ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Kié a temető: csak a halottaké vagy a kocogóké is?

Budapesten elmeszelték a temetői futás terveit – a közvélemény szerint senki ne futkározzon ott, ahol a nemzet nagyjai nyugszanak. Külföldön viszont egyre inkább elfogadott, hogy a temető nem csak a holtaké – mi lehet tehát a baj a futással a temetőben?
Polák Zsóka - szmo.hu
2019. október 31.



Még szeptember elején robbant a hír, amelyre a város futói valószínűleg azonnal felkapták a fejüket: a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) futókört létesít a Fiumei úti sírkertben. Az 56 hektáros területen egy három kilométeres futókör átadását tűzték ki célul. Közleményükben rámutattak, hogy szeretnék jobban bevonni a sírkertet a város vérkeringésébe, másrészt így népszerűsítenék a mozgást a budapestiek körében.

A hírnek nagyjából két napig örülhetett a fővárosi futóközösség, a bejelentést ugyanis nem várt felháborodás-hullám követte. A cikkek alatt megjelent hozzászólások szerint rengetegen gondolják kegyeletsértőnek a temetőben futás gondolatát, a NÖRI pedig kénytelen volt visszalépni az ötlettől, pedig szeptember 14-én már átadták volna a kört. Az Intézet ügyelt volna arra, hogy az emlékezők és a futók ne zavarják egymást: az útvonalat a temető szélén jelölték volna ki, ahol a legrégebbi sírok vannak, távol a ravatalozótól és a temető középső részétől, ahova még mindig temetnek.

„A NÖRI továbbra is azt vallja, hogy a Fiumei úti sírkert több mint temető, kapui nyitva állnak mindazok előtt, akik a sírkertben szeretnének futni, sétálni”.

A közleményben az is szerepelt, hogy nemzetközi mintát követve szeretnék elérni, hogy megváltozzon az emberek vélekedése a temetőkről. Külföldön ugyanis egyre inkább kezdenek a temetők közösségi terekké válni, amelyek már nemcsak az emlékezés és a gyász helyszínei, hanem a kikapcsolódásé is. Az intézet a párizsi Pére-Lachaise temetőt hozta fel példának: a híres párizsi sírkert nem csupán egy hely, ahol a nemzet nagyjai nyugszanak, hanem park is egyben, egy olyan hely, amelyet szívesen keresnek fel a turisták, de azok is, akik csak kikapcsolódásra vágynak, sétálnának, ücsörögnének vagy sportolnának egy jót. E célból még 2001-ben jött létre az Association of Significant Cemeteries of Europe (ASCE), amely Európa műemléki temetőhálózata. Küldetésük nemcsak az, hogy az európai sírkertek jelentőségére felhívják a figyelmet arra, hogy ne csupán egy rideg, szomorú és sokak számára ijesztő helyként tekintsenek az emberek a temetőkre, hanem kiaknázzák a bennük rejlő szabadidős lehetőségeket is.

Budapest másik jelentős temetőjében, a Farkasrétiben is van olyan útvonal, amelyet a futótérképek jegyeznek, ám ez jellemzően a temetőn kívül esik. A G7 nemrégiben közölt is egy cikket arról, hogy a Strava nevű, a futók által előszeretettel használt alkalmazás szerint a budapesti futók nem szívesen mennek be a temetőkbe, míg külföldön az app adatai szerint sokkal jellemzőbb, hogy rendszeresen átlépik a temető kapuját a sportolni vágyók.

Az interneten rengeteg fórum és újságcikk foglalkozik a témával: illendő-e temetőben futni? Nemcsak Magyarországon, hanem világszinten megoszlanak erről a vélemények. Sokan azt gondolják, hogy a temető maradjon a halottaké és az emlékezőké, az időnként elsuhanó sportcipősök zavarják az összképet és a hely nyugalmát.

A futók mellett szól az, amivel a legtöbbször érvelnek: a nagyvárosokban ritkák az olyan összefüggő zöld területek, mint amilyenek a temetők.

A legtöbben városi parkokban vagy futópályákon futnak, mert a betonutak nem bánnak túl kíméletesen az ízületekkel, másrészt aki fut, tudja, mennyire zavaró gyalogosokat kerülgetni, és minden piros lámpánál kizökkenni a ritmusból. A sírkertek általában kevésbé zsúfoltak, mint a köztemetők, ahol valóban kevés a hely ahhoz, hogy ne sírokat és mécseseket cserélő látogatókat átugrálva kelljen végigfutni a távot. Parkos jellegük miatt pedig ideális környezetet jelentenek a futók számára, ám sokak szemét így is szúrja, hogy egy ilyen helyen a testmozgás jut valakinek az eszébe.

A futós fórumokat végigtekintve sokan rámutatnak arra, hogy bizonyos keretek között nincsen probléma ezzel, ám bizonyos szabályokat illik betartani a temetőben is.

Egy állandóan köpködő futó természetesen nem túl vonzó látvány egy átlagos futópályán sem, a temetőben még annyira sem. Ráadásul a nagy melegben sportmelltartóban futó nők, vagy a félmeztelenül futó férfiak látványa is meglehetősen oda nem illő. Ugyancsak érdemes úgy megválasztani a futóútvonalat, hogy lehetőleg távol essen a sírok közvetlen környezetétől, nem túl illendő átszökellni az éppen virágokat rendezgető hozzátartozóktól.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hány éves korukban bírják legtovább a férfiak az ágyban
Friss kutatásban vizsgálták meg, hány percig tartanak az együttlétek különböző korosztályokban.


Nem titok, hogy a férfiaknál nagyban függ az életkortól az, hogy mennyi ideig tart nekik eljutni az orgazmusig. A szexjátékok eladásával foglalkozó Lovehoney most kiderítette, hogy különböző korosztályokban meddig bírják a férfiak az ágyban – számolt be róla a Metro.

2025-ben készített felmérésük szerint – amelyben az előjátékot nem vették bele a számításba –

a 18–24 éveseknél átlagosan 16,14 percig tartanak az együttlétek.

Az ebben a korosztályban megkérdezettek 5 százaléka azt mondta, 1-2 percig tart csak ki, de szintén 5 százalék vallotta azt, hogy minden aktusnál akár több mint egy órán keresztül is bírja.

A 25–34 éves férfiaknál az átlag 18,29 perc. Itt 21 százalék 11–15 perces átlagos időt mondott, 15% pedig 21–30 perc alatt jut el az orgazmusig.

„A kutatások azt mutatják, hogy az aktusok hossza a húszas évek végén–harmincas évek elején tetőzik, és ahogy a férfiak idősebbek lesznek, ez fokozatosan rövidül”

– mondja Sarah Mulindwa, a Lovehoney szakértője.

A 35-44 éveseknél enyhe csökkenés látszik: az átlag alig több mint egy perccel rövidül az előző évtizedhez képest. Erre a szakértő szerint az a magyarázat, hogy ebben a korban a férfiak már tapasztaltabbak, jobban kommunikálnak, ez pedig gördülékenyebbé teszi a szexet. A hátráltató tényező a stressz vagy a rendelkezésre álló idő rövidsége lehet, ezért érdemes az együttléteket akkorra időzíteni, amikor a legtöbb energia jut rá.

A 45–54 éves korosztályban nagyobb a visszaesés: az átlag 14,15 perc.

A megkérdezettek 25 százaléka 6–10 perc alatt ér a csúcsra, 18 százalék pedig 11–15 perc között jut el az orgazmusig. A szakértő elmondása szerint ennek legfőbb oka, hogy az ötvenes évekre a merevedés kevésbé kiszámíthatóvá válhat.

Az 55–64 éves férfiaknál már csak 11,3 perc az átlagos idő. Hatvan év felett már az egészségi állapot és a rendszeresen szedett gyógyszerek hatása is közrejátszhat abban, hogy nehezebb elérni az izgalmi állapotot, majd az orgazmust.

A 65 év felettiek már csupán átlagosan 8,15 percig bírják az ágyban.

A leggyakoribb tartomány a 6–10 perc (28%), a megkérdezettek 26 százaléka alig 3–5 percet mondott, 1 százalék viszont azt állította, hogy egy óránál tovább is tart eljutni a csúcsra.

A Lovehoney szakértője felhívta a figyelmet, hogy mindegyik életkorban a kommunkáció, a technika és az élvezet a legfontosabb, nem az, hogy mennyi ideig tart az együttlét.

Egy 2024-es felmérés szerint egyébként a heteroszexuális férfiak 95%-a azt mondja, hogy mindig vagy általában eljut az orgazmusig, míg a nőknél ez az arány 65%. A férfiaknál több tényező befolyásolja az orgazmusig tartó időt: számít, mennyi alkoholt iszik valaki, mikor szexelt legutóbb, és az életkor is.

„Összességében az adatok azt mutatják, hogy a nagyjából 10–15 perces szeretkezések a leggyakoribbak minden életkorban, a nagyon hosszú együttlétek pedig ritkák. De a legfontosabb tényezők a hozzáállás, a technika és a kommunikáció”

– hangsúlyozza a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Tényleg nem viszik el kukát október 1-től, ha papír, vagy műanyag van benne? Mutatjuk az új szabály részleteit
Több ponton is fontos változások jönnek: nem mindegy, hogy hova dobjuk a papírt és a műanyagot, 2026 januárjától pedig a túlcsordult kukáért külön díjat kell fizetni.


Október 1-jétől módosul a kommunális hulladék gyűjtésének szabálya. A MOHU az általános szerződési feltételeiben rögzítette: „A Vegyes Gyűjtőedénybe papír-, üveg-, műanyag-, és fémhulladék nem helyezhető el kivéve, ha az

(a) folyadékot és Biológiailag Lebomló Hulladékot tartalmaz; vagy

(b) Vegyes Hulladékkal vagy más Hulladékkal összetapadt vagy összeragadt.”

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tiszta csomagolási karton, az újságpapír vagy a műanyag zacskó nem mehet a vegyes kukába.

De például a felvágottak csomagolópapírját vagy a tömlős sajt műanyag héját nem kell elmosni attól tartva, majd nem viszik el a kukát. És a tejfölös doboz miatt sem marad a ház előtt a teli kuka, ugyanis az ezekben lévő ételmaradék biológiailag lebomló hulladéknak számít.

A változás az „ÁSZF Közszolgáltatási résztevékenység (hatályos 2025.10.01-től)” pontban szerepel, és 2025. október 1-jétől lép életbe.

Emellett pedig vannak olyan változások, amelyek jóval súlyosabban érintik a lakosságot.

2026 januárjától ugyanis a túlcsordult kukák többlettartalmáért külön díjat kell fizetni,

és a háztartási mennyiségű sitt hulladékudvari lerakása fizetős lesz.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hogy mennyiért ebédelhetnek a debreceni BMW-gyár dolgozói
A konyha nyitott, a pultnál lehet sorban állni, és nem kötelező helyben enni: saját étel is hozható, melegítéshez több mikró és hűtő áll a dolgozók rendelkezésére.


A Vezess.hu is ott volt a debreceni BMW-gyár megnyitóján, és útközben benézett az üzemi étkezdébe is. Megnézték, milyen fogások közül választhatnak a dolgozók, és mennyit kell fizetni értük. Fotót is közöltek, melyről kiderül, hogy több ételnél két ár látható: a látogatóknak szóló normál és a dolgozói kedvezményes.

A kiemelt fogások és áraik:

  • Budapest sertésszelet petrezselymes burgonyával: 3 450 / 1 545 forint;
  • Rántott gomba rizzsel, tartárral: 2 915 / 1 010 forint;
  • Cigánypecsenye tepsis sültburgonyával: 3 450 / 1 545 forint.

A lap megjegyzi, hogy a

normál ár nem olcsó, dolgozói kedvezménnyel viszont már az.

A konyha nyitott, az alkalmazottak és a vendégek a kiszolgálópultnál állhatnak sorba.

Nem kötelező itt ebédelni: aki szeretne, hozhat otthonról ételt. Ehhez több mikrohullámú sütő és több hűtő is rendelkezésre áll, ezeket a dolgozók szabadon használhatják.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Vencel trükkje: így lehet egész napra feltankolni a SZIN fesztiválon
Nézd meg a cikkben található TikTok videónkat, hogy mi volt Vencel megoldása a túlélésre – és igen, a Lidl-ing külön jól jött hozzá. Ha még nem vagy feketeöves fesztiválozó, érdemes megismerned Vencel trükkjeit.


Egy fesztivál reggelén a legnagyobb kihívás sokszor nem a kedvenc koncertre való bejutás, hanem az, hogy újra lendületbe kerülj. A SZIN-en a koránkelők és a későnfekvők is ugyanazzal a problémával szembesülnek:

Korgó gyomor, fáradt test és az a bizonyos „Na jó, ma hogyan fogom végigcsinálni?” - érzés.

Vencel is pontosan így indult neki a napnak, amikor történt valami – de ezt videón is megörökítette, hogy akár Ti is lemásolhassátok az ő fesztiválmentő megoldását.

NÉZD MEG A VIDEÓT ITT!

@szeretlekmagyarorszag.hu #lidlmagyarorszag #szinfesztival #magyar #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Reggeli rántottával a startvonalon

A TikTok-videóban rögtön látszik, hogy Vencel nem a színpad felé vette az irányt, hanem a Lidlnél kötött ki. És milyen jól tette!

Nem valami gyors, összecsapott harapnivalót kapott, hanem egy meleg, frissen készült rántottát, amihez a tojást a Lidl FesztMarketjében vásárolta. Ráadásul úgy készítették el neki, ahogy ő szerette volna: sok sajttal, lágyan.

Ez egy fesztiválon olyan, mintha prémium szolgáltatást kapnál. A reggeli után Vencel szemmel láthatóan visszanyerte az energiáját, és a videóban is megjegyzi, hogy így már könnyebb nekiindulni egy teljes napnak. És tényleg: aki próbált már fesztiválon reggelizni, tudja, mekkora különbség, ha nem egy horrorárú szendvics vagy egy előző napról maradt félcsomag keksz az egyetlen opció.

Bevásárlás egész napra – horrorárak nélkül

A Lidl FesztMarket nem csak a reggeli miatt volt nyerő. Vencel gyorsan feltankolt pékáruból, gyümölcsből és üdítőből, így a nap további részére is bebiztosította magát. Az árakban nem volt semmi „fesztivál-felár”, minden ugyanannyiba került, mint egy bármilyen másik Lidl üzletben. A polcokon ráadásul nem csak a klasszikus „chips és kóla” kombó található: friss zöldségek, nemzetközi készételek és még vegán opciók is várják a vásárlókat.

Szett, kupon, bónusz – így lesz a fesztivál outfited is nyerő

A fesztiválon nemcsak az számít, hogy mit eszel, hanem az is, hogyan nézel ki közben. Vencel már rutinos fesztiválozó, a Campuson már megtanulta, hogy megéri Lidl-ingben érkezni, mert így nemcsak extrává teszi a szettjét, hanem egy exkluzív Lidl Plus kupont is bezsebelhet. A kuponnal pedig Vencel desszertet is be tudott szerezni – és ki mondana nemet egy fagyira, amikor 30 fok van a Tisza-parton?

Aki pedig nem készül Lidl-ruhadarabbal, az sem marad hoppon: a helyszíni Gift Store-ban válogathat a menő merch cuccok közül. Sőt, ha valaki 2.500 Ft felett vásárol a FesztMarketben, ajándékba is választhat egy új darabot. A fotótükröknél pedig egy pillanat alatt le is lehet csekkolni, mennyire áll jól az új outfit.

Amíg a telefonod tölt, töltődj te is!

Délután, amikor már kezd erősen tűzni a nap, ki ne vágyna egy kis hűsölésre, megpihenésre a fesztiválos forgatagban?

Érdemes megkeresni a Lidl chillzónát és ott belehuppanni az egyik babzsákfotelbe – csak aztán nehogy az legyen a gondod, hogy nem is akarsz onnan felállni.

Amíg Te lazulsz, a telefonod töltődhet: itt ugyanis ingyenesen használható töltőpontokat is találsz. De ha mégis inkább aktív maradnál, akkor bepillanthatsz abba, hogy milyen lehet a Lidlnél dolgozni, akár még a cég HR-eseivel is beszélgethetsz erről. A hangulat itt teljesen olyan, mintha a fesztiválon belül lenne egy külön kis közösségi tér, ahol egyszerre lehet pihenni, játszani és persze új emberekkel találkozni.

És mi van akkor, ha valaki túl sokat vásárolt, és maradt a szatyor alján egy-két zsemle vagy gyümölcs? Jó hír, hogy a Lidl a SZIN-en is figyel a fenntarthatóságra: a megmaradt élelmiszereket nem dobják ki, hanem karitatív partnereknek ajánlják fel.

Vencel fesztiválozása végül úgy alakult, hogy nemcsak, hogy túlélte a nehezen induló napot, de a komfortra és a pénztárcabarát megoldásokra is rátalált a Lidlnél.

A cikk a Lidl támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk