Al Di Meola az erdőszélen zenélt, de ez csak a hétvége egyik csúcspontja volt – így telt az első Örvényeshegy Piknik
A Művészetek Völgye több mint 25 éve stabil szereplője a fesztiválpalettának, ráadásul az utóbbi időben némi lejtmenet és bizonytalanság után reneszánszát éli: folyamatosan nő a látogatók száma, fiatalodik az átlagéletkor, új programhelyszínek alakulnak, és immár rendszeresen érkeznek külföldi sztárfellépők is Kapolcsra.
Ez alapvetően jó, ugyanakkor a a növekvő tömeggel arányosan kicsit a közvetlenség, az addig jellemző családias légkör is háttérbe szorult. Szerencsére a szervező stáb a biztos háttér tudatában két éve terjeszkedni kezdett. Tállyán létrehozták a Kerekdomb Fesztivált, amelyet most ősszel már negyedjére rendeznek meg, és lényegében ugyanazt adja, mint a Völgy, csak kicsiben: könnyű- és komolyzene, színház, irodalom, valamint gasztroprogramokat egy hétvégébe sűrítve.
Idén pedig ismét újítottak: a Balatontól nem messze, a Zalacsányhoz tartozó Örvényeshegyen indítottak új fesztivált, amire május utolsó hétvégéjén került sor.
Az Örvényeshegy Piknikre ráadásul sikerült megnyerniük egy igazi sztárfellépőt, Al Di Meolát, aki már önmagában garancia volt rá, hogy nagy lesz az érdeklődés.
Így is történt: a pénteki nyitónapon 2000 emberrel abszolút teltház volt, de másnap is nagyjából ezren látogattak el a festői szépségű helyszínre.
Utóbbira muszáj bővebben is kitérni, hiszen a mesébe illő, zöld táj legalább akkora vonzerejét adta a fesztiválnak, mint a programok.
A színpadok mögött ott húzódott a dombos erdősáv, a faluból odavezető út mentén pipacsmező terült el, tökéletes körülményeket teremtve a névben is kiemelt piknikezésre.
Szerencsére a nem túl biztató előzmények után az időjárás is kegyesnek bizonyult: péntek délután elállt az addig szinte folyamatos eső, kisütött a nap, és egészen vasárnapig szinte be se borult az ég.
Al Di Meola egy szál gitárral lépett fel, csak egy tangóharmonikás kísérte. Bár a szöveg nélküli, instrumentális zene jóval nehezebben köt le, ezt a másfél órát így is élveztem: fűre terített pokrócon ülve, fröccsel a kézben tökéletes volt.
Utána még Pély Barna is zenélt, igazi retró időutazásra hívva a közönséget (akik egyébként meglepően nagy számban maradtak a fő műsorszám után is). Újabb dalai mellett ugyanis elhangzott a Hófehér jaguár és a Keserű méz, valamint még több másik, emblematikus sláger is a '90-es évekből.
A szombati nap a Kerekdombhoz hasonlóan szűk keresztmetszetét adta az összművészetiségnek: Szalóki Ági és Bognár Szilvia délelőtti gyerekműsora után a Momentán Társulat hozta szokásos formáját, majd Jónás Vera robbantott energiabombát.
A fő fellépő a Szabó Balázs Bandája volt, akik a kitűzött játékidőt jóval túllépve közel két órát töltöttek a színpadon, varázslatos pillanatokat okozva.
A fő helyszíntől pár száz méterre található Farm Inn Fogadóban eközben az irodalomé volt a főszerep: Cserna-Szabó András és Darida Benedek gasztronómiai témájú beszélgetése után Varró Dani és Molnár György tartott kitörő népszerűségű zenés felolvasást, majd Szarka Károly és Sallai László hozta el Vannak hibák című estjét.
Annyi biztos, hogy az Örvényeshegy Piknik sokkal erősebben kezdett, mint a Kerekdomb Fesztivál, így nem kérdés, hogy lesz folytatása jövőre. Azon viszont nyilván sok múlik, akkor is akad-e majd egy hasonló kaliberű név, aki képes behúzni a fesztiválozásra egyébként kevésbé fogékony embereket is.
Akárhogy is, a koncepció alapvetően tökéletes. Ráadásul Zalacsánytól alig pár kilométerre található Hévíz és Keszthely, ahová simán átruccanhat, aki további látnivalókra és ingerekre vágyik.
Engem mindenesetre már a helyszínnel megvettek, ha egy napra akár csak feleennyi olyan fellépő jut majd, akiket amúgy ismerek és szeretek, biztosan ott leszek jövőre. De szerintem lesz az több is.
