Ókovács Szilveszter üzent Ajsa Lunának a Himnusz-éneklésről: Ön igen fiatal, tanulni fog az esetből – az Erkel Színházba is meghívta az énekesnőt
Ajsa Luna Himnusz-éneklésére Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház igazgatója is reagált. A közösségi oldalán üzent az énekesnőnek.
A bíráló megjegyzés helyett hosszan értékelte az előadásmódot, szakmai szempontból is megírta a véleményét az éneklésről. Majd kitért arra is, hogy más művészek is próbálták a Himnuszt újraértelmezni. A végén pedig egy gesztust is tett, meghívta a fiatal énekesnőt az Operába.
A bejegyzésében többek között arról írt: „Nézze el nekünk, de Erkel Ferenc fontos számunkra, ő a Himnusz zeneszerzője, és természetesen ugyanolyan fontos Kölcsey Ferenc is, aki pedig a verset írta. Erkel volt a magyar operaélet megteremtője, színházunk első főzeneigazgatója... Ahogy Kölcsey versét is szó szerint, tisztán illik mondani, úgy Erkel zenéje sem ér vagy érdemel kevesebbet”.
Majd tanárként is üzent: „az Ön éneklése intonációban különösen bizonytalan, felfelé és lefelé sem pontos, szó közben levegőt vesz, ahogy az 5-6. sorhoz ér, a felső regiszter erőtlenséget mutat, törik. Az előadás módja – feszessége, ünnepi hangütése, illetve ezek hiánya – értelmetlenné teszi épp ennek a versnek és dallamnak a megidézését, a Himnusz egyszerűen ledobja magáról ezt az előadást” – vélekedett Ókovács.
Emlékeztetett rá, hogy mások is variálták már a zenét:
„Természetesen a zenésznek kreatív joga a variálás. Liszt Ferenc vagy Dohnányi Ernő is megtették ezt, éppenséggel a Himnusszal is, azonban ők a mű poézisét tiszteletben tartva jártak el, szándékuk az alkotás értő továbbemelése volt, illetve népszerűsítése két különböző, de egyaránt internetmentes korban”.
Majd az előadás formájáról is szót ejtett: „Azt húszéves kora számlájára írom, hogy most tanulja meg: a közönségéhez nem úgy kerül közel, ha leül a színpad elejére Himnuszt énekelni, hanem ha kevésszámú, de nemzetünket összeabroncsozó pillanataink erejét megtartja, azt használja...
Végül egy meghívással zárta a bejegyzését az igazgató:
„Szelíd 'penitenciaként' szeretettel várom az Operaházban a szeptemberi nyitóelőadásra, amelyet Himnusszal indítunk, vagy a jövő márciusi Bánk bán-sorozat bármelyik estéjére, hallgassunk együtt Erkelt!”
Az igazgató a posztjához még kommentben hozzátette: „Csak annyit még hozzá: valóban Amerika, a baseball meccsek himnuszéneklésének világa indította ezt a hullámot évtizedekkel ezelőtt. Mindenki nagyot szeretne tekerni rajta, nagyon különbözni akar – hisz művész. Oké. De az alapértésnek, az áhítatnak „ nevezzük most így „ nem szabadna elillannia. A másik pedig:
