Egy német turista meghalt, amikor késsel támadt egy férfi járókelőkre Párizsban – a terrorelhárítási ügyészség nyomoz

Felföldi József szerint az RTL Házon Kívül című műsorában tett kijelentése olyan felháborodást váltott ki kormánypárti körökben, mintha államtitkot árult volna el, pedig az ilyesmi Magyarországon körülbelül akkora hírértékkel bír, mint hogy nyáron meleg van, vagy hogy esőben megázunk - írja a Facebook-oldalán.

A cégvezető a posztban hangsúlyozta: a történet nem csak róla szól, hiszen sok üzletemberrel előfordult már, hogy amikor jól ment a vállalkozása, akkor a „mosolygós, jól öltözött nemzetgazdasági érdek” jelezte neki: „Szép ez a cég… kár lenne érte.”

A milliárdos úgy véli, a hatalom képviselői mindig találnak felmentést maguknak, leginkább a „nemzet érdekére” hivatkozva. A jelenséget Felföldi „Lölő-jelenségnek” nevezi, amely szerinte abban különleges, hogy nem titokban zajlik, hanem reflektorfényben.

Az édességgyártó szerint a „Lölő-effekt” nemcsak a kiemelt vállalkozókat sújtja, hanem az egész nemzetet. Úgy fogalmazott, ha a gazdaság nem teljesítmény, hanem kapcsolatok alapján működik, az ország kreatív energiája elfolyik, és az emberek megtanulják, hogy nem dolgozni kell, hanem helyezkedni.

Felföldi szerint ez nem valódi verseny, hanem „előre leosztott meccs”, amelyben a bíró is az egyik csapat tulajdonosának dolgozik. Úgy látja, a legnagyobb veszteség nem a pénz, hanem a hit: ha az emberek azt látják, hogy a becsület, a szorgalom és a tisztesség csak díszlet, idővel senki nem fog ezekbe kapaszkodni, és „kihal a nemzet erkölcsi gerince”.

A nagyvállalkozó Bayer Zsolt publicistának is üzent, aki szerinte megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Felföldi hangsúlyozta: az államnak ehhez nagyon is köze van, nemcsak hogy hagyja, de sokszor meg is rendeli a „mutatványt”.

A Mészáros Csoport egyébként a múlt héten közleményben cáfolta a vállalkozó állításait. Azt írták, fogalmuk sincs róla, kicsoda Felföldi József, sosem voltak vele kapcsolatban, és a cégéről sem folytattak soha semmilyen tárgyalást. Hozzátették: „Amennyiben Felföldi Úr továbbra is máshogy emlékszik, kérjük, nevezze meg, hogy név szerint kiket ért »Mészáros Lőrinc csapata« alatt, akikkel üzleti kapcsolatba került”.

Orbán Viktor az MCC Feszten beszélt arról, hogy jövő tavaszig sok munka vár rájuk, és kijelentette: nagy győzelmet aratnak majd a 2026-os választáson. Tusnádfürdőn szintén fölényes győzelemről beszélt, és a belső mérések alapján 80 mandátumot is előre jelzett.

Az MCC Feszten elmondottak kapcsán egyre többen kezdik el elemezni, hogy a győzelem érdekében milyen cseréket hajt végre a Fidesz–KDNP az egyes választókerületekben. Mint kiderült, több ismert arcot is lecserélnek, akiknél korábban alapnak számított az egyéni mandátum. Az ATV emlékeztet: Kubatov Gábor már tavaly, egy balatongyöröki fórumon elmondta, hogy a képviselőjelöltek harmadát várhatóan leváltják 2026-ra.

Budapesten a hírek szerint a 14. választókerület 2022-es győztese, Dunai Mónika kivételével minden választókerületi elnököt lecseréltek, Lázár János pedig maga közölte, hogy nem indul egyéniben, ahogy Németh Szilárd sem lesz jelölt a következő választáson.

A győri körzetekben Simon Róbert és Kara Ákos nem indul újra, míg Ózdon Riz Gábor helyett Csúzda Gábor lesz a jelölt, Zuglóban pedig Deutsch Tamás nem indul az egyéni mandátumért.

Kósa közel 16 évig volt Debrecen polgármestere, és 1998 óta minden választáson egyéni mandátumot nyert a városban, de jövőre legfeljebb listáról kerülhet be a parlamentbe, hiszen a Telex szerint a Hajdú-Bihar vármegye 1. választókerületében Széles Diána lehet a Fidesz jelöltje.

Mindezen felül újabb változás, hogy a hajdúböszörményi, 6-os számú hajdúsági választókerületben Tiba István helyett Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke lehet a Fidesz–KDNP jelöltje 2026 áprilisában.

„A »műtősre szállt munkavédelmi ruha« lett az új »zsírra szállt por«” - írja Facebook-bejegyzésében

A politikus szerint az intézmény szülészeti osztálya több mint egy hete nem felel meg a törvényi minimumfeltételeknek, mivel a csapvíz fertőzött. Hozzátette: számos műtő és más kórházi osztály sem teljesíti az alapvető jogszabályi követelményeket az országban.

- fogalmazott Magyar, aki bemásolta a kórház és az államtitkár reakcióját is.

Az intézmény korábban tagadta, hogy egy szülőszobában karbantartási munkálatok zajlottak volna szülés közben, míg Takács Péter közlése szerint a fertőtlenítés miatt minden csapot meg kellett nyitni, és a perlátorokat is kezelni kellett. Az államtitkár leírása alapján ezt egy műtős dolgozó végezte, miután betanulta az egyszerű szerelési feladatokat, hogy olyan helyiségben is el lehessen végezni a munkát, ahol épp egészségügyi beavatkozás zajlik.

- írta Magyar, aki azt is megjegyezte, hogy azóta az ország minden tájáról érkeznek jelzések arról, hogy a kórházakban – például Kecskeméten, Szolnokon és Budapesten – nem működnek a liftek.

„És a hőség visszatértével az ország sok száz kórtermében 38-40 fokban szenvednek a betegek. Eközben az Orbán-kormány megvágta a klimatizálásra fordítható költségvetési forrásokat” – zárja a bejegyzést.

Lázár János építési és közlekedési miniszter a LázárLive egyik adásában beszélt arról, hogy magántőke bevonásával tervezi megépíteni az M100 gyorsforgalmi utat. Ez azért érdekes fejlemény, mert a tárcavezető korábban állami beruházásként említette a projektet. A közbeszerzés kiírását 2025-re tervezik, a kivitelezés a legjobb esetben 2026 végén indulhat.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium a Világgazdaság kérdésére közölte: jelenleg előzetes egyeztetések zajlanak az M100 Esztergom és az M1 autópálya közötti összeköttetés megvalósításáról és a lehetséges finanszírozási módokról.

A tárca hozzátette, hogy az 1. számú főút és az M1 autópálya között a 2x1 sávos főút, valamint az M1 autópálya és az M100 autóút teljes értékű csomópontjának kivitelezése az M100 projekt része, de nem állami beruházásként, hanem a meglévő koncessziós szerződés keretében valósul meg.

Emlékezetes, hogy a méregdrága projektre korábban kiírt pályázat még 335 milliárd forintos büdzsével számolt, de a beruházási stop miatt 2022 tavaszán leállították. Most, három évvel később már közel 170 milliárddal többért készülhet el, egyébként három szakaszban, amelyekre együtt és külön-külön is pályázhatnak az útépítő cégek.