagy érték volt, aranyárban mérték a készterméket. A hímzéseket a 26 éve hímzéssel foglalkozó Himtrade kft készítette el. Az orgonavirág mintákat szintén az eredeti alapján rajzolták újra.

A ruha történelmi hátterének kutatása Pálinkás Patrícia történész munkája.

A koronázási ruhát először a Gödöllői Királyi Kastélyban lehet megcsodálni június 10-11-ig a koronázási hétvégén, majd június 20-tól a Veszprémi Püspöki Palotában állítják ki, ahol októberig lesz látható. Ekkor visszakerül Gödöllőre, ahol Czédly Mónika és csapata ismerteti majd a ruharekonstrukció történetét. A gödöllői kiállítás november 17-én nyílik meg.

A kutatók és készítők a világon egyedülálló módon végigkövették a ruha múltját és a hiteles másolat elkészítését is,

melyek részleteit szintén megismerhetitek majd.sisi_foto2

A koronázási ruha elkészítése

Jelenlegi információk szerint a ruhát az angol származású, de Párizsban dolgozó Charles Frederick Worth szalonjában készítették. A mester 1858-ban nyitotta meg a szalont, ő alapította meg a Haute Couture-t, a vezető divatszalonok szövetségét is. Worth a világ divatszakmájának meghatározó egyénisége volt. Az ő ötlete volt a turnür is (a szoknya hátsó felén lévő hatalmas buggyos díszítés). Szívesen használt lyoni selymet, damasztot, szatént, kristálygézt, muszlint.

Számos híresség, uralkodó család dolgoztatott vele. Többek között Erzsébet királyné és III. Napóleon felsége, az európai divat egyik irányítója, Eugénia is megrendelője volt.

A Worth dinasztia 1941-ig működtette a híres műhelyt.

Egyes források azonban azt sejtetik, hogy a brüsszeli csipkecsodákat készítő Van Echel asszony lehetett a koronázási ruha megálmodója és elkészítője.

Sisi első díszmagyar ruhájaelsudiszmagyar

A Fővárosi Lapok így számolt be Erzsébet királyné ruhájáról:

„Nehéz fehér selyembe volt öltözve, ezüst bodzavirág alakú dús és művészi kivarrásokkal; hasonlóan volt díszítve az igen gazdag szegélyzet is. Elől egy csillogó-villogó széles gyémánt vonal futott le, s hosszú, gyémántoktól ragyogó uszály követé a deli alakot. A gazdag hajfonatok közül gyémántok szikráztak. A hosszú fehér fátyol, a gazdag hímzésekkel, hullámzott és ragyogott. Hasonlíthatatlan szépségű gyémánt nyakék, magyar csipke-kötény, gyémántokkal hintve, növelék a kápráztató fényt.”

A korabeli külföldi források szerint Sisi brokát ruhát viselt, amit ezüst, orgonaszerű virághímzés díszített. Ezt a ruhát látták rajta a Mátyás-templomban a koronázáson, majd a palotában a királyi ebéden, és másnap a Vigadóban tartott királyi díszebéden is.

A képeken látható rekonstruált ruhák a 2007-ben készített első változat, az új, hiteles másolat június 10-től lesz látható.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Így nézne ki Petőfi Sándor ma a mesterséges intelligencia szerint
Az 1848-as forradalom hős költőjéről csak egy hitelesnek mondott kép maradt fenn, annak alapján készültek el a mai, modern Petőfi-portrék.

Link másolása

Milyen lenne Petőfi Sándor, ha ma sétálna Budapesten? Az Énbudapestem a mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálta az 1848-as forradalom hősének portréját.

A képek alapja az egyetlen hitelesnek tartott dagerrotípia volt.

A lap még hozzáteszi, hogy Sass Imre orvos 1879-ben azt írta a költőről: "alig is fogunk hozzá teljesen hasonló arczképet leírni, mert — akik mint jól ismertük őt — kedélyének végtelenszerű csapongásai szerint a naponkénti találkozás, összejövetel s kedélyes mulatságaink közben is akárhányszor más alakba szedődtek vonásai".

Egressy Gábor(?): Petőfi Sándor portréja (dagerrotípia, 1844 vagy 1845) Escher Károly fotográfus kémiai úton regenerált és az eredeti dagerrotípiához képest oldalfordított (vélhetően a valós helyzetbe került) reprodukciója - Forrás: Wikipédia
Képek: Midjourney/Énbudapestem


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
A Rovatból
Csak egy pillanatra engedte el kétéves kisfia kezét a bevásárlóközpontban, soha többé nem látta élve
Bár az eset 31 éve történt, máig az egyik legnagyobb közfelháborodást kiváltó ügy marad Nagy-Britanniában. Az elkövető két tízéves fiú volt, akik brutális kegyetlenséggel gyilkoltak – máig nem tudni, miért.

Link másolása

1993. február 12-én a kétéves James Bulger eltűnt édesanyja mellől egy népes bevásárlóközpontban, a nagy-britanniai Bootle-ban. Pár nappal később vonatsíneken bukkantak kettévágott holttestére, de az világos volt, hogy a halálát nem gázolás okozta.

Pokolban köttetett barátság

Robert Thompson és Jon Venerables 1993-ban mindössze tíz évesek voltak. Ugyanabba a liverpooli iskolába jártak, és hasonlítottak abban, hogy nem volt példamutató a magatartásuk, de kisebb bolti lopásoknál nem merészkedtek messzebb. Csak a balhé kedvéért loptak, mert az elemelt tárgyakat gyakran még az üzletben behajították a liftaknába.

Egyiküknek sem volt otthon szerető családja: Thompsont és hat testvérét az anyjuk egyedül nevelte, aki depressziós volt, és gyakran nyúlt az üveg után. Venables-t is elhagyta az apja, az anyja pedig durván bánt a fiával, és számtalan férfi fordult meg náluk.

Thompson és Venables a gyilkosság napján – mint annyiszor máskor – az iskolakerülés mellett döntött. Szokás szerint a bootle-i bevásárlóközpontban ütötték el az időt, ám ezúttal valami újat terveztek.

Mint utólag kiderült, nem a későbbi áldozatuk volt az első, akit aznap megpróbáltak elcsábítani és magukkal vinni. Egy anyuka felfigyelt rá, hogy két fiú megpróbálja felhívni magára a gyerekei figyelmét. Pár pillanattal később hároméves kislányának és kétéves kisfiának nyoma veszett. Az anyuka gyorsan megtalálta az egyiket, aki azt mondta, hogy az öccse kiment egy fiúval. Az anya kiszaladt, és meg is találta őt Thompson és Venables társaságában, akik gyorsan eltűntek a színről.

Aztán addig lődörögtek tovább, amíg meg nem látták James Bulgert. Bár az anyukája fogta a kezét, csak egy pillanatra, amíg fizetett, elengedte. Mire ismét lenézett, a fiának már hűlt helye volt. Később azt mondta:

„Nem kellett volna elengednem a kezét. Ez volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövettem.”

A biztonsági kamerák rögzítették, amint a három gyerek 3 óra 42 perckor elhagyja a bevásárlóközpontot. Akkorra már az édesanya értesítette a biztonsági szolgálatot, és számtalanszor bemondták a hangosbemondón, hogy eltűnt egy gyerek. 4 óra 15-re világossá vált, hogy értesíteni kell a rendőrséget.

Festéket öntöttek a szemébe

Eközben Thompson és Venables messzire vitték prédájukat, egy másik város felé. Akik látták őket az utcán, azt hitték róluk, hogy testvérek, de volt, akinek feltűnt a két idősebb agresszív viselkedése.

Utólag jelentkeztek a hatóságoknál szemtanúk, akik szerint Thompson és Venables durván bántak a gyerekkel, rángatták és ütötték. Néhányan meg is állították és kérdőre vonták őket, de aztán abban a hiszemben engedték őket tovább, hogy a kicsit hazaviszik, de volt, akinek azt mondták, hogy a rendőrségre. A járókelők közül később sokan mélységesen bánták, hogy nem avatkoztak közbe.

Thompson és Venables Waltonba, egy vasúti sín közelébe terelte az áldozatát.

Kék festéket öntöttek a szemébe, hogy megvakítsák. Téglákkal és kövekkel ütötték, rugdosták, a szájába elemeket tömtek. Végül egy tízkilós vasrúddal fejbe vágták.

Csak ettől az ütéstől tíz helyen repedt meg a koponyája. James Bulger összességében 42 súlyos sérülést szenvedett. Utolsó szavaival az anyukáját hívta.

A gyilkosság után a kisfiú testét a vonatsínre fektették, mert azt hitték, hogy ezzel balesetnek álcázzák. Egy vonat valóban kettévágta az apró holttestet, de világos volt, hogy nem ez okozta a halálát. Két nap múltán talált rá egy csapat környéken játszó tinédzser.

Névtelen telefonáló és utóélet

A biztonsági kamera felvétele alapján a rendőrök eleinte 13-14 éves elkövetőket kerestek, de elkezdtek utánajárni annak is, hogy aznap ki hiányzott a közeli iskolákból. Végül egy névtelen bejelentőnek köszönhetően bukkantak nyomra. A telefonáló megnevezte Thompsont és Venables-t, akinek ugyanaz a kék festék maradt a kabátján, amit Bulger kínzásához használtak. A nyomozók nemcsak a lopott kék festéket találták meg, hanem Thompson cipőjén vérnyomokra is felfigyeltek.

A két fiút február 18-án vették őrizetbe. Thompson eleinte mindent tagadott, de Venables rövid idő elteltével vallomást tett. „Én öltem meg. Megmondanák az anyukájának, hogy sajnálom?” – kérdezte. A kihallgatást végző nyomozó, Phil Roberts utólag azt mondta: „azon a napon magával az ördöggel néztem szembe, a barátságuk a pokolban köttetett”.

A szakértők a tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy mindkét gyerek különbséget tudott tenni jó és rossz között, és egyikük sem szociopata. A pszichiáterek azonban a motivációjukat nem tudták megnevezni, és

a mai napig nem derült ki, mi vitte rá a fiúkat arra, hogy gyilkoljanak.

Thompson és Venables lett a legfiatalabb gyilkosságért elítélt elkövető a modern brit történelemben. Javítóintézetbe kerültek, az elzárást 18 éves korukban lehetett felülvizsgálni.

2001-ben ki is szabadultak, és az országos felháborodás miatt, amely az ügyüket övezte, új személyazonossággal kezdhettek új életet. Bár mindig is Thompsont sejtették a gyilkosság értelmi szerzőjének, neki többé nem volt dolga a törvénnyel. Venables azonban ma is rács mögött ül. Többször is pedofil képek és gyermekbántalmazásról készült felvételek birtoklásáért ítélték el. Utoljára tavaly decemberben vizsgálták felül kegyelmi kérvényét, és elutasították azt.

(Forrás: ATII, Guardian)

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Ferdinand Porsche egy magyartól lopta a bogárhátú terveit
Barényi Bélának, a magyar-osztrák mérnöknek bő 2500 találmánya volt, többek között az autós fejtámla és a biztonsági kormánykerék, illetve ő vezette be az első töréstesztet a Mercedesnél.

Link másolása

Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!” – ezzel a mondattal kezdte állásinterjúját a Mercedes-Benznél a magyar származású Barényi Béla, de utána olyan jól érvelt, hogy mégis felvették. Ez az autógyártó cég talán legjobb döntésének bizonyult később, de hogy jutott el egyáltalán a Mercedesig? Az osztrák Hirtenbergben született 1907-ben, és a közeli Bécsi Műszaki Főiskolán végzett gépészmérnökként dicsérettel, és már a tanulmányai alatt elkezdett dolgozni vízióján, a Volkswagenen, azaz az olcsó „népautón”. Diplomája után publikálta a központi csöves alvázú, az utasok biztonsága érdekében az első tengely mögé helyezett kormányművű autót, de mivel nem kavart nagy port a szakmában, nem is szabadalmaztatta az ötletét.

Több autógyárnak is dolgozott, Ferdinand Porsche azonban nem vette fel. Az ötletét azonban elvette, ugyanis mint kiderült, nem csupán lemásolták a Porsche-gyárban az öt évvel korábban publikált találmányát, hanem el is kezdték nagy sikerrel a Bogár sorozatgyártását, csakhogy kihagyták belőle többek közt a kéttengelyes pedálokat, amelyeket direkt azért tervezett úgy, hogy védjék az utasok lábait. Sokkal később állt csak neki pereskedni, miután két könyvben is hazudtak vele kapcsolatban, de szerencsére a pert végül meg is nyerte, és a Volkswagen fizetett – jelképesen egy márkát, amennyit az ötletgazda kért.

A 30’-as évek végén Barényi egy olyan „cellajárművet” tervezett, amelynél az utastér erősebb anyagból készül, mint az autó többi része, ezzel feltalálta a gyűrődési zónát. Ennek ellenére először nem vette fel a Mercedes-Benz, de amikor egy volt kollégája ajánlólevelével érkezett, mégis meghallgatták. Ekkor bár két percet kapott a vezérigazgatótól, huszonkét percen keresztül kritizálta a jelenlegi rendszert, méghozzá olyan alapossággal, hogy adtak neki egy esélyt – valamint saját műhelyt, szabad kezet, és forrást is a kísérleteihez. Bele is vetette magát a tervekbe, és a második világháború után olyan fontos ötleteket valósított meg a gyakorlatban, mint a frontális és oldalirányú ütközésnél is összecsukódó kormányoszlop, vagy a nyugalmi állapotban rejtett, biztonságosabb és kedvezőbb légellenállású ablaktörlő.

Az első legyártott biztonsági megoldása az oldalütközések ellen is védő alváz volt az 1953-es Ponton Mercedesben (W120), az első olyan autó pedig, amit biztonságos jelzővel illettek, az 1959-ben debütáló W110 lett, amely az S osztály elődjének számít. Ennek az volt a lényege, hogy ütközés esetén a jármű első és hátsó részénél a kocsi deformálódása irányított, és a karosszéria elvezeti az ütközési energiát, miközben az utasok egy stabil és biztonságos utascellában érezhették magukat. Sőt, ebben volt először biztonsági kormánykerék is, amely később minden Mercedesben megjelent.

Ekkoriban szinte kaszkadőri munkának is számított a töréstesztelés, mivel nem voltak tesztbábuk: a mérnökök védőruhában próbálgatták a különféle szituációkat. A gőzrakétákkal kilőtt autókat hol egymásnak, hol a falnak, hol a levegőbe navigálták, vagy éppen több tonnát tettek az autó tetejére, hogy mit bír el. Úgyhogy lényegében a Mercedes Bélának köszönheti, hogy a márkát a biztonsággal azonosították.

Barényi Béla élete végéig nekik dolgozott: hosszú évtizedekig volt főosztályvezető, de nyugdíjba vonulása után is tanácsadóként alkalmazták. Ezalatt bő 2500 szabadalmat tulajdonítottak neki, például a puha műszerfalat süllyesztett és rugalmas gombokkal, a könnyen letörő visszapillantókat, a fejtámlákat, a gyalogosok védelme érdekében elhajló Mercedes-csillagot, a megerősített üléseket, és az erős, kiesést megakadályozó biztonsági zárat az ajtókon. A W 113-as SL-ek kupéváltozatainak pagoda alakú teteje is a nevéhez köthető, amelyről a sorozat a becenevét kapta.

A passzív biztonság atyja 90 évet élt, és még életében bekerült az autózás meghatározó ikonjait felsorakoztató, genfi European Automotive Hall of Fame tagjai közé. Megkapta a szakmájában legtekintélyesebb elismerést, a Rudolf Diesel aranyérmet, valamint az aacheni Nemzetközi Károly-díjat, és több országban utcát is elneveztek róla – jó kérdés, hogy Magyarországon miért nem övezi általános ismertség. Utolsó interjújában arra a kérdésre, hogy hogyan volt képes ennyi minden feltalálni, Barényi így reagált: „Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkozni!

Források: 1,2,3

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Még egy ebédszünet is belefért a forradalomba 1848 március 15-én - hogyan is zajlott a valóságban ez a nap?
A hős forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál sem tudtak egyből a lépcsőkre jutni, mert marhavásár volt a környező területen. Így aztán előbb teheneket tereltek. A többi érdekes részlet is kiderül a videóból.

Link másolása

Még egy ebédszünet is belefért a forradalomba 1848 március 15-én - hogyan is zajlott a valóságban ez a nap? A Szeretlek Magyarország Tik-Tok videójában ennek járt utána.

Az 1848-as forradalom a legbékésebb forradalom volt Európában, hiszen nem folyt vér. A magyarok leginkább egy kicsit szabadabb életet szerettek volna, nem a függetlenségre törekedtek. Az elején még a jelszavuk is ezt tükrözte. Hogy mi volt ez? Kiderül a videóból.

Ahogy az is, hogy Petőfi Sándor a leírt versét otthon felejtette, ezért soronként kellett lediktálnia. A hosszas folyamat miatt az utcán várakozó több ezer embert emiatt Jókai hazaküldte ebédszünetre.

A hős forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál sem tudtak egyből a lépcsőkre jutni, mert marhavásár volt a környező területen. Így aztán előbb teheneket tereltek. Petőfi itt nem szavalta el a versét, hanem beszédet mondott, a verset pedig egy ifjú színész szavalta el.

A videóból az is kiderül, hogyan jutottak fegyverhez, és mi történt Táncsics Mihállyal a kiszabadítása után.

VIDEÓ: Hogy zajlott március 15.?

@szeretlekmagyarorszag.hu Te ismerted ezeket a történéseket a forradalmunkról? Az 1848-as március 15-i események nem teljesen úgy zajlottak, ahogy az a köztudatban is benne van. #forradalom #március15 #szeretlekmagyarorszag #petőfi #nekedbe #magyartiktok ♬ eredeti hang – Szeretlek Magyarország.hu - Szeretlek Magyarország.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk