KULT
A Rovatból

Újabb látogatócsúcs született a Művészetek Völgyében, a fesztivál történetében másodszor teltházas nap is volt

10 nap alatt 2200-nál is több programra került sor Kapolcson és környékén. Az idei legfiatalabb látogató 5 hetes volt, a legidősebb pedig 84 éves.

Link másolása

Ismét látogatócsúcsot döntött az ország legnagyobb összművészeti fesztiválja. Idén a tavalyi rekordot is megdöntötték, ezúttal 148 000 ember látogatott el a tíz nap alatt a Művészetek Völgyébe, a második szombaton pedig a fesztivál történetében másodszor kerülhetett ki a teltház tábla. 2200-nál is több program, jubileumok és búcsúkoncertek is várták idén a látogatókat, de rengeteg alkotás is született. Jövőre július 19. és 28. között találkozunk Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden.

A Művészetek Völgye Fesztiválra idén tavalyhoz mérten 28 ezerrel többen látogattak el, ezzel együtt újabb látogatócsúccsal zárhattuk a 10 napos összművészeti programot.

A fesztivált a Bohemian Betyars koncertjével nyitották, a Quimby-vel zárták, a kettő között pedig olyan előadókra lehetett tombolni, mint a 30Y, az Aurevoir., a 10 éves Bagossy Brothers Company, a Blahalouisiana, a Budapest Bár, a Carson Coma, a Csaknekedkislány, Csík-Presser-Karácsony Dal a miénk 2.0 című előadása, az Elefánt, az Esti Kornél, a hiperkarma, az Irie Maffia, a Margaret Island, a Lóci Játszik, a Vad Fruttik, a különleges, félakusztikus koncerttel érkező Punnany Massif – akik először játszottak a Völgyben – és a szintén elsőbálozónak számító Belga.

A fesztiválon búcsúzott egy időre közönségétől a Middlemist Red, a Völgyben gyűlhettek össze a jazzrajongók a Magyar Jazz Szövetség Udvarában a Magyar Jazz Ünnepére, a Cirque du Tókertben hosszú idő után először adott fesztiválon koncertet Zorán, de velünk volt Dés László, Kern András, az idén 30 éves Danubia Zenekar, a Recirquel, a Duda Éva Társulat és az Operaház is.

A fesztivál látogatói azonban nemcsak a művészetet élvezni járnak ide, hanem alkotni is. A Kaláka Versudvar közösségi versírásain és a Versimprón 56 vers született, az Analóg Udvarban 2500-nál is több analóg fotó készült különféle analóg eljárásokkal, például sörösdobozból készült lyukkamerával. A Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum helyszínén kb. 130 darab 35 milliméteres film született, amelyet egy 100 év körüli vetítővel lehetett lejátszani, a praxinoszkópon pedig több mint 10 000 centiméternyi film és 6000 képkocka pörgött végig a 10 nap alatt. Az idén 20 éves Momentán Társulat udvarában összesen 50 előadást játszottak és 50 fős színész-, valamint stábcsapattal érkeztek.

Fotó: Dohi Gabriella

Fotó: Kuti Ákos

A Hagyományok Háza Folkudvarában idén három tájegység, Kalotaszeg, Bakony és Gyimes kultúrájával lehetett megismerkedni és hogy még hitelesebb legyen az élmény, ehhez az adott tájegységről kézműves, zenész és táncos mestereket is meghívtak. Legmesszebbről a közel 900 km-re lévő Gyimesközéplokról érkeztek az udvarba fellépni, de a helyi, kapolcsi gyerekek is megmutatták tánctudásukat a hét folyamán. A fesztiválozók 45 éneket tanulhattak meg az énektanítások alkalmával és 75 órán át szólt a talpalávaló a tánctanításokon és az esti táncházakban.

A Petőfi Kulturális Ügynökség által támogatott Petőfi és Póka Udvarban egy olyan összművészeti alkotás is született, amelyben az ügynökség négy szakmai programja együttesen jelenik meg: a közönség bevonásával szövegbe, dalba és képbe öntötték a Völgyélményt. A közösségi festményt Krizbai Gergely indította el, erre reagált Hegyi György dalszövege, amelyhez Szakadáti Mátyás szerzett zenét. A dalt a Legendás zenekar tagjai muzsikálták fel, a készülő klipben pedig maga Petőfi is megelevenedik egy marionett báb képében, melyet majd a PKÜ felületein lehet megnézni.

A színházrajongók idén 35 előadásra ülhettek be, amelyre már délutántól sorban álltak a fesztiválozók. Volt olyan darab, amit a nagy érdeklődésre való tekintettel végül kétszer is eljátszottak az idén debütált Színház Színpad Templomban. A Harcsa Veronika Udvar már reggelente megtelt jógázókkal, - a legtöbb napon 100-nál is többen indították itt mozgással a napot -, de a BalatonBIKE365 biciklitúráira is mindig beteltek a helyek, a legelszántabbak pedig terepfutóversennyel zárhatták a 10. napot.

A fesztiválon tartották meg a Némafilmhez filmzenét! döntőjét is, amelynek nyertesei Ocsovay Domján a Dódi karrierje című filmre szerzett zenével és Dénes Ábel a Mackó úr kalandjai megzenésítésével.

A Művészetek Völgye programjai közt valóban minden korosztály találhat magának való programot: az idei legfiatalabb látogató 5 hetes volt, a legidősebb pedig 84 éves. A fesztiválon 150 önkéntes segített abban, hogy a fesztiválozók önfeledten szórakozhassanak, a legidősebb 62 évesen jött el Völgymunkatársnak. A látogatók idén is tanúsították, hogy helyén van a szívük: ezúttal 977 ember adott vért, így mintegy 3000 embernek tudnak segíteni az itt összegyűjtött vérrel.

A Művészetek Völgye Fesztivál jövőre július 19. és 28. között vár mindenkit ismét a közös táncolásra, koncertezésre, alkotásra és kikapcsolódásra Kapolcson, Vigántpetenden és Taliándörögdön. Aki már most tudja, hogy 2024-ben is a Völgyben a helye, az a www.muveszetekvolgye.hu oldalon szuperkedvezményes áron szerezheti be jövő évi bérletét. A fesztiválról hamarosan részletes beszámolóval is jelentkezünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Így tovább nem lehet élni” – Újabb zseniális Bödőcs-kisfilm készült, Csákányi Eszter és Znamenák István is remek benne
Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással. Egy kis Örkény, egy kis Wes Anderson négy és fél percben.

Link másolása

Új kisfilm került fel Bödőcs Tibor YouTube-oldalára: a mintegy 4 és fél perces alkotás két főszereplője Znamenák István és Csákányi Eszter.

A kérvény című opus egy Wes Anderson-szerű miliőben játszódik, és lényegében egy kérvény felolvasásából áll, na meg a hangos csattanóból. De az egészben benne van az „elmúthatvanév” Magyarországa, persze a megfelelően vicces, ironikus körítéssel. A kérvény című kispróza egyébként Bödőcs Prímszámok hóesésben című kötetének egyik fejezete.

Amolyan igazi Bödőcs-humor, két lazán odapakolt nagyszerű színészi alakítással.

De felesleges is ennél több, nézzük a kisfilmet:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összmunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Több mint száz év után került elő egy eddig ismeretlen írás Agatha Christie-től
Az első Poirot-regénye környékén írhatta az első világháború alatt.

Link másolása

Váratlan szerzőre bukkantak egy, a Brit Pszichoanalitikus Társaság archívumában talált magazin hasábjain: minden idők legtöbb könyvet eladott regényírójára, Agatha Christie-re.

A magazint Sylvia Payne, a psziszhoanalízis brit úttörőjének papírjai között találták meg, aki még az első világháborúban, nővérként ismerkedett meg a krimi későbbi koronázatlan királynőjével.

A Mit csináltunk a Nagy Háborúban című, hatvanoldalas, saját készítésű szatirikus magazin is ebből az időből származik és Christie, Payne, illetve kolléganőik különböző írásait tartalmazza: novellákat, verseket, színdarabokat – és egy képregényt is egy mérgezéses esetről, amit Christie és szintén nővér barátnői „követtek el”.

Christie a magazinban elsősorban a kérdezz-felelek rovat vezetőjeként szerepel, ahol képzeletbeli olvasók kérdéseire válaszol, válaszait Agatha néni néven szignózva,

de rejtvényoldalt is szerkesztett, továbbá írt egy bírósági álhíreket tartalmazó rovatot.

A belsős nővérmagazint könnyed, pozitív hangvétele miatt minden bizonnyal saját maguk lelkesítésére készítették a nővérek, akik nap mint nap szembesültek a világháború borzalmaival a Franciaországból hazatért brit háborús sebesültek révén.

Christie nagyjából a magazin keletkezésekor írhatta első regényét is, A titokzatos stylesi esetet, a később legendássá vált Hercule Poirot detektív főszereplésével, de ekkor még senki sem sejthette, hogy az írónő könyveinek eladását csak Shakespeare és a Biblia tudja majd megelőzni, ugyanis első regényének kéziratát három éven át hat különböző kiadó utasította vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt András Ferenc
A nemzet művészének rendezőként olyan filmek fűzödnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét vagy a Dögkeselyű. 81 éves volt.

Link másolása

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze – jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

András Ferenc, a Savaria Filmszemle életműdíjas zsűritagja emléke előtt a konferencia résztvevői néma felállással tisztelegtek.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az intézmény harmadéves filmrendező osztályának osztályvezető tanára csütörtökön hajnalban hunyt el.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, 1973-ban szerzett rendezői diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Életében mindvégig jelentős szerepet játszott a film és a televízió. Pályáját 1962-ben kezdte a Magyar Televízióban, majd dolgozott a filmiparban is, ahol a korszak legnagyobb rendezőivel működött együtt, köztük Ranódy Lászlóval és Makk Károllyal.

Rendezőként és forgatókönyvíróként olyan rendkívüli alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Veri az ördög a feleségét, a Dögkeselyű, A kárókatonák még nem jöttek vissza, a Családi kör vagy a Törvénytelen című film – olvasható az SZFE méltatásban.

Mint írták, András Ferenc 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, kifejezve tiltakozását a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen, a politikai nyilatkozat támogatása miatt hosszú ideig nem forgathatott újabb játékfilmet.

A nyolcvanas években a MAFILM színésztársulatának vezetője volt, majd később a Dialóg Filmstúdiót irányította. Produceri tevékenysége mellett meghatározó szerepet vállalt a szinkronszakma alakításában, valamint a Duna Televízió szinkronműhelyének korszakos vezetője volt. Szerteágazó tudása és tapasztalata ellenére viszonylag későn kezdett tanítani: 2021-től volt az Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendező osztályának osztályvezető oktatója, aranydiplomáját pedig 2023-ban vehette át ugyanitt - emelik ki a közleményben.

András Ferenc halálával a magyar film világa kiváló alkotót veszített el, emlékét a filmjein és oktatói munkáján keresztül őrzi a Színház- és Filmművészeti Egyetem

– írták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk