hirdetés

RÓKALAND

Zöldséges csokoládékat kóstoltunk! - kukorica, vargánya és cékla is került a Harrer újdonságaiba

Na, ilyen egy igazi chilis csoki, és így lesz a céklából elsőosztályú édesség-alapanyag!
Szöveg: Vass Adrienn Fotó: Csákvári Péter - szmo.hu
2021. április 29.

hirdetés

A 2019-es Gourmet fesztiválon szerettem bele menthetetlenül a Harrerbe. A fesztivál tematikája többek között a sercli (azaz kenyércsücsök, kenyérvég) volt, és ebből ők olyan csokoládét kreáltak, hogy elállt a szavam. Sós-olívás-kenyeres csokoládé! Abban sem bíztam, hogy ízleni fog, de azt végképp nem reméltem, hogy az egyik legmeghatározóbb és legjobb csoikélményem lesz.

Szóval amikor nemrég arról értesültem, hogy a Harrer már zöldséges csokoládékat is gyárt, először jót mosolyogtam, aztán ellenállhatatlan vágyat éreztem.

A Harrer Csokoládéműhely és Cukrászda több évtizedes múltra tekint vissza; igazi családi vállalkozás, ahol a minőségi édességkészítés iránti elhivatottság már szinte a génekkel öröklődik. A cukrászat Ausztriában kezdte meg működését 1968-ban, de 1995 óta már Magyarországon is elérhetővé váltak a különleges receptúra alapján készült sütemények, illetve mesés csokoládéköltemények.

2009-ben Sopronban megnyitotta kapuit a Magyarországon egyedülálló kínálattal rendelkező Harrer Csokoládéműhely is, ahol az érdeklődők egy rendkívüli csokoládékóstoló keretei között bepillantást nyerhetnek a csokoládékészítés varázslatos világába. A céget tulajdonosaik odaadó munkája, Karl Harrer maximalizmusa és Harrer-Abosi Beatrix gondoskodó odafigyelése vezette sikerre és működteti nap nap után.

Igen, jól olvastátok, ZÖLDSÉGES csokoládék. És abszolút nem megúszós módon!

Nem arról van szó, hogy étcsokiba rejtettek bele némi ízt, hanem a zöldségeket tették a központba.

hirdetés
A vibrálóan színes táblák alapja a fehér csokoládé, és a színt is a zöldségek adják, valamit az ízek sem finomkodnak velünk.

De nézzük inkább szépen, sorban a hat tagú banda tagjait. Egyik meglepőbb és izgalamsabb, mint a másik.

Lila édesburgonya (vegán)

Az első példányunk, az lila édesburgonyás kicsit kakukktojás a mezőnyben. Egyfelől azért, mert ebbe nem került tejpor, így aztán vegán. Másfelől azért, mert ennek nincs zöldséges íze.

Az édesburgonya alapból nagyon hasonlít a gesztenyére, és ez ebben a lila táblában is remekül megmutatkozik.

Talán a gyerekkori krumplicukrozás élményét hozza leginkább, némi szerecsendiós lecsengéssel.

Ezt a táblát kockázat nélkül leveheti bárki a polcról.

Cékla

Én imádom a céklát, így nagyon szurkoltam ennek a táblának. És nagyon vártam, hogy felbukkanjon benne az a földes zöldségíz. Felbukkant!

Teljesen őszintén mondom, hogy ennyire harmonikus céklás édességet még életemben nem kóstoltam (pedig a céklás brownie is nagy kedvencem).

Jól jönnek benne a fűszerek is (vanília és tasmán bors), és meglepően gyümölcsös. Egyértelműen ez a tábla nyűgözött le a legjobban!

Mondjuk nem is csoda. 2020-ban az International Chocolate Awards versenyén különdíjat, illetve az európai fordulóban aranyérmet is nyert ez a különlegesség.

Sütőtök

Óriási Pumpkin Spice Latte rajongó vagyok, és nincs őszöm sütőtökös pite nélkül sem.

Ez a csokoládé mindent megad, amit a fent említett példákban szeretek. És már az illata is erre készített fel.

Meleg, fűszeres íz árasztja el az ember száját egy kis kocka után is.

Ezt a verziót bárkinek ajánlom, aki szereti a szerecsendió, a fahéj és a gyömbér találkozását. Hi-bát-lan!

Kukorica

A kukoricás csoki gondolata nagyon izgatott az elejétől fogva. Pattogatott kukoricát már több helyen lehet kapni édes verzióban, de süteményben vagy csokoládéban még nem kóstoltam hasonlót sem.

Ha ebből a csokoládéból indulunk ki, akkor azt kell mondjam:

A csemegekukorica fantasztikusan működik a fehér csokoládé ölelésében is!

Amikor a szádba veszed a falatot, még keresni kell benne, de ahogy elolvad és széterül a falat, egyértelműen érezni lehet a zöldség karakterét. Ínyenceknek való darab ez, de nem hinném, hogy bárki fanyalogna utána.

Paprika - chili

Na ez a csoki kicsit megviccelt minket, mert annyira koncentráltunk arra, hogy édes kápiát találunk majd benne, hogy nem vettük figyelembe a "chili" szó figyelmeztetését.

Pedig ott van a csomagoláson, hogy Carolina Reaper, ráadásul ez egy GaBko Chili... nem tudom, mi mást várhattunk volna...

Az illata édes és nagyon paprikás. De inkább a kápia jön benne. Aztán beveszel egy falatot és kicsit leizzadsz tőle. Pont annyira csíp, hogy megértsd, miről van szó, de közben meglepően édes és ízletes marad.

Ha van olyan ismerősötök, aki egyszerre rajong a csokiért és a csípősért, ezt meg kell mutatnotok neki!

Vargánya

És hát mivel is zárhatnánk a sort. Nyilván a legfurább figurával: a gombával!

Nem csiperke, nem valami visszafogott játékos. Ez itt kérem vargánya.

És pontosan olyan is az íze, mint egy tejszínes vargányakrémlevesnek... csak édesen!

Határozottan összezavarodtunk tőle, és szerintem így van ez jól. Ha bevállalós, zöldséges édességet akar az ember, ezt érdemli!

Mindegyik csokoládé 1590 forintos áron kapható, és 50 grammos, légmentesen visszazárható csomagolásba került.

Ha Sopron környékén jártok, mindenképpen ugorjatok be a Harrer Csokoládéműhely és Cukrászdába, mert sok más nyalánkság is megtalálható náluk, és a süteményes pultjuk is külön méltatást érdemelne.

Ha nem jártok feléjük, akkor pedig ott a webshop.

Őszinte szeretettel ajánljuk őket!

Cím:

9400 Sopron Faller Jenő u. 4. / 9400 Sopron Várkerület 73.

https://harrerchocolat.com


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
RÓKALAND

„Én nem vállalok sorsközösséget azokkal, akik a Deákon egymás ölébe ültek” – a budapesti terasznyitás első napja

A hírek inkább a rendbontókról szólnak, pedig lehetett normálisan is teraszozni tegnap.
Szöveg: Vass Adrienn Fotó: Csákvári Péter - szmo.hu
2021. április 25.

hirdetés

Éppen az Andrássyn sétáltunk tegnap délután, amikor megláttam az első képeket egy cikkben a Deák térről. Egyfelől az jutott eszembe, hogy mi pontosan ezért nem is terveztük azt, hogy oda ülünk majd ki, másfelől dühös voltam, hogy az ilyen képek és hírek miatt borítékolhatóan megkapja majd mindenki a magáét, aki vágyta ezt a falatnyi szabadságot, amit a teraszok nyitása hozott.

Az egész covidos-korlátozós-karanténos időszakot a belvárosi lakásunkban toltuk le. Nekünk nincs vidéki házunk vagy nyaralónk, ahova átszökhettünk volna. Nem tudtunk költözni, nem tudtunk elmenekülni. Maradt a belvárosi, gangos, belsőudvarra néző látvány.

Nincs terasz, nincs erkély, és még a munkánk is olyan, ami vagy van, vagy nincs, de itthonról végezhető. Így tényleg elég szűk lett a mozgásterünk az elmúlt 1 évben.

Nem tagadom és nem érzem magam rossz embernek attól, hogy örültem a terasznyitás hírének, és vártam a tegnapi napot, mint a Messiást. Nagyban hozzájárul majd a hétköznapjaimhoz és a hétvégéimhez is az a tény, hogy nem leszek a lakásba bezárva napról napra, hétről hétre. Nekem egy kis teraszon elfogyasztott kávé, pár óra munka a szabadban maga a mámor. És szerintem pontosan érti ezt minden belvárosi. Mindenki, akinek csak ezek a közösségi terek és parkok maradnak.

Szomorúan nézem újra a Deák téri képeket, mert aki ott tömörül és nyomakodik, aki ott üvöltözik félrészegen, maszk nélkül, az az óvatosabban teraszozókat is magával rántja.

Mert miattuk mondják most azt sokan, hogy: "Minek kellett ezt megengedni? No lám, ezek így élnek, ha némi szabadságot kapnak."

Pedig nem élünk mind így!

hirdetés

Késő délután indultunk el. Gondoltuk az ebédet még nem kockáztatjuk meg kinn, mert mindenki más is ebédelni indul majd. Inkább egy korai vacsorával terveztünk, hátha így kényelmesebben jutunk asztalhoz.

A Liszt Ferenc téren több helyet is végigmértünk, de csak olyan asztalt találtunk üresen, ahol nagyon a másik társaság szájába kellett volna ülni, így inkább tovább is álltunk.

Végül úgy döntöttünk, hogy a 360 bárba megyünk fel elsőként egy italra.

A tetőn elég sokan voltak, és kellemes zene is szólt. Olyan volt a hangulat, mintha valakinek a születésnapját ünnepelnénk. Itt úgy tűnt, hogy a személyzet abszolút nem jött ki a rutinból. Csak a pultnál lehetett rendelni, de gyorsan sorra is került bárki.

A maszk nem volt kötelező, de én az asztalunk és a pult között használtam, és sokan mások is így tettek.

Végigsétáltunk az Andrássyn, ami az autósok elől pont le volt zárva, és a Madách Imre tér felé vettük az irányt. Van itt egy kedvenc, sörös helyünk, a FIRST Local, ahol régen a kaja is jó volt, és árban is a mi pénztárcánkhoz igazodik.

Az utolsó szabad asztalt fogtuk ki. Szerencsére itt is úgy ültettek le, hogy kényelmesen tudtunk bevágni egy hamburgert és egy sört, nem voltunk a másik asztalra szorosan rátolva. Az asztalok között és a mosdóba meg úgyis maszkban közlekedtünk, ahogy a felszolgálók is.

Gyorsan kaptunk sör, és az ételre sem kellett várni sokat, de a tömeg körülöttünk egyre csak nőtt, így inkább továbbálltunk és adtunk helyet másnak.

Este hat körül értünk a Deákhoz. A Bazilikához indultunk, de gondoltuk, azért áthaladunk rajta. Hát...

az újságok képei nem hazudtak. Kilométeres sor állt a lejutáshoz. Fent is, lent is rengetegen ültek, álltak és ittak. És nem sok maszkot vagy távolságtartó embert véltünk felfedezni...

Ha huszonéves lennék, valószínűleg én is ott ültem volna a füvön, de a mostani fejemmel nekem ez határozottan sok volt. A fenti részen zéró távolságtartás, kevés maszk. Mintha nem is egy világjárvány végén (közepén?) lennénk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy azért volt ekkora a tumultus az Akvárium lépcsőinek tetején, mert le csak annyi embert engedtek, amennyi rendesen elfért, amennyi helyet is tudott foglalni. De azért ez az embertömeg és morajlás mindenhogy ijesztően sok volt.

Nem tudom véres szájjal szidni a füvön ülőket sem, mert én is voltam fiatal, és én is szartam a szabályokra... de egy épeszű, felnőtt ember szerintem ha ilyet lát, akkor menekül. Mi is ezt tettük.

A bazilikás borbárok is elestek, így ösztönösen a Rakpart felé menekültünk, hogy valami tágas, szellős, nagy teraszt találjunk, ahol végre kényelmesen üldögélhetünk még pár órát. Itt sok szálloda van, amik közül még nem mindegyik nyitott újra, de sokan már tágas terasszal várták a vendégeket. Mi végül a Marriottig meg sem álltunk, és ez az este legjobb döntése volt.

Végre nem morajlott a tömeg, csak szólt egy kellemes, halk zene, és néztük a páratlan panorámát, és élveztük a süteményünket és a borunkat.

Aztán fél 10-kor, amikor zárt a terasz, fel is álltunk, és távoztunk.

Szóval lehet ezt így is. És meg lehet találni azokat a helyeket is, ahol nem kell senkit félrelökni vagy túlüvölteni egy sörért. Ahol az asztalodnál ülve végre élvezheted azt, hogy pár órát, maszk nélkül tölthetsz a szabadban egy vendéglátóhely teraszán.

Ne haragudjatok, de én nem vállalok sorsközösséget azokkal, akik a Deákon egymás ölébe ültek, és nem veszem magamra azokat a sértéseket és vádakat, amiket ők kaptak. Én a saját, biztonságos és kényelmes teraszozós módszeremet hirdetem, és remélem, hogy ezt már nem veszik el tőlem újra.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
RÓKALAND

Megkóstoltuk Rácz Jenő főztjét! - A Konyhafőnök séfje éttermet nyitott

Ez nem egy sima étterem, ez egyfajta gasztroszínház!
Szöveg: Vass Adrienn, fotó: Vass Adrienn és Seregélyes Gábor - szmo.hu
2021. május 07.

hirdetés

Fél év várakozás után, május 8-án nyit a Rumour by Rácz Jenő, de mi már tegnap belekóstolhattunk a különleges menüsorba.

A Magyarországon még nem ismert séfasztal-koncepció keretében működő helyen a fókusz az ízeken túl az ételek elkészítésének és a tálalásának szemmel látható élményén van. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy

a szokásos asztalos elrendezés helyett egy óriási pult mellett foglal helyet minden vacsoravendég, így a készülő ételeket is jobban láthatja az ember, és a tálalás is látványosabb, közvetlenebb.

Kicsit olyan ez, mint egy színházi előadás, ahol az ételek a főszereplők. Lehet kérdezi és nem lesznek üresjáratok. Sokkal több hasznos információt magába szívhat így az ember, és sokkal inkább élményként éli meg az étkezést.

Ráadásul Jenő azt ígéri, hogy minden este jelen lesz a vacsorák szervírozása alatt, és Ő is tálal és szervíroz a csapatával együtt.

Tehát aki kifejezetten a találkozás miatt fizetne be a menüre, nem fog csalódni.

hirdetés

Rácz Jenő

Tanulmányait a Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskolában, szakmai gyakorlatát a Le Méridien Budapest hotelben végezte.

Tizennyolc éves korában külföldön folytatta, az Egyesült Királyságban dolgozott, majd Dániában, a világ egyik legjobb éttermének tartott koppenhágai Nomában sztázsolt. Ezután Szingapúrban, Joël Robuchon 3 Michelin-csillagos éttermében kapott munkát. Később egy rövid londoni kitérő után, bezárása előtt két héttel, a budapesti Il Bacio di Stile konyhafőnöke lett, majd visszatért Londonba, ahol az egyik legexkluzívabb catering cég kreatív séfjeként helyezkedett el.

2016-ban lett az akkor nyíló Taian Table étterem konyhafőnöke Sanghajban, amelynek élén három hónappal a nyitás után - a Kínában akkor először megjelenő - Michelin kalauztól Michelin-csillagot szerzett.

26 évesen ő lett a legfiatalabb magyar szakács, akinek vezetésével egy étterem ezt az elismerést megkapta, majd a következő két évben is sikerült megőriznie.

Rácz Jenő a médiaszereplései miatt (is!) meghatározó gasztronómiai személyiség Magyarországon, de eddig a főztjébe itthon csak kevesen kóstolhattak bele. Az étterem Gerendai Károllyal és a Costes Csoport tulajdonosaival szoros együttműködésben jött létre, így a magas minőség és fine dining vonal duplán borítékolható volt. De ez az új koncepció, ez a "gasztroszínház" még egyedibbé teszi az egészet.

Már az étterembe bejutás sem a szokásos módon zajlik. Először csak masszív, bordó függönyöket fedez fel az ember a Petőfi térre néző ablakokon keresztül, de a bejbocsájtás gyakorlatilag a másik oldalon, a Régiposta utca felőli gourmet bolton, a Rumour Deli Shopon keresztül történik.

Pontosan kell érkezni, megadott időre, mert fix menetrend szerint zajlik itt minden.

Ez a tányér konkrétan Jenő kézlenyomat alapján készült. Viccelődött is vele, hogy a tenyeréből eszünk mindannyian. Mondjuk ez szerintem a tányér nélkül is így lett volna.

Az étterem két menüsort kínál, egymást követő időben. A „pre-theatre” egy 6 fogásos – mérsékeltebb árú - korai menü, amelyet egy adott időpontra, este 17:30-ra lehet foglalni, a „nagy”, 11 fogást kínáló „Rumour-menü” pedig 19:30-kor kezdődik.

A 6 fogásos menüsor ára 25.000 forint. A 11 fogásos menüé pedig 45.000 forint.

Természetesen borokkal is kiegészíthető ez a sor, és én személy szerint nagyon ajánlom is, mert így az ételek mellett az italokról is elég jól el lehet beszélgetni. És Kő Gergely sommelier jóvoltából fantasztikus ízorgiára számíthat, aki borral együtt kóstolja a falatokat.

Az éttermen és a shopon kívül egy bár is helyet kapott még az épületben. Ide amúgy az is betérhet, akinek nincs asztalfoglalása a komplett vacsorára.

A bárpult mögött egy fantasztikus fiatalember Szabó Zoltán bartender áll, aki legalább olyan lelkesedéssel és szakértelemmel beszél az italokról, mint Jenő az ételekről!

Érdemes több italt is megkóstolni nála, és hagyni, hogy részletesen bevezessen minket koktélok világába.

Nehéz lenne kedvenc fogást kiemelni, mert nem meglepő módon minden nagyon különleges és harmonikus volt. De a karfiol és galamb különösen kedves emlékeket hagyott bennem. És desszert vonalon is volt jópár izgalmas kreáció.

Én 6 fogás után azt éreztem, nem is biztos, hogy menne a 11 ételt felvonultató, bővebb menü. De az is biztos, hogy a kóstolás élményét még jópár órán keresztül elviseltem volna.

Biztos sokan vannak úgy vele, hogy a fine dining falatoktól és a fehér abroszos helyektől még mindig tartanak egy kicsit. Főként nekik üzenem most, hogy a Rumour by Rácz Jenő sokkal oldottabb és lazább élmény, mint amire számítanának.

Ha csak csendben élveznénk az "előadást" és hallgatnánk a séf szavait, az is átható élmény lesz, de nyugodtan be is lehet szállni. Senki nem fog ránk megvető tekintettel nézni, ha érdeklődünk és jól mulatunk az este alatt.

Foglalás és egyéb információ itt: https://rumour.restaurant

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
RÓKALAND

A Hírlapkiadó nem volt hajlandó reklámozni az “erkölcstelen” túrós rudat - a Túró Rudi története

Egy külföldről hozott desszert, ami magyarul még nagyobbat szólt.
Csákvári Péter - szmo.hu
2021. február 18.

hirdetés

Ha még nem létezne, minden bizonyára 2021-ben kiverné a biztosítékot, ha egy Túró Rudi nevezetű dolog tűnne fel a boltok polcain. Képzeljük csak el, micsoda posztmennyiség árasztaná el az internetet azzal, hogy ezt mégis hogyan gondolta bárki.

Nos, pontosan ez történt 1960-ban is, amikor is a fentebb említett probléma miatt csendben, mindenféle hírverés nélkül egy egész ország szívébe és gyomrába lopta magát a Túró Rudi.

De ne szaladjunk ennyire előre!

1954-et írunk. Az Aranycsapat elveszti a döntőt az NSZK ellen, az USA-ban vízre bocsátják az első atommeghajtású tengeralattjárót, Rákosi a Központi Vezetőség előtt lelkes hangnemben mutatja be a gazdaság teljes átalakításának terveit, és három tejipari szakember a Szovjetunióba indul, hogy tanulmányozzák a szocialista tejipar csodáit. Takó Imre, Dr. Ketting Ferenc és Borka Zsolt meg is találják, amit keresnek a „глазированный сырок” (glazirovannij szirok) nevű termékben, ami egy túróvaj és zsír keverékéből készült, cukrozott és csokoládéval bevont, lágy állagú, kerek formájú édesség, ami bizony a mi Túró Rudink öregapja.

Az orosz rudi

A tejes trió úgy döntött, a szirokot nem teljesen lemásolni kell, hanem átalakítani a magyar szájíznek. Kíváncsi voltam, milyen lehetett a “nem magyar szájízű” verzió, így egy budapesti orosz élelmiszerboltban vásároltam párat, és eléggé meglepett az orosz rudi. Egy kicsit nagyobb, mint a miénk, a csokibevonat nem roppanós, inkább csak jelen van, illatra nagyon hasonló a miénkhez. A harapásnál úgy éreztem, mintha egy farzsebben hazaszállított rudival lenne dolgom, de valójában csak sokkal krémesebb, és a csokiréteg vékonysága miatt ezen nagyobb is a hangsúly. Kicsit édesebb, kevésbé túrós élmény, de egyáltalán nem rossz. A szájíz dologgal azonban baromira igazuk volt, a morzsalékosabb túróval megáldott, savanykásabb rúd a roppanós csokoládé bevonattal valóban nekünk valóbb lett.

Rájárt a rúd a rúdra

A “magyarosítás” nem ment egyszerűen, 12 évbe telt, míg elkészült a kultikus termék, de a végeredmény parádés lett. Már csak nevet kellett adni a gyereknek, ami kis híján botrányba fulladt. A névválasztással Klein Sándor pszichológust bízták meg (bár olyan legendák is terjengenek, hogy az egyik üzemvezetőtől, Mandeville Rudolftól származik a név), aki a Túró Rudi névvel állt elő a rúd formára utalva. Kleint ipari mennyiségű kritika érte szinte azonnal a névválasztás kapcsán. Reklámpszihológusok és a Hírlapkiadó Vállalat emberei is le akarták beszélni a kissé fallikus hangzású névről, amiben - valljuk be - van is valami igazság.

hirdetés

Mindenesetre Klein makacsul ragaszkodott a névhez, és 50 év alatt már el is felejtettünk valami másra asszociálni a név hallatán. Az indulás azonban pont a név miatt döcögős rajtot vett, hiszen a Hírlapkiadó nem volt hajlandó reklámozni az “erkölcstelen” túrós rudat, így jóformán teljesen csendben alázkodott a boltok polcaira.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
RÓKALAND

„Ne vegyél csirkelábat csak azért, mert akciós!” – a Duna Pandában jártunk

A nasik és édességek mellett a legtöbb fiatal instant tésztáért jár ide. Amúgy pedig egy csomó érdekes dolgot lehet kipróbálni, relatíve megfizethető áron.
Vass Adrienn - szmo.hu
2021. március 30.

hirdetés

A "budapesti kínai negyed" vagy más néven Monori Center, és a benne található Duna Panda már a pandémia előtt is elég népszerű helyszín volt. Autentikus, kínai ételeket áruló street foodosok, sátrak alatt sercegő wokok fokozták a hangulatot a környéken, és az üzletek előtt zárása után is folyt tovább az élet, a különböző ínyencségeket áruló standoknál.

Manapság nyilván csendesebb ez a környék is, de az internetes trendnek köszönhetően a Duna Pandába ismét rengeteg ember jár. Sok TikTok- és YouTube-videó készült mostanában a kínálatukról, hiszen furcsa, ázsiai ételeket otthon is lehet kóstolni, és úgy tűnik, hogy a nézőket is leköti ez a téma.

Megnéztem hát én is, hogy mit kínálnak most Budapest legnagyobb ázsiai szupermarketjében, és nehezen tudtam megállni, hogy ne vásároljam fel az egész boltot.

Van itt minden, mint a búcsúban

Csak ez a búcsú a kínai és magyar kultúra szerelemgyereke. Jelen vannak a klasszikus márkák, a magyar sajátosságok és a kínai különlegességek is. Van libamáj, tokaji aszú és győri édes, de mellette ott a szaké, az udon és vákumcsomagolt csirkeláb. A használati tárgyak, a zoknik és az étrend-kiegészítők váltják egymást. 50.000 forintos rizsfőző gép, ginzeng és gingko biloba-kivonat, meg persze fanta és magyar kistermelőtől származó gyümölcslé.

Ha itt intézel egy nagybevásárlást, nagyjából mindent megtalálsz majd, amit egy Sparban vagy Tescoban is keresnél, de persze ne ezért menj oda. Nincs őrült olcsóság.

hirdetés
Viszont azok az ázsiai ételek, amiket máshol nem nagyon lehet kapni, elég jó árban vannak.

Nem mondom, hogy szuperolcsó minden, de egy csomó érdekes dolgot lehet kipróbálni, relatíve megfizethető áron.

És ahelyett, hogy random képeket mutogatnék, inkább írok pár konkrét példát, hogy szerintem mire éri meg költeni, mit érdemes kipróbálni.

5 dolog, amire érdemes költeni

Instant ételek

A nasik és édességek mellett a legtöbb fiatal instant tésztáért jár ide. (Meg egy polipos plüssjátékért, de ez már egy másik történet...) És higgyétek el, a gyermekkorunkból megragadt vifonlevesnél itt jóval extrább tételek is akadnak. Több sornyi instanttészta-tenger várja a lusta fogyasztót, és némelyik darab különösen jó élményt nyújt.

Az egyik kedvencem a Chapagetti, ami csak 400 forint, de egy rendkívül intenzív ízű, babos por/szósz is jár hozzá, és inkább tésztázós élmény, mint levesezős.

Vannak egészen drága, 1100-2000 forint körüli darabok is, meg furcsa ízűek, meg értelmezhetetlen csomagolásúak, meg pokolian erősek. Aki itt nem talál kedvére valót... olyan nincs is.

Friss és fagyasztott élelmiszerek

Friss zöldségekért, tésztákért és fagyasztott cuccokért inkább a törzsvásárlók és az ázsiai konyha iránt rajongók jönnek ide. Hiszen ezeknek az ételeknek nem annyira csilli-villi a csomagolásuk, és nem csak 2 deci forró víz kell az elkészítésükhöz.

Én például rajongok az udon tésztáért, mert semmihez sem hasonlítható, puha és csúszós állaga van, és sokféle tésztaételt lehet belőle készíteni otthon. De vettem például egy gőzölő betétet is (a háztartási kiegészítők között található), amivel a fagyasztott baokat (gőzgombócokat) is el tudom már készíteni, így azokért is vissza fogok járni.

Ajánlom továbbá a gombákat és az előre sütött, friss tofukat, vagy a fagyasztott gyozát. A gyoza relatíve drága, mert kb. 2000 forint egy zacskó belőle, de két főre kiadós és isteni vacsora lehet.

Szószok, kiegészítők

Ha olyan dolgot szeretnétek venni, ami nem csak egy alkalomra elég, akkor rengeteg szósz, pác, fűszer és kísérő közül is lehet válogatni.

A szójaszósz mellett a teriyaki a legjobb barátom, de a csípős sriracha is egy évig szolgál nálunk, valamint a wasabi és pácolt gyömbér nem csak a sushihoz illik.

Egy jó szezámpaszta vagy salátaöntet is jó választás lehet, de mi itthon az algasalátát és a pácolt mustárgumót is nagyon kedveljük.

Mocsi és Choya

A mocsi az egyik legizgalmasabb japán édesség. Rengeteg ízben megtalálható a Duna Pandában is. És néha a furcsább kombinációk a legfinomabbak. A babpasztával vagy szezámpasztával töltött például zseniális, de bátortalanabbaknak ott a földimogyorós!

Ha pedig fogyasztotok alkoholt, a vodka vagy a szaké helyett a szilvabort javaslom (ami inkább szilvalikőrnek illik be). A Choya Original egy alacsony alkoholtartalmú japán szilvabor. Ume gyümölcsből készül, cukor és shochu hozzáadásával. Jól behűtve vagy jégre töltve zseniális! Olyasmi, mint egy jobb minőségű, édes bor vagy mint egy aszú.

És amire nem érdemes költeni

Sokan a sós rágcsák és cukrok láttán csábulnak el, aztán egy gyors kóstoló után ezek az élelmiszerek a kukában is végzik. Mert az ázsiai chipseknek és édességeknek tök más ízviláguk van, mint amit megszokott a magyar ember. Ha rám hallgattok, nem költötök sok pénzt ilyen dolgokra.

Jól néznek ki ezek a zselés kis dobozok is, de már az összetevők alapján rájöhet az ember, hogy nem ez lesz élete fogása. Általában kókuszvíz, cukor és valamilyen gyümölcslé kerül beléjük. Miért várunk tőlük bármit is?

És persze értem én, vicces ajándék lehet a haverunknak egy csomagolt kacsabél vagy csirkeláb is... de ha már pénzt adunk ki bármire, nem lenne érdemesebb egy szójaszószra vagy finom tésztára költeni?

Ne vegyetek olyat, amiről nem tudjátok, hogy micsoda, és ne vegyetek meg bármit, csak azért, mert akciós.

 

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: