Új magyar légitársaság? – Decemberben indulhat a Hungary Airlines
A légitársaság jelenleg kínai és magyar befeketetők többségi tulajdonában van. Egy gépük van, jelenleg heti 5 alkalommal repül a Budapest-Hangcsou útvonalon a Wizz Air üzemeltetésében.
Az Index szemlézte a Cargo Facts szakportál cikkét, amely szerint a Hungary Airlines – korábbi nevén Hungary Cargo Airlines (HCA) – hamarosan megkaphatja a hatósági engedélyt kereskedelmi légijármű üzemeltetéséhez, és már decembertől az új név alatt működhet a meglévő A330-200F repülőgépével.
A Hungary Airlines a portálnak megerősítette, hogy a gép egy 2014-es évjáratú, Trent 700-as hajtóművel felszerelt teherszállító (ex-Qatar Airways), amit a magyar kormány 2020-ban vásárolt meg, és a Wizz Airnek adott üzemeltetésre.
A gép jelenleg heti 5 alkalommal repül a Budapest-Hangcsou útvonalon.
A Hungary Airlines 2021 tavaszán alakult Universal Translink Airlines Hungary Kft. néven, majd idén májusban vette fel a Hungary Cargo Airlines nevet. Azóta elkezdtek munkaerőt toborozni és arculatot kialakítani, de nemrég a hivatalos Facebook-oldalukról minden információt eltávolítottak. A légitársaság jelenleg kínai-magyar befektetők többségi tulajdonában van.
Az Index szemlézte a Cargo Facts szakportál cikkét, amely szerint a Hungary Airlines – korábbi nevén Hungary Cargo Airlines (HCA) – hamarosan megkaphatja a hatósági engedélyt kereskedelmi légijármű üzemeltetéséhez, és már decembertől az új név alatt működhet a meglévő A330-200F repülőgépével.
A Hungary Airlines a portálnak megerősítette, hogy a gép egy 2014-es évjáratú, Trent 700-as hajtóművel felszerelt teherszállító (ex-Qatar Airways), amit a magyar kormány 2020-ban vásárolt meg, és a Wizz Airnek adott üzemeltetésre.
A gép jelenleg heti 5 alkalommal repül a Budapest-Hangcsou útvonalon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Medián legújabb felmérése szerint a Tisza Párt13 százalékponttal előzi meg a Fideszt a teljes népesség körében. A biztos szavazók között a Mi Hazánk már nem éri el a parlamenti küszöböt, az MKKP3 százalékon áll, a DK pedig 2 százalékra esett vissza.
A nyár folyamán a két nagy párt teljesen más stratégiát követett. A Fidesz online kampánnyal próbálta utolérni a Tisza sikerét, míg Magyar Péterék személyesen járták az apró településeket, hogy megszervezzék az aktivista hálózatukat. A választói magatartásban azonban ez nem hozott nagy változást – írja a hvg.hu.
A portál szerint a magyar politika kétosztatúsága stabil maradt az elmúlt hónapokban. A szeptember elején készült reprezentatív kutatás azt mutatja, hogy öt százalékponttal többen gondolják, hogy jó irányba mennek a dolgok, és ebből leginkább a Fidesz tudott profitálni.
A kormányváltást akarók aránya 62-ről 60 százalékra csökkent, miközben a Fidesz támogatottsága két százalékponttal nőtt.
Arra is többen számítanak, hogy a kormánypárt győzhet, mint három hónappal korábban.
Ugyanakkor a magyarok kétharmada továbbra is borúlátó. A változást akarók vannak többségben, és szűk előnnyel, de még mindig többen gondolják úgy, hogy a Tisza esélyesebb a választási győzelemre.
A Medián szerint Magyar Péter számára figyelmeztető lehet, hogy a teljes népességben három százalékponttal csökkent a pártja támogatottsága. A biztos szavazók körében viszont továbbra is 51 százalékon áll, ami azt mutatja, hogy a szimpatizánsok elköteleződése erősödött. A Fidesz hívei kevésbé lelkesek, ezért a két nagy tömb között megmaradt a kétszámjegyű különbség.
A részletes adatok szerint a Fidesz júniushoz képest a kisebb városokban és falvakban, valamint az alacsonyabb végzettségűek körében tudott erősödni – ott, ahol egyébként is jobban állt a Tiszánál.
A biztos szavazók között a Mi Hazánk a küszöb alatt van, az MKKP továbbra is 3 százalékos, a DK pedig 2 százalékon áll. Ez a helyzet jelenleg kétpárti parlamentet vetít előre – írja a hvg.hu a Medián alapján.
A Medián legújabb felmérése szerint a Tisza Párt13 százalékponttal előzi meg a Fideszt a teljes népesség körében. A biztos szavazók között a Mi Hazánk már nem éri el a parlamenti küszöböt, az MKKP3 százalékon áll, a DK pedig 2 százalékra esett vissza.
A nyár folyamán a két nagy párt teljesen más stratégiát követett. A Fidesz online kampánnyal próbálta utolérni a Tisza sikerét, míg Magyar Péterék személyesen járták az apró településeket, hogy megszervezzék az aktivista hálózatukat. A választói magatartásban azonban ez nem hozott nagy változást – írja a hvg.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megmagyarázta a kormány, hogy Orbán meccsnézését miért fizette az állam az adófizetők pénzéből
Az ír külügy magánlátogatásról beszélt, hiszen egy politikussal sem találkozott Orbán, a magyar kormány viszont hivatalos útnak tekinti a meccsnézést. A költségekről egyelőre nem adtak tájékoztatást.
Orbán Viktor a múlt hétvégén Dublinba utazott, hogy a helyszínen nézze meg az ír–magyar világbajnoki selejtezőt. A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szerint a látogatás hivatalos útnak számít.
Az ír külügyminisztérium ezzel szemben az Irish Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a magyar miniszterelnök magáncéllal érkezett, kizárólag a meccs miatt, és „nincsenek tervezett hivatalos események”. Orbán nem találkozott egyetlen ír politikussal sem – írja a 24.hu.
A KTK azt írta, ha a kormányfőt nemzeti vagy nemzetközi sportszervezet hívja meg, az hivatalos útnak számít, és az állam szervezi, valamint fizeti az utazást.
Orbán az Öt YouTube-csatornának adott interjúban elmondta: ilyen esetekben a magyar állam állja a költségeket, mert a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) meghívására utazik. Hozzátette, hogy a parlament ezt a rendszert már megtárgyalta, és elfogadta. A KTK közölte, hogy erről „parlamenti döntés van”, de részleteket nem árultak el, és arra sem válaszoltak, mennyibe került az út.
A KTK korábban azt írta: „Orbán Viktor az ír–magyar meccsre a szokásoknak megfelelően az MLSZ elnökével utazott el, és vele is utazott haza”.
Az OTP általánosságban közölte, hogy „az állami vezetők minden esetben térítés ellenében, piaci áron használják az Air-Invest szolgáltatásait”, de a pontos összeget nem árulták el.
Az Air-Invest két business jetet üzemeltet – egy 22 milliárd forintos Dassault Falcon 8x-et és egy 11 milliárdos Falcon 900LX-et. A cég működtetése az elmúlt öt évben folyamatosan veszteséges volt, összesen több mint 4 milliárd forintos mínusszal.
Orbán Viktor a múlt hétvégén Dublinba utazott, hogy a helyszínen nézze meg az ír–magyar világbajnoki selejtezőt. A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szerint a látogatás hivatalos útnak számít.
Az ír külügyminisztérium ezzel szemben az Irish Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a magyar miniszterelnök magáncéllal érkezett, kizárólag a meccs miatt, és „nincsenek tervezett hivatalos események”. Orbán nem találkozott egyetlen ír politikussal sem – írja a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem, Viktor” – A lengyel külügyminiszter nyíltan bírálta Orbánt az orosz dróntámadás kapcsán
Radosław Sikorski úgy véli, az eset éppen azt bizonyítja, hogy a magyar kormányfőnek el kell ítélnie az orosz agressziót. Felszólította Orbánt, hogy egyebek között oldja fel a védelmi célú uniós források blokkolását.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerint Orbán Viktornak világosan ki kellene mondania, hogy elítéli az orosz agressziót. A külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében reagált a magyar miniszterelnök korábbi nyilatkozatára, amelyben Orbán elítélte, hogy orosz drónok megsértették Lengyelország légterét.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „Magyarország teljes szolidaritását fejezi ki Lengyelországgal az éjszakai drónincidens kapcsán”. Hozzátette, hogy a történtek is azt mutatják, a magyar kormány békét szorgalmazó politikája indokolt és észszerű. „Egy háború árnyékában élni kockázatokkal és veszélyekkel jár. Itt az ideje véget vetni ennek! Ezért támogatjuk Trump elnök úr békét célzó erőfeszítéseit.”
A lengyel külügyminiszter erre azt írta: „Nem, Viktor.” Úgy véli, az eset éppen azt bizonyítja, hogy a magyar kormányfőnek el kell ítélnie az orosz agressziót. Emellett felszólította Orbánt, hogy oldja fel a védelmi célú uniós források blokkolását, támogassa a szigorúbb szankciókat, és vonja vissza vétóját Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről.
No, Victor. The incident proves you should get off the fence and condemn Russian aggression. We ask you to unblock the disbursement of EU funds for defence, approve tougher sanctions on the aggressor and withdraw your veto on starting Ukraine's EU accession negotiations.
A drónincidens miatt Donald Tusk lengyel kormányfő rendkívüli kormányülést tartott. A megbeszélés után arról beszélt, hogy ez volt az első alkalom, amikor orosz drónt lőttek le egy NATO-tagállam légterében. Közlése szerint nem érkezett jelentés sérültekről. A drónok berepülését nagyszabású provokációnak nevezte, és elmondta, hogy a helyzet kezelésére kidolgozott eljárások megfelelően működtek. Az esetről és a megtett lépésekről tájékoztatták Mark Rutte NATO-főtitkárt is.
Tusk közlése szerint legalább 19 drón hatolt be Lengyelország területére kedd éjjel. Egyet Czosnówka falunál találtak meg, nagyjából 40 kilométerre a belarusz határtól. Egy másik drón roncsai Łódź közelében kerültek elő, ez körülbelül 250 kilométerre van az ukrán határtól.
Egy harmadik eszköz Cześniki térségében zuhant le, mintegy 40 kilométerre az ukrán határtól. Egy drón darabjai egy lakóházat is eltaláltak a kelet-lengyelországi Wyryki településen.
A történtekre Magyar Péter is reagált. Úgy fogalmazott: „Orbán Viktor reakciójában egy szóval sem említette, hogy orosz drónokról volt szó, a Minszkben tartózkodó Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy meg se említette, hogy az orosz drónok Fehéroroszországon keresztül érték el Lengyelországot.”
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerint Orbán Viktornak világosan ki kellene mondania, hogy elítéli az orosz agressziót. A külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében reagált a magyar miniszterelnök korábbi nyilatkozatára, amelyben Orbán elítélte, hogy orosz drónok megsértették Lengyelország légterét.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „Magyarország teljes szolidaritását fejezi ki Lengyelországgal az éjszakai drónincidens kapcsán”. Hozzátette, hogy a történtek is azt mutatják, a magyar kormány békét szorgalmazó politikája indokolt és észszerű. „Egy háború árnyékában élni kockázatokkal és veszélyekkel jár. Itt az ideje véget vetni ennek! Ezért támogatjuk Trump elnök úr békét célzó erőfeszítéseit.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Botrányos jelenetek zavarták meg a kedd esti Szerbia–Anglia világbajnoki selejtezőt, ahol az angol válogatott 5–0-ra győzött Belgrádban. A The Guardian tudósítása szerint a meccsen többször is felhangzott a „Szerbia, Koszovó” skandálás, amellyel a szurkolók Koszovó önállósága ellen tiltakoztak. Egy drukker lézerrel próbálta zavarni az angol játékosokat.
A mérkőzést a belgrádi Rajko Mitic Stadionban rendezték, amelynek 15 százalékát már eleve le kellett zárni az Andorra elleni meccsen történt rendbontások miatt. A mostani események után a szerb válogatott további szankciókra számíthat.
A legnagyobb rendbontás akkor történt, amikor a nézőtéren többen állva, ugrálva kezdték el skandálni: „aki nem ugrál, az Vučić egyetemistája”. Ekkor a stadion négyes szektorában fekete pólós férfiak tűntek fel, akik rátámadtak a szurkolókra. A Szabad Magyar Szó beszámolója szerint a támadók gyerekeket sem kíméltek.
A nyugati lelátón sok család foglalt helyet, köztük kisgyerekek is. A verekedés után sokan inkább elhagyták a stadiont, és nem nézték végig a meccset. Néhány gyerek átmászott a betonkorláton, és a biztonságiak irányába menekült. Több szülő is átsegítette gyermekét a lezárt zónába, a civil rendfenntartók a helyzetre való tekintettel ezt megengedték.
A verekedést végül a csendőrség állította le. Az esetről készült videón azonban az látszik, hogy a támadók később nyugodtan beszélgetnek a stadionban jelen lévő csendőrökkel. A közösségi médiában több elkövetőt is beazonosítottak. Kiderült, hogy korábban is feltűntek olyan eseményeken, ahol a kormány ellen tüntetők ellen léptek fel.
Szerbiában 2024. november 1. óta tartanak tömegtüntetések, miután leomlott az újvidéki vasútállomás előtetője, és a balesetben 16 ember életét vesztette. A tiltakozásokat főként egyetemisták és középiskolások vezetik. A tüntetések eleinte békésen zajlottak, de június végétől egyre durvább eszközökkel lépnek fel a demonstrálók ellen. A hatóságok nemcsak a rendőrséget vetik be, hanem olyan embereket is, akik kormánytámogatókként próbálják provokálni a tüntetőket.
Botrányos jelenetek zavarták meg a kedd esti Szerbia–Anglia világbajnoki selejtezőt, ahol az angol válogatott 5–0-ra győzött Belgrádban. A The Guardian tudósítása szerint a meccsen többször is felhangzott a „Szerbia, Koszovó” skandálás, amellyel a szurkolók Koszovó önállósága ellen tiltakoztak. Egy drukker lézerrel próbálta zavarni az angol játékosokat.
A mérkőzést a belgrádi Rajko Mitic Stadionban rendezték, amelynek 15 százalékát már eleve le kellett zárni az Andorra elleni meccsen történt rendbontások miatt. A mostani események után a szerb válogatott további szankciókra számíthat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
